Szinérváralja, 1908 (5. évfolyam, 2-52. szám)
1908-07-07 / 28. szám
28. szám. (2) 1908. julius 7. ______________ cs ak akkor ütött, ha szó volt róla, hogy hazáját, vagy nyelvét, vagy szabadságát mentse meg. Máskülönben a templom meg a család, az eke szarva voltak az ő egész világa. Ezeket szerette, ezeket imádta, élt, halt érettök. De haj, azóta nagyot fordult a világ sora. A templomban szentnek tartott minden ceremónia, a papnak idézetül szolgáló szentirásai, szóval a nagy pompázó és tekintélyes egyház a tudomány nagy és megdönthetetlen igazságai révén már nem egyebek, mint történeti intézmények és igy a mostani életből a tudományok világába vannak száműzve. Maga a dogmatikus katholikus egyház is reformra szánja magát, hogy a tudománynak, ennek a csodás nagyhatalomnak, mely mindössze egy erővel, az igazság erejével lép ki a porondra, hogy ennek eleget tehessen. Mert már volt a Luther időbeli szakadás, más okból fakadt akkoron a reformáció és más okból a mostani hitélet módosulása. Akkor hitbuzgó- ság állt hitbuzgósággal szemben. Manap azonban a hit néz farkasszemet a tudással. Egyelőre még a jövő kérdése marad, hogy ki bírja tovább, de a jelek erősen mutatnak arra, hogy az ész kerül ki győztesként. Már maga a nép is, mely pedig nagyon könnyen bírható még a vallás álarca alatt történő visszaélésre és a formatizálásra, már az is érzi a kor lehelletét és idegenkedik a középkorba való dogmatizmus merevségétől. Csak az imént mondottak magyarázzák meg az alkoholnak olyan nagy mértékben és hirtelen való elterjedését. Az emberi léleknek szüksége van bizonyos nyugvó pontokra, melyek ha hiányzanak, az emberi méltóság állati anyagiasságra sülyed. így volt ez a régi világban, a hol még nem ismerték a pálinkát, de tudatában voltak már a kábító szereknek, igy a bornak, és a hitetlenség olyan következményeket szült, mint manapság. Akkoriban a kereszténység volt az, ami megváltotta az emberiséget, persze az a kereszténység, amely az ige hatalmával, de nem külsőségekkel győzte meg a lelkeket; mostanában is az igének fogjuk köszönhetni, hogy az anya- giassságból kiragadja népünket, de nem a szív, hanem az ész igéjének, Még Darányi földmivelésügyi miniszter számítolt ezzel, amikor országossá tette, illetőleg tervezte a népkönyvtárak felállításával. De más, jóval fontosabb intézménynek a nyélbeütését elmulasztotta akkori kormányzatunk, nevezetesen azt, hogy a már oly mélyen gyökeret vert alko________S2INÉRVÁRALJA hó lizmust szigorú intézkedésekkel gyöngítse, vagy legalább mérsékelje. Angliában is ezek a rendszabályok előzték meg a népművelést. Ottan pl. minden részegnek törzslapja van a hatóságnál és a részegségben elkövetett tettek soha nincsenek enyhítő, sőt éppen súlyosbító körülménnyel bírnak a büntetés kiszabásánál. A vasár- és ünnepnapok nem arra valók, hogy dáridót csapjanak a korcsmában, hanem igenis, hogy a hét fáradalmait kipihenjék. Ilyen intézkedések nálunk is szükségesek, ha oda akarunk jutni, hogy népünket a zülléstől a magyarban hússá és vérré változott, de köny- nyen elfajulható nemes erkölcsöket a jövő nemzedék számára megmentsük. A vasárnap, ha már az áhitat számára meg nem menthető, mert nincsen már meg a köznép emberében sem a csodákban és földöntúli tüneményekben az a naiv hit, amely elemét képezi minden vallásnak, akkor adjunk neki kárpótlást a tudás segítségével. Világosítsuk fel a népet, ösmerje meg a földet, melyen lakik, ösmerje meg saját tárvényeit, szóval ösmerkedjék meg önönmagával. Ha majd az ösmeretnek arra a fokára jutott, hogy olyan intelligenciának lesz részese, a mely képesít majd arra a gondolkodásra, arra az eszméletre, hogy kiismerje az ő saját nemzeti