Szinérváralja, 1909 (6. évfolyam, 1-51. szám)
1909-09-07 / 35. szám
mek 15 éves kora előtt elhalt volna, nehogy az i elhagyás vagy angyalcsinálás utján előmozdítsa a gyermek pusztulását. A gyermekmenhelyben egy gyermek tartási költsége 15 éves koráig 2220 koronába kerül, ezt kellene, hogy az apa megfizesse, ebből a városok terhe 1200 korona, mi visszatérülne, mi az eddig nevelésbe vett 50,000 gyermek tartási költségeinek V* részét (25,000 X 1200 = 30,000.000 koronát) tesz ki. Idővel még az anyának is ennyi kárpótlás volna megítélhető, ha a gyermektartási költség nem apasztaná kellőleg a törvénytelen gyermekek számát. Ami kétszeresen hatna a házassági utjáni törvényesités előmozdítására is. Azért kellene hivatalból megállapítani a tartási kötelezettséget és felszedni, hogy a per ne rontsa a szerelemből fakadt és igazán csak a házassággal jóvátehető viszonyt; gyakori eset, hogy a megítélt kártérítést se fizeti az apa és a szegény anya képtelen felhajtani. Dr. Winkler József. 1909. Szeptember 6. I HÍREK. Eljegyzés. Oláh Sándor, brassói ref. lelkész eljegyezte Paksy Sarolta uríeányt Hajdúböszörményből. A Kossuth szobor leleplezése ügyében e hó 4-én értekezlet volt a Polgári Kör helyiségében, melyen bizottságot küldtek ki az ünnepély előkészítésére. A bizottság elnöke Mándy Zoltán, Dr. Ember elemér, jegyzője Dr. Székely Farkas és Fábián István. Hirtelen halál. Kovács Kálmán, kőmives- pallér, ki a helybeli gör. kath. templom renoválásánál a kőmives munkálatokat vezette, e hó 2-án hirtelen rosszul lett és 4-én délután 3 órakor iszonyú kin között meghalt. Az orvossal egyhangúlag megállapították a halált, megelőző jelekből, hogy Kovács víziszonyban (veszettség) halt meg. A halai okáról egyebet is rebesgetnek, de amire a mende—monda támaszkodhatnék, biztos támpont nincs. Megszurta a csendőr. Kucz Péter, pettyéni juhász a Szamos hid végén garázdálkodott e hó 24-én délután részeg állapotban. Belekötött egy ottlevő kofába és azt ütlegelni kezdte. Tóth Gyula csendőr figyelmeztette Kucz Pétert, hogy ne bántsa a kofát, mire a juhász a csendőrre támadt és botjával ráütött. Tóth Gyulának csakhamar segítségére sietett Karbundár József csendőr is, de még ketten sem bírtak a neki- bőszült részeg emberrel. Miután a csendőrök látták, hogy Kucz Péterrel nem boldogulnak, Tóth Gyula kardot rántott és hasbaszurta a juhászt. Kucz Péter a szúrás folytán összeesett. A csendőrök nyomban telefonáltak a mentőkért, akik Kucz súlyos sebét bekötözték és beszállították a közkórházba. zony nem akartam a könyvedet ellopni, csak még egyszer jól megnézni .... — Aki a másét elveszi, az lop, érted! És te most tolvaj vagy, a csendőr el fog érted jönni és a tömlöczbe kisér — hajtogattam kérlelhetetlenül. Pityó halotthalvány lett az iszonyattól. Sötét bársonyos szemét kétségbeesetten és rémülten meresztette rám, közben reszketés futott át gyönge, nyomorék testén. Erzsók asszony az ő szokott energiájával vetett véget a jelenetnek: Pityót belóditotta a házba, engem pedig ki az utczára. Még az nap este visszakaptam a könyvemet. A kis cseléd hozta el. Elmondta, hogy Erzsók asszony irtóztató igazságot tett: piszka- fával verte meg az elvetemedett gyermeket. A haragom egyszerre elpárolgott. Szorongó szívvel toltam odébb a könyvet; már nem is szerettem annyira s nagyon-nagyon megbántam, hogy nem adtam kölcsön Pityónak. Mikor másnap kijöttünk az iskolából, találkoztunk Pityóval. Az utczán lődörgött. Nagyon levertnek látszott, a szeme ki volt sírva, az arca megdagadva: eszembe jutott, hogy a pékmesterné nem csak az urát pofozza és igen megsajnáltam a kis nyomorultat. Amint észre vett bennünket, futásnak eredt. Ezt a megugrást kihívásnak vettük és valami vad harczi szomjúság támadt fel benünk. uvöltve rohantunk utána és tele torokkal kiáltottuk: — Tolvaj, tolvaj! tömlöczbe vele! Visszafordult egy perezre és rám nézett fájdalmasan, panaszosan, mintha kegyelemért S ZINÉR VÁRALJ A Tűz. Egri községben a napokban óriási tűz dühöngött. Húsz fokóház s ugyanannyi mellék- épület teljesen porrá égett. Meghívó. A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület igazgató választmánya Szatmáron, a városháza tanácstermében folyó hó 8.