Szinérváralja, 1909 (6. évfolyam, 1-51. szám)
1909-08-03 / 30. szám
1909. Augusztus 3. nányi pénzt rabolt el tőle a támadója. Erélyes nyomozás ulán sikerült a rablógyilkost Stefucza Vaszil huszti lakos személyében letartóztatni. Tüdővósz pusztítása vármegyénkben. A belügyminisztérium által kiadott statisztika szerint a vármegye területén a múlt hónapban 103 ember halt meg tüdőgümőkórban. Papp Béla akasztófája. Valamelyik Szatmár felől Budapestre menő tehervonat egyik teherárut bizonyos ünnepélyes me^illeíődéssel, talán még pénzért is mutogathatja a vonat vezetője az érdeklődőknek. És érdeklődő akad is bőven. Az a vonat ugyanis akasztófát visz. Azt az akasztófát melyen az öcscsét orozva meggyiíkollató Papp Béla rótta le tartozását a földi igazságszolgáltatásnak. Az akasztófát azóta a szatmári ügyészség őrizte várva uj Papp Bélára s őrizné most is, de a bőrtönügyi muzeum elkérte az ügyészségtől. Vájjon miért éppen ezt? Papp Béla előtt is akasztottak már azok az akasztófák is meglesznek még és például Húsz Ábrahám is úgy fejezte be életét, mint Papp Béla. Miért hát épen Papp Béla akasztófája kerül a múzeumba ? Ha a múzeumnak akasztófa kell, akármelyik megtette volna. Sőt egyik sem kellett volna, jó lett volna egy egészen újonnan elkészített akaszlófa is. Mert az akasztófa, mint akasztófa valamikor történelmi dokumentum lesz. De Papp Béla akasztófája ? Olyan nincs is. Csak a szatmári ügyészség akasztófaja van. Bár az sem volna. Bár az sem kéne. Piszkos mérleg használata. Aki üzletében piszkos mérleget használ, az 1879. évi XL. t.-c. 107. §-ába ütköző kihágást követi el és a cselekménye az 1876. évi XIV. t.-c. 7. §-a szerint minősül. így döntött a belügyminiszter 1909. évi 6017. sz. határozatával. Mindenféle mulatósnak vége szokott lenni. Érdekes és különös tolvajcselekedetet vitt véghez Munkácson a múlt héten a 12-es honvédek egyik tisztiszolgája, névszerint Vimman János kapnik- bányai illetőségű legény. A szolga Allemann Ferencz őrnagy legénye volt. Az őrnagy a Csillag szállóban lakott Nagy Lajos századossal egy szobában. E héten hétfőn reggel, miután a tisztek kivonultak, a szolga álkulcscsal fölnyitotta az utazó táskákat, kiszedte belőlük a pénzt, az őrnagyéból 860, a századoséból 300 koronát; civil ruhát vett, átöltözött, a szobát becsukta és elment. A tisztek délután 3 órakor tértek szállásukra, a szobát lakatossal kinyittatták, a lopást észrevették s megindult a nyomozás a tolvaj után szülőföldje, szeretője és Amerika irányában. Azonban a legény gyalogszerrel nekivágott a latorcai járás dombos vidékének; már hétfő éjjelre Patakosra ért s ott benyitott egy lakodalmas házba. A lakodalmas nép eleinte csodálkozva nézte a jövevény idegent, de csakhamar roppant megszerette, mert gavalléroskodni kezdett: hozatta a korcsmából a sört, pálinkát olyan nagy tömegben, hogy az 50 embernyi lakodalmas nép alig győzte fogyasztani. Hajnal lett, reggel lett, a keddi nap is eltelt, de a lakodalom nem hogy megszűnt volna, hanem még jobban nekiindult. Oda gyűlt a falu minden embere, az idegen etetett, itatott mindenkit. Szerdán reggelre kidült a falu, de nem ám a jószivü idegen. Neki még harmadnapra is mulató kedve volt és mert nem volt kivel, összefogott egy pár napszámra jövő legényt, adott nekik előre 1 — 1 forint napszámot, hozatott nekik 