Szinérváralja, 1909 (6. évfolyam, 1-51. szám)

1909-01-19 / 3. szám

(2) 1909. január 19. SZINER VÁRALJA 3. szám. szegényes, olyan kopott, olyan melan- cholikusan szomorú, mint aminő az idén s aminő a jövőben is lesz. A hordók megóvása a penésztől. A legszárazabb pincében is megpenészednek ugyan a hordók, de csakis a legkülső részen, ami a hordó fáját nem rongálja meg s különben is könnyen letisztítható. Egészen máskép van ez nyirkos vagy épen nedves pincékben. Itt már, ha a penész a hor­dót egyszer ellepi, hiában van minden törülgetés, minden tisztogatás, azt többé a hordóról letisz titani nem lehet. Oly pincékben pedig, hol a hordókat nem is tisztogatják, azok néhány év múlva annyira megpenészednek, hogy ha a don­gáról tiz-huszonkét miliméter vastag forgácsot faragnának is le, még sem jutnak el a hordó eredeti színéhez. Tehát a penész nemcsak felü­letét lepi el a hordóknak, hanem annak fáját is annyira átjárja, hogy többé nemcsak borhoz nem lehet használni, de még tüzelőnek sem lesz al­kalmas. Hogy tehat nyirkos pincében megóvhassuk hordóinkat a penészesedéstől, mindenekelőtt azon legyünk, hogy a pince falán, talaján és ajtaján a penész le ne rakódjon, amit részint szorgalmas szellőzés, részint rendszeres tisztogatás által ér­hetünk el. Másik módja a hordók lehető megóvásának: az önkészitett firnisszel való bevonása; lenolaj, gyanta és borszeszből készítve. Az ilyen firnisz kitölti a hordó fájának likacsait annyira, hogy abba többé a penész finom szálai be nem jut­hatnak. Ilyen hordókat azonban, csak teljesen megállapodott érett borokhoz lehet használni, melyekben a bornak már csak zamatja fejlődik. Olyan uj borokhoz, melyek még utóerjedéseken mennek át, ilyen hordókat használni nem lehet, mert likacsaik be vannak dugulva, azokon ke­resztül a borok fejlődéséhez szükséges levegő többé be nem jut s a borok képződése meg lenne akasztva. Az ilyen uj borokhoz szükséges hordókat tehát más utón kell a penész veszélyes hatásá­tól megóvni. Sok oly szert ismerünk, melyek a penész képződését vegyi utón akadályozzák meg, sőt már a kész penészt is elsorvasztják, megölik. Ezek közül azonban igen nehéz választani, mert például a kénessav és chlór, melyek a penésznek leggyilkosabb ellenségei, részint nem állandók, részint gyakori alkalmazás folytán magát a hor­dót is megrongálják. A réz- vagy vasgálic pedig a hordó fáján át még a borba is bejuthat. Bármi csekély mennyiség jusson is pedig be ezekből, a bornak vagy színét vagy izét rongálják meg. így nem marad más hátra, mint a borkősav és a* sokkal olcsóbb borax. Ez utóbbi veendő tehát, mely feloldott állapotban a penésznek ép oly megrongálója, mint maga a clór vagy kénessav. Olyan hordókat, melyeket fejlődő, tehát még aránylag uj borok tartására szántunk, azon uj állapotban, mihelyt a borok befogadására már házba kellett szállítani! És ezek a magyarok már egyszer nyomorogtak Amerikában, de azért tértek vissza, mert hallották, hogy most már uj elnök van, megindult a munka a gyárakban és a bányákban. Keserves, észbontó napokat láttak odaát nem rég az uj világban — és mégis visszamentek. Múlt év november havában összesen 41000 ember vándorolt be Amerikába, Magok a Fiúmé­ból induló Cunard hajók 5076 bevándorlót tettek partra. Tudják, látják, hogy rabszolgakereskedést, embervadászatot űznek velők — és mégis mennek. Két hatalmas ösztön : a pénzvágy és a ka­landvágy hajszolja a magyar parasztot kifelé. Sem a nagy adóban, sem a drágaságban, sem a háborús hírekben nem találok elég okol a meg­döbbentő mozgalomra. Ezer év alatt volt elég Ínség, háború, pestis, drágaság és egyéb egyptomi csapás ezen a sze­gény országon és mégsem vándoroltak ki. Hamar meggazdagodni, ez a jelszó és utazni, el ki a világba, ez a csalogató. Félszázad előtt Nagybányáról még két.teljes hétig kellett menni Pestre. A kincstári »remesz«, ez a hivatalos szekér, fegyveres hajdúk födözete mellett