Szinérváralja, 1909 (6. évfolyam, 1-51. szám)

1909-05-18 / 20. szám

1909. Május 18. SZINÉRVÁRALJA 20. szám. (3) tényleg községbeli földbirtokosok, a községi elöljáróság által az írásbeli javaslaton záradéki- lag hitelesen igazoltatni tartoznak. Budapest, 1909 április hó 1. Dr Wekerle Sándor s. k. a pénzügyminisztérium vezetésével megfázott miniszterelnök, Mindenki tekintse meg minél előbb katasz­teri birtokivét és a művelési ágban beállott, vagy egyéb változásokat (Szamos elsodrása, le- geló'feltöi'és, termő terület terméketlenné válása, eladott földeknek az uj tulajdonosra átvitele) legkésőbb f. év junius 14-ig, már a mai naptól kezdve jelentse be az elöljáróságnál, mert az­után az összes változások az egész községre hivatalból és a fél meghallgatása nélkül fognak már fölvétetni. Szabó Ede. A túlságos izzadás, annak kövekez- ményei és gyógykezelése. — Irta: dr. Widder Alapár. — A túlságos veritékkiválasztás oly bánta- lom, mely kihathat az egész szervezetre, a mikor is azt mondjuk róla, hogy általános és lehet, hogy csak egyes testrészekre szorítkozik, mikor helybeli izzadásról van szó. Többnyire az utóbbi állapottal találkozunk, mert ritka eset, hogy valaki testének egész felületén abnormálisán sokat izzadjon; nem te­kintve a tulerőltetés vagy tulhevülés okozta állapotokat. A részleges izzadás többnyire a kezet, a lábat és hónaljat érinti. 1. A kézizzadás helybeli bántalom, de eléggé kellemetlen, nemcsak az illetőre, de an­nak környezetére is, mert nem tartozik a köny- nyen elpalástolható hibák közzé; elég magá­ban a kézfogás arra, hogy elárulja a beteget. A kézfogásnál keze nedves és kellemetlen ér­zést keltőleg hideg. A baj már ifjú korban lép föl s oka az idegességben keresendő. Az ideg- rendszer megbetegedésénél rossz emésztéssel, sápkorral stb. kapcsolatban fordul elő. Igen sok esetben a veritékmirigyek megnagyobbodása és tágulata észlelhető az ilyen bőrön. 2. A lábizzadás sokkalta kellemetlenebb baj az előbbinél, annál is inkább, minthogy a lábat folytonosan zárt térben tartva, annak párol­gása majdnem lehetetlenné van téve. A láb azonkívül a sok járásnál és gyaloglásnál — meleg időben rendes körülmények között is — többé kevésbbé izzad. Ha az izzadás minden napos, beteges elváltozással van dolgunk s föl- tétlen gyógykezelésre szorul az illető. Az izza­dás ugyan egymagában még nem volna any- nyira baj, mint inkább az izzadás termékei, melyek kiállhatatlan bűzt terjesztenek. Ennek oka a hasadó gombák, baktériumok által oko­zott erjedés. Az örökös izzadtság ezenkívül a bőrt megduzzasztja, elfehériti, a bőrre marólag hat, hólyagszerüen leemeli az epidermist s sok­szor fájdalmas sebeket okoz, ami a járást lehe­tetlenné teszi. 3. A hónaljizzadás a túlságos veritékelvá- lasztódásnak legkellemetlenebb alakja. Nincsen évszakhoz kötve, télen-nyáron felléphet. Ezen kellemetlen bajok gyógykezelésénél első sorban a tisztaságra kell tekintettel len­nünk. Nemkülönben arra keli törekednünk, hogy csökkentsük, sőt lehetőleg meggátoljuk a verítékei választást és az izzadtság termékeinek erjedését. Az izzadás kiválasztódásának csökkenté­sére belsőleg különösen agaricin és atropin használható, az orvos által megállapított és előirt mennyiségben. Külsőleg összehúzó szerekkel és savakkal csökkenthetjük a túlságos kiválasztódást. Ezen szerek ugyanis a bőr verejtékmirigyeire össze- huzólag hatnak. Az erjedést desinficiáló szerekkel igyekez­zünk meggátolni. így többször napjában mosakodjunk túl zsirositott vagy neutrális kámfor-, naftalin-, salol- vagy borax-szappannal. A mosdóvizhez, akár kézmosásra kell alkalmaznunk, akár mint láb­fürdőt használjunk, timsót, szódát, boraxot, hypermangankalit, lysolt, csersavat tegyünk, hogy az oldat körülbelül l'Vo‘Os legyen. Szub- limátnak 1%» vizes vagy 0 50%« alkoholos ol­datát célszerű használni. A fürdés után nagyon jónak bizonyult a 20—40u/o formalinchlorathydratos beecsetelés. Nagyon hasznos dolog a hintőpornak hasz­nálata is megmosás után. Hintsük jól be kezün­ket vagy lábunkat hintőporral, mely dermatol, tannoform, xeroform, amyloform, salol, saly- cilsav