Szinérváralja, 1910 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1910-07-05 / 27. szám

1910. Julius 5. 27. szám. (3) SZINÉR VÁR ALJ A tanig kifejlődött annyira, hogy azok növekedési irányából következtetni lehet arra, hogy a fa hogyan akar ez évben fejlődni. Különösen fiatalabb 10 éves koron aluli fák­nál, amelyek még nem hozván nagyobb termést jobban nőnek, látni fogjuk, hogy több szem haj­tott ki s fejlődött ágacskává, mint a mennyire a fának szüksége van. Sok oly hajtást látunk, a mely, keresztezi egymást, vagy a mely a korona belsejébe nő, s csak arra való, hogy azt szük­ségtelenül sűrűvé tegye. Most hogy a vegetáció kissé szünetel, leg­alkalmasabb az idő arra, hogy ezen felesleges hajtásokat eltávolitsuk. Ez az úgynevezett zöld, — vagy János nap körül történvén, — János napi metszés. Ezzel azonban nemcsak azt érjük el, hogy a fa koronáját kiriíkitjuk s a felesleges ágakat eltávolítjuk, hanem azt is, hogy a máso­dik nedvkeringési periódusra megtakarítottuk mindazon fanedvet, a mely különben ezen feles­leges hajtásokba ment volna s az teljesen a meg­maradt ágak növekedésének javára lesz felhasz­nálva s igy azok nemcsak hosszabbra, erősebbre fognak fejlődni, hanem korábban is fognak meg­érni s igy télre kevésbé lesz kitéve a megfagyás veszélyének. Távolítsuk el tehát a felesleges ez évi haj­tásokat idejekorán. Erre legjobb egy jó éles ollót használni. Hogy azonban ezen műveletünk semmi esetre káros ne legyen, a vágást nem közvetlenül a fa törzse, vagy az ága mellett teljesítsük, amelyből az évi hajtás kinőtt, hanem hagyjunk meg abból három négy levelet s csak e felett messük azt el, igy elkerüljük azt is, hogy ezen metszés a nedv­keringésre káros befolyással legyen, sőt még ezen csonkított hajtás rügyei őszig termőrügyekké is kifejlődhetnek. Ezen metszést, illetve ritkítást csakis ez évi hajtásokon végezzünk, az öregebb ágaknak eltá­volítását a jövő tavaszra hagyván. HÍREK. Hymen. Ifj. Papolczy Gyula dr. joggyakor­nok, dr. Papolczy Gyula kir. itélőtáblabiró fia eljegyezte felsőpelsőczi Tóth Mór patóházi föld- birtokos leányát. Áthelyezett szolgabiró. Vármegyénk főispánja Barth István tb. szolgabirót szolgálattételre az erdődi főszolgabírói hivataltól az alispáni hiva­talhoz áthelyezte. Bírói kinevezés. Őfelsége a király Erdőss Ferencz szatmári törvényszéki jegyzőt a nyíregy­házai járásbírósághoz albiróvá nevezte ki. Új fögimnáziumi igazgató. Bede László máramarosszigeti ref. főgimn. igazgatónak lei­rémes hírek keringtek: hogy a szobaleányt kétszer arcul ütötte sirógörcsöicet kapott és még sok egyebet, de ami rájuk legveszélyesebbnek látszott, azt is beszélték, hogy az esti gyors­vonattal haza utazik. Pedig ök minden áron be­szélni akartak vele. Elhatározták, hogy küldöttséget meneszte- nek hozzá, mely az egész fürdő közönség rész­vétét tolmácsolni fogja. A küldöttség meg is alakult, magában fog­lalva a fürdő egész nőközönségét. Szóvivőnek egyhangúlag Monostoriné lön megválasztva. Óriási izgatottság között érkeztek a szálloda elé, a honnan utrakészen éppen akkor lépett ki Szigetváryné. A sürü, hangos sajnálkozások hangjaitól csak alig birt szóhoz jutni. — Köszönöm kedveseim, jóindulatukat — szólt azután, megragadva egy pillanatnyi idő­közt — hiszen nem nagyon bánt az egész