Szinérváralja, 1909 (6. évfolyam, 1-51. szám)
1909-09-28 / 38. szám
1909. Szeptember 28. S ZINÉRVÁRALJA 88. szám. (8) teit, határozatait, elvi döntéseit, ítéleteit és utasításait produkálta a gyakorlat, hogy nemcsak a közvetlen munkát végző pénztári tisztvislői kar, igazgatósági és felügyelő bizottsági tagok és a közvetlenül érdekelt munkaadók érzik a hiányát egy olyan mindenben tájékoztató munkának, amely a törvényes szabályok szövevényei között részükre megbízható Útmutatóul szolgálhat, de nélkülözik a most felsorolt érdekeltségen kivül azok, akik hivatásuknál fogva mint bírák és ügyvédek a munkásbetegsegélyezés a balesetbiztosítás kodekxével a törvényből folyó magánjogviszonyok érvényesítésére irányuló munkájukban a jogkereső közönség rendelkezésére állam kötelesek. A mü eime »A munkásbetegsegélyezés és balesetbiztosítás kézikönyve.« Irta Halász Aladár. Ára 10 korona. Megrendelhető Lam- pel Róbert könyvkereskedésében Budapest, VI, Andrácsy- ut 21. A Nagybányán meggyilkolt bolgár kertész ügye Annak idején részletesen megírtuk, hogy a városunkban meggyilkolt bolgár kertész, Pen- csuresz Dusének gyilkosát sikerült elfogni Gosz- podinov Iván személyében. A gyilkos a vizsgáló- bíró előtt töredelmesen bevallotta tettét. Most a kir. törvényszék elrendelte, hogy a Bulgáriában levő Pencsuresz özvegye diplomácziai utón megkerestessék, hogy nyilatkozzék, milyen összeget kíván megállapítani kártérítésül? Mikor az özvegy válasza megérkezik, a vizsgálat ezzel befejezést nyer s az ügy rövidesen esküdtszék elé kerül. n Öngyilkos urileány. Nagykárolyban óriási feltűnést keltő öngyilkosság történt. Illés Irma, Illés Olivér árvaszéki ülnök leánya e hó 21-én délután agyonlőtte magát s szörnyet halt. Tettének okát nem tudják. Tolvajt fognak Vásárhelyen. A tolvajfogásnak érdekes módját eszeiték ki Hódmezővásárhelyen, a mint kiviláglik a »Vásárhely és Vidéke« következő híréből: Tegnap este 9 óra tájban a Tükör-utcában ballagott egyik rendőr. Igen mélyen elgondolkozhatott a rend éber őre, mert egyszerre a sötétben összeütközött egy alakkal. Megbökkenve pillantott fel s akkor látta, hogy az illető Békési István ismert tolvaj, aki hirtelen elhajítva terhét 3 véka árpát, futásnak eredt. Az árpát a tulajdonos a rendőrségen átveheti. Nem Váralján történt ez? (Szerk.) Cigányok garázdálkodása. A múlt héten egyik éjjel Batiz községben kóbor cigányok betörtek Borek Sámuel kereskedő házába. A gazdát, ki ellentállott, leütötték, a felriadt háznépet összekötözték, félholtra verték, minden értékes holmit elraboltak és Sárköz irányában elmenekültek. A csendőrség nagy apparátussal fogott a betörők kézrekeritéséhez. Agyonvert juhász. Csenger községben Kiss Bernát juhászt több társa lakásán megtámadta és kegyetlenül agyon verte. A juhászok azért gyilkolták meg társukat, mivel pár nappal ezelőtt egy általa üldözött juhásznak menedéket adott. A tetteseket nyomozzák. Hosszunapi történet Szatmáron a Pannóniában szétnéz egy zsidó a hosszunapon s miután látja, hogy zsidó nem igen van az étteremben, nyugodtan letelepszik egy asztalhoz és jóizüen eszi a nem épen kóser ebédet. Egy