hatóanyagok egynémelyikének célszerű összeállításával készüljön. A lábizzadásnál fontos a hangsúlyozott tisztaság elérése végett naponta tiszta harisnya váltása, melybe hintsünk lehetőleg jó bőven a hintőporok egyikéből. Célszerű a feldörzsölés, kipállás stb. megakadályozására a lábujjak közzé ilyen hintőporba mártott gyapotpárnácskákat ! elhelyezni. Éppen igy a hónaljizzadásnál az említett i tulzsirositott vagy neutrális szappanok egyiké­vel gyakran jól megmosni, salycilles alkohol­lal jól bedörzsölni és hintőport használni. Utóbbi esetben ügyelni kell még arra is, hogy az ing a hónaljban ne feszüljön, jó bő legyen, hogy a felbőr irritálását el lehessen kerülni. Mint látjuk, bármennyire kellemetlen is e betegségek mindegyike, meg van adva a mód, hogy kellő tisztasággal és az említett szerek használatának orvos által megadott útmutatásá­val ellensúlyozzuk, sőt nagyon sok esetben megakadályozzuk a bajt. HÍREK. Esküvő. Dr. Hancz Jenő, a szatmári ref. fő­gimnázium tanára ma kötött házasságot özv. Szuhányi Gézáné született berenczei Kováts Mária urhölgy, szatmári óvónővel. Nyugdíjazás. Uray Bertalan, szinérváraljai községi jegyzőt, Szatmárvármegye törvényható­sági bizottsága legutóbb tartott közgyűlésében fizetésének 55°/o-ával nyugdíjazta. Uray kataszteri becslőbiztos akar lenni s ebben az érdekben itteni vezető emberek felkérésére a kerület kép­viselője, dr. Földes Béla a miniszterelnöknél közbenjárt, miből következik, hogy Uray a nem neki való jegyzői állást rövidesen felcseréli a becslőbiztossággal. Elmaradt íornaverseny. Az idei országos tornaversenyt a vallás- és közoktatásügyi minisz­ter lefújta. Állítólag felekezeti kérdés okozta ezen kellemetlen meglepetést a szülőknek, kik már eddig is tetemes anyagi áldozatokat hoztak. A furcsa rendelet országszerte nagy visszatetszést szült. Vízvezeték Szatmáron. Szatmár város köz­gyűlése a vízvezeték és csatornázási munkálatok tervezési feltételeit megállapította és jóváhagyás végett a íöldmivelésügyi miniszterhez fölterjesz- telte. Jóváhagyás után pályázatot fog hirdetni. Tűz. E hó 11-én este 10 óra tájban Apá­ban kigyuladt az özv. Kató Károlyné háza. A tűz átterjedt a Katóné sertésóljára és onnan az Onáka Péter házára, istállójára és sertésól­jára s azokat teljesen elhamvasztotta. Onákának minden ingósága elégett. A gyanú alapján a csendőrség Kató Károlyné elmebajos testvérét, Botos Jánost keresi, ki a tüzeset után megszökött Apából. Botos többször fenyegette felgyujtással nővérét s most — úgy látszik — fenyegetését be is váltotta. A kár meghaladja a 3000 koronát. Jég. Vasárnap délután nagy jégeső volt Szinérvaralján. Verébfej nagyságú jegek hullottak alá. Nem volt elég a fagy, most újra a jég okozott kárt a szőlőkben és gyümölcsösökben. A vármegyei egészségügyi bizottság a napok­ban tartott alakuló ülésén tárgyalás alá vette özv. Gerber Ödönné, szinérváraljai lakosnak a belügyminiszterhez beadott s ez által a vár­megyében vélemányezés végett leküldött azon kérvényét, hogy engedtessék meg neki, miszerint a néhai férjé által haszonélvezett személyjogu gyógytárát fiára, Gerber Béla gyógyszerészre át­ruházhassa. Az egészségügyi bizottság a kérelem méltányossági okokból való teljesítését egyhan­gúlag véleményezte. Figyelmeztetés. Felhivatnak azon adózók, kik f. év első félévi adóikat folyó hó 15-ig még be nem fizették, hogy azt mielőbb fizessek be, mert 8 nap leteltével késedelmi kamatokon felül a zálogolási dijak is növelik tartozásuk összegét. Az idei adókivetés befejezéséig az adók a múlt évi kivetés arányában fizetendők. Elöljáróság. Hordóhitelesités. Gerber Béla helybeli gyógy szerész e hó 15 én letette Máramarosszigelen a hordóhitelesitési szakvizsgát jeles eredménynyel. Itt az ideje, hogy községünk minél hamarabb felállítsa a hordójelző hivatalt, mert a szőlő- termelő gazdáknak igen nagy költséggel jár j Szatmárra szállítani hordóikat, meghilelesités l végett. Az uj törvény szerint pedig hitelesítetlen hordókban még szekeren sem szabad bort szállí­tani. Tehát felkérjük a képviselőtestületet, hogy intézkedjék minél hamarabb, hogy