Szinérváralja, 1909 (6. évfolyam, 1-51. szám)
1909-01-12 / 2. szám
Szinérváralja, 1909. JL 1 Január 12. — 2. szám. Hatodik évfolyam. TÁRSADALMI, GAZDASÁGI ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. Előfizetési Arak: Egész évre 6 korona. Félévre 3 korona. Negyedévre 1 korona 50 fillér. Egyes szám ára 12 fillér. Nyilttcr soronkint W fillér. MEGJELENIK MINDEN KEDDEN. Felelős szerkesztő : FÁBIÁN ISTVÁN. i A lapra vonatkozó mindennemű közlemény és küldemény, || valamint az előfizetési dijak a „Szinérváralja“ szerkesztőségéhez Szinérváraljára küldendők. = Hirdetéseket mérsékelt árakon közlünk. = Mérleg. (F. É.) Ilyenkor, mikor a naptári dátum arra késztet, hogy a múltba tekintsünk vissza, hogy a lefolyt esztendő tanulságaiból és igazságaiból merítsünk útmutatást és biztatást a jövő számára, mindig kiderül, hogy mily nehéz ezeket az igazságokat, megállapítani. Sejtjük, hogy nemzeti és állami életünk jövőjét a gazdasági viszonyok döntik el, de azokat a viszonyokat, melyektől sorsunk függ, alig ismerjük. Gazdasági életünk mindig az ösztönök és a jelszavak hatása alatt áll, mindenütt az ötletszerűség és ösztönszerüség uralkodik. Egyformán nélkülözzük a tudományos igazságokat és a gyakorlati élet megállapodásait. Látjuk a rohanó élet eseményeit, az árak emelkedését, az általános drágaságot, a munkásmozgalmak örökös nyugtalanságait, a kivándorlást — és ébredő lelkiismeretünket mindig elaltatják valamely jelszóval, vagy legfeljebb egy uj törvényjavaslattal. Ami nálunk első sorban hiányzik: a közgazdasági tudományok belterjes művelése. A statisztikai hivatal hiába bocsájtja közre minden évben az egész könyvtárt kitevő értékes kiadványait, nincs senki, aki tudományosan feldolgozza. Az egyetem felelt csak olyan nyomtalanul rohannak el a modern idők hatalmas változásai, mint az akadémia felett. A tudósok egy része belemerül a pártpolitikába, a másik a skolasztikába. Az élet valóságaival, melyek csak úgy megdöntik a pártok programmját, mint a régi elméleteket, nem törődik senki. A civilizált világban a gazdasági megismerésnek felülről lefelé terjednek. Előbb a tudósok eszmeharca vitatja és bírálja meg a kérdéseket és hámozza ki az igazságokat, így terjednek azok mindig lejebb és lejebb és válnak a tömeg közkincseivé. Ezek a tömegek már lapidáris igazságok alakjában kapják meg azt., amit a tudomány nehéz munkában feldolgozott. Nálunk a tömeg számára csak jelszavakat produkálnak és a jelszavak propagálására szépen hangzó frázisokat. És innen van, hogy nálunk a legéletbevágóbb gazdaságpolitikai kérdések vagy egyáltalán nem oldatnak meg, vagy ha megoldatnak, nem a tudományos igazságok, vagy a gyakorlati szükségek adják meg a megoldás eszközeit, hanem a véletlen, vagy a pillanatnyi kényszerhelyzet. Innen van azután, hogy semmi eredményre vergődni nem tudunk. Mig más államok felhasználva a tudományok vívmányait, erőben gyarapodva, vagyonban gazdagodva törtet elő a nemzetek küzdelmében, addig mi csakis saját kárunkon tanulva, bukdácsolunk lassan előre, messze elhagyatva a kulturállamoktól. S igy azután hiába minden igyekezet, az eredmény csekély s nem equivalens a küzdelemre fecsérelt erővel. Produktiv munka, igazán értékes tudomány nálunk csak elvétve akad s a mérleg azután olyan, mint aminőt ebben az esztendőben is észlelhetünk. Mindenütt baj, panasz, sírás, kétségbeesés, de tetlvágy, kitartás, bizalom sehol! S mégis, mintha valamely felsőbb hatalom őrködnék felettünk, szinte önakaraíunkon kivül is, előbbre jutunk, ha kis léptekkel is, a népek, nemzetek társadalmában. Lassan-lassan kialakul a helyzetünk s hovatovább elérkezünk arra a magaslatra, honnan azután már szélesebb perspektíva nyílik látókörrel megvert nemzetünknek. Ha majd a szemünk kinyílik s jobban meg fogjuk látni, mi válik előnyünkre, mi hátrányunkra, mely példákat kell