Szinérváralja, 1910 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1910-07-19 / 29. szám
(2) 29. szám. 1910. Julius 19. sülét. Ez az egyesület a magyar nyelvet taníttatja és terjeszti akkor, mikor a magyar törvény- hozásban már a horvát nyelv is el-elhangzik s nem is olyan régen eléggé gyakran hallatszott. Szlavóniában sok magyar él. Oda is folyik, terjed a magyar kivándorlás naponta. Amint a Szlavóniában élő magyarságról Írja évi jelentésében a Julián-Egyesület: »A török időkben a régi várak oltalma alá menekült s a nagy alföldi gócpontokba összesereglett magyarság lassankint ismét elárasztotta a Duna és Tisza völgyét. Miután fajunk népesedésileg visszahódította a Dunántúlt, a Duna—Tisza közének jelentékeny részét és a Tiszának egész völgyét, a magyarság átcsapott a Maroson és a Dráván s kezdi újból elönteni az u. n. Bánságot és Szlavóniát. A szlavóniai magyarság tehát nem véletlen szülte népesedési jelenség, hanem egy kétszázéves nagy organikus processzus egyik legutolsó eredménye. Ennek a népesedési felfogásnak helyességét mi sem igazolja jobban, mint az a tény, hogy a Dráva—Száva közti magyarság nem nyúlik tovább, mint ameddig a török hódítás terjedt. És ez a folyamat még ma is tart.« Természetes, hogy az ott élő magyarságnak a helyzete éppen a magyarsága megőrzésének szempontjából igen nehéz. A mesterséges beolvasztási kísérletek állandóan tartanak. A magyarságnak megfélemlítésére mindent elkövetnek s elnyomását a kitalálás különböző módján igyekszenek erősebbé tenni. Aki a mi intelligens embereink közül olyan időben, mikor a polilikában a Horvátországban folyó dolgok tárgyaltattak s ami esetleg a horvát testvéreknek fájt, ott lehetett Szlavóniában, tapasztalta, hogy a horvát nemzeti önérzet felharangozása menynyire veszedelmes az ott köztük élő magyaroknak még az életük biztonságára is. Olyankor köztük élni igazán életveszedelem. A beolvasztásra az erőszaktól sem tartózkodnak a hor- vátok. Ezt a bajt felismerve s a magyarok bevándorlását látva, több mint harminc éve alakult meg a Julián-Egyesület azzal a céllal, hogy a Szlavóniában élő, oda beözönlő s nehéz viszonyokat átküzdő magyaroknak magyarságát asarjak- ban, a gyermekekben megvédje, hogy értelmi s gazdasági erejét gyarapítva, »versenyképességét növelje* a magyaroknak. Erre a célra az egyesület első sorban iskolákat állít. Harminc éve múlt, hogy az egyesület első iskolája megnyílt s azóta 82 iskolája hinti a magyar nemzeti érzület magvát s igyekszik megtanitni magyar szóra, az ékes magyar nyelvre olyan magyar szülők gyermekét is nem egyszer, akik, fájdalom, anyanyelvűket sem beszélik immár. Arról, hogy az iskolák milyen vonzó hatással vannak a magyar népre, igy ir a jelentés: »A szlavóniai magyarság a falvakban elszórtan lakik, az iskola székhelyén néha egy tanteremre való tanuló sincs és tantermeink SZINÉRVARALJ A mégis zsúfoltak. Télviz idején, kora reggel a Julián-iskola közelében északról, délről, keletről és nyugatról, a szomszédos falvakból mindenfelől hosszú fekete vonal tűnik fel a láthatáron, mely élesen elválik a fehér hómezőtől. Amint a jelenség közeledik, ésszrevesszük, hogy az a vonal nem összefüggő egész, hanem parányi pontok alkotják. Még közelebb jön s akkor már világosan látszik, hogy kis, élő lényekből áll. A gyermekek ugyancsak törtetnek előre, orrocskáikra pirt csal ki a zimankós téli szél, a kis csizmák majdnem elmerülnek a mély hóban De azért a menet, eléri a falu végét s eltűnik a házak közt. És ez a látvány megismétlődik délután, megismétlődik minden nap. Alig érkezik haza a gyermek ázottan, fáradtan, intőt kézbesítenek az apának, súlyos pénzbírságot kell fizetnie, mivel nem adta fiát a helybeli horvát iskolába. Néha egy zsák búza ára megy rá a birságra, de azért megfizeti. Az anya féltő gondja sem tartja vissza a gyermeket a fagyos úttól. Maga küldi: *A magyarságért. « Kétszázezer magyar ember szorong csak e képből is kiérezhető elnyomás között Szlavóniában. Ezeknek a nemzeti megerősítéséért, oltalmazásáért dolgozik a Julián-Egyesület. A 82 iskoláján kívül, melyben 5371 magyar gyermek