dolog, mert úgy is házasság lesz a vége, azután tudják, igy szokás ez már a Szigetváry famíliában, engem is úgy szöktetett meg az uram. A küldöttség e nem várt szavak hallattára mint egy lefórázott hadsereg hosszú órral vonult odébb. Szigetváryné meg hanyagul bevetette magát hintójába s amint utánuk nézett, félig bosszan­kodva mormogta magában: — De, hogy éppen az én kapitányommal kellett megszöknie! készszé történt megválasztása folytán megüre­sedett igazgatói állásra a főgimn. igazgatótanácsa Jakobinyi Péter tanárt választotta meg. Jégverés. A haragos ég szomorúságra hívott bennünket. Junius 27-én délben ember emlékezet óta nem látott s nem hallott jég zudult Szinér- váralja határára. Délnyugot-északkeleti irányban irtóztató zúgással rohant a veszedelem. Az em­berek kétségbeesetten menekültek, mert hellyel- közel iudtojás nagyságú jegek estek a galamb­tojás nagyságúak között. A határ déli részén mintegy két kilométer szélességben mindent elvert a jég. Az északkeleti részén öntötte ki aztán a mérgét, ahol minden szőlőt, minden gyümölcsöt tönkre vert. A kár kiszámíthatatlan. Tüzek. Junius 29-re virradóra két tüzeset történt. Szinérv ár alján a Vasut-utcán a kémé­nyen át kigyuiadt az özv. Szakács Gyuláné la­kása. Az ébren volt emberek hirtelen jött segít­sége megakadályozta a tűz tovább terjedését. — lldbán a Rényi József nyaralója az ott dolgozó asztalos gondatlansága folytán a gyaiuforgács meggyuladt s ettől a tűz átharapódzott a kész asztalosmunkákra, melyek egy részét elhamvasz­totta. Elégett ezen kívül a tulajdonos 800 ko­ronát érő hintója is. Épületben nem esett kár. Gyászhir. Részvéttel vettük és közöljük a következő gyászjelentést. Alantirottak fájdalom­telt szívvel tudatják, hogy a szeretett édesanya, kedves nagyanya és jó rokon özv. perecsényi Peleskey Sándorné gáborjáni Szabó Mária, folyó hó 27-én délelőtt 8 órakor életének 70-ik, öz­vegységének 15-ik évében hirtelen jobblétre szen- derült. Kedves és drága halottunk földi részei folyó hó 28-án délután 4 órakor fognak Szamos- Krassón, a református egyház szertartása szerint az ottani temetőben végnyugalomra helyeztetni. Szamos-Krassó, 1910. junius hó 27. Áldás és béke őrködjék sírja felett! Peleskey Mária özv. Nagy Sándorné, Peleskey Pál és neje Sinka Blanka Peleskey Ilona és férje Papp Antal mint gyermekei. Papp Sándor, Peleskey Sándor, Pe­leskey Lajos, Peleskey Pál, Peleskei Ilonka, Pe­leskey Blanka, mint unokái, néh. Szabó Lőrinc, néh. Szabó Ignác, testvére gyermekei, néh. Peles­key Dániel, néh. Peleskei Zsuzsánna férje test­vére gyermekei. Sinka Lajos és neje Gergely Eszter mint násza. Papp Károly mint veje testvére. Az érettségi vizsgálatok eredménye. A nagy­bányai állami főgimnáziumban a szóbeli érett­ségi vizsgálatok a múlt héten fejeződtek be s az erdmény a következő. Jelesen érettek: Fiktusz Gábor, Syntenis Gábor; jól érett: Biró Gyula, Hirsch Gyula, Kovács Károly, Kupás Gyula, Marosán Sándor, Nyirő István, Pap László, Sesták János, Szabó Károly, Szőke Béla, Török Antal. Egyszerűen : Áhrahám József, Kazaniczky Géza, Kóczi László, Kotecz Ferenc, Marcus Ignác, Marosán D. Mihály, Róth Ernő, Salamon Lázár, Stein Sándor, Szabó Kálmán, Weisz Ervin. Két tanulót pótérettségire utasítottak. A kamara ezüst érmei. A debreceni