karakterében rejlő kincsek megbecsülni valóját, majd akkor a haladás nem okoz a kormányzatoknak fejtörést. Hiszen a kormány az esetben, ha becsukatja vasárnap a dáridóknak szánt korcsmahelyiséget, pálinkamérőt, igaz hogy az államjövedék egy tekintélyes részét fogja elveszíteni, de másrészt gondolja meg azt, hogy mit nyer vele ha a nép könyvtárakban találja a vasárnapi szórakozását Ha ott a tanító meg a pap időről időre népszerű modorban tudományos előadást tart, ha a nép tudni fogja, hogy az erkölcsöket önmagukért kell gyakorolni, nem pedig^ mert egy magasabb lénynek tesznek vele tetszetős dolgot, akkor milyen összehasonlíthatatlanul nagyobb nyeresége van az államhatalomnak. Visszanyeri azt az emberanyagot, mely értelmes, mely szorgalmas, mely példaképen állhat az európai kulturnépek között. Mert bizony, ha fő cél az állami pénzjövedelem, akkor nem is számíthatunk egyébre, mint népünk lassú, de biztos elfajulására. Így, ha nincs önálló gondolkodása, könnyen beleveti magát a szocialista agitátorok önző karmai közé, a honnan nem oly könnyű a szabadulás. Pedig népünk már elég viszontagságon és megpróbáltatáson ment keresztül. Eleget érezte a saját, valamint idegen hatalmak nyűgét, itt az ideje annak, hogy olt a boldogságot is élvezhesse, a mit egyedül és kizárólag csak a tudás, az önismeret, az önbecsülés és önérzet nyújt. A polgári leányiskola uj tanterve. A polgári leányiskolák uj tantervét az iskolák, de maguk a szülők is nagy lelkesedéssel fogadták, amiről az élétbeléptetésre vonatkozó rendelet kibocsátása óta többfelül volt alkalmunk meggyőződni. Különösen nagy tetszéssel találkozott Apponyi közoktatásügyi miniszternek az a gyors elhatározása, melylyel az uj tantervet az első osztályban már a következő 1908—1909. iskolaévben lépteti éleibe. Ezzel a polgári leányiskolák egy nagy lépéssel jutnak közelebb ama czéljuk felé, hogy az ide járó leánynépességet, melynek száma ma már megközelíti a 40.000-et s akiknek csak igen kis hányada folytatja felsőbb iskolában tanulmányait, teljesen befejezett, a mai fokozottabb igényeknek megfelelő iskolai kiképzésben és olyan általános műveltségben részesíthetik, amelyek együttes birtokában társadalmi és élet- föladatait tisztán képes fölfogni és teljesíteni. A tanterv kibocsátását különben hosszú és beható, szükebb és tágabbkörü szaktanácskozások előzték meg, amelyekben részt vetlek a legkiválób szakemberek, akik az új tanlervbe fölvett újítások szükségességéről tapasztalatilag is meggyőződtek. Ily módon az új tanterv, amelynek tervezetét már úgyszólván minden érdekelt fél ismerte, minden átmeneti nehézség nélkül lép életbe, sőt azt mondhatjuk, hogy alig tudnánk közoktatási szerveink tanítási rendjének fejlődéséből csak egy olyan esetet is fölhozni, amidőn az uj tanterv oly simán illeszkedett volna bele a gyakorlatba, mint ez. Ebben nagy része van annak a világos, határozott és mindenek fölött az iskoláztató közönség érdekeit szemmel tartó rendeletnek is, melyet Apponyi az uj tanterv végrehajtására az illetékes tanügyi hatóságokat fölhívta. A könyvkiadók már a szükséges könyvekkel is elkészültek. Ez természetesen csak akép- pen történhetett, hogy a hivatott tankönyvirók állandóan figyelemmel kisérték az évek óla készülő új tantervet, a kiadók pedig ismerve a tanári kar kívánságát, az előmunkálatokat már régen megkezdhették, Ily módon a miniszteri rendelet szerint az első osztályban már az uj tantervben lerakott fontos szempontok figyelembevételével készült tankönyvekkel lehet nemcsak a fővárosban, hanem az egész országban a tanítást megkezdeni. Nem lesz érdektelen, ha a tanítónők, szülők és növendékekre való tekintetből a már