Szinérváralja, 1909 (6. évfolyam, 1-51. szám)

1909-07-27 / 29. szám

1909. Julius 27. 29. szám. (3) Sándort. Felköszöntőket mondottak Damokos Fe­renc nagybányai főszolgabíró, Stoll Béla, a Kaszinó elnöke, Pap Zsigmond, a jegyzői kar nevében, Weisz Jenő, dr. Winkler Jenő tb. jarásorvos, Lengyel Andor s mások B. Kováts Sándor szép szavakban köszönte meg a rokonszenvnek ezen impozáns megnyilatkozását s kérte a tisztviselő­társait, tartsák meg jó emlékűkben. A bucsu- lakoma a legpompásabb hangulatban a reggeli órákig tartott. Letartóztatott ügyvédjelölt. A debreceni és szatmári kir törvényszék körözést adott ki dr. Grosz Sándor avasfelsőfalusi születésű 35 éves ügyvédjelölt ellen. A debreczeni törvény­széknél Kerékgyártó Jenő debreceni lakos tett ellene feljelentést, hogy az általa reá bízott 300 koronát elsikkasztotta. A szatmári kir. törvény­szék pedig azért bocsájtotta ki ellene a körö­zést, mivel Grosz József nevére egy 1500 koro­nás váltót hamisított s azt értékesítette. A köny- nyelmü fiatalember atyja: néhai Grosz Jakab után örökölt tekintélyes vagyonát eltékozolta, üzletekbe fogott, melyek balul ütöttek ki, végre bűnös utón szerzett pénzt. Az ügyvédjelölt a héten Szatmárra érkezett s a Panóniában reg­gelizett, mikor ott létéről a rendőrség is tudo­mást szerzett s a köröző rendelet alapján letar­tóztatta s átkisérte a kir. ügyészséghez. A letar­tóztatás ellen ügyvédje dr. Szűcs Sándor feleb- bezést adott be, mire aztán, tekintettel arra, hogy Grosznak Budapesten állandó lakása és rendes foglalkozása van, a vizsgálóbíró szabad­lábra helyezte. Látványosság a fővárosban. Azok az ide­genek, akik Budapestre jönnek, el nem mulaszt­ják felkeresni és megtekinteni Nagy Zsigmond legnagyobb alkalmi lakásberendezési áruházát, mely a fővárosnak egyik legszebb látványossága és amely Budapest, VI. Lázár-utca 3. sz. a. a cég saját házában létezik. Óriási választékban lehet ott találni mahagóni, palisander, jávor és cseresz­nyefa háló, ebédlő, uriszobák és szalon-garnitú­rákat a legjobb minőségben és a legolcsóbb árak­ban. Szőnyegei és csillárai páratlanok. Az angol bőrgarnitúrák, rézbutorok és festmények külön­legességszámba mennek. E cég egész Európában hires arról, hogy utólérhetetlenül és komplettül rendez be szállodákat, kastélyokat és üriházakat. Olvasóink, ha Budapestre mennek, tekintsék meg e legelső áruházat. Halálozás. Takács Ferenc, volt nagybányai, utóbb nagyváradi ref. segédlelkész, életének 29-ik évében e hó 21-én hosszas szenvedés után el­hunyt. Egy milliárd. A triesli általános biztosító társulatnál (Assicurazioni Generali) biztosított tőkék állaga elérte az egy milliárd (ezer millió) korona összeget. Ez az első eset, hogy egy magy.-osztr. intézet ily állományt képes fel­mutatni, amilyent különben csak nagyon kevés európai biztositó társaság ért el eddig. Ezen ered­mény nagyfontosságu közgazdasági eseményt ké­pez, mert ez egyrészt biztosítási intézményünk versenyképességét, másrészt pedig azt a nagy bizalmat igazolja, amellyel a közönség ezen leg­nagyobb biztositó társulatunkkal szemben vi­seltetik. A fűző halottja. Szatmáron történt ez a tragikus eset. Weisz Róza huszonötéves szatmári leány a múlt héten erősen befűzte magát öltöz­ködés közben s