nyer magyar nyelven oktatást, a felnőttek részére analfabéta tanfolyamokat rendez, könyvtárakat létesít. Jelenleg 91 gazdasági népkönyvtára, 32 vándorkönyvtára, 25 ifjúsági könyvtára, összesen 100 helyen 148 könyvtára van. Naptárakat oszt szét. Az 1910. évre 23000 példányban küldötte szét E naptárakban a szlavóniai magyarságot érdeklő jogi, gazdasági, nemzeti tanácsokat ad. Oda hat, hogy az ott élő magyarok, legeltetési jogot szerezhessenek, hogy a horvát uzsorával szemben hitelt a magyar hitelszövetkezeteknél kapjon az a magyar nép. Ebből a célból 65 hitelszövetkezetet létesített. A szlavóniai magyar fiukat mint iparostanulókat a Dunán túl telepíti kiváló iparosokhoz, hogy ezzel is szolgálja azt a nemzetmentést, amelyet elősegíteni mindnyájunk kötelessége. Még csak annyit, hogy a Julián-egyesület székhelye Budapesten van. Székely Árpád. HÍREK. A főispán költözik. Csaba Adorján főispán e hó 22-én köttözik el Szatmárrói és foglalja el a vármegye házánál a f'őispáni lakást. Áthelyezett albiró. Az igazságügyminiszter dr. Barabásy István betétszerkesztő albirót Nagybányáról a téti kir. járásbírósághoz helyezte át. Képviselőnk üdülése. Dr. Földes Béla, orsz. képviselő családjával együtt huzamosabb tartamú üdülés céljából Svájczba utazott. Uj papnövendék. A szatmári püspök Szakács Gyula, VII. gimn. osztályt végzett tanulót, özv. Szakács Gyuláné, szinérváraljai lakos fiát, a szatmári r. kath. papnevelő intézetbe felvette. Pályázat jegyzői állásokra. Szatmármegyé- ben a szakállasdombói körjegyzőségben körjegyzői és egy újonnan rendszeresített segédjegyzői állásra pályázat van hirdetve. Pályázatok mind a két állásra Damokos Ferencz nagybányai főszolgabíróhoz Julius 22-ig adhatók be. A nagybányai ref. egyházmegyei tanítóegyesület t. tagjait és tanitásügyi barátait tisztelettel meghívom az egyesület f. évi rendes közgyűlésére, mely Szatmárnémetiben a ref. egyház tanácstermében (főgimnázium épülete I. emelet.) 1910. évi augusztus hó 9-én délelőtt Va10 órakor fog megtartatni. Tárgysorozat: 1. Elnöki megnyitó. 2. Az elnök jelentései. 3 Emlékbeszéd Maák Lajos felett. Tartja Hajdú Ambrus. 4. A lanterv javaslat. Előadó huszár Benedek. 5 A gyámegylet ügye. Előadó Nagy Géza. 6. A pénztáros számadása. 7. Fő- és aljegyzőválasztás. 8. Az énekvezérek egyesületének kérelme. 9. A jövő évi közgyűlés helyének meghatározása. 10. Indítványok. (A gyűlés megkezdése előtt az elnökhöz írásban benyújtandók.) Szinérváralja, 1910. évi julius hó 17-én. Fábián István, egyesületi elnök. Országosvásár lesz Szinérváralján f. hó 25 és 26 án. 25-én állalvásár, 26-án kirakó vásár. Gyászhir. Bunkó Vince az országos nevű prímás, de kizárólag a mi művészünk, hosszas szenvedés után vasárnap reggel elhalálozott. Bejárta Európát, játszott több Ízben a fővárosban, de mindannyiszor visszavágyott mi közénk, s több mint 40 éven át Szatmár-Németi városának és Szatmármegyének közönségét gyönyörködtette művészi játékával. Temetése, melyen óriási közönség vett részt, ma egy hete, kedden délután volt. Szatmárvármegye adója. Szatmárvárinegyé- ben az elmúlt hóban egyenesadóban befolyt 50826 korona, vagyis 38 249 koronával kevesebb, mint a múlt év ugyanezen hónapjában; hadmentességi díjban befolyt 647 korona, vagyis 669 koronával kevesebb, bélyeg- és jogilletékben 30.881 K, 21.652 koronával kevesebb, fogyasztási adók czimén 14.913 K, vagyis 3258 koronával kevesebb, mint a múlt év ugyanezen hónapjában. Tűzoltó-Szövetségi közgyűlés. Vasárnap tartotta Nagykárolyban a Szatmárvármegyei Tűzoltó-Szövetség évi közgyűlését, amelyre a vármegye különböző vidékeiről 90 tűzoltó sereglett össze. A pályaudvaron díszes fogadtatás volt s meleg ővácziókban részesítették dr. Falussy Árpád szövetségi elnököt, aki a vendégtüzoltókkal együtt érkezett. Bevonulás után a városházán előbb választmányi, majd rendes közgyűlést tartottak, amelyeken dr. Falussy Árpád elnökölt. A lelkes elnöki megnyíló beszéd után a közgyűlés meghallgatta Ferencz Ágoston szövetségi titAlaktalan, körvonalnélküli környezetben. Elhaladtunk, emlékszem, egy nagy téren, amelyen levélnélküli