Szinérváralja, 1909 (6. évfolyam, 1-51. szám)

1909-09-21 / 37. szám

1909. Szeptember 21. 37. szám. (3l HÍREK. Áthelyezett tanítónők. A vallás és közokt. miniszter 'Risdorferné Szőnyi Ilona avasfelsőfalusi áll. elemi iskolai tanítónőt és Kovács Gábor magyarberkeszi tanítót a vetési áll. el. iskolába helyezte át. Vármegyei közgyűlés. Vármegyénk törvény- hatósági bizottsága október hó 7-én délelőtt fél 11 órakor tartja őszi rendes közgyűlését. Választás Szinórváralján. Lapunk legköze­lebbi számában hirt adtunk arról, hogy Szinér- váralja képviselőtestülete e hó 15-én újra alakul, mert az előbbi választást megsemmisítették. Szep­tember 15-én megtörtént a képviselők megválasz­tása Bay Miklós, főszolgabíró pártatlan vezetése mellett: Bejutott a képviselőtestületbe Kepes Sán­dor 122, Berinde Elek 122, Losonczy Gyula 120, Kepes Lajos 119, Szilágyi Tihamér 118, Krisán János 117, Bánk László 115, Török Gyula 111, Dr. Papolczy Béla 109, Áchim László 106, Vasser- blatt Bence és Kocsis János 103—103 szavazattal. Póttag lett Hirsch Jakab 100 és Irinyi Sándor 87 szavazattal. | Lukács Dániel. A tanítói pályán hosszú időn át jeles sikerrel mű­ködött derék férfiú hunyta le szemét örök álomra e hó 17-én. Lukács Dániel, mezőkaszonyi áll. igazgató tiz évi kínos szenvedés után elhunyt. Lukács Dániel egy teljesen kiforrott tanítói te­hetség volt, aki ezreket nevelt a hazának. A külsőségeket sohasem kereste. Pályájának élt egyedül. Tisztes pályáján a szülők és. karlársak szeretete és tisztelete kisérte mindig. Örök álmá­ban is kiséri mindnyájunk szeretete és áldása. Isten nyugtassa az elfáradt vándort! Emléke le­gyen áldott 1 Szerkesztöváltozás. »Mátészalka« cimü lap­társunk főszerkesztője, Deme Károly, polg. isko­lai igazgató kilépett a nevezett lap szerkesztő­ségéből. Szerencsétlenség a nagybányai vasútvonalon. Szilvásy Antal, szinérváraljai tekintélyes polgár e hó 15-én Szatmárról hazajövet, a vasút tölté­sén akart fogatával áthaladni. Az éppen akkor átfutó vonattól lovai megbokrosodtak s egyenesen a vonat elébe rohantak. A gazda lélekjelenlété­nek köszönhető, hogy komolyabb baj nem tör­tént. Szilvásy ugyanis hirtelen leugrott a szekér­ről, a lovakat emberfeletti erővel vissza rántotta úgy, hogy a szekér került a sínek közé. A sze­keret a vonat széttörte, de sem a gazdának, sem a lovaknak baja nem történt. Sovány Dezső rehabilitálása. A gyilkosság­gal vádolt mátészalkai albiró ügyében, kit a szat­mári kir. törvényszék azon alapon mentett fel, hogy tettét önvédelemből bár, de a jogos önvéde­lem határait félelméből és megzavarodásból túl­lépve követte el, a napokban hozta meg Ítéletét a debreczeni kir. ítélőtábla kimondva azt, hogy jogos önvédelemből követte el tettét és védel­mében a jogos védelem határait túl nem lépte. A hideg összerázkódtatja tagjait. Talán jó lenne egy séta ? Igen jó lesz. Fel- ölti szegényes téli kabátját és elindul elűzni éh­ségét — sétával. A fényes paloták között lehajtott fővel megy tovább. Reá gondol azokra, kik odabent nem tudják, mi az éhség, mit tesz az — fázni! Meg-megáll a fényes