igy elment a nem messze lakó nővéréhez látogatóba. Olt hirtelen rosszul lett s nyomban meghalt. Az orvos megállapította, hogy az erős fűzés a gyönge szivü leánynál szivszél- hüdést okozott, ami nyomban megölte. Úri rablóbanda Nagyvárad és Belényes vi­dékén már napok óta nagy az izgatottság egy vakmerő rablóbanda garázdálkodása miatt. A belényesi csendőrparancsnokság negyven csendőrt küldött a veszedelmes vidékre s tegnap már el­fogták a banda tagjait. Kiderült, hogy a banda élén a miklólazuri jegyző, Popeszku Aurél állott, cinkostársai pedig Dobos Sándor feketegyörösi gör. kel. tanító és Tripon György voltak. Segítsé­gükre volt egy özvegy Friedmann Józsefné nevű züllött asszony is. Országos állatvásárok vármegyénkben. Aug. 2-án Nagypaládon, 3-án Aranyosmegyesen, Nagyecseden, 9-én Avasuj városon, 18-án Nagy- somkuton, 20-án Erdőszádán, 23-án Nagybányán, 27-én Csengeren. Halál egy szemölcs miatt. Megrendítő sze­rencsétlenség történt Nagykárolyban. Irsik Fe- rencz üvegárukereskedő Miczike nevű leánya egy, a kezén keletkezett szemölcsöt zsebkéssel S ZINÉRVÁR ALJA levágatott. A könnyelmű elhatározást életével fizette meg. Vérmérgezést kapott és a viruló szépségű 18 éves leány borzasztó szenvedés után meghalt. Testvérüknek odaadták bőrüket. Az őszszel történt Kaposvárott, hogy Lorán'ffy Lajos taní­tónak 18 éves csinos leánya petróleumlámpa el­döntése miatt egész testében megégett. Bár az orvosi tudománynak sikerült a szerencsétlen leányt az életnek megtartani, de testi szépségét nem sikerült visszaadni. A szegény leánynak két nagyobb fiteslvére, hogy nővérük mellét az orvos teljesen meggyógyíthassa, most karjaikról leenget- ték metszeni a bőrt. Az uj halottkém Egyik délmagyarországi megyének oly szigorú főnöke az alispán, hogy a megyei tisztviselők az utolsó kisbirótól a fő­jegyzőig valóságos halálos félelemmel gondol­nak rá A falusi jegyzők előre reszketnek már, ha hire megy, hogy az alispán meglátogatja falujukat. Az egyik jegyzőt nemrég mutatás közben megütötte a guta. Szörnyet halt- Mint­hogy orvos nincs jelenleg a faluban, sőt a környéken sem, a halottkémi teendőket a falu kovácsa végzi. A tudós férfi közönséges embe­reknél hamar konstatálta a halált. Egyszerűen harapófogóval összeszoritotta a halott lábujját, ha nem moccant, bizonyos, hogy meg van halva. A jegyző úrral azonban nem mert ilyen könynyedén elbánni. Hátha feltámad és ebben az esetben jaj neki! Nem is akarta ennélfogva teljesíteni a halottkémi szolgálatot. Az egész kupaktanács most már azon tanakodott, miké­pen kellene konstatálni a jegyző halálát. Nem tudtak dönteni, mikor csak egyszerre előáll a kisbiró: — Majd megmondom én kendteknek, meghalt-e a jegyző ur, vagy sem! Ezzel odaállt a halott mellé és sakálüvöl­téssel ordította be a fülébe : — Jegyző ur! Itt az alispán ur! A jegyző persze nem mozdult. — No hát, ha még erre se ébredt fel, akkor meg is van halva a jegyző ur szólt meg­győződéssel a kisbiró. Egy hírneves szanatórium ismertetése. Köz­vetlen a főváros közelében, gyönyörű vidéken: Dunaharasztin (Pest-megye) fekszik Tamássy Park-Szanaloriuma. E szanatórium messze föl­dön hírnevessé vált, mert alkoholisták, morfi­nisták é^ idegbetegek ott tökéletes gyógyulást találnak. Napfürdők, dietikus