Szinérváralja, 1908 (5. évfolyam, 2-52. szám)
1908-03-17 / 12. szám
12. szám. 1908. március 17. (3) 8'40—12'52 K közt váltakozó segélyt és 81 árva részesül heti 1'40—2-09 K között váltakozó neveltetési járulékban. Ezenkívül számos esetben gyakorolta a jótékonyságot tagjaival szemben az alapszabályok keretén kívül is külön segélyezési alapítványokból, úgy, hogy 1903-tól a mai napig körülbelül 250,000 koronát fizetett ki különböző segélyekre. És ezen jótéteményekhez a tag (vagy az árvái) már tiz évi tagsággal szerez jogot. A fönt jelzett csekély heti illeték ellenében rokkantsága esetén élethossziglani segélyt kap s ebben az esetben kitűnne, mily gyümöicsözőleg helyezte el filléreit. Minél később válik valaki rokkanttá, ánnál nagyobb összegű segélyt kap. Negyven évi befizetés után hetenkint 12—17 K nyugdíj jár a tagnak, tekintet nélkül munkaképességre. Tekintve azt, hogy tanoncokat is felvesznek, ezek 55—66 éves korukban, mint oly emberek, kik jól végezték dolgukat, nyugdíjba vonulhatnak s hátralevő napjaikban legalább anyagi gond nélkül élhetnek s helyüket fiatalabb erőknek engedhetik át. Ha pedig a tiz éven fölüli tag apró árvák hátrahagyása nélkül hal el, özvegye a befizetett összeg 30 százalékát kapja végkielégítésül. Nagyobb gondoskodást ily csekély befizetések ellenében valóban kívánni nem lehet. Egy érdemes, biztos alapokon nyugvó egyesülettel állunk szemben, a melynek törekvéseit az állam is elismerte azzal, hogy évi 5000 korona támogatásban részesíti. Megbízhatóságát igazolja az is, hogy a hazai sajtó, a főpapság, a hatóságok, városok, községek, körjegyzők, tanítók, mindenütt rokonszenvvel viseltetnek iránta, anyagilag és erkölcsileg előmozdítják térfoglalását. Mindnyájan tudjuk, hogy „az állam kötelessége gazdaságilag gyönge polgárairól gondoskodni“, a mint azt I. Vilmos német császár oly szépen mondta, a mikor a német munkásbizto- sitásról szóló törvényjavaslatokat első ízben a német birodalmi gyűlés elé terjesztették. De el kell ismernünk azt is, hogy Magyarország még jelenleg nincs a gazdasági fejlődés azon fokán, mint volt akkoriban Németország és nálunk számolni kell ezzel a körüiménynyel. A gazdasági megerősödés majd idővel nálunk is megszüli majd az óhajtott munkásjóléti törvényeket. Addig is azonban hazánk kisjövedelmű, vagyontalan, dolgozó népének önként kell gondoskodnia a rokkantság és aggkor idejéről. Tartsák szem előtt, hogy „az élet hosszú harc és rövid béke!“ s a mikor naponként küzdünk, harcolunk a kenyérér, gondoljunk a békére, nyugalomra, melyet ime ezen egyesület által megszerezhetünk magunknak. Az egylet központja Bugapesten, Vili., József-utca 23. szám alatt, az intézet saját házában van. HÍREK. Március 15. Szinérváralja hazafias közönsége nagy lelkesedéssel ünnepelte meg március 15-ét. Délelőtt 9 órakor gyülekeztek az ünneplők a községháza előtt, honnan a római katholikus templomba vonultak. A templom zsúfolásig megtelt az ünneplőkkel. Török Gyula vitte a Rákócy- zászlót. A misét Frank József főesperes-plebános végezte. Istentisztelet után elénekelték a Hymnust, mire a közönség szétoszlott. Délután 5 órakor kezdődött a tulajdonképeni ünnepély a „Korona“ szálloda dísztermében. Általánosságban kijelenthetjük, hogy lelkesedéssel ünnepeltünk. A részletekre nézve megemlítjük a következőket: A közönség állva énekelte a Hymnust, melynek elhangzása után Fábián István tartotta meg ünnepi beszédét, mit a ref. dalárda „Talpra magyar !