bokrok karágaikkal komoran néztek utánunk. Aztán villanyoson is mentünk és valahonnan én egy csemege-süteményt vettem. Mikor kiléptem az üzletből, ott várt rám egyik ivlámpa előtt. Annak lila reflexe rózsaszínbe vonta az alakját. Olyan erős és mégis olyan gyöngéd volt. Olyan egyedül állt olt a határnéíküli ködviiágban. Reám várt, engem várt. Az enyém volt akkor, én éreztem. Magához léptem. Karomra fűztem a karját és maga megengedte. Elindultunk, egyszerre léptünk. Egymástól melegedtünk. Az üt.ereink egyszerre lüktetlek és forró vérünk egy szempillantásba dobbant. Sokat jártunk még. Jaj de szép volt. Nem beszéltünk, de a hallgatásunk beszédes volt. Jóleső, kellemes, otthonias csönd, artielyet megkívánt a lelkünk. Nem hívtuk egymást és egymásra leltünk. Szent volt, szép volt. Nevettünk és biztosak voltunk. Te asszonyom, szelíd és fehér voltál, mint egy Mária-kép. Én leborultam előtted és megcsókoltam a kezedet. A nagy, ormótlan házak aludtak még. Nem volt nesz odakünn, csak a mi lelkűnkben. Rímek zenéltek és színek szivár- ványoztak előttünk. Ezt bántad meg Asszonyom ? Ezt ? Hogy mertél egyszer ember, igaz ember lenni. Hogy mertél szeretni, mikor vitt a lelked ahhoz, aki igazán a párod neked. Nem érted-e, hogy ez a találkozás az igazi. Ki beszél neked én rólam ? Ki beszélt nekem te rólad? Csak sejtettük egymást. Hívtalak téged sokszor, mikor megéreztem a nagy magányosságom. Valid be, te is hívtál sötét éjszakákon, szürke estéken és piros hajnalokon. Olyan ismerős volt a mosolyod, olyan kedves a hangod. Nem érzed-e, hogy ez az igazi, ez az emberies, ez a nagy, alkotó szeretet, amely egy pillanat alatt, hatalmasan, eget lángbaboritóan lobog föl. A többi már csalfa, a többi már nem fehér, többi már megalkuvás ... Ne sajnáld tőlem ezt az órát, ne sajnáld magadtól. Hisz abban van az erő. Még gyermek voltam, szép hajú, mikor véletlen utam ismeretlen kertbe vitt. Ide-oda téve- deztem, mig gondatlan léptem egy virágágyhoz vezetett. Csudálatos növény virágzott közepén. Hatalmas levelek közt, emberfejnél nagyobb, ragyogó szirmú virág. Fényben sziporkázott, hogy szemeim kápráztatta. Kabultan álltam előtte. Jött a kertész és jóságosán feleit kérdéseimre. Ez a százéves állóé-virág. Hozzátette: hányán haltak meg és mennyien születtek, akik nem érték meg ezt a virágnyilást. Pedig milyen vig vágyakozással, milyen könyörgő szívvel álltak a titokzatos növény körül. Éva, mi megértjük az állóé virágzását. Odavezetett véletlen utunk e csodaszent virághoz. És bánod? Ne vétkezz Éva. Ne tégy szemrehányást nekem és ne szé- gyenits meg magam előtt. Ez bűn. Ember ne bántsa meg az embert, mert csak az áll hatalRóth Bankház i BUDAPEST. > Bank-központunk: VI., Váci-körut 45. Bankpalota. Telefon : 92—25 (Interurban) Díjtalanul nyújtunk bárkinak szakszerű felvilágosítást. Válaszbélyeg ■ mindenkor melléklendő. ■ »,r FOLYÓSÍTUNK: Törlesztési kölcsönöket földbirtokokra és bérliázakra 10—75 éves törlesztésre 3°/o—3*/*°/o—4%—í'Vlo-os kamatra készpénzben. Jelzálog kölcsönöket Il-od és lll-ad helyi betáblázásra 5—15 évre 5%-al, esetleg ő,|s0|o-al. Személy- és tárcaváltóhitelt iparosok és kereskedők részére, valamint minden hitelképes egyénnek 2'|,—10 évi időtartamra. Tisztviselői kölcsönöket állam, törvényhatósági, községi tisztviselőknek és katonatiszteknek fizetési előjegyzésre kezes és , életbiztosítás nélkül. Ugyanezek nyugdijaira is. Értékpapírokra, vidéki pénzintézetek és vállalatok részvényeire értékük 95%-áig kölcsönt nyújtunk az Osztrák-Magyar Bank kamatlába mellett. Tőzsdemegbizásokat a budapesti és külföldi tőzsdékben lelkiismeretesen és pontosan teljesítünk mindenkori eredménynyel; az árfolyamokat naponta díjtalanul közöljük. Konvertálunk bármely belföldi pénzintézet által nyújtott jelzálogos , törlesztéses-, személyi- és váltókölcsönt. — Mindennemű bel- és külföldi értékpapírt napi árfolyamon veszünk és eladunk. Pénzügyi szakba vágó minden reálisügyletet a legnagyobb pénzcsoportoknál levő összeköttetéseinknél fogva legelőnyösebben bonyolítjuk le. MT Bankházunk képviseletére megbízható egyéneket felveszünk,