keres­kedelmi és iparkamara a tanonciskolát jelesen végző s egyébként is kiváló iparos és kereskedő tanulók között a következőknek adományozta a kitüntető érmet, u. m. Mátészalkán: Grosinger Sándor kereskedő és Nuszer József iparos tanoncnak. Nagybányán: Szántó Ferenc szabö és Szilágyi István kereskedő tanoncnak. Nagy­károlyban : Bálintffy Ferenc lakatos, Jencsel János nyomdász, Jencsel József nyomdász és Weingartner Péter géplakatos tanoncnak. Nagy- somkuton: Braun Móric szabó tanoncnak. Szatmár- Németiben: Svarc Herman kőfaragó, Márton István gépész, Szűcs F'erenc csizmadia és Bein Hild cimfestö tanoncnak. Mikor fogadnak a miniszter.ek. Szatmárvár- j megye főispánja a közönség tájékoztatása végeit rendeletben közli hogy mikor fogadnak a mi­niszterek. A belügyminiszter fogad csütörtökön délután 5 órakor a belügyministeriumban. A pénzügy minister fogad minden szerdán, délután 7,5 órakor, (előzetes bejelentés mellett). A föld- mivelésügyi minister fogad minden pénteken, délután V25 órakor, (akadályoztatása esetén ez kellő időben a napi sajtó utján közzétéletik). A kereskedelemügyi miniszter egyelőre nem tart i általános kihallgatást, de minden hétköznap fogad ! délután 1 és '/.ß óra között. A vattás- és köz­oktatásügyi miniszter fogad minden pénteken, délután 4 órakor. Az igazságügy miniszter fogad minden csütörtökön deli 12 órakor (előjegyzést ugyanaznap 11 óráig a titkári hivatal fogad el). A honvédelmi miniszter fogad minden csütörtökön délelőtt 10 és 12 óra között (vidékieket a ren­des hivatalos órák alatt, mindé« más hétköz­napon is). A főispán e rendeletében arra is figyelmezteti a hatóságot, hogy az úgynevezett monstre deputácziók fel utazását lehetőleg kor­látozzák, mert ez bénítja a központ munkáját, de ily nagyszámú küldöttségek felutazása szük­ségtelen is, hiszen ügyeik a központban amugyis a legteljesebb igazságossággal fognak kezeltetni. Gyilkosság a Tiszán. Lakatos Lajos kisari jómódú gazda tizenkilenc éves fiát Tivadar községbe küldte, aki a kisari kompnál hajóra ült két ismeretlen ember társaságában. Mikor a folyó közepén lehettek, a két ismeretlen meg­támadta, lapátokkal agyonverte és holttestét a vizbe dobta. A tettesek a csolnakkal aztán el­menekültek. A két partról többen látták a bűn­tényt, de nem állt módjukban megakadályozni A nyomozás folyamatban, van. A peronoszpóra terjedése. A magy. ki Ampelológiai Intézet junius 17-éről közli, hogy a peronoszpóra az elmúlt hét folyamán Arad-, i Békés-, Borsod-, Moson-, Pozsony-, Szatmár- és Verőcze-vármegyékben is fellépett, ahol ezideig I még nem jelentkezett. Nyaralók figyelmébe ajánljuk a gyönyörű i fekvésű bajfalusi gyógyfürdőt, mely Jcöszvény, csuz\rheuma stb. betegségek ellen orvosilag van l javalva. Kellemes szórakozó és kirándulóhely. A fürdőnek orvosa van. Minden tekintetben olcsó árak és figyelmes kiszolgálás. Egyeseknek ; és családoknak hoszszabb tartózkodásra árked- ; vezmény. (U. p. Felsőbánya, Szatmármegye.) Hideg nyarat jósolnak/Az angol meteoro­lógus intézetek ez idén hideg nyarat helyeznek kilátásba. Már hetek óta olyan hideg uralkodik egész Nagybrittániában, amilyenre még nem volt példa. Hideg szelek, jégeső és pusztító zivatarok váltják fel egymást és még az enyhe klimáju, déli partokon is vígan pattog a tűz a kályhában. A meteorologusok ezt a szeszélyes időjárást a Golf-áram rendszertelenségének tulaj­donítják és hatása érezhető lesz egész Európában. Főmunkatársak: dr. Kaba Tihamér és dr. Katona Sándor. 