másik zsidó, aki szintén az evés céljából jött a Pannóniába, mikor meglátta étkező atyafiát, kényelmesen letelepszik a már félig jóllakott asztalához és szívig ható maliciával kérdi? — Hát még te is hosszunapon? — Hagyd csak. Én jót gyakoriok még a bűnömmel is. Egy szegény zsidó fülem hallattára mondta: »Annyi ezresem legyen, ahány zsidó hosszunapon eszik«. Hát miért ne legyen annak a szegény zsidónak én általam eggyel több ezrese? Bombamerénylet. A Kronberger cég iloba- bányai pénztárosa, Hirschklan Chaim ellen a múlt hét virradó éjjelen ismeretlen tettesek bombamerényletet követtek el. A bombát Hirscbklan lakása alá ásták. Éjszaka a bomba felrobbant ugyan, de akinek szánva volt, semmi baja sem történt. A pénztáros felesége az ijjedtségtől ma is beteg. A lakóház egyik fala a robbanás következtében beomlott, a szomszédos rom. kath. templom ablakainak üvegei csörömpölve hullottak alá. A tettesek után erélyesen nyomoz a csendőrség. Jó Pajtás. E czim alatt uj képes gyermeklap indult meg, a mely alighanem nagy szerepre fog jutni rövid idő alatt a magyar gyermekirodalomban. Első számából, programm- jából s munkatársai nevéből Ítélve uj hangokat pendít meg; friss, eleven, a gyermek lelkét okosan foglalkoztató. Szépirodalom, művészet, tudomány, játék, sport és testedzés — mind eszköz benne a gyermek lelki életének harmonikus fejlesztésére. Elbeszélések, versek, a gyermek felfogásához mért ismeretterjesztő czikkek, regény, állandó játék- és sport-rovat, elme-élesitő rejtvény — szóval minden megvan benne, a mi a gyermeket érdekli, olvasási kedvét föléleszti és állandóan ébren tartja. A „Jó Pajtás“ szerkesztője Sebők Zsigmond, a kitűnő ifjúsági iró, a „Maczkó történeteidnek kedveli szerzője, főmunkalársa Benedek Elek a magyar ifjúság leglelkesebb és legmelegebb kedélyű Írója. Czikkeit, elbeszéléseit, verseit Lévay József, Mikszáth Kálmán, Rákosi Viktor, Ábrányi Emil, Kozma Andor, Molnár Ferencz, Szőllősi Zsigmond, Radó Antal, Lipcsey Ádám Írják s rajtuk kivül a jeles irók és költők egész serege. A „Jó Pajtás“ illusztrácziói is uj nyomokat törnek: egyenesen, közvetlenül a gyermek fantáziáját ragadják meg, hogy fogékonnyá tegyék szemléletét szép dolgok élvezésére s élesítsék megfigyelő képességét. Az uj lap bő tartalmában minden gyermek megtalálja a magáét s mindenből a lehető legjobbat kapja. Tartalmának gazdagságához és kiállításának szépségéhez képest nagyon olcsó. Előfizetési ára egész évre 10 korona, fél évre 5 korona, negyedévre 2 korona 50 fillér. Egyes szám ára 20 fillér. Az előfizetések a „Jó Pajtás“ kiadója, a Franklin-Tarsulat czimére (Budapest IV., Egyetem-utcza 4.) küldendők. Mutatványszámot kívánatra ingyen küld a kiadó. Főmunkatársak: dr. Kaba Tihamér és dr. Katona Sándor. ___ Dii4a1 )aIi bérletre és eladásra nagyszámban nil (IK (In vanua^ bejelentve Poszvók Nándor Ull lUllUll gazdasági szakirodájánál Szatmá- __________ron. Közvetítés legszolidabb alapon Sz atmáron, Batthány-utca 15. sz. (Pál János házba) helyezte át. Telefon 189. 