“-ja követett. Ez után jött egy meglepő jelenség. Egy aranyos kis gyermek, Székely Giziké elszavalta „A rongyos koldus“ cimü megható költemyényt, A mit ez a gyermek produkált, az igazán meglepő. Nem nagyítunk, ha azt állítjuk, hogy ezt a különben szép verset, szebben elszavalni nem lehetett, mint Székely Giziké elszavalta. Gratulálunk a szülőknek! A kellemes hatás alól, mit e kedves szavalat idézett elő, nehezen kibontakozott a közönség. Az éljenzés és taps csilpula- tával ismét az énekkar állt elő az „Apotheozis“-sal. Nyomban erre Nagy József ur lépett az emelvényre és a mi legkedvesebb Bállá Miklósunk „Kossuth“ című versét szavalta el sokra becsülendő lendülettel s igaz érzéssel. Jó organumu fiatal ember, érzi, amit beszél, érzelmeit ügyesen s lelkesítőén adja elő. Az ünnepély után a dalárda „Lengyel néphymnus“-a, illetőleg a közönség „Szózat“-a fejezte be. Az ünnepély után a Polgári kör helyiségében tea-estély volt, mit reggelig tartó tánc követett. Bírói kinevezések. Örömmel tudatjuk olvasóinkkal, hogy Szilágyi Tihamért, járásbíróságunk vezetőjét, magasabb fizetési osztályba léptették elő. Az uj, u. n. birói törvény értelméSZINÉRVÁRALJA ben bíróságunk minden albirája járásbirói rangra és fizetésre lett előléptetve. Így aztán úgy vagyunk, hogy a szatmári törvényszék területén a szinérváraljai az egyetlen bíróság, melynél albiró nincs. Örvendünk neki! Sorozás, A szinérváraljai sorozó járásban az idei fősorozást e hó 11., 12., 13. és 14-ik napjain tartották meg. Papolcy Béla lemondása következtében dr. Péchy István volt a sorozó bizottság polgári elnöke. Állitásköteles volt 1048. Távol maradt 214. Fegyverképtelennek nyilváníttattak 221, visszahelyeztetett, mint nem alkalmas 514, besoroztatott 68. Szinte szégyeljük az ilyen blamirozó numerust kiirni. Mi lesz a létszámfelemeléssel ? Árvíz. A nagy hóolvadás következtében a hegyi patakok több helyen kiöntötték. Így Ko- morzánban is e hó 3-án az utcákat teljesen elborította az árvíz annyira, hogy a közlekedés lehetetlen volt. A viz betódult a házakba s a jegyzői lakásban térdig érő viz volt. Bikszádon egy asszony belefult az árvízbe. Gyermeknap. Az Orsz. Gyermekvédő Liga a gondozásban nem részesülő gyermekek megmentésére alakult. Magasztos hivatását úgy igyekszik betölteni, hogy a társadalomnak sok oldalról igénybe vett tagjait minél kevesebbel adóztatja meg. Április 2-án és 3-án az egész országban u. n. gyermeknapokat tart, melyen a kereskedők, iparosok, ügyvédek, orvosok stb., szóval a társadalomnak minden alkotó eleme nehány fillért ad tiszta jövedelméből a szép célra. Szinérvá- ralján szintén megtartjuk ezt a gyermeknapot április 2. és 3-án. A gyűjtő urna a Neuman Testvérek üzlete előtt lesz felállítva. Kérünk mindenkit, hogy nehány fillér adományát legyen szives vagy az urnába dobni, vagy lapunk felelős szerkesztőjéhez, mint a helyi bizottság elnökéhez eljuttatni. Hernyózás. Felhívjuk olvasóink figyelmét gyümölcseink nagy ellenségeire, a hernyókra. Itt az ideje, hogy a hernyófészkeket gondosan leszedjük és elégessük. Az elöljáróságnak pedig legyen rá gondja, hogy a hernyóirtást mindenki a kellő időben és úgy végezze el, hogy az egyik hanyagsága miatt ne szenvedjen a másik is. Vízügyünk fejlődése. A földmivelésügyi miniszter kiadásában legutóbb egy könyv jelent meg s vizitársulatokról, amely sok tekintetben örvendetes fejlődésről számol be vizi politikánk terén. Magyarország ármentesitési munkálatai az egész világon a legnagyobb eredményt érték el. Mi alig ötven év alatt 6,391.000 holdat, vagyis 3,768.000 hektárt ármentesitettünk, ami mellett messze elmaradnak a többi államok nagy ármentesitési munkálatai. Ezeknek az ármentesitési munkálatoknak az értékét nagyban növeli az, hogy bár az állam segélyével, de maga az érdekelt birtokosság hajtotta végre. A talajjavításon a 31 dunavölgyi és 35 tiszai ármentesitő társulaton