Szinérváralja, 1909 (6. évfolyam, 1-51. szám)

1909-07-06 / 26. szám

1909. Julius 6. 26. szám. (3l nyáron, a testet és lelket ölő hosszú üzleti szol­gálattól fölmentse. És bizonyos dolog az, hogy a közönség hamar megszokna és méltányolná az uj rendet, az üzleteknek nyáron át korábban való bezárását és vásárolni valóit hamarabb szerezné be. Min áll tehát a kereskedők nyári robottjának mai súlyos kényszere? Azon áll, hogy a keres­kedő urak legyenek szolidárisak. Körözzenek egy ivet maguk között és állapodjanak meg, hogy a nyári hónapokban kivétel nélkül este 7 órakor üzleteiket bezárják. Ha erre egyetemlegesen el­kötelezték magukat, akkor anélkül, hogy bárkinek ebből kára származnék, kereskedők és alkalma­zottak felszabadulnak pályájuknak a most szinte elviselhetetlen robottjától, kellemessé teszik a nyarat maguknak és családjuknak, a közönség pedig az uj rendet csak helyeselni fogja. HÍREK. Kérelem. Az uj negyedév beállta al­kalmából tisztelettel kérjük lapunk azon t. járatóit, kik előfizetési díjjal hátralék­ban vannak, hogy hátralékaikat posta- fordultával kiegyenlíteni és az előfizetést megújítani szíveskedjenek. Képviselőtestületi gyűlés. Szinérváralja nagy­község képviselőtestülete Bárány Béla főbíró el­nöklete alatt e hó 3-án gyűlést tartott, melyen elhatározták, hogy a Kossuth-téren díszes áru­bódékat építtet, hogy a hús- és gyümölcsárusok ne foglalják el a piacnak különben is szűk te­rét. Az árubódékat a Szinérpatakra tervezik, mit a bódék helyén — természetesen — befednek. Elhatározták továbbá a Kossuth-szobornak fel­állítását, mely célra megszavazták a szükséges pénzösszeget. Mind a két határozatért üdvözlést érdemel a képviselőtestület. Tanítók gyűlése. A nagybányai ref. egyház- megyei tanítóegyesület folyó évi rendes közgyű­lését junius hó 9-én tartotta meg Szinérváralján a ref. templomban Fábián István elnöklete alatt. A gyűlés délelőtt 9 órakor kezdődött. Megnyitás előtt elénekelték a tanítók a XC-ik zsoltár első versét, melynek elhangzása után Fábián István elnök megnyitó beszédét mondotta el. E beszéd keretében a templom és az iskola kapcsolatáról, nevelői hatásáról és az iskolai nevelésről szólott. Lajos Imre apahegyi és Tóth Miklós sándorho- moki tanító lelett Barazsi József, illetőleg Katona Zoltán tartott emlékbeszédet. A siketnémák deb­receni intézetének gyüjtőperselyeit az iskolákban kifüggesztik. A tisztujitás eredménye a következő: Elnök egyhangúlag Fábián István, tisztviselők sza­vazattöbbséggel: alelnök: Katona Zoltán és Nagy Géza, főjegyző: Kádár Károly, aljegyző: Barazsi József és Melegh Andor, pénztáros: Ölyüs Lajos, könyvtáros: Huszár Benedek. A jövő évi köz­gyűlést Szatmáron tartják meg. Doktor tanító. Kaba Ágoston, nagynyiresi állami tanítót, dr. Kaba Tihamér helybeli ügyvéd testvéröccsét junius hó 26-án a kolozsvári egye­temen a jogtudományok doktorává avatták. Áthelyezés. Vármegyénk főispánja Kállay Ödön szinérváraljai tb. főszolgabírót Szinérváral- járól Szatmárra, Buthy Lajos avasi szolgabirót Szinérváraljára áthelyezte. Kálvín-Ünnep. Kálvin János reformátor szü­letésének 400-ik évfordulója alkalmából ünnepel az egész protestáns világ. E hó 11-én, vasárnap a szinérváraljai ref. templomban is alkalmi Isten- tisztelet