Szinérváralja, 1909 (6. évfolyam, 1-51. szám)
1909-01-19 / 3. szám
(2) 1909. január 19. SZINER VÁRALJA 3. szám. szegényes, olyan kopott, olyan melan- cholikusan szomorú, mint aminő az idén s aminő a jövőben is lesz. A hordók megóvása a penésztől. A legszárazabb pincében is megpenészednek ugyan a hordók, de csakis a legkülső részen, ami a hordó fáját nem rongálja meg s különben is könnyen letisztítható. Egészen máskép van ez nyirkos vagy épen nedves pincékben. Itt már, ha a penész a hordót egyszer ellepi, hiában van minden törülgetés, minden tisztogatás, azt többé a hordóról letisz titani nem lehet. Oly pincékben pedig, hol a hordókat nem is tisztogatják, azok néhány év múlva annyira megpenészednek, hogy ha a dongáról tiz-huszonkét miliméter vastag forgácsot faragnának is le, még sem jutnak el a hordó eredeti színéhez. Tehát a penész nemcsak felületét lepi el a hordóknak, hanem annak fáját is annyira átjárja, hogy többé nemcsak borhoz nem lehet használni, de még tüzelőnek sem lesz alkalmas. Hogy tehat nyirkos pincében megóvhassuk hordóinkat a penészesedéstől, mindenekelőtt azon legyünk, hogy a pince falán, talaján és ajtaján a penész le ne rakódjon, amit részint szorgalmas szellőzés, részint rendszeres tisztogatás által érhetünk el. Másik módja a hordók lehető megóvásának: az önkészitett firnisszel való bevonása; lenolaj, gyanta és borszeszből készítve. Az ilyen firnisz kitölti a hordó fájának likacsait annyira, hogy abba többé a penész finom szálai be nem juthatnak. Ilyen hordókat azonban, csak teljesen megállapodott érett borokhoz lehet használni, melyekben a bornak már csak zamatja fejlődik. Olyan uj borokhoz, melyek még utóerjedéseken mennek át, ilyen hordókat használni nem lehet, mert likacsaik be vannak dugulva, azokon keresztül a borok fejlődéséhez szükséges levegő többé be nem jut s a borok képződése meg lenne akasztva. Az ilyen uj borokhoz szükséges hordókat tehát más utón kell a penész veszélyes hatásától megóvni. Sok oly szert ismerünk, melyek a penész képződését vegyi utón akadályozzák meg, sőt már a kész penészt is elsorvasztják, megölik. Ezek közül azonban igen nehéz választani, mert például a kénessav és chlór, melyek a penésznek leggyilkosabb ellenségei, részint nem állandók, részint gyakori alkalmazás folytán magát a hordót is megrongálják. A réz- vagy vasgálic pedig a hordó fáján át még a borba is bejuthat. Bármi csekély mennyiség jusson is pedig be ezekből, a bornak vagy színét vagy izét rongálják meg. így nem marad más hátra, mint a borkősav és a* sokkal olcsóbb borax. Ez utóbbi veendő tehát, mely feloldott állapotban a penésznek ép oly megrongálója, mint maga a clór vagy kénessav. Olyan hordókat, melyeket fejlődő, tehát még aránylag uj borok tartására szántunk, azon uj állapotban, mihelyt a borok befogadására már házba kellett szállítani! És ezek a magyarok már egyszer nyomorogtak Amerikában, de azért tértek vissza, mert hallották, hogy most már uj elnök van, megindult a munka a gyárakban és a bányákban. Keserves, észbontó napokat láttak odaát nem rég az uj világban — és mégis visszamentek. Múlt év november havában összesen 41000 ember vándorolt be Amerikába, Magok a Fiúméból induló Cunard hajók 5076 bevándorlót tettek partra. Tudják, látják, hogy rabszolgakereskedést, embervadászatot űznek velők — és mégis mennek. Két hatalmas ösztön : a pénzvágy és a kalandvágy hajszolja a magyar parasztot kifelé. Sem a nagy adóban, sem a drágaságban, sem a háborús hírekben nem találok elég okol a megdöbbentő mozgalomra. Ezer év alatt volt elég Ínség, háború, pestis, drágaság és egyéb egyptomi csapás ezen a szegény országon és mégsem vándoroltak ki. Hamar meggazdagodni, ez a jelszó és utazni, el ki a világba, ez a csalogató. Félszázad előtt Nagybányáról még két.teljes hétig kellett menni Pestre. A kincstári »remesz«, ez a hivatalos szekér, fegyveres hajdúk födözete