120 üveg sört és azt meginni rendelte a napi munkának. Estére kijózanodott a falu és kidőltek a napszámosok. Most már akadt megint mulatótárs elég. Ezeket beterelte a Schwartz Sámuel korcsmájába s főtt tojás, tyuk, liba; folyt a sör pálinka, de csak 11 óráig, mert ekkora megjelent a beregsárréti őrs két csendőre s igazolásra szólította a vitézt. Az igazolás nem sikerülvén, letartóztatás következett belőle és mert János ellenszegült, egy kis oldalbaszurást kapott s összebéklyózott kezekkel szekérre ülve péntek délelőtt Munkácsra került a katonai kórházba. Csak az utón tudódott ki, hogy ki ő és honnan van a sok pénze, amelyből még 687 korona 40 fillért találtak nála, 472 korona 60 fillért elmulatott. A Harmat-féle Izr. Fiú Iníernátus Mármaros- szigeten, megnyílik szeptember 1-én. Szakszerű felügyelet, gondos nevelés és jó ellátás biztosit- tatik. Ellátási dij havi 50 korona. Jelentkezéseket elfogad, prospektust bérmentve küld és minden felvilágoslitást megad: Harmat Jenő igazgató- tulajdonos. Sorsjáték elhalasztás. A szatmári református egyházmegye iskola építési sorsjegyeinek húzását a n. m. pénzügyminister ur 75825/909 SZINÉRVÁRALJA számú rendeletével 1909 október 25,-ére halasztotta. A sorsjegy bizottság nevében Luby Géza elnök. Sikkasztó pénztáros Materni Mihály mátészalkai vasuli pénztáros 800 koronával nem tudott elszámolni. Az álloöiásfőnök, a mint a hiányt észrevette, a pénztárnokot felfüggesztette állásától. Látványosság a fővárosban. Azok az idegenek, a kik Budapestre jönnek, el nem mulasztják felkeresni és megtekinteni Nagy Zsigmond legnagyobb alkalmi lakásberendezési áruházát, mely a fővárosnak egyik legszebb látványossága és a mely Budapest, VI. Lázár utca 3. sz. alatt, a cég saját házában létezik. Óriási választékban lehet ott találni mahagóni, palisander, jávor és cseresznyefa háló, ebédlő, uriszobák és szalon- garnitúrákat a legjobb minőségben és a legolcsóbb árakban, Szőnyegei és csillárai páratlanok. Az angol bőrgarnitúrák, rézbutorok és festmények különiegességszátnba mennek. E cég egész Európában hires arról, hogy utólérhetetlenül és komplettül rendez be szállodákat, kastélyokat és uri- házakat. Olvasóink, ha Budapestre mennek, tekintsék meg e legelső áruházai. A bortermelők szervezkedése. A »Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesülete kezdeményezésére és a m. kir. földmivelési ministerium támogatása mellett megindult mozgalom folytán végre a szőlősgazdák is szervezkednek. Egyes vidékeken a bortermelők pinceszövetkezeteket létesítettek és saját cégük alatt hozzák forgalomba saját termésű boraikat. A fogyasztó közönségre nagy előnyt jelent ez a mozgalom, mert bárki minden közbeeső közvetítő közeg nélkül közvetlenül a forrásból szerezheti be a legjutányosabb árban borszükségletét. Elsőnek a »Czeglédi Bortermelők Első pinceszövetkezete« alakult meg és működését már megkezdette. A pinceszövetkezeteket megalakulásuk után állami felügyelet alá fogják helyezni. Érmelléki Nektár. Hogy ezt minden borkedvelő megizlelhesse városunk s a vidék részére az Érmelléki Mintapince egy bizományi elárusító raktárt helyezett el nálunk is a Boér Károly ur fűszer és csemege üzletében, hol a mai bor árakhoz viszonyítva, tekintettel a borok ritka finom és kedves zamaijára, a termelő eredeti pecsétje alatt zárt