Szinérváralja, 1910 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1910-08-09 / 32. szám
(2) 32. szám. SZINÉRVARALJ A 1910. Augusztus 9. ban áll, előzékenyságet tanúsítani, de ha a harcot többre becsülik a békés együttműködésnél, akkor annak sem fogunk kitérni. A magyar kar még mindig elég erős arra, hogy megfékezze azokat, akik igaz- talanul bántani merészelik itt bent, a mi országunkban, avagy a külföldön, a megfizetett s félrevezetett sajtóban! Akiket a saját kezük vert meg. — Érdekes statisztikai adatok. — A múlt év munkásmozgalmairól szóló hivatalos statisztikát a napokban bocsátotta ki a kereskedelmi miniszter s bár adatai az előző évivel szemben némi javulást mutatnak, bizony csak eléggé szomorú statisztika az még manapság is! Munkásaink még mindig nem tudnak szabadulni az idegen befolyás alul, mely rajtuk élősködve úri módot biztosit azoknak, akiknek sohasem, volt kenyerük a munka, akik úgy szívják a munkások vérét, mint az évszázados tölgynek ágabogát át és átszövő ihszalag. Már kezd ugyan nyiladozni a munkások szeme, már lassan-lassan magukhoz térnek a narkotikus álomból, melylyel az agyukat megbóditó izgató beszédek pilláikat lezárták, már kezdik észrevenni, hogy gyakorta tulságba vitt követeléseik jogtalan kívánságaik miatt a saját kezük veri meg őket, de még mindig nem tartanak ott, hogy munkás és munkaadó kölcsönös megértéssel, egyesült erővel járjanak a közös boldogulás utjain. Pedig azok a nagy szocziális eszmék, melyek a munkások lelkét izgatják, hevítik, csakis akkor válnak valóra, ha minden idegen befolyástól menten, egymással, egymásért veszik kézbe a szerszámot, melylyel saját jólétüket s az ország ipari fejlődését megalapozzák. A kimutatás szerint a múlt évben 208 alkalommal léptek sztrájkba a munkások s 20 esetben alkalmazták a bojkottot, 1740 ipar- és gyártelepet, hosszabb rövidebb ideig tartó munkaszünetre kényszerítve. A sztrájkokban és kizárásokban 24458 munkás vett részt, kik 607307 munkanapot veszítve 1,205,501 korona munkabért vesztettek, nem számítva azt a milliókra menő anyagi kárt, melyet az országnak okoztak az által, hogy beszüntették a munkát. Váltig azon sopánkodnak a munkások, : hogy Magyarországon nem lehet megélni, ki kell vándorolniok. Pedig messze, nagyon messze jár az igazságtól ez az állításuk. Aki tud és akar dolgozni, megkeresi itt is nemcsak a betevő falatot, hanem tisztes megélhetést, sőt némi jólétet is biztosíthat magának. A munkás sokkal inkább, mint bárki más. A középosztály latainer népe korántsem keres annyit, mint az igen jól fizetett munkás és sokkal rosszabb a helyzete már csak azért is, mert magának is, vele szemben a társadalomnak is igen nagyok az igényei. A munkásemberre ezen igények nem vonatkoznak. Amit keres, önmagának keresi és nem kényszeríti a társadalom semmiféle anyagi áldozatra. Legfeljebb a pártkasszának, a szakszervezeti pénztárnak adózik, melynek vezetői azzal hálálják meg áldozatkészségüket, hogy ötnegyed millió koronát sztrájkba kényszerítéssel kidobatnak velük az ablakon. HÍREK. Áthelyezett főgimnáziumi tanár. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Kerekes Sándor fehértemplomi állami főgimnáziumi tanárt a nagybányai állami főgimnáziumhoz helyezte át. Áthelyezett állatorvos A m. kir. földmivelés- ügyi miniszter Blum Márton csengeri járási állatorvost Avasujvárosra helyezte át. Áthelyezések a honvédségnél. Daubner Samu, alezredes, zászlóaljparancsnok Máramarosszigetről és Lapusnyák Károly őrnagy Kassáról Szatmárra áthelyeztetett. Egyházmegyei gyűlés. A nagybányai ref. egyházmegye f. évi őszi rendes közgyűlését szeptember hó 6-án tartja meg Bikszádon Széli György, avasujvárosi lelkész, esperes és Helmeczy József, szatmári ügyvéd, birtokos, orsz. képviselő elnöklése