-án d. e. 11 órakor ülést tart. Automobil járatok. Szatmáron egy uj vállalat van alakulóban, mely automobil járatot fog fenntartani a Kossuíh-kert és a Szamos hid között. Vidéki utazásokra kisebb automobilok lesznek. A vitel-dij igen alacsonyan lesz megállapítva. Halálozás. Terge Lőrincz, 48-as honvédhadnagy a múlt hó 30-án meghalt 86 éves korában. A nagy időket látott férfiú holt testét szeptember 1-én temettük el nagy részvét mellett. A család a következő gyászjelentést adta ki. Alólirottak — a számos rokonság nevében is — mélyen megszomorodott szívvel tudatják a legjobb férj, apa, nagyapa, testvér és após Vámos- pércsi Terge Lőrincz 1848-as nyugdíjas honvédhadnagynak f. hó 30-án éjjel 12 órakor, életének 86-ik évében boldog házasságának 46-ik évében hosszas szenvedés után történt elhunytát. Kihűlt tetemei szeptember 1-én d. u. 4 órakor fognak a ref. szertartás szerint örök nyugalomra helyeztetni. Szinérváralja, 1909. augusztus 31. özv. Terge Lőrinczné, szül. deáki Fülöp Autónia neje. Terge Zsigmond, Terge József, Terge Sándor, Terge Vilma férjezett. Tomasovits Dusánné, gyermekei. Tomasovits Dusán veje. Terge Piroska, özv. Gönczy Sámuelné, Terge Piozália, özv. Antal Isfvánné, Terge Ferencz testvérei. Terge József, Terge Ferencz, Terge László, Terge Sándor, Terge István unokái. Országos állatvásárok vármegyénkben. Szeptember 7-én Szamoskrassón, 9-én Jánkon és Királydaróczon, 13-án Avasfelsőfaluban és Nagykárolyban, 16-án Erdődön, 20-án Sárközön és Fehérgyarmaton, 21-én Szatmár-Németiben, 27-én Mátészalkán, 28-án Krasznabélteken, október 1-én Csengeren és Kővárhosszufaluban, 4-én Felsőbányán, 5-én Nagyecseden. Kirabolt csodarabbi. Általános és régi panasz Szatmármegyében, hogy a megye északkeleti részén, az úgynevezett »Avas«-ban igen rossz közbiztonsági állapotok uralkodnak. Alig múlik el nap, hogy rablás és fosztogatás elő ne fordulna, sőt nem ritkán gyilkosság is történik. Az »Avas«-ban, a melynek lakói félig vad oláhok, akik teljesen a pálinka hatalmában vannak a napokban ismét rablás volt Mózesfalu közelében. A rablás áldozata a messze földön hires szablonczai csodarabbi. Két oláh elébe ugrott a rabbinak, pisztolyt szegeztek a mellének és elszedték tőle a nála lévő jelentékeny összegű pénzt, értéktárgyakat és a kocsin szállított ruhanemüeket. A csendőrség elfogta a tetteseket Szína Grigor és Beibe Trafalgár személyében. esdekelt volna; de a gyermek nem ismert irgalmat. Amint az üldözőbe vett vadat, úgy kergettük az elölünk menekülőt az utczákon végig. Nem álltunk meg akkor sem, amikor megkerülte a templomot és a folyó felé vette útját. Csak mikor a sodró árba vetette magát, akkor vert gyökeret a lábunk. Hangtalan rémülettel néztük, hogy küzd a hullámokkal. Az egyik magasra vetette, a másik eltemette. Mikor már nem láttuk többé, kétségbeesetten kezdtünk segítségért kiáltozni . . . Két nap múlva kihúzták a Pityó holttestét a vizből és csendesen elföldelték. — Jó helyen van a kis nyomorult, — mondták az emberek, legalább egy koldussal kevesebb van a faluban. — Ez volt a kis Pityó nekrológja ... Másnap szakadt az eső és hideg szél csapott végig az utczákon, de nekem nem volt maradásom a házban. Hónom alá dugtam Robinson diszkiadását és kiszöktem vele az utczára. Az utamat egyenesen a temető felé vettem. Egy lélek sem volt kint. Megkerestem a frissen felhan- lolt sirt és az egyszerű fejfára borulva kitört belőlem lelkemnek első nagy fájdalma. A kis koldus kihűlt szive fölött elzokogtam gyermeki szivemnek minden gyötrelmét . . . Mikor kissé lecsöndesedtem, tiz ujjammal mély gödröt ástam Pityó sírjába és beletemettem a Robinson diszkiadását, azután szépen elegyengettem fölötte a földet. 