Szinérváralja, 1910 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1910-07-05 / 27. szám

(2) 27. szám. S ZINTÉRVÁ R ALJ A 1910. Julius 5. dik. Akinek egy csomó száz hold földet adományozott az isteni gondviselés, meg esetleg az önszorgalom, azoknál ha a fiút erre a pályára viszik, senki kifogást nem emleget. De ahol a kis birtokhoz sok gyer­mek és nagy család van, ott bizony az első fiun kivül a többinek nem nyújthat kenyeret a föld, lett légyen az még oly termő humus, még olyan fekete zsíros föld is. S ezeknél szükséges az ipar és keres­kedelmi, főleg technikai-ipari pályák áldá­sos mezejét feltárni. Lássák meg, hogy a müveit és tanult kereskedő és iparossok­kal könnyebben, sokkal bővebben keresi meg, kenyerét, mint a lateiner osztály, melynek a sovány kereset mellett, még a — noblesse oblige — törvényénél fogva túlontúl represtálnia is kell, mely represen- tációt jövedelmei nem tudják fedezni. Végeredményben tehát oda jutunk, hogy érettségizett fiainkat ne küldjük mind az alma mater oltalmazó szárnyai alá, hanem küldjük ki a külföldre, ha módunkban áll, tanulmányozzák ott a nagykereskedő és ipartelepeket s tanulmányokat itthon azu­tán a maguk és az ország érdekében ér­vényesítsék. Ha majd nálunk is kialakul egy mü­veit és képzett kereskedő és iparos osz­tály, — mint ahogy kialakulóban van — akkor a mi gazdasági viszonyaink is elő­nyükre változnak meg s nem lesz olyan sok verejtékes gondterhelt szülő, ki, mint mostanság egész nap azon tépelődik, hogy tulajdonképen mit kezdjen el, érett és tanult fiával. Halottaink. A legmélyebb fájdalom adja kezüukbe a tollat, midőn a közvetlenebbül sújtottak megrázó bánatának árnyékában mozgunk. Ha mi meg­vagyunk rendülve, minő bánat ülhet azoknak a szivén, akik anyát, apát, gyermeket, unokát, test­vért vesztettek az elköltözött jó lelkekben 1 Nyu­godjanak békében az elhantolt porok! Nemes, jó leikök az örök világosság fényében üdvöt ta­lál a minden vigasztalás Istenének jobbján! A kesergőket vigasztalja a viszontlátás édes hite! A legfájóbb részvéttel adjuk mindenek előtt t. olvasóink tudomására, hogy özv. Domokos Sándorné, szül. Pap Vilma úrnő a folyó év és hó 2-án meghalt. A legfájóbb részvéttel, mert az elhunyt jó anyának nemcsak önfeláldozó jósága, melylyel gyermekeinek jövőjét példaadóan biz­tosította, hanem az a viszony is, melyben lapunk a megboldogult családjával állott, mikor felelős szerkesztőnk lelki jó barátját és munkatársát tiszteli és szereti az elhunyt egyik fiában s a család többi tagjai is mind tiszteletre érdemes, valóban a megindulás hangján szólaltat meg bennünket. Könnyeink között közöljük a mélyen sújtott család gyászjelentését. Mély megilletődéssel és fájdalmas szívvel tudatjuk az összes rokonság nevében, hogy özv. Domokos Sándorné szül. Pap Vilma a legjobb gyermek, anya és nagyanya, aki egész életét szerelteit féltő gondban töltötte el, hosszas szen­vedés után életének 57 ik évében, folyó hó 2-án reggeli fél 7 órakor a halotti szentségek áhita- tos felvétele után elhunyt. Temetése vasárnap délután 5 órakor lesz a római katholikus egy­ház szertartása szerint, az engesztelő szentmise­áldozat folyó hó 6-án d. e. 9 órakor fog az Ur­nák bemutattatni. Szinérváralja, 1910. julius 2-án. Áldás és béke lengjen drága porai felett. Özv. Pap Lászlóné édesanyja. Domokos Sándor, Do­mokos István, Domokos Béla gyermekei. Özv. Molnár Györgyné, Nagy Kornélia nagynénjei. Domokos Sándorné Kisfaludy Jolán menye. Do­mokos Zsuzsika, Domokos Gyurika, Domokos Sándorka unokái. Pap Zsigmond testvére. Pap Dezső, Pap Annuska testvére gyermekei. A temetés vasárnap délután ment végbe igen nagy részvét mellett. A koszorúkkal borí­tott díszes ravatalt a család tagjain kivül elő­kelő közönség vette körül. Az egyházi szertartás után a helybeli tanítók közül hatan karjukra vették a koporsót és elhelyezték a gyászkocsin, mely utolsó útjára vitte a nemes lélek por­hüvelyét. Méltán nevezhetjük az egész község