követnünk s mely ténykedéseket mellőzzük, akkor talán nagyobb eredménynyel, több sikerrel zárhatjuk le mérlegünket, mint ebben az esztendőben, melyben a természet, a felsőbb hatalom megtelt mindent, de amelyben az emberek megfeledkeztek mindarról, mi kötelességük, amit az erkölcs, a hit, a polgári becsület reájuk kirótt. A népies művészetről. Tekintve, hogy a művészet az emberrel született természeti hajlam, nem kezdhetjük meg eléggé korán annak foglalkoztatását, hogy helyes irányba tereljük, s ne engedjük elaszni, mert tudjuk a természettudományból, hogy minden szerv, mely nem használtalik, gyakorlása hijján elsatnyul. Arra a meglepő felfedezésre jutunk ilt, hogy már a gyermekben szerfelett ki van fejlődve a művészet iránti hajlam. A gyermek játéka se egyéb, mint bizonyos neme a művészet gyakorlásának, mely mellett fantáziájának jut a legélénkebb működési tér. Állíthatjuk, hogy a gyermeki játék minden művészet tulajdonképpeni eredete. A művészi öná- milás e játék lényeges eleme. A legcsekélyebb tárgy elég a művészeti érzék felkeltéséhez. Amellett a gyermek mindig egy személyben művész, előadó és közönségé. Nemcsak hogy „SZINÉRVÁRALJA“ TÁRCÁJA. Göthéből. i. Babért kötni koszorúba Nem nehéz dolog. Nehezebb találni hozzá Férfi-homlokot. II. Borostyán és gyöngéd kedély Támaszt keresve hisz, remél; Ha nem lel fát, falat, Rá földi szenny tapad, S nem ér több nyarat. Majdnem. — Irta: Zöldi Márton. — Ciber Gereben majdnem a világ legnagyobb kalandhőse volt. Majnem mindennap veszélyeztette a maga és a mások életét. Gáláns kalandokban majdnem fölülmúlta Casanovát, férfias erényekben majdnem túlszárnyalta Bayard-t. Szünetlenül kalandok, izgalmak, veszélyek röpködtek körül. A halállal, a megsemmisüléssel majdnem állandóan kacérkodott. És csodálatosképpen soha semmi baja nem történt. Egy hajaszála sem görbült meg, noha a szóban forgó hajszálak majdnem egész fején, kivéve a kopasz búbot, deresedni kezdtek. Vízvezetéki hivatalnok volt. Pontos, meg- j bizható, sőt majdnem pedáns, ami hivatalnok embernél becses kvalitás. Izgalmas, hajmeresztő kalandjait a hivatalon kivül élte át Majdnem minden napra esett egy őrületes salto mortale. Az az ember, aki cigarettával dinamit-hordókon táncolt, az jámbor nyárspolgár-életet él Ciber Gerebenhez képest. Majdnem ezer halált halt s amellett egészséges maradt, mint a makk . .. Érdekes, hogy egy kalandját sem hallgatta el. Nyugodtan, a legcsekélyebb izgalom és omfázis nélkül beszélt róluk. Ilyeténképp : — Képzeljétek fiuk, ma majdnem fölfrics- káztam egy lovassági tábornokot. — Apropó, gyerekek, el kell mondanom, hogy az éjjel majdnem elszöktettem egy spanyol infánsnőt a Buzalkából. És részletesen, kimerítően beszámolt azokkal a sajátságos körülményekkel, amelyek között a lovassági tábornokkal kínos konfliktusba elegyedett s azt a kalandos éjjelt, amelynek izgalmai között a spanyol infánsnővel megismerkedett. A közbevetett kérdések nem hozták zavarba. Pontosan számot adott a legjelentéktelenebb apróságról, a tábornok koráról, családi állapotáról; az infánsnő toalettjéről, hajszínéről, arckenőcséről stb. És amellett nyugodtan pödörgette tüskés, fakó bajuszát és sodorgatta cigarettáját. — Bizony, gyerekek, majdnem . . . A »majdnem« nélkül ezerszer átlyukga- tott, csúfosan széjjelroncsolt törvényszéki hulla lett volna. Nemcsak ő, de mindazok, akik kalandjaik szféráiba kerültek. De a »majdnem« Aki egészségét vissza akarja nyerni vagy azt megőrizni, igyék SZTOJKAI vizet!! wányvi Mint üdítő és borviz felséges! Sí Gyógyhatása páratlan! >£ Számos kitüntetés és orvosi ajánlat! Gyomorbajoknál! :*§*£*. Ideg és cukorbetegségeknél! Vese, máj és vérbetegségeknél! tNemi bajoknál! Főraktár Szinérváralja részére: Neumann Testvéreknél. Föképviselet Magyarország területére: Általános Bank és Takarékpénztár Kolozsvár
