Szinérváralja, 1909 (6. évfolyam, 1-51. szám)

1909-08-31 / 34. szám

1909. Augusztus 31. 34. szám. (81 S ZINÉRVÁR ALJA Kitüntetés. Mindenkor örvendve emlékezünk meg arról, ha községünk egy-egy szülötte a köz­élet terén kitűnik s érdemei elismertetnek. Hat- ványozódik örömünk most, midó'n a községben általánosan tisztelt Gerber család egyik jeles tagjának, Gerber Frigyes, ruttkai állomásfőnök, vasúti főellenőrnek magas kitüntetéséről adhatunk hirt. Boldogult jeles munkatársunk, néh. Gerber Ödön, gyógyszerész derék fiát Ferdinánd, a bolgár nemzeti rend koronás lovagkeresztjével tüntette ki. Gerber Frigyes fontos hivatalában nemcsak a kötelességszerü pontosság és ügyszeretet által tűnik ki hivataltársai között, hanem kedves mo­dora révén a közönség szeretetét és tiszteletét, szaktudása által a felsőbb körök elismerését is biztosította magának. Hogy idegenhen is felis­merték kiválóságát s kitüntetésében részesítették, ehez őszinte üdvözletünket küldjük. Helyettesítés és áthelyezés. Dr. Falussy Ár­pád főispán Pavella Zsigmond tb. szolgabirót a megüresedett avasujvárosi szolgabirói állásra helyettesítette s Bárth István közigazgatási gya­kornokot szolgálattételre a nagysomkuti főszol­gabírói hivatalhoz áthelyezte. Bővítés a postán. A szinérváraljai közönség régóta panaszkodik már, hogy a postahivatal helyisége szűk. A közönség — úgy szólván — egymás hátán szorongott a szűk helyiségben. Most már ezen a bajon is segítve van. A posta­mester a hivatali helyiséget kibővittelte, üvege­zett fallal ellátta úgy, hogy nagyforgalmu posta- hivatalunk szakértő személyzet mellett rendelte­tésének és a közönség igényének megfelelhet. Ehez az újításhoz jó volna hozzá csatolni a cso­mag- és pénzkézbesitést is, mi által községünk lakosságának kényelme nagy mértékben elő lenne- mozditva. Hivatalos hajtóvadászat. Mózesfalu, Avas- felsőfalu és Avasujfalu környékén a duvadak el­szaporodtak és oly jelentős károkat okoznak, hogy a közig, bizottság legutóbbi ülésén a vi­dékre a hivatalos hajtóvadászatot elrendelte. A vadászat előreláthatólag a jövő hó 1—8-ig lesz és csak a meghívottak vehetnek azon részt. Vasúti szerencsétlenség E hó 24-én éjjel 12 és 1 óra között a Szatmárral szomszédos Mikola és Halmi állomások között a Szatmárról indított 1764. számú tehervonat a Halmiból jövő 1741. számú tehervonattal a nyílt pályán össze­ütközött. Két mozdony és tiz kocsi összeroncso- lódott. A szerencsétlenség hírére Péchy László szatmári állomásfőnök és Mándy Bertalan forgalmi főnök az oszt.-mérnökökkel és nagyszámú mun­kásokkal s orvosokkal Szatmárról külön segély­vonattal azonnal a helyszínére mentek. Az össze­ütközésnél Parazsó Lajos 22 éves fékező azonnal meghalt, Kovács Sándor, Kiss Béla, Demeter Sámuel és Székely Bertalan pedig súlyosan meg­sérültek. Könnyebb sérülést szenvedtek Lipcsey András és Gseterás László mozdonyvezetők, Tokalyi Ferenc és Szabó István fűtők és Peles- kei József fékező. Parazsó holttestét, valamint hogy a biró urnák jó szive van. Egy pár jó sza­vából hiszem. Hát azért kérem, tegyen valamit az én itt maradottjaimért. Az asszonyért, meg a gyerekekért. Szegény nyomorult porontyok! Föld­höz kellett volna őket vagdosni, mikor megszü­lettek, de most már késő. Az ember