alatt. Szeptember 5-én délután előértekezlet lesz. A gyűlésen Szinér'váraljáról Sátor Dávid, egyházmegyei papi tanácsbiró, Szilágyi Tihamér, világi tanácsbiró és Fábián István tanitóképviselő vesz részt. Az egyházat egy, az egyháztanács által kiküldendő tag fogja képviselni. Templomszentelós. Láposbányán egy uj, gyönyörű g. kath. templom épült. Az uj templomot nagy ünnepségek között f. hó 14-én fogja felszentelni Fábián Péter szamosujvári kanonok, püspöki megbízott. Vármegyei rendkívüli közgyűlés Szatmár- megye törvényhatósági bizottsága augusztus 11-én d. e. fél 11 órakor Nagykárolyban, a megyeszék- j ház nagytermében rendkívüli közgyűlést fog tar- j tani. A közgyűlés egyik tárgya Ö felsége a király születésének 80-ik évfordulója alkalmából való üdvözlése lesz. A névmagyarosítás. A névmagyarosítás megkönnyítése végett ezentúl a kérvényre nem kell bélyeget ragasztani s ahoz a keresztlevelen kívül más okmányt nem kell mellékelni. Megszűnt az ex-lex. Az országgyűlés többsége jul. hó 26-án tartott képviselőházi ülésén általánosságában és részleteiben megszavazván az indemnitást, az ex-lex megszűnt. Országos vásárok. Aug. 12 én Erdőszádán ; 15-én Avasujvároson; 17-én Nagysomkuton; 19-én Csengeren, 22-én Nagybányán. Tiltakozó községek. A Szatmár—bikszádi vasút Halmiig tervezett kiépítése ellen Tartolcz, Komorzán, Bikszád, Terep és Bujánháza szatmár- megyei községek tiltakozó feliratot adtak be a vármegye törvényhatósági bizottságához. Megzsarolt kivándorlók. Fiúméban a rendőrségi útlevélvizsgálatkor Ruha György szinér- váraljai, valamint Szabó Zsuzsánna és Parag Julia mátészalkai lakosok azt vallották, hogy tőlük az útlevél kiállításáért 6—16 koronái követeltek. Az ügyről jegyzőkönyvet vett fel a rendőrség s azt a belügyminiszterhez felterjesztette. A debreczeni kereskedelmi és iparkamara évi jelentése. A kamara 1909. évi működéséről és a kerület 1909. évi közgazdasági viszonyairól szóló 163 oldalas vaskos kötet fekszik előttünk. A munka két főrészből áll: az évkönyvből és a tulajdonképeni jelentési részből. Az évkönyvi részben a kamara a múlt évi munkásságáról számol be. A kerület általános közgazdasági viszonyainak jellemzése után a kamara hivatalának és hét vármegyéjéből álló nyilvántartási képe következik, majd a hatóságokkal és az érdekeltséggel való érintkezés kerül bemutatás alá s az elmúlt év törvénykezési és közgazdaságpolitikai mozgalmaiban való résztvételét ismerteti rövid összefoglalásban a kamara. Külön fejezet szól a szakoktatás és iparfejlesztés támogatása terén tett munkásságról. E czélokra a kamara saját költségvetése terhére 12 ezer koronát áldozott. Harmincz ösztöndijat és közel 100 kitüntető ezüst érmet osztott ki jeles tanulók között. Háziipar tanfolyamokra a földmivelésügyi kormánytól szintén közel 12 ezer koronát eszközölt ki s a kereskedelmi kormány által kitűzött külöm- böző ösztöndíjakban 8 ezer korona odaítélésben működött közre. A kerületben számos ipari szaktanfolyamot szervezett és rendezett. Záradékul a múlt évben hozott iparjogi elvi döntések felsorolása fejezi be az eiső könyvet. A második részben a kamarai kerület közgazdasági jellemzését nyújtja s részletesen ismerteti a nagyobb vállalatokat és üzleti eredményeiket. Ebben a részben közli a kamara panaszait és javaslatait. A kerületbeli munkásviszonyok és a kivándorlás okfejtő ismertetése után a kamarai kerület kereskedelmének ismertetése következik üzletáganként. A termény-, állat-, bor-, szesz és fakereskedelem általában kielégítő helyzetben volt, nyúlt előre. Szeméből fekete gyász integetett ki és két súlyos öklét rányomta az asszony fejére. Az meggörnyedt, összeroppant, összeesett, a két halántékából tüzkigyó tekerődzött az agyán és gondolatai mint apró, mérgezett tőrök