halott­jának Koller Gyula birtokost, ki úgy is mint járási írnok, a szolgabiróság esze volt. Nyuga­lomba vonulása után nagy unszolásra elfogadta a községi főbiróságot. Csak egy évig működött ebben a minőségében, mert az akkori zavaros viszonyok között nem akarta tovább viselni, e tisztséget. Egyszerű, szigorúan konzervatív ember volt, bár telve volt tehetséggel, mit nagyobb téren is érvényesíthetett volna. Ö megmaradt nagy tehetsége és nagy vagyona mellett egyszerű embernek. És lehet, hogy ebben rejlett az ő igazsága. Becsületes, munkás ember volt. A tisz­telet kisérte utolsó utján. A gyászjelentés ez. Özv. Koller Gyuláné szül. Szilágyi Mária, súlyos csapás által lesújtva, a gondviselés bölcs intézkedésén megnyugodva, úgy a maga, mint a kiterjedt rokonság nevében bánatos szívvel tu­datja, hogy a legjobb férj, jó rokon, sógoi’, Kol­ler Gyula földbirtokos, nyug. járási írnok, Szinér­váralja volt községi főbirója, áldásos életének 53-ik évében, boldog házasságának 28-ik évében f. hó 30-án, a halotti szentségek ájtatos felvétele s hosszas szenvedés uián jobblétre szenderült. A megboldogult hült tetemei julius hó 2-án délután fél 3 órakor fognak a róm. kath. sirkertben az anyaföldnek átadatni. Az engesztelő szentmise áldozat pedig julius hó 4-én fog az Urnák be­mutattatni. Szinérváralja, 1910. junius 30-án. Álmodjál édesen, az anyaföld néma sirkertjében! Legyen áldott emléked! Nem az újságírói sablon, hanem az őszinte tisztelet sugallja, hogy községünk egy köztiszte­letben állt, megélemedett férfiát őszinte fájda­lommal kisérjük ki örök nyugvóhelyére. Lengyel József neve kicsinyben és nagyban egyaránt tiszteletet parancsoló volt. Most, hogy meghalt, hogy eltemették, a tisztelet megmaradt. Emlékét áldjuk. Tisztes ősz arca mindig előttünk lebeg. Jó lélek volt. Öreg korában is kedves, fiatalos erővel munkás. Sokunk előtt a munka példány- képéül állhat. Halála őszinte részvétet, fájdalmat váltott ki mindnyájunk szivéből, de különösen mély gyászt vont az előkelő, kiterjedt családra. A Lengyel, Papolczy és Mártonffy család súlyos veszteségében őszinte szívvel osztozik mindenki. Áldás emlékére 1 A megboldogultra vonatkozólag a gyászje­lentés ad bővebb tájékozást, mit ide is iktatunk. Alantiroltak a fájdalomtól égő szívvel, de az élet forrásánál a viszontlátásban vetett re­ménynyel tudatják, hogy Lengyel József takarék- pénztári pénztáros, községi képviselő-bizottsági tag, földbirtokos, szivszélhüdes következtében életének 76-ik évében, jobblétre szenderült. A megboldogult hült tetemei julius hó 4-én d. u. fél 5 órakor fognak a róm. kath. sirkertben az anyaföldnek átadatni. Az engesztelő szentmise- áldozat julius 5-én fog az Urnák bemutattatni. Szinérváralja, 1910. julius 4 én. Az örök vilá­gosság fényeskedjék neki! József, Bella férj. Cs. Papolczy Antalné, Mária özv. Mártonffy Gyuláné, Gerő gyermekei. Mária özv. id. Cs. Papolczy An­talné nővére, K. Nagy Irénke férj. Lengyel Ge- rőné menye. ifj. Cs. Papolczy Antal és József, Mártonffy Piriké unokái. És a kiterjedt rokonság. János napi metszés. Julius hó elején, eselleg már junius végén megszűnik a gyümölcsfánál az első nedvkeringési periódus s a fa növekedésében rövid megállapo­dás áll be, hogy 3-4 hét múlva helyet adjon a második nedvkeringésnek. — Fejlődésben leyő gyümölcsfáinknál látni fogjuk, hogy valamennyi hajtás, a melyet a fa ez évben nevelni akart már megnőtt s bár teljes hosszúságát még nem érte el, mert hisz a növekedés az időjárás szerint szeptember októberig is eltart, mégis már mos­Egyébként Lenke kisasszony sem hazudtolta meg a Szigetváryak hagyományos szépségét, amennyiben élénk szemű, piros-pozsgás, molett termetű, temperamentumos leány volt, ki egész nap izgett-mozgott s arany kacajával majd fel­vette a házat. Megérkezésük pillanatától Szigetváryék vit­ték a hangadó szerepet. Lábaik előtt hevert az egész fürdő férfiközönsége, az asszonyok pedig kényszerűségtől szintén meghajlottak fehőségük