36—12 5081—1909. Árverési hirdetményi kivonat A szinérváraljai kir. járásbíróság, mint tkvi hatóság közhírré teszi, hogy Schvarcz Sámuelnek, továbbá Alby István végrehajtatóknak Gergely Lajos ellen folytatott végrehajtási ügyében Schvarcz Sámuelnek 400 K tőke, ennek 1908. évi október 1-től járó 6% kamatai, 68 K 10 f eddig, 25 K 75 f ezúttal megállapított, továbbá Alby Istvánnak 405 K tőke, ennek 1908. október 9-től járó 6% kamata, 6 K óvás, 1/3°/0 váltódij, 24 K 10 f eddig, 25 K 75 f ezúttal megállapított, valamint a még felmerülendő követeléseknek együttes kielégítése végett árverés alá bocsátja a szinérváraljai kir. járásbíróság területén levő, Avasfelsőfaluban fekvő, az avasfelsőfalui 177. sz. tjkvbeu A. I. 1-8. alatt felvett jószágtest 1160 K, az avasfalsőfalui 1355. sz. tjkvben A. 3452/123. hr. sz. alatt felvett jószágtestet 51 K, végre az avasfelsőfalui 1565. sz. tjkvben A. I. sor, 3079. hr. sz. alatt felvett ingatlanból Gergely Lajost illető jutalékára 234 K kikiáltási árban. Az árverés megtartására katáridőül 1909. évi november hó 23. napjának délelőtti 10 óráját, helyéül pedig Avasfelsőíalu községházát tűzi ki azzal, hogy az ingatlanok a kikiáltási ár 2/s'án alul eladatni nem fognak. Árverezni szándékozók, kivéve a végrehajtási novella 21. §-ában jelzetteket, köteles a bánatpénzül a kikiáltási ár 10°|o-át készpénzben, vagy óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezeihez letenni, vagy annak a bíróságnál történt eiőleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Az, aki ingatlanért a kikiáltási árnál nagyobb Ígéretet tesz, ha többet senki Ígérni nem akar, köteles az Ígért vételárt 10®/o áig nyomban kiegészíteni. Vevő köteles a vételárt 3 egyenlő arányban kifizetni és pedig az elsőt az árverés jogerőre emelkedése napjától számítandó 15 nap alatt, a másodikat ugyanazon naptól számítandó 30 nap alatt, a harmadikat pedig ugyanazon naptól számítandó 45 nap alatt 5c|o kamatokkal együtt a szinervaraljai kir. adóhivatalnál befizetni. A bánatpénz az utolsó részletbe fog beszámíttatni. Szinérváralja, 1909. évi julius hó 19-én. Dr. Székely Farkas, kir. járásbiró. 5846-1909. tk. sz. Árverési hirdetményi kivonat. A szinérváraljai kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy Dr. Székely Józsefnek Schvarcz Sámuel ellen folytatott végrehajtási ügyben 116 korona 70 fillér tőke, ennek 1908 évi juniüs hó 13-ától járó 5*/« kamata, 46 korona 50 fillér eddigi, 23 korona 45 fillér ezúttal megállapított költségeknek kielégítése végett árverés alá bocsátja a szinérvárajai kir. járásbíróság területén levő, Bikszád községben fekvő, a bikszádi 253. számú betétben A. I. 1—10 sorsz. alatt felvett, jelenleg már Pásztory Árkád nevén álló jószágtest 731 K, az ugyanazon sz. betétben A + 2656. hr. sz. a. felvett ugyanannak nevén álló ingatlant 46 K és az ugyanazon betétben A + 4098,2. hrsz. alatt felvett ingat lant 92 K kikiáltási árban. Az árverés megtartására határnapul 1909. évi december hó 17. napjának délelőtti 10 óráját, helyéül pedig Bikszád községházát tűzi ki azzal, hogy a fenti ingatlanok a kikiáltási ár */i*án alul eladatni nem fognak. Árverezni szándékozók, kivéve a végrehajtási novella 21. §-ában említetteket, tartoznak