Szinérváralja, 1910 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1910-09-20 / 38. szám
Szinérváralja, 1910. Szeptember 20. — 38. szám. Hetedik évfolyam. TÁRSADALMI, GAZDASÁGI É6sS$$PIR0DALMI HETILAP. Előfizetési árak: Egész évre 6 korona. Félévre 3 korona. Negyedévre 1 korona 50 fillér. Egyes szám ára 12 fillér. Nyilttér soronkint W fillér. MEGJELENIK MINDEN KEDDEN. I .->• Felelős szerkesztő :v FÁBIÁN Alapra vonatkozó mindennemű közlemény és küldemény, valamint az előfizetési dijak a „Szinérváralja“ szerkesztőségéhez Színérváraljára küldendők. = Hirdetéseket mérsékelt árakon közlünk. = A zsidó gyógyszer. (F. É.) Az egész világ közönsége visszafojtott lélekzettel lesi azokat a híreket, melyeket a Majna melletti Frankfurtból hoz a táviró. Mindenki az Erlich-Hata 606-ról j beszél s a napi társalgás főtémáját, ime j már az első siker kipattanásának hire óta, kizárólag a vérbajellenes eme korszakalkotó gyógyszer alkotja. Mindenki dicsőíti az agg tudóst és még senkinek sem jutott eszébe kisebbíteni genialitását azért, mert vallásos meggyőződése csak az ótestamentumban foglalt tanoknak hisz, senkinek sem jutott még eszében, hogy Erlichben a zsidói lássa, mert mindenki csak a tudóst tekintette, mint ahogyan józan gondolkodású embereknél nem is történhetik másképen. S ime Odesszából, az oroszországi Odesszából különös hirt hoz a táviró. E jeles és sok mindenről, csak epen kultúrájáról nem nevezetes város érdemes polgár- mestere — neve még nem ismeretes, noha érdemes lenne a feljegyzésre — megtiltotta, hogy a városi kórházakban az Erlich-Hata 606-os gyógyszer alkalmazásba vétessék, mert az zsidó gyógyszer, zsidó ember találmánya, ki csak sarlatán, svindler lehet, igazi tudós nem. Ez az odesszai polgármester meggyőződése s miután jeienieg Odesszában ő legnagyobb ur, kívánsága parancs és a sok ezer meg ezer luetikus beteg, ki mint egy uj Messiást üdvözölte a bajuk orvoslását felfedező majnai tudást, íme etvónatnak attól a jótéteménytől, orvoslást nyerjenek kinszenvedé&eiÍ>reJ..í % S mindezt miérté líértCégy vallási fanatizmusban elvakult, buta embernek eszébe jut különbséget tenni az elmebeli kiválóságok megbízhatóságáról vallások szerint, mert egy tébolyult agyvelő kimondja, hogy az Erlich-Hata 606. zsidó gyógyszer, melynek alkalmazása épen ezen okból nem észszerű s szerinte nem is alkalmazható. Ha a tizedik század sötét korában, avagy a spanyol inquisitió nevezetes éveiben élnénk, talán még felemlitesre sem tartanók méltónak az odesszai polgármester rugaszkodását a korszellemmel való haladás ellenében, de véletlenül a huszadik század kellős közepében vagyunk, a villamosság, a drótnélküli táviró, a repülés korszakában, abban a korban, mikor a nil admirárum, a semmin sem való csodálkozás tényleg elérkezett, akkor mejjen valaki a porondra kiáltani a szellemid Vmképen a múlt idők sötétségét visszavarázsolni óhajtani, azzal, hogy a felekezeti elvakultsággal méri azt a világrengető s nagyfontosságu találmányt, melyet minden lélekző ember visszafojtott lélekzettel szemlél s várja annak minden újabb fázisát. Az odesszai polgármester pedig nem egyedül álló ember abban a felfogásban, hogy mindaz, ami zsidótól ered, nem lehet valódi értékű, hogy az csalás, becsapás s nélkülözi a realitást. Az elvakult vallási meggyőződés, a más vallásu, de különösen zsidók elleni gyűlölet, ha lappangva is, most is épen úgy dühöng még sok európai államban, mintha még mindig a keresztes háborúk és a ghellek korát élnők. Természe- ! tesen Angliában, Amerikában, sőt Olaszországban is az antiszemitizmusnak még csak nyomára sem bukkanunk, a többi kontinentális orszsgokban azonban vígan burjánzik e sötét korból ránk szakadt nyavalya, mely szégyenére válik a haladásnak, kultúrának, műveltségnek. Nálunk is meglehetős melegágyat szerezlek egyes bujto- gatók és izgatok s a legkisebb haragra szolgáltató ok elegendő arra nézve, hogy szemére vessük polgártársunknak, hogy nem az Ur Jézus Krisztus üdvözítő tanait követi. Nálunk is még a nacionálék felvételénél, a bíróságnál, az iskolákban, az