mellett szállította az aranyat s egy utast felfogadott a bakra, aki 14 napi szekerezés után 3 napot tölthetett a fővárosban s aztán két hét alatt jött elő vannak készítve, borax-oldattal kell bevonni. E célra minden liternyi tiszta eső vagy folyó vizre öt-hat deka boraxot kell venni. A vizet forrón kell ráönteni, hogy könnyen feloldódjék. Kihűlés után a hordókat úgy fenekükön, mint dongáikon egy meszelővei kell bemázolni. Teljes kiszáradás után a bemázolást ismételni kell. Másodszori megszáradás után a hordók már használhatók. Igaz. hogy a bemázolás alkalmával a likacsokba húzódott borax száradás közben szintén megszá rád és kikristályosodik. De nedves pincébe elhelyezve, csakhamar megnyirkosodik a hordónak egész felülete, mely nyirkosság természetesen behatói a pórusokba is, hol aztán a kristályos boraxot részben feloldja. Ha már most az ilyen hordóra penész jut, az csakis a felületen fog némileg kínlódni, de a likacsokba bocsátott szálak azonnal elpusztulnak. Színház. Vasárnap két előadás volt. Délután zóna- helyárakkal a Tatárjárást adták. Este egy felfújt férceletet a Berger Zsigát tálalták fel elég szép közönség előtt. Ha egyes részleteket be nem toldanak a darabba, igazán semmit sem ér az egész. Ilyen betoldás volt a harmadik felvonásban egy kabaret-részlet, mely azonban — az igazat megmondva — gyengén sikerült. Radó kupiéit többször megujrázták. Jól játszott Pécsi, Borsai, Vetési, Vetésiné és Füredi. Hétfőn »A Baba« ment élénk érdeklődés mellett. A szép összhangzatos játék általános tetszésben részesült. A társulat jobb erői, akiket már jól ismerünk, most is ügyesen megállták a helyöket. Kedden Sárosy Nándor, a szatmári színház tagjának vendégfelléptével a Vig özvegy került színre. Lehár Ferenc kedves darabja jó előadásban nálunk is illő fogadtatásra talált. A vendégszereplő Sárosy jól játszott ugyan, de reánk azt a benyomást telte, hogy az általa játszott szerepet Vetési jobban betöltötte volna. A címszerepben Pécsi remekelt. Legjobban tetszett utána Borsai az ő ügyes, mókás mozdulataival. Bor- sainé most is nagyon kedves volt. Jól alakított Vetési, Radó és Szakács. Vetésinének kedves hangja van, de hiba nála, hogy néha a legérze lemdusabb helyeken is hideg. Szerdán a Naftalin ment kissé megritkult közönség előtt. Valami nagy értéke a darabnak nincs, de kacagtató részletei általános derültség keltésére alkalmasak. Mondani is szinte fölösleges, hogy a jobb erők a főbb szerepeket derekasan megjátszották. Csütörtökön Radóné jutalomjátékául Bródy Sándor: A tanítónő három felvonásos falusi életképe ment zsúfolt ház előtt. Nem hiába választotta Radóné ezt a darabot, mert szerepét, ami pedig nem könnyű szerep, meglepő ügyességgel, felmelegitő közvetlenséggel játszotta meg. Maga a darab eltekintve a több helyen tapasztalható túlzástól, hű képe a falusi életnek. Nagyon jó volt Vetési az ifj. Nagy István, Szakács a szolga- biró, Radó a főur, Borsai a tanító, Gáspár a kánismét vissza. Tehát 31 napjába került, ha a Nemzeti Színházat, meg a lánchidat meg akarta látni. Hogy mindenkitől elbúcsúzott, végrendeletet csinált, az nagyon érthető, hisz a fegyveres hajdúk nem parádéból jártak a remeszszel. Ma nyolc nap alatt Amerikába vitorlázha- tik az ember. Annyi az egész, mint mikor a nagyapánk Miskolcra ment. Irányítani kellene a kalandos felbuzdulást. Nincs gyarmatpolitikánk, ez a föhiba ebben a kérdésben. Más nagy nemzetek az ilyen bátor, féktelen vállalkozási kedvet is az ország javára használják föl: mi magyarok, úgy vagyunk vele, hogy az az egy millió ember odakint nem nekünk dolgozik s a kivándorlónak nemcsak unokái, de már gyermekei is angolokká lesznek! Ha már kemény télen, mikor a magyar ember tűz mellé házba szeret szorulni, ilyen nagy a nyüzsgés a hajók felé, mi lesz még tavaszszal, nyáron! Az egykor aranykalászszal ékes rónaságon végig süvölt a tél dermesztő