palackokban oly mérsékelt árak mellett kaphatók, hogy azt minden vendéglős, minden család örömmel üdvözölheti. Volt alkalmunk a borokat megizlelni s elmondhatjuk, hogy azokhoz csak némileg hasonlókat is más pincékből két, sőt háromszoros árban alig kaphatnánk. Ezért erre vonatkozó hirdetésünkre felhívjuk az érdeklődők figyelmét. Az első kóstolás már be fogja igazolni azon állításunkat, hogy ez nem közönséges kereskedői áru, hanem egy mintaszerűen gondozott százhúsz holdas nagy szőlőbirtok és szakszerűen kezelt pincegazdaság kiváló terméke. Pinceszövetkezet a Szatmárhegyen. A szat- márhegyi és erdődi szőlősgazdák rég érzett hiányt igyekeznek pótolni, midőn egy pinceszövetkezet létesítésén fáradoznak. E tárgyban a Szatmárhegyen vasárnap egy hete, Erdődön pedig a múlt vasárnap már népes gyűléseket is tartottak: s a jövő vasárnap délután 4 órakor a szatmárhegyi rendőrkapitányi hivatalban meg is tartja a sző vetkezet alakuló közgyűlését. A szövetkezet év- ről évre meg fogja venni szüretkor tagjainak a mustját s azokat egyenlősitve, egyöntetű jó bort fog előállítani s bizonyára hivatva lesz arra, hogy a különben is jó minőségű szatmárhegyi bornak nevet szerezzen. Amint halljuk, a szövetkezet társadalmilag is nagy arányú működést óhajt kifejteni s a Szatmárhegyen a saját céljaira egy szép nyári mulatót s fajborok termelésére szolgáló szőlőt is szándékozik megszerezni. A vér gyógyítása. Nagyjelentőségű és áldásos haladást mutat a betegségek gyógyításában egy uj gyógymód, melynek vidékünkön már több kétségbeesett nehéz beteg köszöni egészségét és munkaképességét. Ezen uj gyógymód a hemopalia, vagyis vérgyógyilás. Megalapítója és egyedüli értelmezője Dr. Kovács I. budapesti orvos, kinek rendelőintézete V. Váczi körút 18. sz. alatt van. Dr. Kovács két évtizedre terjedő megfigyeléseiből és tapasztalataiból merítve megállapította, hogy a vér alkalicitása a legjobb védő és a legjobb gyógyszer és ezen kezelésével nem egyszer bámulatos eredményt ért el. A hemopatia a képzelhető legjobb eredménnyel jön alkalmazásba görvénykor, asztma, idült, szív-, gyomor-, idegbajoknál és némely súlyos bőrbetegségeknél. Mind azok, akik e felsorolt bajokban szenvednek, tel- I jes bizalommal forduljanak ezen nagyhírű orvoshoz, mielőtt valami gyógyfürdőbe, vagy gyógyintézetbe mennének. Maga a kezelés igen egyszerű, kellemes, minden viszonyok között alkalmazható, hivatásbeli zavarokkal nem jár. Hatvan millió deficit. A f. évi első negyedévről közzétett államszámszéki kimutatás e negyedévre 60 millió korona deficitét tüntet ki. Indokolásul szolgál az, hogy az utolsó 3 év alatt az oltani kiadások terhe 200 millióval növekedett. _ ___ 30. szám. (3^ Fő munkatársak: dr. Kaba Tihamér és dr. Katona Sándor. 2748—1909. tkvi szám. Árverési hirdetményi kivonat. A szinérváraljai kir. járásbíróság mint tkvi hatóság közhírré teszi, hogy Fehér Annának Klepner Izidorné szül. Zilberstein Mari ellen folytatott végrehajtási ügyében 300 korona töke, 45 korona 90 fillér per, 32 korona 26 fillér végrehajtási, 40 korona 30 fillér ezúttal megállapított, valamint a felmerülendő költségek kielégítése végett árverés alá bocsátja a szinérváraljai kir. járásbíróság területén lévő, Ráksa községben fekvő, a ráksai 927. sz. betétben A. I. 1—3 sor 3045/1 — 3047/1. hr. sz, ingatlanból Klepner Izi- dorné szül. Zilberstein Mari 3/4-ed rész jutalékát 84 korona, a ráksai 547. sz. betétben A. I. sor. 1900/1. hr. sz. ingatlanból Klepner Izidorné Zilberstein Mari 3/4-ed rész jutalékát 62 korona, a ráksai 548. sz. betétben A. I. 1—7. sor. 3045/2, 3046/2, 3047/2, 3308, 3309, 3311, 3312. hr. sz. ingatlanból a Klepner Izidorné 9/24-ed rész jutalékát 152 korona, a ráksai 746. sz. betétben A. I. 1-8. sor 2070, 2670, 2671/1, 2800/4, 2839/4, 3599/1. 