35. szám. (3) Megjutalmazott cseléd. Kovásznay Zsigmond baíizi nagybirtokosnál Czibere János gazdasági cseléd 45 év óta szolgál. A földművelésügyi miniszter ezért oklevéllel és 100 korona jutalommal tüntette ki, amit Kállay Ödön szolgabiró nyújtott át a kitüntetettnek szép beszéd kíséretében. A lélekemelő ünnepségen az egész falu jelen volt. Uj postabélyegek. A kereskedelmi miniszter levéljegyek kibocsátását tervezi. Helyesen. A mostaniak kopott szintiek s primitiv egyszerűségük miatt a levéljegyek nemzetközi versenyében úgy is utolsó helyen állanak. Mivel a miniszter nem köti meg a tervező művész kezét s képzeletét semmi irányban, hiszszük, hogy az újak majd a világnak hirt visznek a magyar fejlett ízléséről, művészetéről s hazánk szépségeiről. Magyar dalpályázat. Svärdström Valborg asszony, az ismert svéd énekmüvésznő, kit a magyar közönség páratlan művészete révén annyira szivébe fogadott, 2000 koronát kitévő pályadijakat tűzött ki magyar szövegű müda- lokra. E hazafias tényével hálájának egy részét akarja leróni a magyar közönséggel szemben, azért a lelkes fogadtatásért, melyben őt attól a pillanattól fogva részesítette, midőn először hangzott el ajkáról a magyar dal. A négy legjobbnak ítélt dal, egyenként 400 koronás dijban részesül. A nyolc második dij 50-50 koronára rug. A 12 pályadijazott dalt a művésznő hangversenyeiben állandóan énekelni fogja. Pályázhat minden magyar zeneszerző legfeljebb három dallal, melyek jeligés levél kíséretében a »Harmonia« zeneműkiadó-vállalat igazgatójának ifj. dr. Hubai) Jenőnek (Budapest, IV. Váczi-utcza 20.) küldendők be. A dalok kiadási és tulajdonjoga a Harmóniára száll át, amely a pályadíjnyertes müveket, a bírálat megtörténte után, művészi köntösben nyilvánosságra fogja hozni. A biráló-bizottság elnöke: Mihalovich Ödön, tagjai: Hubay Jenő, Herzfeld Victor, dr. Diósy Béla és Kern Aurél. A pályázat 1909. szeptember 20-án jár le. Elmélkedés egy pokolgépről. A múlt hét legnagyobb szenzációja a kassai pokolgépes küldemény volt, mely egy hadbírónak volt adresszálva és amely kis hijja, hogy az illető urat a levegőbe nem röpítette. Azóta a tettest is elcsípték egy kanizsai honvédszázados személyében és tekintve katonáék szigorúságát, bizony nagyon kemény büntetés várakozik reá. Maga a pokolgépes készítmény annyira zseniális találmány, hogy ha például tőlem függne, nagylelkűen megkegyelmeznék a merénylő katonatisztnek s azt ajánlanám neki, készítsen és tartson raktáron minél több ilyen pokolgépet, amelyeket azután tömegesen és jó pénzért tudna értékesíteni. A magam nagy fantáziájával például kisütöttem, hogy a pokolgépes tiszt ur kiktől kapna első sorban rendelést. íme néhány mutatvány belőlük: Tisztelt Uram! Szíveskedjék részemre haladéktalánul egy biztosan és pontosan működő pokolgépet küldeni. Ár nem határoz. Fődolog, hogy akkor robbanjon, amikor akarom és kielégítő eredménynyel. Ne tessék sajnálni sem a dinamitot, sem a nitroglicerint. Ezekkel jó dúsan tömje meg a gépet. Van egy jó barátom és elvtársam : Lengyel Zoltán ur, őt szeretném megörvendeztetni egy ilyen küldeménnyel. Teljes tisztelettel Polónyi Géza s k. Kedves Pokolgépmester! Lelkesen üdvözlöm önt abból az alkalomból, hogy olyan nagyszerű pokolgépet, küldött kassai bajtársának. Ön az én emberem. Ön az, akire vártam, aki álmaimat meg fogja valósítani. Kérem, tudassa velem lehetőleg azonnal, tudna e egy olyan pokolgépet gyártani, amelylyel az összes magyar politikai pártokat és az összes magyar sajtót fel lehetne robbantani ? Becses válasza elé a legnagyobb érdeklődéssel tekintek és vagyok lelkes hive Lueger, bécsi polgármester. Nagyságos Uram! Egy szerencsétlen, szerelméűen csalódott nő fordul Önhöz. Hét éven keresztül én voltam I világ legboldogabb teremtése, mert elhittem,