előtt. A tennis-pályán, az uszodában, a vendég­lőben mindenütt Szigetváryék bírták a legjobb helyeket. Számukra mindig volt kabin, a legjobb partner a tennisnél, hogy vendéglői rendes és legárnyé­kosabb asztalukról ne is szóljak, melynek elfog­lalása egyenes felségsértés lett volna. Az ők ott tartózkodásuk az egész környék aranyifjuságát Bocskófüredre vonzotta és vége- hossza nem volt a kirándulásoknak, gardenpartik- nak és hajnali szerenádoknak. Mindezekből Szigetváry mama is bőségesen kivette a maga részét. Nem is lehetett ezt neki rossz néven venni, hiszen alig volt még túl a har­mincon (igy mondta ö) és még elég fiatalnak érezte magát, hogy Galantay Ákos huszárkapitány heves udvarlását vissza ne utasítsa. Galantay tűzzel és kitartóan udvarolt a fő- ispánnénak, úgy, hogy a Bocskófüreden fürdöző asszonyok nem győzték kezeiket eleget a szájuk elé tartani, annyiféle érdekes hirt suttogott róluk a fáma egyes pörgő, hegyes nyelvecskék alakjában. Lenke állandó udvarlója a megye leggaz­dagabb dzsentrije, Kalotay Ferke volt, kit a tár­saságban csak füstösnek neveztek, lévén arca a cigány brugóséhoz igen hasonlatos. Kalotay egyéb ­ként hires volt öblös torkáról, melylyel minden­kit asztal alá tudott inni, meg nyaktörő huszár- bravurjairól, valamint arról, hogy még sohasem került össze olyan asszonyszemelylyel, akit el ne csábított volna. Nagyban csapta a szelet Lenke körül, min­denütt mellette lehetett látni. A kirándulásokra az ő négyesfogata vitte Lenkét, a tennisjátékban ö volt mindig a pártnere és a szombati tánc- mulatságokon mindenkor őt illette a második négyes. Már mint fait-accompliéröl beszéltek a közönség körében bekövetkezendő eljegyzésükről. így telt el a nyár szakadatlan vigasságok között és észre sem vették volna, hogy már el­múlott, ha a hűvösre vált őszi napok unalmas órái és a bőröndök fenekéről előkerült felöltök naftalinszaga nem figyelmezteti erre őket. Már jó ideje nem történt semmi érdekes eset. De egyszerre élénk szenzáció izgatta fel az idegeket: azt beszélték, hogy Szigetváry Lenkét megszöktették. — Tudtam, hogy ez lesz a vége — szólt a hegyes nyelvű Petrinkovicsné, aki módfelett ha­ragudott Szigetváryékra. mert azelőtt ő vitte a hangadó szerepet pesti toilette-jeivel. — Nem hiába legyeskedik Kalotay Ferke egy leány körül egész nyáron át — tóditotta a sikkes Monostoriné — mondtam én ezt előre. Alig tudták bevárni az asszonyok, hogy a föispánnét megcsipkedhessék, kiről közlönyféle Röth Bankház i BUDAPEST. > Bank-központunk: VI., Váci-körut 45. Bankpalota. Telefon : 92—25 (Interurban) Díjtalanul nyújtunk bárkinak szak­szerű felvilágosítást. Válaszbélyeg ■ mindenkor melléklendő. g FOLYÓSÍTUNK: vr ír Törlesztési kölcsönöket földbirtokokra és bérházakra 10—7ő éves törlesztésre 30/0—3Va°/o—'I“/o—P Y’|«-Os kamatra készpénzben. Jelzálog kölcsönöket Il-od és 111-ad helyi betábiázásra 5—15 évre 5u/o-al, esetleg 5'|s"|i,-al. Személy- és tárcaváltóhitelt iparosok és kereskedők részére, valamint minden hitelképes egyénnek 2'|,—10 évi időtartamra. Tisztviselői kölcsönöket állam, törvényhatósági, községi tisztviselőknek és katonatiszteknek fizetési előjegyzésre kezes és , életbiztosítás nélkül. Ugyanezek nyugdijaira is. Értékpapírokra, vidéki pénzintézetek és vállalatok részvényeire értékük ööVo-áig kölcsönt nyújtunk az Osztrák-Magyar Bank kamatlába mellett. Tőzsdemegbizásokat a budapesti és külföldi tőzsdékben lelkiismeretesen és pontosan telje­sítünk mindenkori eredménynyel; az árfolyamokat naponta díjtalanul közöljük. Konvertálunk bármely belföldi pénzintézet által nyújtott jelzálogos , törlesztéses-, személyi- és váltókölcsönt. — Mindennemű bel- és külföldi értékpapírt napi árfolyamon veszünk és eladunk. Pénzügyi szakba vágó minden reálisügyletet a leg­nagyobb pénzcsoportoknál levő összeköttetéseinknél fogva legelőnyösebben bonyolítjuk le. gtf Bankházunk képvi­seletére megbízható egyéneket felveszünk, -gag

Next

/
Oldalképek
Tartalom