táplálkozás, első­rendű orvosi gyógykezelés. Prospektust díjmen­tesen küld az igazgatóság melynek cime: Ta­mássy Park-Szanatórium Igazgatósága, Duna- harszti, Pest-megye. Léprekerült betörőbanda. Jó fogást csinált a szatmári és temesvári rendőrség, mely az el­múlt napok alatt egy többszörös betöréssel, lo­pással és rablógyilkossággal terhelt betörőbandá­nak tagjait kerítette kézre. A banda tagjai Künsz- ler András, tolvajnevén Bicu János vagy Espe- rics Jakab, továbbá Ember Mihály asztalos, Simon Lajos földmives, Balvinszky József pincér, szat­mári illetőségű többször büntetett egyének, akik­nek főfoglalkozása a rablás és lopás. Több súlyos bűncselekménynek alapos gyanúja terheli őket. Ez ügyekben annak idején a hatóságok lázas nyomozást folytattak, azonban azt minden ered­mény nélkül félbe kellett hagyni A tettesek na­gyobbrészt szökésben voltak és az újabb nyo­mozásra az adta meg az impulzust, hogy a temes­vári rendőrség alapos gyanuokokat lát fenforogni arra, hogy az 1907. év április 13-án Temesváron elkövetett gyilkosságban, melynek özvegy Müller Jánosné oltani lakos esett áldozatul, valamint az ugyanazon és május 25-én ugyancsak Temesvá­ron elkövetett gyilkosságban, melynek áldozatául Wild Károlyné esett két gyermekével együtt, Ember és Küncler részesek. A nevezettek ugyanis abban az időben foglalkozás és kereset nélkül Temesvárott csavarogtak és a gyilkosság körül­ményeiből arra lehet következtetni, hogy azok­nak elkövetésében Küncler és Ember részt vet­tek. A temesvári rendőrség a fenforgó gyanuokok alapján e hónap 6-án le is tartóztatta Künclert, valamint, a szatmári rendőrség is csakhamar őri­zet alá vette Embert, Simont és Balvinszkyt, akik már előzőleg más bűncselekményeknél, mint Ember és Küncler bűntársai szerepeltük. A jeles rablószövetkezet, melynek a lopások és betöré­sek terén szép múlt áll a hátuk mögött, 1907. julius havában követte el az első bűncselekményt. Ekkor történt ugyanis, hogy Küncler és Simon beállítottak Csorba Györgyné turterebesi (Ugocsa- megye) öregasszonyhoz, aki rokona Künclernek és azzal az ürügygyei, hogy ők átutazóban van­nak, szállást kértek tőle. Ott is maradtak pár napig s ezt az időt arra használták fel, hogy kipuhatolják, vájjon van-e az öregasszonynak pénze. E célból egy ízben Küncler egy reklám­bankót vett elő s azt mondta az öregasszony­nak, hogy nem akarja ezt a 100 koronát felvál­tani, hozasson neki a saját pénzéből cigarettát. Az öregasszony ezt meg is tette. Éjszaka azon­ban arra ébredt Csorbáné, hogy a hálószobája ablakát feszegetik s a keresztfát kitörve, két alak mászik be hozzá. Még mielőtt lármát üthetett volna, a két alak, akikben határozottan fölismerte Künclert és Simont, hozzáugrott s egy elhasoga- tott törülközővel megkötözte, majd ütni-verni kezdte s követelte, hogy adja elő pénzét. Az öreg­asszony azt mondta, hogy nála nincs pénz, mert odaadta megőrzés végett a szomszédban lakó pos­táskisasszonynak, de tanácsolja, hogy oda ne men­jenek, mert a kisasszonynál alszik a vőlegénye s abból baj lehet. Az éjszakai látogatók erre neki­estek a szekrényeknek, azokat eltörték, kiforgat­ták, de pénzt nem találtak, mire sz öregasszonyt otthagyták megkötözötten és visszamentek Szat­márra. Itt aztán a Fehérház-kávéházban elpana­szolták többeknek, hogy a turterebesi kirándulás eredménytelenül végződött. Most a rendőrségi ki­hallgatás alkalmával Simon beismerte, hogy Künclerrel együtt, követte el a betörést Csorbéné- nál s Küncler biztatására. 