Szinérváralja, 1909 (6. évfolyam, 1-51. szám)

1909-03-23 / 12. szám

1909 Március 23. 12. szám, (3) Nyilvános nyugtázás. Mándy Zoltán szinér- váraljai birtokos ur a Szatmárvármegyei Tanítók Házára gyüjtőivemen 10 koronát volt kegyes ado­mányozni. Ezért e helyen is szives köszönetét mondok. Fábián István ref. tanító. Az alispán határozata az elöljáróság fel­függesztése ügyében. — A vármegye alispánja 5191 — 1909. számú véghatározatával megsemmi­sítette Kállay Ödön tb. főszolgabírónak az elöl­járóság felfüggesztését tartalmazó intézkedését, mert az alispán véleménye szerint £a felfüggesz­tés nem tartozik a szolgabiró hatáskörébe, hanem az kizárólag a főszolgabíró joga. A törvényszerű intézkedés megtétele céljából az iratok a fő­szolgabírónak kiadattak. Az alispán intézkedése 15 nap alatt megfelebbezhető, de a felebbezésre tekintet nélkül végrehajtandó. Gyászhir. Schück Izidor nagybányai keres­kedő múlt vasárnap, hosszas betegeskedés után meghalt délután 3 és ya órakor, 59 éves korában, házasságának 35-ik évében. A boldogult Nagy­bánya egyik régi, tevékeny polgára volt, több Ízben tagja a városi képviselőtestületnek. Teme­tése a kiterjedt családnak és a város közönségé­nek általános részvéte mellett kedden, 16-án ment végbe izr. szertartás szerint. A sorozás sorrendje. A szinérváraljai so­rozó járáshoz tartozó állitásköteles egyének so­rozása a következő rendben fog megtartatni: Április hó 16-án a szinérváraljai, apai es ilobai körjegyzőség, 17-én a remetemezői, szamosbor- hidi és borválaszuti, 19-én az avasfelsőfalui és avasujvárosi, 20-án a komorzáni és vámfalvi, 21-én a kányaházai és bikszádi körjegyzőség községeihez tartozó hadkötelesek állanak elő. Hímző háziipar Nagybányán. A múlt év őszén alakult és Izabella főhercegnő ő csász. és kir. fensége védősége alatt álló országos magyar háziipari szövetség elhatározta, hogy Nagybányán a fehérnemű hímzést mint házi­ipart meghonosítja és ezzel a szegényebb sors­ban élő családok leányainak alkalmat nyújt arra, hogy tisztességes állandó keresetre tegye­nek szert. Az avasi járás székhelye. A vármegye 18-iki közgyűlése 68 szóval 16 ellenében kimondotta, hogy az avasi járás székhelye, mint mi már ré­gen jeleztük, Avasujváros lesz. A briliáns ékszer. Hónápokig közcsodálat tárgya volt az a gyönyörű colliere, melyet Löw Sándor budapesti ékszerész (József-körut 81. sz.) József főherceg kamarai szállítója készített s szállított a Petőfi Háznak. Produktumai magyar ipartermékek és kiváló ízléses kivitelüknél fogva nevezetesek. A kamarai szállító cimet is ezért kapta. hosszan nézett reám és szinte láttam, hogy ő keres az emlékezetében valami pontot, amihez a sze­mélyemet köthetné. Oda ültem mellé. Egészen a füléhez hajoltam. — Ismer maga engem ? — Igen. — Tudtam, mert ezeket a szemeket már láttam valahol. — Akkor is a szemeimet üldözte. — Mondja meg, ki maga asszonyom ? — Nem lehet. Az életem legnagyobb szé­gyene köt a maga emlékéhez. Nem akarom meg­ismételni. Örülök, hogy nem emlékszik. De most már emlékeztem ám. Egy pillanat alatt eszembe jutott, az egész szomorú história. A Gellérthegy, a zokogás, a bosszú, minden. Érett észszel most elégtételt adok neki. — Bocsásson meg, akkor bolond gyerek­ember voltam. Elégtételt akarok önnek adni. Itt vagyok, rendelkezzék velem. Az asszony fölényesen mosolygott, felállt, egy hideg biczczentéssel köszöntött és ment ki. Én meg