kirakatok előtt s el­nézegeti a sok fényüzési czikket. Látja, a mint egy előkelő urinő haszontalan csecsebecsékért oly összeget fizet, a melyből ő egy egész éven át gond nélkül meg tudna élni. Nem irigyli, de fáj lelkének a szegénység, a nyomor tudata. Gondolataiból az éhség érzete riasztja fel. Ma mintha kétszeres erővel éreztetné vele ha­talmát. Épen egy hentes-kirakat előtt megy el s a sok nyalánkság látása még inkább fokozza vágyát. Elnézegeti hosszan a kirakatot s úgy sze­retne onnan tovább menni — de nem tud. Egyik vevő a másiknak adja az ajtó kilin­csét s a kijövök csomaggal kezükben sietnek tova. Csak ő szegény nem mehet be oda vásá­rolni, mert nincsen pénze. Pedig ő nem tehet arról, hogy szegény, árva gyermek, kinek nincsen senkije és semmije. Szorgalmasan elvégezte tanulmányait ott lent a kis városban. Más, nagy ur gyermekeinek volt a szolgája, úgy tanult, úgy küzdött, bogy emberré lehessen. (Vége köv.) SZÍN ÉRVÁRALJ A Kossuth szobor. Szinérváralja község Kos­suth Lajos szobrának leleplezési ünnepélyét f. évi október hó 3-ik napján tartja meg. Ezen ünnepség előkészületei nagyban folynak. A kor­mány és tagjainak, a főrendiház és képviselő­háznak, ezek elnökeinek, az országos és megyei függetlenségi pártoknak s a szomszédos városok­nak meghívása már megtörtént. A szomszédos községek pedig falragaszok utján hivatnak meg, e mellett a rendező-bizottság még külön meghí­vókat is küld szét. Az ünnepély sorrendje na­gyon változatosnak Ígérkezik. Már október 2-án este kezdetét veszi az ünnepség, amikor a köz­ség közönsége kivilágítással és fáklyás-zenével hódol Kossuth nagy szellemének. Október 3-án a vendégek fogadásával kezdődik az ünnep. Majd a képviselőtestület tart ünnepi ülést, amit a re­formátus templomban istenitisztelet követ. Dél­előtt 11 órakor lesz a leleplezés. Ennek érdekes­ségét növeli, hogy egy előkelő politikusunk tartja az ünnepi beszédet, mig dr. Papp Zoltán ország­gyűlési képviselő saját szerzeményű ódáját sza­valja el. Délben 1 órakor a vendégek tisztele­tére közebéd lesz, este pedig zártkörű táncestély zárja be az ünnepségek sorozatát. Téves egyes lapoknak a terminus tekintetében a napokban közölt értesítése, mert a leleplezés napja végle­gesen október 3-ikára lett kitűzve. A Comain. Lapunk egyik barátjától kapjuk a következő sorokat: »Elolvastam Fürst Zsig- mond urnák »A Comainról« cimü cikkét, mely­ben Wettenstein József drt. támadja. Engedje meg. igen tisztelt Szerkesztő ur, hogy ebbe az ügybe én is, mint a legsúlyosabban érdekeltek, a tüdő­betegek egyike, beleszóljak. Nem hiszem el, hogy Fürst Zsigmond dr. ur észleletek alapján mondja el súlyos Ítéletét. A Wettenstein dr. betegei kö­zül való vagyok én is, egyike azoknak a több száz tuberkulotikusoknak, akik a Wettenstein- féle rendelő-intézetben gyógykezelést nyertek s ott meggyógyultak és igen is, nemcsak én a be­teg, hanem az intézetben ellenőrzés céljából meg­fordult orvosok is megállapították, hogy Wetten­stein dr. olyan betegeknél mutatott fel nagy ered­ményeket, akiknél akkor, Fürst dr. ur szavaival élve, »ökölnyi cavernák (roncsolástól származó üregek) voltak a tüdőben, ahol a magas lázak elcsigázták a beteget, aláásták életerejét.