lesz. Gábor Áron. E hó 2-án volt a hatvanadik évfordulója a Gábor Áron székely ágyuöntő hősi halálának. Ez a testben-lélekben spártai jellem szerény, igazságos, szigorú, a hazáért és szabad­ságért lángoló férfiú csodás szellem volt, aki a szabadságharcban a székelyek minden ügyessé­gét, éles elméjét és találékonyságát egyesítette magában. Négy évig szolgált mint köztüzér, majd főágyus az osztrák tüzérségnél s a pesti lakta­nyában folyton fúrt, faragott, amiért eszelősnek tartották és gúnyolódtak vele. Tüzmeslerségig már nem vihette, mert általános vélemény volt róla, hogy hóbortos, ezért el is bocsátották. Ek­kor hazajött s Bodolán, majd Moldvában furt- faragott, csinálta a házibutorokat. 1848-ban Háromszékmegyét is felszólították, hogy hódoljon be az osztrákoknak. A góbék gyűlést tartottak, amelyen azt hangoztatták, hogy le a némettel. »De nincs ágyú, nincs lőszer!« — kiáltotta valaki. — Erre a terem szögletéből előlépett egy zeke­posztós, szakállas férfi s igy szólt: SZINÉRVÁRALJA — Uraim, ha csak ez a baj, hát én mon­dom, hogy lesz ágyú, lesz muníció, amennyi csak kell. — Éljen Gábor — kiáltották erre — és ő két hét múlva már 6 ágyút állított ki Sepsiszent- györgy piacán. Az ágyuhősnek Debreczenbe is elhatott a hire, Kossuth őrnagygyá s a székely tüzérség pa­rancsnokává nevezte ki. Háromszék volt az er­délyi részen a nemzeti védelem központja, Bem apó a lelke és Gábor Áron a jobbkeze. A hős ágyuöntő 1849. julius 2-án maga vezényelt az oroszok ellen a kőközi csatában. Épen harminc ágyúját rendezte, amikor búgva repült feléje egy hatfontos s balkarjával együtt a hónaalját s a mellét is kiszakította. Hadsegéde, Nagy Sándor főhadnagy, később hídvégi ref. pap sietett hozzá és karjaiba emelte. Ekkor már a hős utolsót le­helt. Az eresztevényi sirkertbe temették el, ha­lálának évfordulóján minden évben friss koszo­rút tesznek a székelyek nagy nemzeti hősének sírjára. Sovány Dezső aljárásbirót felmentették. Két napi izgalmas tárgyalás után a szatmári törvény­szék fölmentette Sovány De ső mátészalkai al­járásbirót, akit azzal vádoltak, hogy egy éjszakai mulatozás után összekoczczanván Bordás Deme­ter kéményseprővel, őt dulakodás közben úgy megszurta, hogy sebeibe belehalt. Sovány albiró váltig erősítette, hogy nem ő volt a gyilkos, inig Bordás halálos ágyán is eskü alatt vallotta, hogy Sovány albiró szúrta meg. A tanuk egyrésze is szerfölött terhelőleg vallott Soványra nézve. Vádlott a két napi izgalmas tárgyalás alatt meg­döbbentő nyugalmat tanúsított, csak akkor fakadt sírásra, midőn a biróság a felmentő ítéletet ki­hirdette. De azonnal abba hagyta a sírást, mi­dőn az elnök a rövid, de lesújtó indokolást fel­olvasta. A törvényszék ugyanis a beszerzett bi­zonyítékokból tényként állapítja meg, hogy Bor­dás Demetert Sovány albiró szúrta le, de bebizonyitottnak látja azt is, hogy tettét önvé­delemből követte el. Ez az Ítélet kedvező lehet a késeléssel vádolt és csupán nehány havi sza­badságát féltő, a társadalommal nem törődő, csak a börtöntől, a szabadságvesztéstől szaba­dulni óhajtó kocsislegényre, de Sovány Dezső aljárásbirót ez a felmentő Ítélet kegyetlenül el­marasztalta. Elmarasztalta a késelés bünvádilag körülirt bűncselekményében, bűnösnek mondta