buta és szereti a kölykeit, mint az állat, Pedig az állatnak könnyebb a fiait megtar­tani, meg aztán azok hamarább is szereznek ma­guknak is . . . Igaza volt annak a fekete kabátos urnák, hogy sok az ember, kevés a munka. És az is igaz, hogy a szegény koldusnak nem szabad nö­velni a koldusok számát, de hát mikor szereti az ember a feleségét, meg a porontyokat is. De azért mégis igaza volt annak a fekete kabátos urnák, ebben a dologban is, meg abban is, hogy csúnyaság ellopni a másét. Hát bizony csúnyaság, ha nincs az embernek szüksége a má­séra. Ha nekem is tellett volna akkorra lánczra, a minő neki fityegett a mellén, hát bizony én sem loptam volna. Tehát adott volna az igazgató kenyeret, nem kellett volna a láncz, de igy kellett! Hej, tekintetes uram, nagy nyomorúság volt ez az én nyomorúságom. Munka nélkül, kenyér nélkül voltam, és a doktor azt mondta, hogy a feleségem belehal a gyerek ágyba, ha nem táp lálkozik jól és én kenyeret sem tudtam neki szerezni. S megéreztem, hogy félre kell állni az útból. Már akkor megakartam magam ölni, de még egy próbát próbáltam. Nem sikerült, nem születtem tolvajnak, most hát meghalok értük. A halálom után bizonyára jók lesznek hozzájuk az összes sebesülteket hajnalban különvonattal a szatmári kórházba szállították. Kiss Béla és Kovács Sándor állapota aggasztó. A szerencsétlenség szín­helyén egész éjjel dolgoztak a romok eltakarítá­sán. Szigorú vizsgálat idult meg. A szerencsétlen­séget valószínűleg hibás indítás okozta, amely félreértésen alapuló jelzésből eredhetett. Bármi volt az ok, az utazó közönség napról-napra nyug­talanabban ül fel a vonatra, mert a fékevesztett újítások következtében az összeütközések egymást érik. Maholnap oda jutunk, hogy aki vonatra ül, annak kötelessége előbb végrendelkezni. Az utazó közönség a saját pénzéért életre-halálra elszán­hatja magát. Egy-két őr elbocsátása a közönség­nek nem elég. Radikális intézkedés szükséges, mely az utazó közönség teljes megnyugtatására szolgál. Ma teher-, holnap személy-, vagy gyors­vonat I A románositó tanítók ellen. A közoktatás- ügyi miniszter utasította Szatmárvármegye köz- igazgatási bizottságát, hogy indítson fegyelmi vizsgálatot az óvári, pátyodi, petei, újfalui és porcsalmai görög kathofikus népiskolák tanítói ellen kik a magyar nyelv jogát megsértették, amennyiben az 1907-iki iskolai törvény idevonat­kozó szakasza ellen cselekedtek. így az óvári iskolában a tanitó kényszeritette a csak magya­rul beszélő tanulókat, hogy román nyelvű Írás­beli munkálatokat készítsenek, dacára annak, hogy ez ellen a szülők is tiltakoztak. Ezenkívül a tanitó testi fenyíték mellett arra kényszeritette a magyar anyanyelvű tanulókat hogy a hittanból román nyelven feleljenek. A pátyodi iskolákban a tanitó a törvény ellenére a katalógust romá­nul vezette. A petei iskolaszék az iskolai törvény 18. szakaszának világos intézkedése ellenére ki­mondta, hogy a magyar előadási nyelv is alkal­maztassák, pedig a tanulók csak a magyar nyel­vet értik. Az ujfalusi iskolában a tanitó, dacára annak, hogy az iskola előadási nyelve a magyar, román előadásokat tartott. A miniszter utasítja a bizottságot, hogy a fegyelmit az óvári lelkészre is kiterjessze, aki a hittant románul