Szinérváralja, 1908 (5. évfolyam, 2-52. szám)
1908-08-18 / 34. szám
34. szám. (2) 1908. Augusztus 18. _________SZÍNÉRVÁRALJA szül ő. Az egyszer kimondott szülői szó, kivánat, parancs kérlelhetlenül teljesüljön. De éppen az ily kimondott szülői parancsok minél ritkábbak legyenek és teljesithetlent ne kívánjon a szülő gyermekétől. Mindenek előtt pedig jól fontolja meg, mit akar parancsolni, mert azt visszavonni nem szabad. Az ily szigorúság nem zárja ki a nyájasságot, sőt inkább ez lesz az, mi mindent kormányoz és intéz. A gyermekek nevelése javarészt az anyákra van bízva. Nekik kötelességük kettőzötten őrködni annak helyességére. Anyaszeretet a legnemesebb és legerősebb minden érzelem között, melyek az emberi szivet áthatják. Anyai gyöngédség meghat, megindít minden embert. Tisztelet az anyai tulajdonságoknak! Azonban az emberek néha olyasmit tartanak anyai szeretetnek, gyöngédségnek, ami ezt az elnevezést meg nem érdemli. Minő hatalmat gyakorol némely gyermek anyja fölött — s legtöbbször színlelés, tettetés által! Sirás, tombolás vagy hizelkedés és cirógatás által gyakran ráveszik az anyákat a leghelytelenebb kivánatok teljesítésére. És honnan van ez ? Mert a gyermekek kiismerték anyjuk gyönge oldalait. A gyönge anya mindjárt ellágyul és megtesz mindent. Ez az úgynevezett majomszeretet. És ez a legveszedelmesebb a gyermekek jövőjére nézve. Az anya gyöngéd legyen, de gyenge sohasem. Az anyának nemcsak lelki nyugodtságra, hanem lelki fönségre, erélyre is van szüksége. Tájékoztató Szatmár vármegye és Szatmár-Németi sz. kir. város monográfiáihoz. Borovszky Samu dr., a M. T. Ak. tagja mint főszerkesztő vezetése alatt álló »Magyarország Vármegyéi és Városai« cimü országos monográfia keretében most jelent meg egyszerre a XIII. és XIV. kötet. Az egyik Szatmár vármegye, Nagykároly, Nagybánya és Felsőbánya, a másik Szatmár-Németi sz. kir. város önálló monográfiáját tartalmazza. Amaz 636, emez pedig 316 lap terjedelmű. A két monográfiát egyben adta ki a szerkesztőség s igy a hatalmas kötet ezer oldal terjedelmű, 116 műmelléklettel, 454 képpel, 6 térképpel, 54 egész oldalas autotipiával, két színes mülappal és számos szövegképpel. A vármegye térképe már a legújabb változások figyelembe vételével készült, az uj helységnevekkel, ut- és vasútvonalakkal, hegy- és vízrajzzal és járási beosztással. Az előszót Bársony István, az ékestollu iró, a vármegye alapos ismerője irta meg az ő színes tollával, természet-imádásával és e vármegye iránt érzett nagy szeretetével. »Nekem örömem volt, hogy igy visszaszállhattam a szivemmel oda. ahova mindig vágyómmá is«; mondja előszavának végén. A vármegye természeti viszonyai még nincsenek teljesen felderítve. Faunája, flórája csak helyenként ismeretes. Geológiáját azonban, a bányászattal kapcsolatosan, annek történeti fejlődésével, megírta Szellemy Geyza kir. bányatanácsos, a hegy- és vízrajzot Nyilas István, a kohászatot pedig Obiatok Béla kir. bányatanácsos. Ehhez csatlakozik a Berey József nagyecsedi esperes-lelkésztől szépen megirt fejezet az ecsedi lápról. A vármegye községeinek történetét és leírását ebben a kötetben is Vende Aladár, a monográfia egyik szerkesztője irta és minden egyes község vagy puszta történetét az első okleveles nyomától levezeti a mai napig, felsorolva azokban a községek összes földesurait és birtokosait a legrégibb időktől kezdve. E fejezet bemutatja egyszersmind a vármegye várait, kastélyait, régi nemesi kúriáit és urilakait. Várakbanés kastélyokban a vármegye szegény. A török-tatár dulások és a kuruc-háboruk mind elpusztították. Csupán az erdődi várnak állanak még a részben újabban restaurált romjai, továbbá a Károlyiak nagykárolyi és a Rozsályi Kunok szépen restaurált rozsályi várkastélyai. Nagyobbszabásu régi kastélyok még a báró Vócseyek sárközi, a gróf Telekiek hosszufalusi, költői és a restaurált pribékfalusi, a gróf Degenfeld-féle erdőszádai és a gróf Hadik-Barkóc»y-fé\e jánki kastély. Régi nemesi kúriáinak típusai fölötte változatosak és gazdagok. Legérdekesebbek és legrégiebbek a faoszlopos, tornácos, óriási tetejű alacsony házak, melyek