bambán, üres arczczal bámultam utána. Egyetlen érzés fogott el az egész utón. A szégyen érzete és a tudat, hogy nincs a világon olyan boszu, amit vissza ne lehetne boszulni. Az em­ber gyilkos kegyetlenséggel marja a másikat, a másik meg őt, fáj mindkettőnek, tudjuk is, hogy gaz dolog, de gyilkolunk, mióta az első ember megölte a másodikat. Eszembe jutott, hogy milyen boldogtalan lett volna az a lány, ha én meg nem boszulorn magamat. Egy szegény bohém felesége lenni, nem irigylendő dolog. Most megláttam az arczán a boldogságot, mert hiszen ilyen gőgös nem le­het csak igen boldog, vagy igen szerencsétlen ember. Sasebenyei József. S ZINÉRVÁR ALJ A Márczius tizenötödike Misztótfaluban. Sza­badságunk dicső nagy napját Misztótfaluban is megünnepelték. Az ünnepség a polgári olvasó­körben a Himnusz éneklésével kezdődött, utána Kővári Elvira áll. óvónő szavalta el Szabolcska Mihály március 15-re írott költeményét mély érzéssel és nagy tetszést kellőleg. Majd Mól- » dován Gábor tartott ünnepi felolvasást gyújtó hatással, nagy lelkesedést keltve. Azután Kiss Irénke »Márc. 15-re« c. költeményt köztet­széssel, majd ismét Moldován Gábor szavalt nagy hatással és lelkesedést keltve. Az ünne­pélyt a szózat eléneklése zárta be. Szász János faiskolatulajdonos Nagybányáról tisztelettel tudatja, hogy alma, körte és szilva- gyümölcsfaoltványaival folyó hó 2o-én Szinérvá- raljára a hetivásárra árulás végett megérkezik s kéri a m. t. gazdaközönség szives pártfogását. Ötven évig volt sirásó. Egy németországi városkában pár nappal ezelőtt halt meg Müller Johann nevű 70 éves öregember, aki 20 éves kora óta, tehát ép teljes 50 éven keresztül volt sirásó és ezen idő alatt a saját feljegyzései sze­rint nem kevesebb, mint 18250 sirt ásott meg. A sirásó szive a tömeges sirásás dacára, mely természetesen együtt járt a sok ezernyi temetés végignézésével, még késő vénségében sem ke- ményedett meg s rendesen ő volt az első, aki a kétségbeesett gyászolókhoz meleg, vigasztaló szavakat intézett. A legérdekesebb azonban az, hogy az öreg sirásó már évekkel ezelőtt meg­ásta a saját sírját is, melyet féltékenyen őrzött és gondozott. Ez volt a 18251-ik sir és ebben most ő maga pihen. Sírkövére a következő sza­vakat vésték : »Itt nyugszik az, ki 50 éven ke­resztül a gyászt és bánatot hántolta el és min­den halott sírja fölött egy-egy igaz könnyet hul­latott.« Gáláns gondolatok. A féltékenység voltaképen a legnagyobb bók. * Addig szeretjük a nőket, amig a szeszélyei­ket szeretetreméltóknak látjuk. * Minél kisebb a papucs, annál súlyosabban nehezedik a férjre. * A kacér asszonyok tudják, hogy ki szereti őket, de azt nem, hogy ők kit szeretnek. * Ha egy asszonynak nincs kivel kacérkodni, önmagával kacérkodik. * Akárhány aszonynak csak azért van barát­nője, mert ellenségei vannak. * Csaknem minden levélben akad helyesírási hiba. A szívnek egészen külön helyesírása van. * Ha a szeretődet szidod az nem árt, ha a feleségedet szidod az nem használ. A szerkesztő üzenetei. K. S. Nem közölhető. Mi egyénileg sok szánalmat érzünk sorsa felett, de sem az ön, sem a mi egyéni érzelmünk nem tartozik a nagyközönségre. Nagyon tisz­teletre méltó érzelem az apai szeretet, de azt bizonyára vers nélkül is érezheti a gyermek, inig verssel esetleg kételyei támadhatnak a szeretet komolysága iránt. A vers maga minden bírálaton alul áll. B. S. A sikernek nagyon