« Wetten­stein dr. megfogja magát védeni és nem is az ő érdekében irom e sorokat, hanem sok-sok ember­társam érdekében, akiket Fürts dr. támadása esetleg vissza tartana attól, hogy a gyógyulást ott keressék, ahol meg is találhatják. Wettenstein dr. mindezek ellenére sem veri a mellét, ügy tudom, hogy ép oly fáradhatatlanul gyógyítja a betegeit, mint amikor én is hozzájártam. De jog­gal verné a mellét, Fürts dr. ur, azonban nem a büszkeségtől, látva azt a nagy pusztítást, amelyet cikke mindazoknál a betegeknél előidé­zett, akik az ő támadó (sorainak esetleg hitelt adtak. Tisztelettel egy volt beteg, aki már egész­séges.« Tanügyi hírek. A vallásügyi miniszter Szamoskóród községben 1911. évi szeptember hóban, Kismajtény és Értkörtvélyes községek­ben 1910. évi szeptember havában magyar tan­nyelvű állami iskolák felállítását engedélyezte, Kányaháza és Komorzán községekben az állami iskola állítás ügye most van tárgyalás alatt. A miniszter Kardos György szamosdobi g. kath. tanítónak a népnevelés terén egy és ugyan­azon helyen folytatott hosszú s eredményes szolgálatainak elismeréséül évi 200 K fizetés természetével biró személyi pótlékot engedé­lyezett. Pap Zoitán gyásza. Súlyos csapás érte az »Egyetértés« főszerkesztőjét, Dr. Pap Zoltán orsz. gyűl. képviselőt. Testvéröccse, tyuskai Pap Jenő rövid szenvedés után negyvenhárom esztendős korában elhunyt Budapesten. A megboldogult lelkes függetlenségi ember volt s mint ilyen te­vékeny részt vett a főváros polgárságának ha­zafias mozgalmaiban. Temetése szombaton délu­tán 3 órakor volt Csarnok-tér 4. sz. alatti gyász­házból. A Nagy Tamás-féle ügyben dr. Serly Jenő járásbiró kedden d. u. 5 órakor hirdette ki az Ítéletét, mely szerint a bíróság Temesváry Edét és Jeszenszky Sándort rágalmazás, Gorző Berta­lant pedig becsületsértés vétségében mondta ki bűnösnek s ezért előbbieket 40—40 K fő és 10—10 K mellékbüntetésre, utóbbit 20 K bün­tetésre ítélte, a büntetés végrehajtását azonban 3 évre felfüggesztette. Az Ítélet jogerős. Blériot Budapesten. A La-Manche csatorna merész átrepülője, a világ összes aruoautáinak ünnepeltje, Blériot Felix jövő hó közepén Buda­pestre utazik és ott a Vérmezőn, a szegénysorsu tüdőbetegek emberbaráti alapjának gyarapítására felrepül. Az első hírre szokatlan nagy érdeklő­dés mutatkozik és ebben az érdeklődésben ter­mészetesen városunk és vármegyénk intelligens közönsége is részt vesz és bizonyos, hogy októ­ber 17-én, a mikor a fölszállás napja van, váro­sunkból és megyénkből igen sokan lesznek Buda­pesten. Az ünnepelt francia Párisból egyenesen Budapestre utazik, tartózkodása három napra van tervezve. Budapesten tartózkodása alatt Blériot a Vigadóban felolvasást is fog tartani és ugyancsak kisebb belépti-dij mellett lehet majd meglátni a feltalálónak subtilis aeroplánját, mely- lyel eredetileg a rheimsi repülő versenyeken is részt vett. Fővárosi tudósítónk azt az Ígéretet teszi, hogy Blériot budapesti