Szinérváralja, 1909 (6. évfolyam, 1-51. szám)
1909-10-26 / 42. szám
1909. Október 26. SZÍN ÉRVÁR ALJ A 42. szám. (31 gyűlésen minden függetlenségi párt minél nagyobb számú küldöttséggel képviseltesse magát. Csak egy virágszálat. A mi ősi megyeházunkban, a hova leérkezik kilenc minisztérium, nyolcvanhat társi örvényhatóság, ezer falu csipp- csup és nagy esup ügye, ahol az akta gyári mennyiségben készül a vármegye kurilis nyelvén, a közigazgatás nomenklatúrájának szabványain: az ősi helyen ebben a napokban egy poetikus és minket megindító rendelet született. Az alispán adta ki ezt a rendeletet a megye valamennyi főszolgabirájához s jeligéje: Csak egy virágszálat! Azt mondja az alispáni rendelet, hogy nemsokára virágokkal lesz ékes a temető s ha a kegyelet csak egy virágszállal köt kevesebbet a szeretet, a kegyelet koszorújába és ha csak egy mécsesei kevesebb fog égni a sírokon, ha ezt a mécsesnek, ha ennek a virágszáinak árát fölajánlják a tüdőbetegeknek : akkor száz meg száz emberi élet halódó mécse pislog föl újra irgalmuk nyomán. Ezt mondja a mi vármegyénk alispánja egy a főszolgabirákhoz intézett rendeletében. Mondja ezt alispánunk a belügyminiszter hivó szózatára. Mondja ezt a szegénysorsu tüdőbetegek érdekében. A kérelem végig fog hangzani egész megyénkén ! Már halljuk is itt-ott, hogy az alispáni rendelet nagy visszhangot keltett. A szegénysorsu tüdőbetegekért buzgó József Szanatórium Egyesület száz gyüjtőtáskánál többet küldött vármegyénkbe. Ezeket a táskákat a főszolgabirák kérelmére irgalmas szivü úri hölgyek veszik kezükbe, sok megyebeli községünkben a községi elöljáróság fog gyűjteni és e hó 30-án megindul vármegyénkben, valamint a többi vármegyében is országszerte a gyűjtés, hogy összegyüjtsük több száz tüdőbetegnek gyógyíttatására a szükséges összeget. Mert tudnunk kell, hogy az országos gyűjtés eredményét — melyből a mi vármegyénk oly lelkesen kiveszi részét, arra fordítják hogy több gyermekes apák és anyák esdeklő kérését hallgatják meg és fölveszik őket a József Szanatóriumba, — ezenkívül az országos gyűjtés egy része az uj, az Auguszta Szanatórium építésére fog szolgálni. Ezeket tudván kinek szivében ne kelltene visszhangot az egyesület esdeklő kérése, csak egy virágszálat! Esdve kérünk minden embert, váltsa meg ezt a szent vámot nemzete dicsőségére, özvegyek, árvák, ügyefogyottak köny- nyeinek fölszáritására. Csak egy virágszálat! Arról értesülünk, hogy városunkban Bajnóczy Gé- záné és Nagy Bertalanná úrnők vállalkoztak az emberszeretet munkájára. Keltsék föl a szivekben a szánást, az irgalmat. Csak egy virágszálat. A csapi rom. kath. hitközség uj orgonája. Nagy örömük volt a csapi róni. kath. híveknek október hó 17-én vasárnap. Hat esztendei gyűjtés után áldozatos jótékony fillérekből összegyűlt a szép tágas csapi templomban elhelyezet két testű 4400 koronás q változatú Rieger-féie pneumatikus uj orgonának ára. Az uj orgona f. hó 17*én szenteltetett fel ünnepélyesen s adatott át a közhasználatnak. Isten áldása kisérje mindazon nemes szivek áldozatos jótékonyságát, akik anyagi hozzájárulásukkal az uj orgona felállítását lehetővé tették s a csapi róm. kath. híveknek az október 17-iki kedves öröm-ünnepet szerezték. Halálozás. Szelíemy Geyza, m. kir. bánya- tanácsos, a m. kir. bányászati és kohászati egyesület titkára, városi képviselő, az ág. ev. egyház gondnoka, a Teleki-Társaság tagja, Nagybánya város társadalmának egyik előkelősége e hó 17-én életének 59-ik évében agyszéihüdés következtében hirtelen meghalt. Temetése 19-én történt nagy részvét mellett. Meghívó. A szinérváraljai ipartestület 1909. évi október hó 31-én saját pénztára javára zártkörű szüreti mulatságot rendez, Burghofferné vendéglőjében Belépti-dij: Személy-jegy 1 korona 60 fillér családjegy 3 korona. Kezdete este 8 órakor. Műsor: A szüreti mulatságra megválasztott csőszök és csőszlányok: Bánk János, Bakk István, Batár István, Enyedi Béla, Fábián Fe- rencz, Konyárdi Sándor, Kandó Sándor, Makrai Sándor, iíj. Mühlbauer