3745/2, 3746/2. hr. sz. ingatlanból Klepner Izidorné 1/8-ad rész jutalékát 12 korona, a ráksai 631. sz. betétben A. -j- 1. sor 1900/2. hr. sz. egész ingatlant 81 korona, a ráksai 688. sz. betétben A. -j- 1. sor 1925. hr. sz. egész ingatlant 40 korona, a ráksai 820. sz. betétben A. I. 1—7. sor 1844, 3329/2, 3330/2, 3331/2, 4367. 4535/2, 4600. hr. sz. egész ingatlanokat 108 korona, az A. -j- 1. sor 4076. hr. sz. egész ingatlant 21 korona, a ráksai 770. sz. betétben A. I. 1—7. sor 1792/6, 1793/6, 1794/6, 1885, 1886, 2035, 2036. hr. sz. ingatlanból Zilberstein Mari 1/4-ed rész jutalékát 19 korona, a ráksai 835. sz. betétben A. I, 1—20. sor 1987, 2223, 2224, 2259, 2315, 2413, 2414,2661,2663,2859,3754/1, 3754/2, 3755, 3803, 3873, 3874, 3875, 3876, 4228. és 1935/2. hr. sz. ingatlanból Zilberstein Mária B. 12. alatti 12/36-od rész jutalékát 182 korona, a ráksai 821. sz. betétben A. I, 1 —11. sor 1989, 2173/2, 2897, 3428/2, 3429/2, 3728/1, 3729/1, 4306. 4523, 4524, 4527. hr. sz. ingatlanból Zilberstein Mari 2/9-ed rész jutalékát 240 korona, A. II, 1—2. sor 4543/1, 4544/1. hr. sz. alatti ingatlanbóli 2/3-ad rész jutalékát 4 korona, A. -j- 1. sor 4034/2. hr. sz. alatti ingatlanbóli 2/3-ad rész jutalékát 1 korona, A. -(- 2. sor 4303/2. hr. sz. ingatlanbóli 2/3-ad rész jutalékát 4 korona, a ráksai 824. sz. betétben A. I. 1—11. sor. 1663, 1664, 1667, 2212, 2213, 3289/1 3290/1, 3291/1, 4398, 4402, 4487. hr. sz. ingatlanból Zilberstein Mari 1/4-ed rész jutalékát 56 korona, az A. -j- 1. sor 4973. hr. sz. ingatlanbóli 1/4-ed rész jutalékát 1 korona, a vámfalul 406. sz. betétben A. I. 1—3. sor 31, 32, 33. hr. sz. ingatlanból Klap- ner Izidorné Zilberstein Mari l/2 ed rész jutalékát 1921 korona kikiáltási árban. Az árverés megtartására határidőül a ráksai ingatlanokra vonatkozólag 1909. évi augusztus hó 27-ik napjának délelőtti 9 óráját, helyéül Ráksa község házát, a vámfalui ingatlanokra vonatkozólag pedig 1909. évi augusztus hó 27-ik napjának délutáni 2 óráját, helyéül pedig Vámfalu község házát tűzi ki azzal, hogy az ingatlanok a kikiáltási ár 2/3-án alul nem adatnak el. Árverezni szándékozók kivéve a végrehajtási novella 21. §-ában említetteket, tartoznak bánatpénzül a kikiáltási ár 10%-át készpénzben, vagy óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, vagy annak a bíróságnál történt előleges elhelyezéséről kiállított elismervényt átszolgáltatni. Az, aki az ingatlanokért a kikiáltási árnál magasabb ígéretet tesz, ha többet Ígérni senki sem akar, köteles bánatpénzét az általa Ígért összeg 10°/0-áig nyomban kiegészíteni. Vevő köteles a vételárt három egyenlő részletben, és pedig az elsőt az árverés jogerőre emelkedése napjától számítandó 15 nap alatt, a másodikat ugyanazon naptól számított 30 nap alatt, a harmadikat ugyanazon naptól számított 45 nap alatt, 5°/o-os kamatokat a szinérváraljai