szállította az aranyat s egy utast felfoga­dott a bakra, aki 14 napi szekerezés után 3 napot tölthetett a fővárosban s aztán két hét alatt jött elő vannak készítve, borax-oldattal kell bevonni. E célra minden liternyi tiszta eső vagy folyó vizre öt-hat deka boraxot kell venni. A vizet forrón kell ráönteni, hogy könnyen feloldódjék. Kihűlés után a hordókat úgy fenekükön, mint dongáikon egy meszelővei kell bemázolni. Teljes kiszáradás után a bemázolást ismételni kell. Másodszori megszáradás után a hordók már használhatók. Igaz. hogy a bemázolás alkalmával a likacsokba húzódott borax száradás közben szintén megszá rád és kikristályosodik. De nedves pincébe el­helyezve, csakhamar megnyirkosodik a hordónak egész felülete, mely nyirkosság természetesen behatói a pórusokba is, hol aztán a kristályos boraxot részben feloldja. Ha már most az ilyen hordóra penész jut, az csakis a felületen fog némileg kínlódni, de a likacsokba bocsátott szá­lak azonnal elpusztulnak. Színház. Vasárnap két előadás volt. Délután zóna- helyárakkal a Tatárjárást adták. Este egy felfújt férceletet a Berger Zsigát tálalták fel elég szép közönség előtt. Ha egyes részleteket be nem tol­danak a darabba, igazán semmit sem ér az egész. Ilyen betoldás volt a harmadik felvonásban egy kabaret-részlet, mely azonban — az igazat meg­mondva — gyengén sikerült. Radó kupiéit több­ször megujrázták. Jól játszott Pécsi, Borsai, Ve­tési, Vetésiné és Füredi. Hétfőn »A Baba« ment élénk érdeklődés mellett. A szép összhangzatos játék általános tetszésben részesült. A társulat jobb erői, akiket már jól ismerünk, most is ügyesen megállták a helyöket. Kedden Sárosy Nándor, a szatmári színház tagjának vendégfelléptével a Vig özvegy került színre. Lehár Ferenc kedves darabja jó előadás­ban nálunk is illő fogadtatásra talált. A vendég­szereplő Sárosy jól játszott ugyan, de reánk azt a benyomást telte, hogy az általa játszott szere­pet Vetési jobban betöltötte volna. A címszerep­ben Pécsi remekelt. Legjobban tetszett utána Borsai az ő ügyes, mókás mozdulataival. Bor- sainé most is nagyon kedves volt. Jól alakított Vetési, Radó és Szakács. Vetésinének kedves hangja van, de hiba nála, hogy néha a legérze lemdusabb helyeken is hideg. Szerdán a Naftalin ment kissé megritkult közönség előtt. Valami nagy értéke a darabnak nincs, de kacagtató részletei általános derültség keltésére alkalmasak. Mondani is szinte fölösle­ges, hogy a jobb erők a főbb szerepeket dere­kasan megjátszották. Csütörtökön Radóné jutalomjátékául Bródy Sándor: A tanítónő három felvonásos falusi élet­képe ment zsúfolt ház előtt. Nem hiába válasz­totta Radóné ezt a darabot, mert szerepét, ami pedig nem könnyű szerep, meglepő ügyességgel, felmelegitő közvetlenséggel játszotta meg. Maga a darab eltekintve a több helyen tapasztalható túlzástól, hű képe a falusi életnek. Nagyon jó volt Vetési az ifj. Nagy István, Szakács a szolga- biró, Radó a főur, Borsai a tanító, Gáspár a kán­ismét vissza. Tehát 31 napjába került, ha a Nem­zeti Színházat, meg a lánchidat meg akarta látni. Hogy mindenkitől elbúcsúzott, végrendeletet csi­nált, az nagyon érthető, hisz a fegyveres hajdúk nem parádéból jártak a remeszszel. Ma nyolc nap alatt Amerikába vitorlázha- tik az ember. Annyi az egész, mint mikor a nagyapánk Miskolcra ment. Irányítani kellene a kalandos felbuzdulást. Nincs gyarmatpolitikánk, ez a föhiba ebben a kérdésben. Más nagy nemzetek az ilyen bátor, féktelen vállalkozási kedvet is az ország javára használják föl: mi magyarok, úgy vagyunk vele, hogy az az egy millió ember odakint nem ne­künk dolgozik s a kivándorlónak nemcsak unokái, de már gyermekei is angolokká lesznek! Ha már kemény télen, mikor a magyar ember tűz mellé házba szeret szorulni, ilyen nagy a nyüzsgés a hajók felé, mi lesz még tavaszszal, nyáron! Az egykor aranykalászszal ékes rónaságon végig süvölt a tél dermesztő szele, megrázza az üres