tanította, egyben a miniszter rendeletében kimondja, hogy olyan iskolákban, melyekben az előadási nyelv a magyar, a hittant is magyarul kell tanítani. A közigazgatási bizottság a fegyelmit a nevezett tanítók ellen elrendelte és annak foganatosításá­val a csengeti járás főszolgabiráját bízta meg. Különös időjárás. Most, amikor mi a csak­nem tűrhetetlen hőségtől már alig vagyunk ké­pesek járni, feljegyzésre méltó hogy Arvamegyé- ben, több község határában a napokban oly erő­sen havazott, hogy a levegő a megye nagy ré­szében erősen lehűlt. Az időjárásnak ez a két szélsősége egyaránt veszedelmes emberre, állatra, növényre egyaránt s ha már a kettő között kell választanunk, augusztusban mégis csak mint meg­felelőbbet a meleget választjuk. Kiásott római Város. A szomszédos Szilágy­megye zsibói járásában, Zsibó községtől nem messzire fekszik Porotissum régi római város, az emberek. Ne hagyja el őket tekintetes uram, tegyen értük valamit, ha tehet. Én nem tehetek értük mást mint amit teszek . . . Szó nélkül ültünk a levél felolvasása után. Mintha azok közül a rossz ortográfiával megirt sorok közül a nyomorúság és az igazság szomorú hangulata szállt volna ki és ülepedett volna le a lelkeinken. Végre is a katona szólalt meg először: — Gyáva voltl Nem tudott tovább har- czolni. — Harczolni könnyű, de megszégyenítve tovább nyomorogni nehéz. — Az ember a családja iránt való köteles­ségeit nem hanyagolja el. Élni kellett volna neki azoknak a kedvéért. — Frázis! Annak a szegény ördögnek igaza volt. Ha kiszabadult volna, újra csak lopnia kel­lett volna. Addig pedig a feleségét s a gyerme­keit elvitte volna a nyomorúság. így még azok­nak legalább jó dolguk van. Az asszonyt a kór­házban ápolják és a gyermekek számára könyö­rületes emberek egész csomó pénzt raktak össze. Az esetet szépen megírták az újságok és min­denkit meghatott a tragédia. Balázs János megtalálta az ő nyomorúsá­gos életének a legjobb megoldását, magán is se­gített, meg az övéin is. És a szegény emberek­nek nem áll más eszköz rendelkezésére, mint a halál. Megszületik akarata ellenére, de legalább meghalhat, amikor akarhat. Ez az egy szabad­sága van, egyéb úgy sincs. Szabadság a halálra. S az a gyáva, aki nem él ezzel a szabadsággal, Vértesy Gyula. mélyen a föld alatt. A város 20—30 ezer lakos­sal bírhatott és valószínűleg központja lehetett a mai Szilágymegyének. Most kezdték meg az ása­tást azon a helyen, ahol a város végét gondol­ják, ki is ásták az utcza kövezetét mintegy 20—30 méter hosszúságban és egynéhány házat. A házak szorosan egymás mellé vannak építve és falaik oly erősek, hogy ma sem építenek külön­ben. Megtalálták a volt színház helyét is. Az ásatást folytatják. Halálos szerencsétlenség. Mélyen megren­dítő csapás érte Gulácsy Tibor árvaszéki ülnö­köt. Fivére, Gulácsy Gyula, a trónörökös neje, Hohenlohe Zsófia ófutaki birtokának uradalmi intézője a napokban véletlen szerencsétlenség folytán életét vesztette. Amint ugyanis a birtokról kocsin hazafelé tartott, fegyvere egy zökkenés következtében elsült s az erős töltés az oldalába fúródott. Rögtön szörnyei halt. A boldogultat Dányádon helyezték örök nyugalomra nagy részvét mellett. Országos állatvásárok vármegyénkben. Szep­tember 7.-én Szamoskrassón, 9.