a hordójelző hivatal fel legyen állítva és szólítsa fel a kép­viselőtestület a szomszédos bortermelő környéket is, hogy a szükséges költségekhez járuljanak hozzá és bízzák meg egyhangúlag Gerber Béla oki. hordójelzőt és adják meg neki azt az évi dijat, amennyit a miniszteri rendelet előirt. A József Királyi Herceg Szanatorim Egyesü­let évi közgyűlése május 23-án lesz Budapesten. A közgyűlésre felutazóknak a kereskedelmi mi­niszter féláru vasúti jegyeket engedélyezett. A jegy 8 napra, 20-tól 28-áig érvényes. Bővebb fel­világosítást ad a József Kir. Herceg Szanatórium Egyesület titkársága Budapest, IX., Lónyay-utca 47. szám. Felhívás az adózó közönséghez. (Az 1909. V. t.-c. alapján.) Mindazok, akik külső vagy belső földjeiket, beltelkeiket más mivelési ágban hasz­nálják állandóan, mint amilyen gyanánt az a kataszterben fölvéve van, például magasabb adó alá eső kertet, szántót már legelő, erdő gyanánt haáználnak, bár csak részben is, avagy termő területük bár részben is adó alá nem eső, termé­ketlenné vált, avagy a Szamos elsodort földjeik­ből; mindezen mivelési ágban beállott összes változásokat és egyéb adótárgyváltozásokat saját érdekükben is alólirottnál f. év május 14-től jun. 14-ig terjedő 30 nap alatt szóval vagy írásban már a mai naptól kezdve jelentsék be, amikor esetleg már tulajdonukat nem képező, de birtok­ivükben tévesen még benn lévő földrészletek a bemutatott szerződés stb. alapján is átiratnak a tényleges birtokosra. Ezen idő letelte után a be nem jelentett mindennemű változások az egész határra nézve már az adózók meghallgatása nélkül hivatalból vétetnek föl. E végből a ka­taszteri birtokivek és összes kataszteri alap­munkarészek a jelzett 30 napon át a községházá­nál közszemlére vannak kitéve. 20 adózó Írásban előterjesztheti azon kérelmét, hogy egyes föld­részletek, akár egész dűlők újabb, alacsonyabb osztályba soroztassanak, esetleg uj tiszta jöve­delmi fokozat is állapíttassák meg. Elöljáróság. A bornyilvántartások bélyegmentessége. A pénzügyminiszter az uj bortörvény kapcsán fel­merült kételyek eloszlatása céljából kihirdette, hogy a bornyilvántartási jegyzékek, ha azokba egyéb adatokat nem jegyeznek be, a törvény rendeléséből hivatalos célra vezetett okmányok, s mint ilyenek feltétlen bélyegmentességben ré­szesülnek. Különös kacsa-lopás. Kérjük az olvasót, hall­gassa meg illő komolysággal ezt a hírünket. Egy munkás beállít két lopott kacsával egy vendég­lőshöz s eladja neki a lopott holmit három ko­ronáért. Vásár után kisül, hogy a tolvaj a két kacsát épen annak a vendéglősnek baromfiudva­rából lopta, akinek aztán a kacsákat eladta. Ez a történet első fele, melyet az élet komponált. Ez még nem mulatságos s az ember legföllebb azon tűnődhetik, ki pechesebb fráter: a tolvaj, akinek ezer vendéglős közül épen a meglopotthoz kel­lett tévednie vagy a vendéglős, aki ezer lopott kacsa közül épen a magáét vette meg? Most jön azonban a történet második fele, melyet már nem az élet csinált, hanem a nagytekintetü tör­vény és a hatóság. Arról kell ugyanis intézked­ni, hogy a megzavart világrend helyreállittassék s aki bűnös, bűnhődjék. Hát itt van a tolvaj, aki a két kacsát lopta. Mi történjék vele ? Nos, rá­húzzák a törvényt és kimondják a szentenciát, hogy nem tolvaj, csak kihágó, mert a törvény értelmében a négy koronán aluli érték elsajátí­tása csak hihágás. Ha az a munkás öt koronáért tudta volna eladni a kacsákat: tolvaj volna. De mert rosszabb vásárt csinált: csak kihágást kö­vetett el. A tolvaj tehát már nem tolvaj. Ellen­ben a vendéglős, noha a saját ellopott kacsáit vette meg pénzért: orgazda, akire a törvény egész súlyával csap le. Aki tőle lopott, az mene­kül, akitől ő a sajátját vette meg, az őt orgaz­dává tette. Ilyen bolond komplikációkat csinál a törvény ott, ahol az élet olyan egyszerű, S most komoly hatósági férfiak fognak hónapokig rágódni ennek a bonyodalmas kacsatörténetnek kibogozásán. Themis asszony pedig alighanem nevető görcsökben rángatózik. És nem szabad csudálni. Főmunkatársak: dr. Kaba Tihamér és dr. Katona Sándor

Next

/
Oldalképek
Tartalom