József, Németh Antal, Oláh Sándor, Patován Endre, Szarka Sándor, Turzuly Sándor, Ullmann Viktor csőszök. Drágos Mariska, Gyarmaty Erzsébet, Hodasz Teréz, Kandó Ilonka, Lázár Ida, Mühlbauer Veronka, Melegh Ida, Pigai Erzsébet, Rák Róza, Stauder Emma, Sebő Veronka, Szűcs Ilonka, Szilvási Erzsébet, Turzuly Erzsébet, Turzuly Juliska csőszleányok. Csősz bíróság: Sólyom Zsigmond főbíró, Ecsedi Károly kisbiró, Foneczán Sándor, Mühlbauer József esküdtek. Országos állatvásárok vármegyénkben. Október 29-én Csengeren, Magyarberkeszen, november 2-án Aranyosmegyesen, 4-én Erdődön, 8-án Nagykárolyban, 9-én Krasznabélteken és Szamos- krassón, 10-én Nagysomkuton, 12-én Erdőszádán, 15-én Mátészalkán és Nagybányán, 18-án Király- daróczon, 19-én Csengeren. 6yufagyár Felsőfaluban. Krassó Miksa Szat- már város törvényhatósági bizottságának tagja indítványt adott be a törvényhatósághoz Szatmár- Németi szab. kir. város erdőgazdaságából kitermelt faanyagok ipari feldolgozása, illetőleg városi falepároló és gyufagyár stb. felállítása iránt. A falepároló berendezés Avasfelsőfalu állomásközeiében lenue felállítandó, ahol az ma legalább 30 évre könnyen ellátható fával. Az indítványhoz csatolt számítások szerint a bevételi többlet éven- kint 158.300 s igy 20 évi vágás ntán kamat nélkül a tiszta nyereség 3,166.000 korona volna. A gyufagyár évi jövedelme 61.860 korona volna. A városi tanács az indítványt tárgyalás végett kiadta az avasi erdő kitermelő bizottságnak, egyszersmind a bizottság tagjainak előzetes tanulmányozás végett megküldte oly ajánlással, hogy tekintettel az indítvány kiváló gazdasági fontosságára, azt jóakaró figyelmükben részesíteni szíveskedjenek. Kiss szerencséje nagy! A magy. kir. szab. osztálysorsjáték csütörtöki befejező húzásán a 600.000 koronás főnyereményt a 96071. számú 8/8-ban eladott sorsjegygyei ismét a hírneves Kiss Károly.^és Társa bank részv. társaság (Budapest, Kossuth Lajos-utca 13.) szerencsés vevői nyerték, hol immár negyedszer nyerték meg a 600 000 koronás főnyereményt, nem hiába mondja a közmondás: »Kiss szerencséje nagy!« nék csakhamar egyedül találták magukat a nézőtéren. De még sem egészen: velük szemben fürkésző tekintettel állott a Mirrynek vélt hölgy, két kísérőjével. Kölcsönös bemutatkozás után a fiatal hölgy hódolattal üdvözölte Mr. Stantont. — Köszönet a társadalom jóltevőjének. Mr. Stantont meglepte ez a nem várt és sohasem hallott dicséret. Tudományosnak, úttörőnek sokszor nevezték dolgozatait. De azért még sem tartotta magát »jóttevőnek.« — Nem érdemetlenül adták nekem ezt a cimet? — Kérdezte kissé elfogultan. — Ha jól- tevőről van szó, akkor első sorban az önök humoristáját, Mark Troaint kell említenünk. — No, hiszen, ha úgy vesszük — felelt a tenyeres-talpas ur — önt mint humorista is jóttevőm nekem és feleségemnek. Most kezdte észrevenni Mr. Stanton, hogy az ifjú hölgy nem húga, de felesége a férfinak. Mosolyogva tette meg észrevételét. — Úgy látom, önök ott is humort kerestek és találtak az én száraz előadásomban, ahol eszemben sem volt ékelődni. Mondhatom, hogy soha életemben nem követtem el semmiféle humoreszket. A férfi hangos nevetésben tört ki. — Megbocsásson, de nevetnem kell erre a kijelentésre. Ön a levélirás terén túlszárnyalta ihletben Charles Lamböt és Horace Walpolet. Pillanatnyi fény derengett át a felolvasó elméjén. Odafordul a kis hölgyhöz - és mosolyogva kérdi: — Talán bizony ön a Mirry? . . . A kérdezett ezüstös hangot hallatott és szinte könnyezve a kacagástól tagadólag rázza a fejét: — Nem, sir, nem vagyok Mirry ... De csak nem tagadja, hogy ön a GillyV — kérdi hirtelen a kissé bambán néző Stantonéktól. Mr. Stanton hamar feltalálja magát. De igen, tagadom! Feleségem csak kedvtelésből irta a leveleket, az én tudtomon ki vül ... De hát, igazság . . . hogyan is jutottak azok a levelek az önök kezébe, ha ön nem Mirry? — veti fel a kérdést Mr. Stanton és nyomatékos hangja azzal a felsőbb méltósággal hangzik, mint mikor valakit jólesőleg sarokba szorítunk. Pár