teljesen elkészült könyvek jegyzékét, — melyek Lampel R. könyvkereskedése és a Franklin- Társulat kiadásában jelentek meg, e helyütt közöljük: Weszely Ödön Magyar nyelvtana és olvasója, Göőz—Petri Magyar Olvasó és Nyelvtana, Makoldyné Molnár Ilona és Filtsch Jolán Német Nyelvkönyve és olvasója, Garai Német nyelvtana, Hortobágyi—Lukács Német nyelvtana és olvasókönyve, Simonyi—Glósz Földrajza, Deák Clementisz Földrajza, Némethy Földrajza, Báthory —Kneif Természetrajza, Szte- rényi Természetrajza, melyet Gáspárdy Aladár és Nyárádi Gyula dolgoztak át az uj tanterv szerint, Balassa József Magyar nyelvtana, Sebestyénné Stetina Ilona Magyar olvasókönyve, Gyulay Béla Magyar nyelvtana, Donszky Lukács Magyar olvasókönyve, Szenes Adolf Számtana, Zeltner Ede és Magyar László Számtana, Zelt- ner Ede és Magyar László Mártana, Sztankó— Hope Énektana, Vaszkó—Ágh Természetrajza, Glósz—Reöthy Nyelvtan és Olvasókönyvei, Er- dődy—Sziklás Számtana, valamint Pásthy— Szarvasy Természetrajza. HÍREK. Kinevezés A vallás és közoktatásügyi miniszter Osváth Lászlót és Nyíri Máriát a mikolai újonnan létesített állami népiskolához tanítónak — illetve tanítónőnek nevezte ki. Uj postamester. A kereskedelmi miniszter özv. Kozma Jánosné sz. Lovász Irma hagymás- láposi postamestert hosszufalui postamesterré nevezte ki. K teszek egész nap, mint imádkozom. Kérem az egek Urát, gyógyítsa meg az én egyetlen, édes szavú lelkem tulajdonosát. Vigyázzon az egészségére, már az én kedvemért is. Akarom, érti? akarom, hogy tartózkodjék minden olyantól, ami ártalmára van. Szeretném már minél eló'bb látni. írjon sokat. Legigazibb hive: U. i. Ugy-e bár, Ön a földmivelésügyi minisztériumban van. Nem is tudtam, hogy poéta is. Milyen szerény, milyen kedves. Fenti. (A találkozás megtörtént, abban állapodtak meg, hogy aznap egyszerre Írnak minda- ketten. Megtörtént.) Tisztelt Uram! Bocsásson meg, de én ártatlan vagyok a dologban. Családi körülmények arra késztetnek bennünket, hogy hirtelen itt hagyjuk a fővárost és vidékre költözködünk. Oh az a sürgöny szétrombolta boldogságunkat. Tisztelettel V. s. Tisztelt kisasszony! Bocsásson meg, de én ártallan vagyok a dologban. Váratlanul történt. Mikor hazajöttem megittasulva a boldogságtól, ott találtam az asztalon a kinevezésemet vidékre. Oh átkozott kinevezés, boldogságom tönkresilányitója. Üdvözlettel (Olvashatatlan aláírás.) E leveleket lemásolta: Horvát I. érzés csak érzés marad, a szavak, gondolatok és eszmék mind-mind a tollba maradnak. Sírok, táncolok, ugrálok jókedvemben, hisz oly boldog vagyok s égek a vágytól magácskát látni, illetve szemtől-szembe nézni lelkét. Azt álmodtam, hogy kegyed barna. Ugy-e, barna, na mondja. De ébren álmodtam azt. Én már csak ébren álmodozom, mert eslénkint álom nem jő szemeimre. Ha a mama tudná! Ott virraszt a lelkem — lelkem mellett ott őrködöm, cdes, maga felett. Nem hallja szivem duruzsolását? De jön a Mutter. Pá, a viszontlátásra! írjon mindjárt és nagyon, de nagyon sokat. £llandó hive; Várnai Sárika. U. i. Milyen hivatalban is van, ha szabad kérdenem. Én most tanulom a gépírást, oly könnyű és oly érdekes. Fenti. Mélyen tisztelt Sárika kisasszony! Az istenek is irigylik a mi boldogságunkat. Nem találkozhatunk e héten. Oh, mennyire fáj ez nekem, még jobban fáj, mint a szemem, ami miatt nem láthatjuk egymást szemtől szembe. És éppen a szememnek kellett meggyuladnia. Nem elég, hogy a szivem, lelkem, mindenem lángol. Nehány napig bekötött szemmel, sötét, rideg szobámban kell raboskodnom. Nagy áldozatomba került e levél megírása, de mit nem tennék önért. Mindig önre gondoló Boros Elemér. Kedves Boros úr! Jaj de elszomorított levelével, Egyebet se