szele, megrázza az üres nádfedeles kis házikók rozoga ablakait és sírva kérdi: — Hová lett a gazda, hová lett a haza- szeretet ? . . . Révész János.1 tor, Füredi a káplán, Siménfalvy a postás, Bor- sainé a kántorkisasszony szerepében. Pénteken nem volt előadás. Szombaton Vetési és Vetésiné jutalmazására a Dollárkirálynőt adták telt ház előtt. Kedves zenéjü operette. Pécsi a széntröszt elnökének a leányát kellően személyesítette. Vetésit és Vetésinét egészen jól sikerült játékukért többször megtapsolták. Ügyesen játszott Borsai, Szakács, Borsainé és Füredi. Ez a hét is azt bizonyítja, hogy az igazgató igyekszik nemesen szórakoztatni a közönséget. ami elvégre neki is nagy érdeke. Tudomásunk szerint előkészületen van Szobaleány, Milliárdos kisasszony, Rab Mátyás és még nehány újdonság. Üiszla mii mii alispimiiiiz. Az Auguszta főhercegnő védnöksége alatt álló József. Kir. Herceg Szanatórium Egyesület lelkes fölhívást intézett halottak napja alkalmából a magyar társadalomhoz, hogy csak egy virágszállal kössenek kevesebbet a halottaknak szánt koszorúba s ezt az egy virágszálat ajánlják föl a szegénysorsu tüdőbetegek emberbaráti alapjának. A gyöngéd, költői telkekből fogant szép felhívást vármegyénk alispánja nagy szeretettel vette kezébe. Fölhívására úgy a járási főszolga- biró urak, mint a községek nagy lelkesedéssel gyűjtöttek. A gyűjtés eredményéről tudomást szerzett Auguszta főhercegnő is és egy sajátkezüleg aláirt, a főhercegnő monogramjával ékesített díszes köszönő levelet küldött vármegyénk alispánjának. A főhercegnő levele igy szól: Alispán Űrt A József Kir. Herceg Szanatórium-Egyesület elnöke jelentést tett nekem arról, hogy a szegénysorsu tüdőbetegek javára rendezett országos gyűjtés mily szép sikerrel járt. Indíttatva érzem magam, mint a József Kir. Herceg Szanatórium-Egyesület védője, hogy Alispán urnák, ki az emberbaráti ügy érdekében a járási főszolgabíró urakhoz és községi elüljárókhoz rendeletet intézett: köszönetét mondjak. Kérem tartsa meg a József Kir. Herceg Szanatórium-Egyesületet továbbra is emberbaráti irgalmában. Auguszta főhercegnő, Az egyesület egyébként a mi vármegyénkben befolyt gyűjtésből legközelebb lapunkban közzéteszi kimutatását. Az országból sok ezer számra menő adatokat most dolgozza föl az iroda. A virágszál adományok összege január elsejéig 94.117 korona 58 fillér. HÍREK. Hátralékos előfizetőinket tisztelettel kérjük hátralékaik szives beküldésére s az előfizetéseik megújítására Gondnoksági elnöki kinevezés. Dr. Falussy Árpád főispán Kende Dániel láposbányai m. kir. erdőmestert a misztótfalusi állami iskolai gondnokság elnökévé nevezte ki. Előléptetett tanfelügyelő. A vallás- és köz- oktatásügyi miniszter dr. Votisky Géza, Szatmár- vármegye segéd tan felügyelőjét a IX. fizetési osztályba léptette elő. Áthelyezett segédlelkész. A szatmári püspök Sepsy Márton ideiglenes királyházi lelkészt segéd- lelkészi minőségben Nagybányára helyezte át. Bizottsági elnökök. A honvédelmi miniszter a szatmári katonai állandó vegyes felülvizsgáló bizottság elnökének ez évre is bér. Kováts Jenő homoki nagybirtokost, alelnökének Pethő György uradalmi jószágigazgatót nevezte ki. Hymen Ifj. benedekfalvi Luby Géza e hó 8-án esküdött örök hűséget Szécsényben makkai Fábián Sárikának, Harmos Gáborné leányának. Kinevezések Ö felsége a király az igazságügyi miniszter előterjesztésére Magos Kálmánt, a debreceni Ítélőtáblához berendelt bírósági jegyzőt a máramarosszigeti kir. ügyészséghez al- ügyésszé kinevezte. — Vármegyénk főispánja az újonnan rendszeresített avasi járásba Sárközy Adorján nyiracsádi járási orvost nevezte ki járási orvosnak. Ugyancsak az avasi járásba járási írnokául Latkóczy Ferencz katonai altisztet nevezte ki. Átvett hivatal Péchy Péter dr. az uj avasi járás főszolgabirája átvette hivatalát, ezzel a szolgabirói hivatal működése megkezdődött. Tud-