örvendünk. Kérjük tudó­sításait mindig s mindenben, mert csak azokat fogjuk ezután elfogadni, melyek az ön kezéből jöttek. Tessék ennek a súlyát felfogni és a benne rejlő bizalmat kellően honorálni. Hogy előfizető megszűnt volna lenni, arról nincs tudomásunk; de hogy 1908-tól mostanig hátralék­ban van, azt könyvünk bizonyltja. A távirati jeleket nem értjük. Üdvözlet! Cs. J. Nem üti meg a mértéket. Nem sorozható be. B. S. Kéziratainak átvizsgálására még nem került sor. A következő héten sorra kerülnek. Főmunkatársah: dr. Kaba Tihamér és dr. Katona Sándor. 9836—1908. tkvi. sz. Árverési hirdetményi kivonat. A szinérváraljai kir. járásbíróság, mint telek­könyvi hatóság közhírré teszi, hogy Barbur Nucz mint kiskorú Miklós Nucz gyámja végrehajtatónak a néhai Égi Ignácz örökösei végrehajtást szenvedő elleni 960 korona tőkekövetelés és járulékai iránti végrehajtási ügyében a szinérváraljai kir. járásbíróság területén lévő, Barlafalu községben fekvő, a barlafalusi 402. számú tkvi betétben a 1. 876, 1116, 1148, 1194/1, 2446, 2745, 3175/1, 3175/2, 3176, 3611, 3670, 3800, 4640, 4942, 5124. hr. sz. alatt foglalt külső birtokra az árverést 1352 ko­ronában ezennel megállapított kikiáltási árban elren­delte és hogy a fentebb megjelölt ingatlanok az 1909. évi május hé 13. napján délelőtti 10 órakor Barlafalu köz­ség házánál megtartandó nyilvános árverésen a meg­állapított kikiáltási ár V»-án alul eladatni nem fognak. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan becs­árának lO’/o-át, vagyis 135 K 20 f-t készpénzben, vagy az 1881. LX. t-czikk. 42. §-ában jelzett árfolyammal számított óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezé­hez letenni, avagy az 1881. évi LX. t.-cz. 170. §-a értel­mében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelye­zéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszol­gáltatni. Kelt Szinérváralján, 1908.évi dec. hó 30. napján. A szinérváraljai kir. járásbíróság, mint telek­könyvi hatóság. Papp István, kir. járásbiró. 9682— 1908. tkvi szám. r Árverési hirdetményi kivonat. A szinérváraljai kir. járásbíróság, mint tkvi ha­tóság közhírré teszi, hogy Török Vendel végrehajtató­nak Czipkár Mihár Mihály végrehajtást szenvedő elleni 139 korona 29 fillér perköltség és járulékai iránti vég­rehajtási ügyében a szinérváraljai kir. járásbíróság te­rületén lévő, Józsefháza községben fekvő, s józsefházai 112. sz. betétben A. I. 1—2. sor 130/1, 131/1. hr. sz. a. foglalt egész ház és beltelekre 356 koronában, a józsef- házi 112. sz. betétben a II. 3—5. 7—8. sor 548/3/a, 648/4/a, 1190/2, 1190/4, 1803. hr. sz'. alatt foglalt egész külsőségre 803 koronában ezennel megállapított kikiál­tási árban az árverést elrendelte és hogy a fentebb megjelölt ingatlanok az 1909. évi május hó 15-ik nap­ján délelőtti 10 órakor Józsefháza község házánál meg­tartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási ár Ví-£t.n alól eladatni nem fognak. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlanok becsárának 20°|,-át, vagyis 71 korona 20 fillért, 160 K 70 fillért készpénzben, vagy az 1881. évi LX. t.-c. 42. §-ában jelzett árfolyammal számított óvadékképes ér­tékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. évi LX t.-c. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabály­szerű elismervényt átszolgáltatni. Kelt Szinérváralján, 1908. évi december 31-én. A kir. járásbíróság, mint tkvi hatóság. Papp István, kir. járásbiró. 