bánatpénzül a kikiáltási ár 10!1/o-át készpénzben, vagy óvadékképes értékpapírban kiküldött kezéhez letenni, vagy a bíróságnál történt eiőleges elhelyezéséről kiállított elismervényt átszolgáltatni. Az, aki az ingatlanért a kikiáltási árnál nagyobb ajánlatot tesz, ha többet Ígérni senki sem akar, köteles a bánatpénzt az Ígért vételár 10%-áig nyomban kiegészíteni. Vevő köteles a vételárt 3 egyenlő részletben kifizetni és pedig az elsőt az árverés napjától számított 15 nap alatt, a másodikat ugyanezen naptól számított 30 nap alatt, a harmadikat pedig ugyanazon naptól számított 45 nap alatt 5“|0 kamatokkal együtt a szinérváraljai kir. adóhivatal, mint letéti pénztárnál lefizetni. A bánatpénz az utolsó részletbe fog beszámíttatni. Szinérváralja, 1909. julius hó 31-én. Dr. Székely Farkat, kir. járásbiró, Meghívó. Az „Apai Bank Részvénytársaság“ apai (Szatmárvármegye) bejegyzett kereskedelmi cég Apában, az intézet helyiségében 1909. évi október hó 17-én d. e. 10 órakor tart az alábbi tárgysorozattal és ezen közgyűlésre a tisztelt részvényeseit ezennel meghivja Apa, 1909. szeptember 21. az igazgatóság. Tárgysorozat: Az alaptőke felemelése s e végből kibocsátandó uj részvények száma s árfolyama, valamint befizetési módosítás, kibocsátási költségek és a régi részvényeseknek nyújtandó elővételi jog feletti határozathozatal. Apai bank részvénytársaság .igazgatósága. 5059-1909. tkv. sz. Árverési hirdetményi kivonat. A szinérváraljai kir. járásbiróság, mint tkvi hatóság közhírré teszi, hogy dr. székely Józsefnek Schwarcz Sámuel ellen folytatott végrehajtási ügyben 10 korona tőke, 11 K 60 f eddigi, 18 K 60 f ezúttal megállapított költségeinek kielégítése végett árverés alá bocsátja a szinérváraljai kir. jbiróság területén levő, Apa községben fekvő, az apai 769. sz. betétben A. I. 319., 320, és 321. hr. sz. alatt felvett és Schvarcz Sámuel nevén állott, időközben Karosán László és neje Hejj Bertára szállott, átment jószágtest 944 K kikiáltási árban. 2. Az árverés megtartására határnapul 1909. november hó 30. napjának délelőtt 10 óráját, helyéül pedig Apa községházát tűzi ki azzal, hogy a fenti ingatlanok a kikiáltási ár */»-án alul eladatni nem fognak. 3. Árverezni szándékozók, kivéve a végrehajtási novella 21. §-ában említetteket tartoznak bánatpénzül a kikiáltási ár 10%-át készpénzben, vagy óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, vagy a bíróságnál történt eiőleges elhelyezéséről kiállított elismervényt átszolgáltatni. Az, aki az ingatlanért a kikiáltási árnál nagyobb ajánlatot tesz, ha többet ígérni senki sem akar, köteles a bánatpénzt az Ígért vételár 10°/o-áig nyomban kiegészíteni. 4. Vevő köteles a véteUrt 3 egyenlő részletben kifizetni és pedig az elsőt az árverés jogerőre emelkedése napjától számított 15 nap alatt, a másodikat ugyanezen naptól számított 30 nap alatt, a harmadikat ugyanazon naptól számított 45 nap alatt 5% kamatokkal együtt a szinérváraljai kir. adóhivatalnál mint letétpénztárnál lefizetni. A bánatpénz az utolsó részletbe fog beszámíttatni. Szinérváralja, 1909. julius hó 19. Dr. Székely Farkas kir. jbiró.