-én Jánkon és Királydaróczon, 13.-án Avasfelsőfalun és Nagy­károlyban, 16.-án Erdődön, 20.-án Sárközön és Fehérgyarmaton, 21.-én Szatmár-Németiben, 27.-én Mátészalkán, 28.-án Krasznabélteken. Október 1.-én Kővárhosszufalun. A szatmárvármegyei tűzoltó-szövetség 1909. aug. 20-án dr. Falussy Árpád főispán elnöklete alatt Szatmáron tartotta közgyűlését. Három évre megválasztotta : Elnökül dr. Falussy Árpád fő­ispánt, alelnökül Ilosvay Aladár alispánt és dr. Vajay Károly polgármestert. Ú^yvezr'ő alelnökül Tankóczi Gyula szatmári parancsnokot, titkárul és vármegyei tüzrendészeti felügyelőül Ferencz Ágoston szatmári városi tanácsost, nagybányai járási tüzrendészeti felügyelővé Rónay Gézát, a nagykárolyi tüzrendészeti [felügyelővé Demidor Ignác nagykárolyi főkapitányt, fehérgyarmati tüz­rendészeti felügyelővé Engel Ármin szakaszpa­rancsnokot, szatmári járási tüzrendészeti felügye­lővé Mónus Lajos tűzoltó alparancsnokot. Választ­mányi tagokul: Dr. Makray [Mihályt, Mártonífy Lajost, Kádas Józsefet és Demidor Ignácot. Ez­után megállapította a szövetség költségvetését és a tüzrendészeti felügyelők szolgálati utasítását. A szövetség jövő évi közgyűlésének helyéül Nagy­károly városát jelölték ki. Délelőtt 10 órakor a vidéki bajtársaknak bemutattak iskola és gyors szerelést, mely a legjobban sikerült, azután 10 órai következett, délben a vendégek tiszteletére, fényes ebéd volt a Pannóniában, hol élvezték Szatmár város példátlan vendégszeretetét. Az első gőzgép. Jóllehet a gőzgép feltalálá­sának története közismeretü, nem mindenki tudja, hogy Európában az első gőzgép Magyarországon működött. Fischer von Erbach hires osztrák épí­tész állította fel 1724-ben Újbányán és bánya- szivattyút hajtott. A bányákat ugyanis annyira elöntötte a viz, hogy ötszáz ló segítségével sem voltak képesek a bányából a vizet kiüríteni. A gőzgép azonban nem remélt sikerrel végezte el a munkát, úgy, hogy a tudósok büszkén emlé­keztek meg a gőzgépről, mint világcsodáról. Na­gyon érdekes és megemlítésre méltó az első gőz­malom története is. Ezt 1781-ben építették és tulajdonképpen vízimalom volt gőzzel egyesítve. A gőzgép vizet szivattyúzott fel egy vizikerékre, amely a tulajdonképení hajtógépet alkotta. Azóta úgy a gőzgép, mint a gőzmalom berendezése oly magas tökélyre emelkedett, hogy a mai ember mosolyogva szemléli az ilyen múzeumba való régi gőzgépeket, melyeknek kezdetleges szerkezete össze sem hasonlítható a mai gépekkel. Száztizenkét százalék pótadó. Nagykároly városa most állította össze 1910. évre szóló költségvetési előirányzatát. A mutatkozó hiány fedezésére 112 százalék pótadó kivetése vált szükségessé. Bizony legkevésbbé sem irigylésre méltó állapot. Piaci árak. Szinérváralján a múlt csütörtöki aug. 26. heti­vásáron a következő legmagasabb terményárak érettek el: Búza .............................................................27 K 20 Ro zs............................................................17 K — Árpa.................................Nem volt kapható. Zab ( uj)...................................................12 K — Tengeri...................................................16 K 80 Fő munkatársak: dr. Kaba Tihamér és dr. Katona Sándor.

Next

/
Oldalképek
Tartalom