8728—1910. tkvi szám. Árverési hirdetményi kivonat. A szinérváraljai kir. járásbiróság mint tkvi ha­tóság közliirré teszi, hogy az Arina takarék és hitel- intézet végrehajtatónak Kencsán László végrehajtást szenvedő elleni végrehajtási ügyében a kérelem követ­keztében az árverést 3200 korona tőkekövetelés és ennek 1909. évi február hó 3. napjától járó 8% kamatai, 166 IC 30 fillér perbeli, 48 K végrehajtási már megállapított, valamint jelenlegi 42 K és a még felmerülendő költségek kielégítése végett az 1881. évi LX. t-ez. 144. §-a alapján és 147. §-a értelmében a szatmárnémetii kir. törvényszék, a szinérváraljai kir. járásbiróság területén lévő, Avas- újváros községben fekvő, avasujvárosi 283. sz. betétben A. 1. 1—2. sor, 2672., 2673. hrsz. ingatlanra 122 K, ugyan­ezen betétben A. II. 1—4. sor, 2674/2., 2675., 2676/2., 2677/2 hrsz. alatti ingatlanra 510 K, az avasujvárosi 352. sz. betétben A. I. 1—3. sor, 2674.'1., 2676|1., 2677-1. hrsz. alatt foglalt ingatlanra 210 K, az avasujvárosi 785. sz. tkvi betétben A. + 1. sor, 2787/12 hrsz. a. ingat­lanra 77 K, a ráksai 259. sz. betétben A. I. 1., 2., 3915., 3916. hrsz. ingatlanból Kencsán László nevén álló '/t-eá részre 13 K, a ráksai 260. sz. betétben A. 1.1., 2., 3895/1., 3895/3. hrsz. ingatlanból Kencsán László nevén álló 7,-ed részre 27 K, a ráksai 263. sz. betétben A. + 1. sor. 2172. hrsz. alatti ingatlanból Kencsán László nevén álló Vt-ed részre 3 korona kikiáltási árban elrendelte. Az árverés megtartására határnapul az avas­ujvárosi ingatlanokra 1910. évi Julius hó 21. napjának délelőtti 10 óráját, helyéül pedig Avasujváros község­házát, a ráksai ingatlanokra pedig 1910. évi Julius hó I 21-ik napjának délutáni 3 óráját, helyéül pedig Ráksa i községházát tűzi ki azzal, hogy az ingatlanok a kikiál- I tási ár */s áa alul eladatni nem fognak. Árverezni szándékozók kivéve a Vhn. 21. §-ában említetteket, tartoznak az ingatlanok becsárának lü°/0-át, ! vagyis az avasujvárosi 283. sz. betétben A. I. 1—2. sorsz. a. ingatlanra 12 K 20 fillért, ugyanezen betétben A. 11. í 1—4 sorsz. a. ingatlanra 51 K-t, az avasujvárosi 352 | sz- betétben A. I. 1—3. sorsz. a. ingatlanra 21 K-t, az avasujvárosi 785. sz. betétben A. + 1. sor a. ingatlanra 7 K 70 fillért, a ráksai 259. sz. betétben A. ), 1—2. sor \ a. ingatlanra 1 K 30 fillért, a ráksai 260. sz. betétben • A. I. 1—2. sor a ingatlanra 2 K 70 fillért, a ráksai 263. ] sz. betétben A. + 1. sor a. ingatlanra 30 fillért kész- ' pénzben, vagy az 1881. évi LX. t -ez. 42. §-ában jelzett árfolyammal számított óvadékképes értékpapirban aki­küldött kezéhez letenni, vagy a bíróságnál történt elő- leges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Az, aki a kikiáltási árnál magasabb ig- retet tesz, ha többet Ígérni senki sem akar, köteles : Vhn. 25. §-ában foglalt jogkövetkezmények terhe als nyomban a kikiáltási ár százaléka szerint megállapít bánatpénzt az általa Ígért összeg ugyanannyi száza. káig kiegészíteni. Szinérváralja, 1910. évi május hó 3-án. Petneházy, kir. aljbiró.

Next

/
Oldalképek
Tartalom