296/1909. végrh. sz. Árverési hirdetmény. Alulírott bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t.-c. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a budapesti keresk. és váltó kir. törvényszéknek 1906. évi 61864. számú végzése következtében dr. Rósc Henrich budapesti ügyvéd1 által képviselt Budapesti önsegélyző takarékpénztár központi szövetkezet javára 285 korona s járulékai erejéig 1909. évi február hó 3-án foganatosí­tott kielégítési végrehajtás utján lefoglalt és 735 koro­nára becsült következő ingóságok, u. m.: csüstengeri, sertések, szoba és házibutorok, nyilvános árverésen el­adatnak. Mely árverésnek a szinérváraljai kir. járásbíróság 1908. évi V. 393/4. számú végzése folytán 285 korona tőkekövetelés, ennek 1906. évi február hó 2. napjától járó 67» kamatai, '/»'/• váltódij és eddig összesen 85 korona 86 fillérben biróilag már megállapított költ­ségek erejéig, Berencze községben, alperesek lakásán leendő megtartására 1909. évi április hó 5-ik nap­jának délutáni 4 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t.-c. 107. és 108. §-ai értelmében készpénzfizetés mellett, a legtöbbet Ígérőnek, szükség esetén becsáron alul is el fognak adatni. Amennyiben az elárverezendő ingóságokat mások is le- és felülfoglaltatták és azokra kielégítési jogot nyertek volna, ezen árverés az 1881. éviLX. t.-c. 120. §-a értelmében ezek javára is elrendeltetik. Kelt Szinérváralján, 1909. március hó 12. napján. Páblé Antal kir. bir. végrehajtó. 9129—1908. tkvi szám. Árverési hirdetményi kivonat. A szinérváraljai kir. jirásbiróság mint tkvi ható­ság közhírré teszi, hogy a szatmári termény és hitel­bank részvénytársaság végrehajtatónak Stander János végrehajtást szenvedő elleni 9000 és 600 korona tőke- követelések és járulékai iránti végrehajtási ügyében a szinérváraljai kir. járásbíróság területén lévő, Szinér- váralja nagyközségben fekvő, a szinérváraljai 928. sz. tkvben A. + 1. sor 221. hr. sz. alatt foglalt egész ház és belsőségre 2888 koronában, a szinérváraljai 1071. sz. tkvi betétben A. + 1. sorszám alatt felvett 12/1819-ed rész közös erdőből járó illetőségből a Stander János nevén álló 11/12-ed rész jutalékra 55 koronában ezennel megállapított kikiáltási árban és pedig azon feltétellel, hogy az ezen árverés által Stander Mihály, Stander József kiskorú és Stander Erzsi kiskorúak nagykorúsá­gukat elérték 4380/1898. tkvi. sz. végzéssel bekebelezett ruházás, élelmezésből álló szolgalmi jog nem érinte­tik az árverést elrendelte és hogy a fentebb megjelölt ingatlanok az 1909. évi május hó 7-ik napján délelőtti 9 órakor ezen kir. járásbíróság, mint tkvi hatóság árve­rési helyiségében megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási ár a/»-a.d, illetve ’/«-ed részén alul eladatni nem fognak. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlanok becsárának 10°/«-át, vagyis 288 korona 80 fillért és 5 korona 50 fillért készpénzben, vagy az 1881. évi LX. t.-c. 42. §-ában jelzett, árfolyammal számított óvadék­képes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. évi LX. t.-c. 170. §-a értelmében a bánatpénz­nek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított sza­bályszerű elismervényt átszolgáltatni. Kelt Szinérváralján, 1909. december 17. A kir. jbiróság, mint tkvi hatóság. Papp, kir. jbiró.

Next

/
Oldalképek
Tartalom