a régi jó időkben még a leggazdagabbaknál is zsúppal voltak fedve. Ezeknek egyik legérdekesebb típusa a Luby Béla orsz. képviselő nagygéczi kúriája. A Nagykároly városra vonatkozó fejezetet Ujfalussy Amadil irta; a Nagybányára vonatkozót Móricz Zsigmond, Felsőbányát Farkas Jenő polgármester. A néprajzi részt ugyancsak Móricz Zsigmond irta meg érdekesen és tanulságosan. Ezt követi Nyárády László kir. főmérnök munkája a vizszabályozásról és ármentesitésről, két tanulságos átnézeti térképpel. A mezőgazdaságra és álattenyésztésre vonatkozó fejezetet a vármegyei gazdasági egyesületnek időközben elhunyt elnöke : Domahidy Sándor irta. Az egészségügyi részt Aáron Sándor dr. megyei tiszti főorvos tárgyalja, bemutalván a vármegye hires gyógyfürdőjét: Bikszádot is. Ezt követi Bodnár György kir. tan- felügyelő tollából a vármegye magasfoku közoktatásügyének alapos ismertetése. Az Irodalom, Tudomány és Művészet cimü fejezetet Vende Ernő tanár irta. E fejezetből megtudjuk, hogy itt született a hires Bakócz Tamás érsek, Erdősi Sylvester János, a XVI. század elején, korának egyik legnevezetesebb írója és tudósa, Batizi András, a hires reformátor, Károli Gáspár, a biblia-fordító, Milotai Nyilas István püspök, Bánfi- Hunyadi János, a XVI. században a londoni Gresham-College nagynevű tanára, Misztótfalusi Kiss Miklós, a XVII. századbeli világhírű magyar könyvnyomtató, Lu- gossy József tudós, Peres Sándor, a nemrég elhunyt kiváló paedagogus, Vasváry Pál, az 1849-íki vértanú, Pap Endre költő, Lauka Gusztáv, a kitűnő humorista, Gaál József, a »Peleskei Nótárius« szerzője, Bodnár Zsigmond tudós, Kiss Áron, a most elhunyt ref. püspök, Jendrassik Jenő Acsády Ignác, Barna Ferdinánd, Zolnai Gyula, Schönherr Gyula tudósok, Lendvay Márton és Kovács Gyula színművészek, Ligeti Antal festőművész, nem szólva Petőfi Sándorról, kinek köl— Nincs szived? Kihalt belőled az ember? — szólalt meg Teréz apja. — Nem tehetek semmit érte. Szerettem, az igaz; a gyerekről gondoskodni fogok. E szavakkal el akarta hagyni a szobát, de ezt a szándékát a fájdalmában korlátot nem ismerő apa meghiusitá. — Nyomorult! Egy vigasztaló szó nélkül akarsz távozni ? Nem, sohasem 1 — Nem elég, ha gyermeke fenntartásáról gondoskodom? Itt van pénz számotokra és többé ne háborgassatok! — Pénz — rebegé Teréz — az nem kell! Arthur, látod az égboltozatot, hogy nyílik meg és belőle Isten a földre száll villámokkal kezében, hogy agyonsujtsa a bűnösöket! Szeme rajtad akad meg! Reád dobja villámait; véresen a földre buksz, Ar . . . . 1 — jaj! Teréz e szavak után halálsápadt lett és kis gyermekét magához szorítva elájult. Arthur végig sem hallgatva Teréz szavait kiosont a szobából. Mint a felbőszített oroszlán, ha kölykeilől megrabolják rohant, Teréz apja az uracs után, azt elérte és izmos karjaival megragadva, fojtogatni kezdé. — Gyermekem! Haha! Halom a lakodalmi zenét, Teréz mennyasszony, te vőlegény ! Csitt! hogy hallatszik ide a nászzene! Csi.. .Csi.. .Csitt! Szegény megőrült. Arthur reszketett mint a nyárfalevél, érezte hogy fűződnek szorosabbra nyaka körül az izmos karok, mint áll el lélegzete, mint veszti el eszméletét. — Végem van! __ * Hi deg januári reggel volt. A nap felhőköntöse alatt bujkált, mintha szégyelné a fukarságot, melylyel megvonja éltető sugarait a földi halandóktól. Egy csinosan bútorozott szobában, báli öltözetben egy fiatal ember feküdt a pamlagon, mély gondolkozásba merülve. — Istenem, de borzasztó és kínos éjszaka! Megyek és felkeresem, talán valami baja történt. Felugrott a pamlagról és magára véve téli kabátját, egy elhagyatott városrész felé irányitá lépteit Alacsony házikó előtt megállott és halk kopogás után egy szegényes szobába lépett. — Teréz! — Arthur! A két szerelmes egymás karjába borult. Arthur elbeszélte álmát kedvesének, mire ez őt szelíden intette, hogy vigyázzon, nehogy az álomból valóság legyen. Nehány nap múlva egy boldog pár állott az oltár előtt, egymásnak örök hűséget esküdve. Ki volt ez a pár, nyájas olvasó, bizonyára sejteni fogod. tészetére és életére döntő befolyással volt Szendrey Júliával való viszonya, Ovadányi