1907. augusztus 3-án Szatmáron nagyobb betörés történt. Eddig isme­retlen tettesek betörtek Böszörményi Sándornak Hunyady utca 1. sz. házába és az ott lakó Kecer Máriától és Kecer Annától 1106 korona értékű ékszert elloptak. A betörőbanda ekkor az ékszerek egy részét Szatmáron, egy részét Debreczenben értékesítvén, Szegedre, majd onnan Küncler édes­anyjához Orsovára utaztak. Orsován a többek között elzálogosítottak egy karperecét és egy sárgaköves gyűrűt, amelyek később a rendőrséget a mostani nyomra vezették. Az itt elzálogosított ékszerekről szóló zálogcédulát ugyanis Orsován átadták a Küncler édesanyjának, ahol Papolczy Gyula csendőrőrmester házkutatást tartott s ezeket megtalálta. Az öregasszony előbb vonakodott meg­mondani, hogy hol vette az értéktárgyakat, de később beismerte, hogy fia és Ember Mihály hoz­ták azokal. Egyik elzálogosított karperecben és fülbevalóban Keczer Mariska a sajátjára ismert s igy a rendőrség megállapította, hogy ezt a betörést is a letartóztatott banda tagjai követték el. Ugyanaz éjjel, mikor a rablók Keczeréket ki­fosztották, egy rablás is történt Szatmáron. Foltin István szatmári lakos akkor éjjel a Fehérház cimü kávéházban mulatott, hol több Ízben elő­vette pénztől duzzadó pénztárcáját. A mulatás befejeztével hazaindult, de a Bocskay-utcán többen megtámadták, összeverték, elvettek tőle kilencven korona készpénzt és lehúztak az ujjáról egy sárga köves aranygyűrűt, amelyet Papolczy őrmester most a Künczler anyjánál tartott házmotozás alkalmával lefoglalt zálogcédulák egyike utján fel­ismert. Dr. Csomay Aladár rendőralkapitány, miután az erélyesen folytatott nyomozást az ügyben befejezte, a letartóztatott tetteseket át- kisértette az ügyészséghez. Rajtam tanulmányozzák. A rómaiaknál ne­velési elv volt, hogy a rabszolgákat lerészegi- telték s a római ifjakkal a részegséget igy utal­tatták meg. Magyar kiadása ennek a következő erdélyi történet: Részeges ember volt Szűcs Ist­ván uram. Előkeritette hát egyszer a plébános és igazi böjti prédékációt tartott neki. Beszélt az alkohol káros hatásáról, a belőle származó rettenetes nyavajákról, a züllésről, a csúf halál­ról és az izzó pokolról. Végül magábaszállást ajánlott neki és kérte, hagyjon fel a folytonos ivással, majd meglátja, milyen szép lesz az élete, milyen könnyen fog dolgozni. Szűcs István bő­gött a meghatottságtól és megesküdötl, hogy megjavul, nem iszik többet és becsületes ember módjára dolgozni fog. Idők múltán ismét talál­kozott vele a plébános. Öröm volt ránézni: azelőtt szurtos, rongyos ember most ragyogott a tisztaságtól. Leritl róla a jómód. — Látod, mit tesz a tisztességes munka, — mondotta neki a plébános. — Szép, hogy megfogadtad tanácsomat. Tehát dolgozol ? Hol vagy alkalmazva ? — Hát instálom, tisztelendő uram, jó állá­som van nekem. Az alkoholellenes bizottságnál vagyok alkalmazva, rajtam tanulmányozzák a pálinka romboló hatását. Főmunkatársak: dr. Kaba Tihamér és dr. Katona Sándor.

Next

/
Oldalképek
Tartalom