fúródtak szivébe. — Ötven korona, gondolta, ebből éljünk egy hónapig? ötven korona! Ennyiből legyen minden ? És még én vagyok a hibás ? Még én nem takarékoskodom ? Jól van. Nem fogok főzni. Nem fogok. De hát meddig fog még ez tartani? Hisz nem lehet ezt kibírni. Micsoda élet, micsoda nyomorúság 1 Lassanként elöntötte hosszú éveknek letagadott titkolt könnyekbe fuió keserűsége. Rázúdultak a be nem váltott remények, vágyak, átkinlódott esztendők elképzelt és nyomorúságba belehalt szépségei, örömök, amelyeknek bíborát ellopta a fakó szegénység. Ajkára tódult egyszerre minden, ami lehetett volna és nem lett. Kifakadt lelkének feneketlen gyűlölete, amit egy ismeretlen rettenetes hatalom ellen érzett, aki ráfeküdt mel- | lükre és borzasztó öleléssel szorította őket rna- j gához és szívta, szívta fiatal testükből az életerőt, j Ez a rém, akivel nem lehet szemtől-szembe állni, aki mindig orozva settenkedik, a kulcslyukon lopódzik be, mikor pedig benn van, úgy megnő, mint egy óriás kígyó. Mégis testetlen, ezt nem lehet felelősségre vonni. De itt az ura . . . Érezte ugyan lelke legmélyében, hogy ő nem tehet róla, de kellett valaki, kellett akitől számon akart kérni mindent. Kínozta hát az emberét. — Meguntam már ezt. Érted, elég volt. Add vissza az ifjúságomat, add vissza a hitemet, a rajongásomat, kincses álmaimat, fakadó reményeimet. Add vissza két bársonyos, fehér lánykezemet, amely nézd, hogy kivörösödött melletted a munkától. Add vissza karcsú, sugár derekamat, amelyik meggörnyedt. Add vissza homlokom gondtalan, szűzi simaságát. Add vissza az örömet, amit te elraboltál tőlem és nem adtál cserébe mást, csak könnyet, csak rosszagu szegénységet. — Csak? Az első örömök és évek során át termékenységgel szentelt szeretet melege rezgeti az egyetlen szemrehányó szóban. De az asszony nem akarta megérteni. Tüzelte a saját hangja, jól esett neki a lelke terhét odadobni a férfinek. — Nézz meg más asszonyokat. Nézd meg Németinét az udvarban, nézd meg Szabónét, nézz még akárki mást. Hogy járnak azok, hogy öltöznek. Hisz még a cselédjük is különb, mint én. Pedig mivel többek nálam. Annyi eszük van, hogy a Margit-krémet meg tudják különböztetni a Gyöngyvirág-púdertől. Én őröljem meg az agyamat azzal a gonddal, hogy a husszámla csak tinkét korona lehet. Belefáradtam, nem bírom tovább. Róth Bankház i BUDAPEST. > Bank-központunk: VI., Váci-körut 45. Bankpalota. Telefon: 92—25 (Interurban) Díjtalanul nyújtunk bárkinak szakszerű felvilágosítást. Válaszbélyeg ■ mindenkor melléklendő. b FOLYÓSÍTUNK: v Törlesztési kölcsönöket földbirtokokra és bérházakra 10—7ő éves törlesztésre 30/0—37,0/0—4%—4,/i0|»-os kamatra készpénzben. Jelzálog kölcsönöket Il-od és 111-ad helyi betáblázásra 5—15 évre 5%-al, esetleg 51|«°|t-al. Személy- és tárcaváltóhíteit iparosok és kereskedők részére, valamint minden hitelképes egyénnek 2'|,—10 évi időtartamra. Tisztviselői kölcsönöket állam, törvényhatósági, községi tisztviselőknek és katonatiszteknek fizetési előjegyzésre kezes és életbiztosítás nélkül. Ugyanezek nyugdijaira is. Értékpapírokra, vidéki pénzintézetek és vállalatok részvényeire értékük 95%-áig kölcsönt nyújtunk az Osztrák-Magyar Bank kamatlába mellett. Tőzsdemegbizásokat a budapesti és külföldi tőzsdékben lelkiismeretesen és pontosan teljesítünk mindenkori eredménynyel; az árfolyamokat naponta díjtalanul közöljük. Konvertálunk bármely belföldi pénzintézet által nyújtott jelzálogos , töriesztéses-, személyi- és váltókölcsönt. — Mindennemű bel- és külföldi értékpapírt napi árfolyamon veszünk és eladunk. Pénzügyi szakba vágó minden reálisügyletet a legnagyobb pénzcsoportoknal levő összeköttetéseinknél fogva legelőnyösebben bonyolítjuk le. Bankházunk képviseletére megbízható egyéneket felveszünk,