anya- könyvvezetőnél és minden hivatalos fórumnál megkérdezik az embert, hogy mi a vallása, mintha az nem az ő belső, intern dolga lenne. Megkérdezik s épen ilyen joggal megkérdezhetik, mi a kedvenc étele, nótája s kit szeret a lányok, vagy asszonyok közül. De a belső vallásos meggyőződés, amely sokszor nem is meggyőződés, hanem legtöbbnyire születési hiba, ha ugyan hiba, ez a közhivatalokat, a nyilvános fórumokat, úgy látszik, még mindig nagyon érdekli. Ha majd mi is olyan magas intelligenciára jutunk, mint az angolok, amerikaiak, franciák s a nacionálé felvételénél egészen elhagyjuk a vallásra vonatkozó kérdést, A „SZINÉRVÁRALJA“ TÁRCÁJA. Utolsó dal. Még él az első csók emléke, él Ma még ölellek, ma még átkarollak, De tán — ki tudja? Csöndes szemfödél, Néma felejtés borul rája holnap. Még végig reszketsz csókom, hogyha ér. Dalaim még ma te rólad dalolnak 3 még behunyt szemmel hallgatod a dalt De holnap ? Ah ki tudja, hogy lesz holnap ? ügy éresem: már búcsúszóra fészkét A toll kezemben, hogy e dalt irom. A mi szerelmünk félig már lemondás. Alkony sugár, hulló virágszirom . . . Pétörke. Gondolkozom, elmondjam-e a Pétörke történetét? Olyan rövid és igénytelen, hogy lesznek, akik megmosolyogják. De mégis csak elmondom, hogy ezzel a pár jelentéktelen szóval tartozom a Pétörke emlékezetének. Aztán mikor róla beszélek, felvonul emlékezetemben életemnek egy ragyogó korszaka, mikoron hittem a hallhatatlanságban s kivágtam az újságokból a szépen csendülő verseket. Ott laktam a Gyár-utcában, egy rengeteg bérház negyedik emeletén. S szobáin keskeny volt és hosszú, mintha egy másik nagy és elegáns teremnek szolgált volna előszobául. Aztán i gyakran gondoltam arx’a, hogy hogyan is férhet- j tem én ott meg, abban a kis, sötét és elhanyagolt zugban, hova a nap fénye se látogathatott s csak a falak, a szomszéd bőhalmaz vakola'os. szürke oldalát láttam. Csodálatos, hogy mégis gyakran visszavágytam oda a szoros, sáros, füstös Gyár-u’cába s fel oda a fecskefészkes negyedik emeleti iegénytanyába. Akkor is, mikor Smyrna szőnyegét taposta lakk topánom s hivatalosan megkívánt bőkokat súgtam a félmilliós házi kisasszony fülébe. Hanem akkor mindez messze volt még. S tudj’ Isten, nem izgatott. Lehat, azért következett be idők múltával. Mert rendesen az jön, amit nem várunk s amiért bolondulunk lenge ködképpé foszlik. Egyetlen nagy és őszinte gyönyörűségem Pétörke, kiről lám, hogy szó tétessék, mennyi fátylat kell meglibbenteuem az emlékek halottkamrájában, 0b, mert .annyira is összenőttünk, összeforrtunk mi ketten. Éu, ki egy havasi falucskából vándoroltam ide s ő, kit az Alföld vadvirágos, déiibábos tereiről dobott ide láthatatlan, gonosz Ördögi kéz. Mert láthatatlan volt sz a kéz, melyre gyöngéd csókot, nem nyomott Pétörke, holott a szülő anyjáé volt. És gonosz és ördögi volt az a kéz, mely csecsemő gyermekét idegen személyre bizni nem átallotta. Gyakran sóhajtottam fel, látván Pétörke nagy szerencsétlenségét, minek is ad az Isten hitvány asszonyszeméiynek magzatot? Oiyan szívtelen, vad teremtésnek, amilyen a Pétörke szüiőanyja lehetett. Herezné, az ő második anyja, mit törődött vele? Ö is egy hajszállal volt jobb annál az asz- szonynái. Rátukmálla, könyörögte a gyermekét, kénytelen kelletlen elfogadta. Azonban ez nála nem sokat jelentett. Mert a Picula macskáját, a sárga és barna foltokkal tarkásat' jobban szerette. Mindössze egy kis boszuság s egy kis darab zsemlye- héj, amitől a hegyes orrát fintorította Picula őnagysága. Nem lehet csodálni. Herezné zöldséget árult i a Zsák-utca sarkán, legjobb barátnéja Henterné, Ránézné asszonyságok voltak, kiknek óletpárja csontot, rongyot szedett s este tizenegy órakor lábalt haza. Mindkettő kiizzadva, fáradva,bizony Ha fáj a fej e, ne tétovázzék, hanem használjon azonnal mely 10 perc alatt a legmakacsabb migraint és fejfájást elmulasztja. — Ara 1 korona 20 fillér, 01 Készíti Borotvás Tamás, gyógyszerész Kispesten. Orvosok által ajánlva. Bér etv áe-pasztillát, Kapható minden gyógyszertárban. Három doboznál ingyen postai szállítás.