ki a késelésben, rásütötte a gyilkosság egyik enyhébb fajtájának soha le nem mosható bélye­gét, ledobta ót arról a piedestálról, melyhez ter­mészetszerűleg ragaszkodott, csak éppen egy büntethetőséget megszüntető körülmény a jogos önvédelem megállapítása folytán nem rótt ki reá büntetést. A felmentés lulájdonképpen a halálos ítélete volt a Sovány Dezső existencziájának, a fegyelmi eljárás során legjobb esetben is nyug­díjba, de esetleg a kenyértelenségbe dönti a fel­mentett, de a felmentés által éppen nem reha­bilitált albirót. Az ítélet ellen úgy az ügyész, mint védő felebbezlek. Főispánunk lemondása. Dr. Falussy Árpád, Szatmárvármegye és Szatmárnémeti sz. kir. r. t. város főispánja, a többi függetlenségi párti fő­ispánokkal együtt szintén beadta lemondását. Miniszteri elismerés. A m. kir földmivelés- ügyi miniszter Kolozsváry Károly szatmári, Uray Lajos tyukodi, Kölcsey Rudolf nagyszokondi, Papp József csekei, Ruszka István vitkai, Török And­rás nagysikárlói, Bay Mihály csomaközi, Széli György avasujvárosi s Szabó Adolf nagybányai gazdasági tudósítóknak az 1909-ik évben tanúsí­tott buzgalmukért elismerését fejezte ki. Visszahelyezett tanító. Csulyán János avas- felsőfalui áll. tanító fegyelmi ügye véglegesen elintéződött, mivel a vizsgálat semminemű vádat reá nem bizonyított, a vallás és közokt. minisz­ter legújabban állásába visszahelyezte. Felfordult gyorsvonat. Folyó hó 24-én a szatmár-budapesti gyorsvonat Törökszentmiklós állomása előtt kisiklott s egy első osztályú sze­mélykocsi teljesen felfordult. A felfordult kocsi­ban a nagyváradi képviselő Szokoly Tamás a karján sebesült meg könnyebben és egy mérnök súlyosan. A nagybányai állami elemi népiskola har­madik értesítője megjelent Székely Árpád gon­dos szerkesztésében. Igen szép fénynyomatban hozza mind a három díszes iskolaépület képét, továbbá Székelynek egy komoly érvelésű, szép cikkét a gyermek védelemről. Az év történetét ismerteti, statisztikai adatokat hoz és tudnivaló­kat a jövő évre. Az intézetnél 27 tanító és 9 hitoktató működik. A növendékek száma volt a múlt évben: mindennapi iskolás 1295 és pedig 1122 magyar, 173 oláh anyanyelvű. A csinosan kiállított értesítő Nánásy István jónevü nyomdá­jából került ki, hol lapunkat is nyomják. Bányászati kinevezések. A m. kir. pénz­ügyminiszter Schmidt Lajos főmérnököt a 2. fizetési fokozatba főmérnökké, Palmer Arthur magán gépészmérnököt főmérnökké, Schmidt Jenő bányászmérnököt a 3. fizetési fokozatba mérnökké és Nickmann Richárd segédmérnö­köt mérnökké nevezte. Nyugalmazott erdötanácsos. A m. kir. föld- mivelésügyi miniszter Molcsámj Gábor erdőta­nácsost, sok éven át teljesített kitartó szolgálatá­nak elismerése mellett, saját kérelmére nyug. díjazta. A távozó erdőtanácsos tiszteletére tiszt­társai s tisztelői Nagybányán a Széchenyi-liget- ben bankettet rendeznek. Molcsámj erdőtanácsos helyettesítésével folyó évi julius 1-től Ocsárd Károly erdőtanácsos van megbízva. Érett ifjak. A szatmári ref. főgimnázium­ban a szóbeli érettségi vizsgálatok a múlt héten folytak le dr. Balthazar Dezső esperes elnöklete alatt, Szadeczky Gyula dr. kolozsvári egyetemi tanár, kormányképviselő jelenlétében. A vizsgá­latok eredménye a következő volt: Jelesen éret­tek: Csányi Miklós, Fábián Károly, Gyene Károly, Gyöngyössi Gyula, Jakab Herman, Jordán Lajos, Kelemen Pál és Sátor Elemér. Főpásztori kinevezés. Dr. Boromisza Tibor szatmári püspök Veszprémi/ Sándor nagysom- kuti plébánost szentszéki ülnöknek nevezte ki. Zongoravásárló közönség figyelmébe. Azok­nak, akik zongorát vagy pianinót vásárolnak, fontos érdekük az, hogy minden tekintetben megnyugtató garanciát kapjanak a zongora, vagy pianinó tartósságára és kitűnő minőségére nézve. Mint ilyen elsőrendű céget leginkább ajánljuk olvasóink figyelmébe Keresztély minta zongora- termét (Budapest, VI. Váczi-körut 21.) ahol sa­ját gyártmányai a legideálisabb kiszolgálás mel­lett szerezhetők be. Mindennemű felvilágosítással készséggel szolgál a cég és árjegyzéket ingyen és bérmentve küld. Sikkasztó postamesternő. A volt király­daróci postamesternő sikkasztási ügye a napok­ban véget ért. A könnyelmű nő az államkincstár kárára elkövetett sikkasztásért nyolc havi fegy- ház büntetésre Ítéltetett. Amelyből vizsgálati fog­ságban eltöltött 4 hó és 3 hét letöltöttnek vé­tetett. Ezenkívül három évi hivatal vesztésre lett elitélve. Tíz napig a föld alatt. Nemrégiben egy vasúti alagút omlott be Zürich közelében és maga alá temetett több munkást. Ezek között volt egy Pedersoli nevű munkás is, akiről azt hitték már, hogy halott. Ma, a beomlás után tiz nappal végre raakadtak a bányászra. Az első pillanatban halottnak tartották; — teljesen csontvázzá soványodott, össze volt törve és olyan benyomást tett, mint egy hulla. De nemsokára kisült, hogy Pedersoli még él. Hosszú élesztgetés után sikerült őt eszméletre téríteni. Lassankint magához tért a szerencsétlen, beszélni kezdett és elmondotta a katasztrófájának egy-két rész­letét. Pedersoli tiz és fél napig volt a föld alatt. Ez alatt az idő alatt semmit sem evett, egyetlen tápláléka az a vékony vizsugár volt, amely a földből kiszivárgott. Ezzel tartotta fönn magát és ez őrizte meg az eszméletét is. Természetes, ez a gyönge táplálék alig tudta életben tartani Pedersolit. Rettenetesen legyöngült, a gyöngeség- től folytonos ájulások fogták el, amiből csak sokára tért magához. így tartotta fönn magát tiz napig mig végre ráakadtak. Az orvosok biz­tosra veszik az életben maradását. Az austerlitzi csata előestéjén Napoleon és táborkarán nem vett erőt oly lázas izgatottság, mint amily türelmetlenül lesi a közönség a Liga sorsjegyek húzásának megkezdését. Ez a nagy­fokú érdeklődés nem csupán a Ligának, ennek az igazán humánus intézménynek szól, hanem rész­ben abban is leli magyarázatát, hogy a sorsje­gyek játéktervezete a sablontól eltérő módon van összeállítva és minden sorsjegy feltétlenül nyer arany vagy ezüst tárgyat. Központi iroda: Fe- renciek-tere 4. szám. llri leányok otthona. Dr. Kőrösiné művé­sziesen berendezett leány-otthona, mely a felső leányiskola, leánygimnázium és az országos zene- akadémia szomszédságában, Budapesten, Liszt Ferenc-tér 9. sz. gyönyörű palotában van, min­den tekintetben a legelőkelőbb külföldi interná- tusok példáját követi. Vezetője és tulajdonosa dr. Körösi Manó fővárosi ügyvéd özvegye, aki az anya szeretetévei és a nevelő éberségével vi­seli gondját növendékeinek. A higiénia legmo-

Next

/
Oldalképek
Tartalom