Józsefről, ki innen vette hires szatíráját, a peleskei nótáriust, gróf Teleki Sándorról, a költői grófról, Petőfi barátjáról és végül Kölcsey Ferencről, a csekei remetéről, ki nemes életét és működését a vármegyének és hazájának szentelte. A vármegye őskorát Vende Aladár ismerteti a helyszínén végzett ásatások alapján, miután a vármegye területe eddig régészeti szempontból terra incognita volt. Legkiválóbb része azonban e kötetnek a vármegye története, melyet Bagossy Bertalan, a szatmári kath. főgimnázium tudós tanára irt. Eredeti kutforrások és levéltári kutatások alapján számos oly eddig ismeretlen adatot hozott felszínre, melyekkel történetírásunk gazdagításához lényegesen hozzájárult. Ennek függelékeként Domahidy István közöl érdekes visszaemlékezéseket a 40-es évektől máig. Ezt követi ifj. Reiszig Ede dr. történetíró avatott tollából az utolsó 40 év története, majd a vármegye nemes családainak genealógiája, mely Gorzó Bertalan megyei levéltáros közreműködésével készült és amely 118 címert mutat be, köztük számos eddig ismeretlent, ugyancsak számos uj adattal gazdagítva a családtörténeti irodalmat. Szatmár-Németi sz. kir. város monográfiájának rövid előszavát Vajay Károly dr. polgár- mester irta. A város közgazdasági viszonyait Ferenc» Ágoston tanácsjegyző, a város háztartását és közigazgatását ugyanő ismerteti. Az úthálózatra és közlekedésre vonatkozó fejezetet Erdélyi István városi főmérnök irta, a várost magát Fechtel János tanár ismerteti és ő irta a legújabb korra vonatkozó részt is. Az »Erdő- gazdaság« cimü fejezet héber Antal városi fő- 1 erdész munkája, a vizszabályozás Nyárády Lászlóé, a közoktatásügyi fejezet Bodnár Györgyé, a törvénykezési részt Tanódy Endre dr. ügyvéd irta és az »Irodalom, Tudomány, Művészet« cimü fejezetet Ferenczy János szerkesztő. E fejezetből megismerjük a város közművelődési, irodalmi és tudományos intézményeit, szinügyét és kifejlett sajtóját. Ezt követi, ugyancsak Bagossy Bertalan tanár tollából, a városnak nagy alapossággal, kitünően megirt változatos története, melyet a városban letelepedett nemes családok genealógiai ismertetése egészít ki. A kettős kötet ára diszkötésben 20 korona. Megrendelhető Budapesten a kiadóhivatalban, V., Arany János-utca 1., a Magy. Tud. Akadémia épületében. HÍREK. Bál. A szegénysorsu iskolás gyermekeket segélyező egyesület javára e hó 15-én megtartott táncmulatság minden tekintetben szépen sikerült. A bevételről és kiadásról a rendezőség még nem készítette el a kimutatást, de már most is jelezhetjük, hogy a mulatság elég szép összeget hoz a szegény gyermekek javára, ügy, úgy! Táncoljuk le szegényeinkről a rongyot! Áthelyezés. Dr. Boromisza Tibor, szatmári püspök Székely Gyula, róm. kath. segédlelkészt Szaniszlóról Szatmárra helyezte át. Az uj vendéglő e hó 16-án megnyílt. Lapunk mai számában közölt hirdetésére felhívjuk olvasóink figyelmét. A püspökválasztásrói A tiszántúli ref. püspökválasztásról a fővárosi lapok a legképtelenebb híreket hozzák nyakra-főre. Természetesen min- denik a maga jelöltje mellett és szája ize szerint tálalja fel sületlen portékáit. Ezekkel a hírekkel szemben mi tudatjuk, hogy az egyes egyházak által beadott titkos szavazatok felbontása holnap, aug. 19-én fog megtörténni. Gróf Dégen- feld József, kerületi főgondnok elnöklete alatt. A szavazás eredménye természetesen ma még ismeretlen, de az eddig elárult szavazatokból egészen biztosan lehet következtetni arra, hogy ezen szavazásnál absolut többséget senki sem fog kapni, hanem Dicsőfi József, debreczeni és dr. Baltazár Dezső, hajdúböszörményi lelkész között szükebb körű szavazást rendelnek el. Az egyházkerületben összesen 781 szavazat van. Lemondott lapvezór. Luby Géza orsz. gyűl. képviselő, a »Szatmár« czimü laptársunknál viselt lapvezéri állásáról lemondott. Saját tapasztalásunk bizonyítja, hogy a Klein Samu, divatkereskedő által képviselt Kováid Péter é3 Fia cég Budapesten gyönyörűen mos, vasal, fest és tisztit, miért is ha valaki mosatni, tisztiitatni, vagy festetni akar, forduljon bizalommal Klein Samu, kereskedőhöz Színér- váralján,