tartózkodásáról hosszabban fog lapunkban beszámolni, amit örömmel adunk hírül olvasóinknak. Fegyelmi ügyek. A vármegye közig, bizott­ság fegyelmi választmánya dr. Falusi Árpád fő­ispán elnöklete alatt pénteken, ülést tartott, melyen Marosán Viktor avasujvárosi áll. elemi iskolai igazgató, fegyelmi ügyét tárgyalták. Marosán múlt év tavaszán dr. Votisky s. tanfelügyelőt, amikor az iskolai pénzkezelést meg akarta vizsgálni, durva szavakkal illette. Votisky Marosánt a szi­nérváraljai bíróságnál becsületsértés vétsége mi­att feljelentette, felettes hatósága pedig megin­dította ellene a fegyelmi vizsgálatot. A járásbí­róság Marosán Viktort a becsületsértésben bű­nösnek mondta ki, s őt ezért 300 korona pénz- büntetésre ítélte, mit a kir. törvényszék 100 ko­ronára szállított le. A fegyelmi választmányban az ügyet Sprenger Ferencz s. tanfelügyelő refe­rálta. Jákó Sándor kir. ügyész és Pap Béla orsz. képviselő, mint védő, végül Marosán Viktor meghallgatása után a választmány Marosán igaz- gatótanitót bűnösnek mondta ki s évi fizetésének 10 százalékában, tehát 220 korona pénzbírságban s a felmerült költségek megfizetésében marasztalta el. Kir. ügyész és a s. tanfelügyelő fellebbezett. A főváros legelső fogorvosi intézete, mely az ismert szakember, dr. Batizfalvy István tanár a mütőfogászat és a műfogászat szakorvosának vezetése alatt áll, Budapest, Károly körút 3. szám alá e célra berendezett helyiségekbe helyeztetett át. Ezen az országban páratlan, direkt Ameriká­ból hozatott felszereléssel és gépekkel berende­zett intézet mér több mint 100.000 fogbetegsé­get, vagy foghiányt látott el sikeresen, a villa­mos átszürődtetósi mód segítségével teljesen fáj­dalmatlanul. Az intézet élén álló kiváló vezető felügyelete és személyes közreműködése teljes garanciát nyújt az ott eszközölt fogoperaciók és müfog pótlások sikeréért, melyért a vallás és köz- oktatásügyi miniszter elismerése is kitüntette Ennek dacára árai mérsékeltek. Minden felvilá­gosítás díjtalan. Az intézet felszerelése olyan, hogy vidékiek fél nap alatt megkaphatják bár­minemű fogpótlásaikat. Levelekre az intézet azonnal válaszol. Kényelmes foglalkozás, nagy kereset min­denkinek. A mai nehéz megélhetési viszonyok közt is nagy és biztos napikeresetre tehetnek szert azok, akik kötőgépen dolgozni akarnak, amely a legkönnyebben kezelhető. A hírneves cég: a Magyar Styria Kötőgépgyár, Budapest, Csengeri utca 54/g. minden érdeklődőnek kész­séggel megküldi árjegyzékét, melyben egyúttal a tanítási utasítás is benfoglaltatik. E kötőgép kü­lönösen alkalmas leányiskolák részére, mert a növendékeket nemcsak a harisnyák, hanem az összes kötött áruk elkészítésére könnyen meg lehet tanítani és igy hasznos keresetre kiképezni. Főmunkatársak: dr. Jraba Tihamér és dr. Katona Sándor. Büinf nil fill bérletre és eladásra nagyszámban KinflnílK vanna*í bejelentve Poszvék Nándor Kill IUIIU1I gazdasági szakirodájánál Szatmá­_________ ron. Közvetítés legszolidabb alapon Sz atmáron, Batthány-utca 15. sz. (Pál János házba) helyezte át. Telefon 189. 36-12

Next

/
Oldalképek
Tartalom