pillanat telik el; feszült figyelemmel kémlelik egymás arcát, végül a hatalmas férfi töri meg a csendet. Egy lépést tesz Mrs. Stanton felé, apró szúrós szemeit ráakasztja arcára és mély, recsegő hangon süti el az öreg ágyút: — Legyen szerencsénk ma vacsorára. Üljön együtt az egész levélíró kompánia. A Mirry ... az én vagyok. A főváros legelső jogi szemináriuma. Igen sok panasz hangzott el az utóbbi években úgy a szülők, mint a jogi vizsgára készülő ifjak részéről, hogy ezen vizsgára való készülés leküzdhetetlen nehézségekbe ütközik. Dr. Erős Vilmos volt Magyarországon az első, aki e kérdést beható tanulmányozás tárgyává tette és egy olyan intézményt létesített, melyet az egész jogászifjuság hozsannával üdvözölt. Évekkel ezelőtt létesítette jogi szemináriumát, mely mai fennállásáig óriási lendületet vett és minden tekintetben kielégítette a jogászifjuság igényeit. Sokoldalú megkeresése alapján az intézet állam- számviteltani államvizsgái tanfolyamot is létesített,, mely a következő hivatalokra és állásokra nyújt képesítést: az összes minisztériumokban a számvevőségi szakra, az állami számvevőszéknél a számvevőségi szakra, a posta és távirda igazgatóságoknál a számvevőségi szakra, a munkás- biztositó hivataloknál úgy a statisztikai, mint a számvevőségi szakra, a magyar államvasutaknál a számvevőségi szakra, az állami zálogházaknál a számvevőségi szakra, a dohányjövedéki igazgatóságoknál a számvevőségi szakra, a tengerészeti hatóságok, pénzügyigazgatóságok, törvény- hatósági városok, munkáspénztárak stb. hivataloknál a számvevőségi szakra, illetve kezelőtiszti állásokra. Magánhivataloknál rendkívüli nagy előszeretettel alkalmazzák azokat, akik az állam- számviteltani államvizsgát letették. Bővebb felvilágosítással szolgál: Dr. Erős Vilmos jogi szemináriuma, Budapest VII., Wesselényi-u. 13. Főmunkatársak: dr. Kaba Tihamér és dr. Katona Sándor. Faeladási hirdetmény. A ráksai g. kath. egyház (Szat- mármegye) tulajdonát képező erdőnek 537 holdon levő faanyagát 980 m3 tölgy haszon (mü) fát és 4750 tölgy-, bükk-, törzsfát, mely 22104, azaz huszonkétezerszáznégy koronára volt becsülve — most már becsáron alul — Ráksán 1909. évi november hó 8. napjának d. e 9 órájakor szóbeli és zárt Írásbeli nyilvános árlejtésen eladja. Bánatpénz a becsárnak 10%-a. A fatömeg választékonkénti becslése és a fizetési és szerződési feltételek úgy a ráksai g. kath. lelkész, mint a m. kir. erdőgondnokság irodájában Szatmáron megtekinthetők. Ráksa, 1909. október hó 21. Erdőss László Csuta Vaszil g. kath. lelkész. főgondnok. 1367-1909. végrh. sz. Árverési hirdetmény. Alulírott bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t.- e. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a szatmári kir. törvényszéknek 1909. évi 13064. V. számú végzése következtében dr Székely József szinérváraljai ügyvéd által képviselt, Grósz Soma avasujvárosi lakos javára 300 korona s jár. erejéig 1909. évi augusztus hó 4-én foganatosított kielégítési végrehajtás utján le- és felülfoglalt és 1718 koronára becsült következő ingóságok, u. m.: olajmalomban gépek és felszerelések, nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a szinérváraljai kir. járásbíróság 1909. évi V. 739/2. számú végzése folytán 300 korona tőkekövetelés, ennek 1909. évi május hó 20. napjától járó 6% kamatai, V3°''o váltódij és eddig összesen 83 korona 80 fillérben biróilag már megállapított költségek erejéig, Avasujvárosban, a malomban, a vasútnál leendő megtartására 1909. évi november hó 5-ilc napjának délelőtti 9 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t.-c. 107. és 108. § ai értelmében készpénzfizetés mellett, a legtöbbet Ígérőnek szükség esetén becsáron alul is el fognak adatni. Amennyiben az elárverezendő ingóságokat mások is le- és felülfoglaltatták és azokra kielégítési jogot nyertek volna, ezen árverés az 1881. évi XL. t.-c. 120 §-a értelmében ezek javára is elrendeltetik. Kelt Szinérváralján, 1909. évi október hó 18. * Páblé Antal, kir. bir. végrehajtó.