nádfedeles kis házikók rozoga ablakait és sírva kérdi: — Hová lett a gazda, hová lett a haza- szeretet ? . . . Révész János.1 tor, Füredi a káplán, Siménfalvy a postás, Bor- sainé a kántorkisasszony szerepében. Pénteken nem volt előadás. Szombaton Vetési és Vetésiné jutalma­zására a Dollárkirálynőt adták telt ház előtt. Kedves zenéjü operette. Pécsi a széntröszt elnö­kének a leányát kellően személyesítette. Vetésit és Vetésinét egészen jól sikerült játékukért több­ször megtapsolták. Ügyesen játszott Borsai, Sza­kács, Borsainé és Füredi. Ez a hét is azt bizonyítja, hogy az igaz­gató igyekszik nemesen szórakoztatni a közön­séget. ami elvégre neki is nagy érdeke. Tudo­másunk szerint előkészületen van Szobaleány, Milliárdos kisasszony, Rab Mátyás és még nehány újdonság. Üiszla mii mii alispimiiiiz. Az Auguszta főhercegnő védnöksége alatt álló József. Kir. Herceg Szanatórium Egyesület lelkes fölhívást intézett halottak napja alkalmá­ból a magyar társadalomhoz, hogy csak egy virágszállal kössenek kevesebbet a halottaknak szánt koszorúba s ezt az egy virágszálat ajánl­ják föl a szegénysorsu tüdőbetegek emberba­ráti alapjának. A gyöngéd, költői telkekből fogant szép felhívást vármegyénk alispánja nagy szeretettel vette kezébe. Fölhívására úgy a járási főszolga- biró urak, mint a községek nagy lelkesedéssel gyűjtöttek. A gyűjtés eredményéről tudomást szerzett Auguszta főhercegnő is és egy sajátkezüleg alá­irt, a főhercegnő monogramjával ékesített díszes köszönő levelet küldött vármegyénk alispánjá­nak. A főhercegnő levele igy szól: Alispán Űrt A József Kir. Herceg Szanatórium-Egye­sület elnöke jelentést tett nekem arról, hogy a szegénysorsu tüdőbetegek javára rendezett országos gyűjtés mily szép sikerrel járt. In­díttatva érzem magam, mint a József Kir. Her­ceg Szanatórium-Egyesület védője, hogy Al­ispán urnák, ki az emberbaráti ügy érdeké­ben a járási főszolgabíró urakhoz és községi elüljárókhoz rendeletet intézett: köszönetét mondjak. Kérem tartsa meg a József Kir. Herceg Szanatórium-Egyesületet továbbra is emberbaráti irgalmában. Auguszta főhercegnő, Az egyesület egyébként a mi vármegyénk­ben befolyt gyűjtésből legközelebb lapunkban közzéteszi kimutatását. Az országból sok ezer számra menő adatokat most dolgozza föl az iroda. A virágszál adományok összege január elsejéig 94.117 korona 58 fillér. HÍREK. Hátralékos előfizetőinket tisztelettel kérjük hátralékaik szives beküldésére s az előfizetéseik megújítására Gondnoksági elnöki kinevezés. Dr. Falussy Árpád főispán Kende Dániel láposbányai m. kir. erdőmestert a misztótfalusi állami iskolai gond­nokság elnökévé nevezte ki. Előléptetett tanfelügyelő. A vallás- és köz- oktatásügyi miniszter dr. Votisky Géza, Szatmár- vármegye segéd tan felügyelőjét a IX. fizetési osz­tályba léptette elő. Áthelyezett segédlelkész. A szatmári püspök Sepsy Márton ideiglenes királyházi lelkészt segéd- lelkészi minőségben Nagybányára helyezte át. Bizottsági elnökök. A honvédelmi miniszter a szatmári katonai állandó vegyes felülvizsgáló bizottság elnökének ez évre is bér. Kováts Jenő homoki nagybirtokost, alelnökének Pethő György uradalmi jószágigazgatót nevezte ki. Hymen Ifj. benedekfalvi Luby Géza e hó 8-án esküdött örök hűséget Szécsényben makkai Fábián Sárikának, Harmos Gáborné leányának. Kinevezések Ö felsége a király az igazság­ügyi miniszter előterjesztésére Magos Kálmánt, a debreceni Ítélőtáblához berendelt bírósági jegy­zőt a máramarosszigeti kir. ügyészséghez al- ügyésszé kinevezte. — Vármegyénk főispánja az újonnan rendszeresített avasi járásba Sárközy Adorján nyiracsádi járási orvost nevezte ki já­rási orvosnak. Ugyancsak az avasi járásba járási írnokául Latkóczy Ferencz katonai altisztet nevezte ki. Átvett hivatal Péchy Péter dr. az uj avasi járás főszolgabirája átvette hivatalát, ezzel a szolgabirói hivatal működése megkezdődött. Tud-

Next

/
Oldalképek
Tartalom