kívül, ma már 104 lecsapoló társulat működik. A kulturmérnökség fennállása óta (1879), 850 ezer hold lecsapolását, 30 ezer hold alagcsövezését és 23 ezer hold öntözését fejezte be. A halászat terén is túl vagyunk már a kezdet nehézségein. A tartalékosok fegyvergyakorlata. A hadügyminisztérium közzétette hivatalos lapjában a tartalék és póttaríalékban levő legénység idei fegyvergyakorlatára vonatkozó rendeletet; melyben elrendeli, hogy a fegyvergyakorlat idejének megállapításánál a fölöttes katonai hatóság első sorban is vegye figyelembe a tartalékos polgári foglalkozását és keresetét. Földmiveléssel foglalkozó tartalékost, a mezei munka és az aratás idején nem hívnak be fegyvergyakorlatra s aratáskor csak más foglalkozással bírókat hívnak be szolgálatra. A tartalékos katona, ha állandóan hadteste kerületében lakik, ezredének annál a századánál teljesiti a gyakorlatot, melynél a tényleges szolgálatot végezte. Az egyéves önkéntesből lett tartalékos altisztet huszonnyolc|napos s a tartalék számvevő altisztet húsz napos fegyvergyakorlatra hívják be. A létszám kiegészítésére fegyvergyakorlatra a póttartalékost huszonnyolc napra hívják be, de csak akkor ha a létszám nem teljes. Mesterséges karó. A faszőlőkarót sok mindenféle anyaggal pótolják. Van már vas, cement, vasbeton stb. féle karó, de ezek aránytalanul drágák, azért nem terjednek el. Legújabban arról értesültünk, hogy eddig ösmeretlen feltaláló aszfaltkarót jelentett be szabadalmazás végett. Állítása szerint ezen karó olcsóbb, mint a fakaró, tartósága pedig örökös. Annyit megtudhattunk, hogy az aszfalt oly arányban van futóhomokkal vegyítve, hogy a nap heve által meg nem puhul és a hideg megnem repeszti; hogy van-e más anyag bele vegyítve, azt nem tudjuk. Nyilvános nyugtázás. A február hó 29-én megtartott bálon felülfizetett: Mándy Zoltánné 50, Boros Zoltánné (kizárólag az énekkar javára) 50, Nagy Bertalan és Kovács Gyuláné 14—14, Szilágyi Tihamér (kizárólag az énekkar javára) 10, Ifj. Jakó Endre 8, Dr. Tatár János 6, Dr. Ember Elemér 6, Kepes József, Kepes Lajos 5—5, dr. Székely József 4, Tóth Tibor, Kállay Szabolcs, Lacheta Brúnó dr., Nagy Gyurka 3—3, dr. Keller Lajos, Dapsy Tibor, Mándy Árpád, Bajnóczy Géza 2—2, dr. Gergely László, Kamenszky János, Funeczán Sándor, Hamvay Gyula, Kardos György, Kanten Miklós, Magos Menyhért, Lengyel Endre, Czompa Bertalan, Lányi János 1 — 1 koronát, Csepregi Istvánná 20 fillért, jegyeiket megáltotta: Ujfalussy Miklósné 50, N. N. és özv. Kállay Kornélné 10—10, özv. Sepsy Károlyné (kizárólag a Kossut- szoborra.) 8, Teleki Antal 5, Selyebi Gyula, Boér Károly és Papp Antal 4—4, Széles Ilona, Szabó Ede 3—3, Papp Károly, Burghoffer Jánosné, Lengyel József, Máncz György, dr. Székely Farkas 2—2 kor. Összes bevétel volt 600 K70 f; kiadás 407 K 70 f, tiszta jövedelem 193 korona, mely következőleg oszlik meg: 60 korona tisztán a Kossuth-szobor javára megyen, mig az igy fönnmaradó 125 korona fele részben az énekkar, fele részben a Kossuth-szobor javára jut. így az énekkar 122 K 50 f-t, a szobor-alap 70 K 50 fillért kap. Az amerikai kivándorlás csökkenése. Azon körülmény folytán, hogy Amerikában a munka hiány beállott, s emiatt igen sokan térnek vissza hazájukba, a mi előre volt látható, ez évben a kivándorlás hazánkból is megcsökkent, még pedig örömmel konstatálhatjuk, hogy a csökkenés az európai államok között éppen hazánkban volt a legnagyobb. A január havi kimutatások szerint a folyó évben félannyi volt a kivándorló Európából Amerikába, mint az elmúlt évben; Magyarországból pedig a műit év januárjában kiment 10035 egyén, addig a folyó év januárban csak 1729, a mi 8306 csökkenést jelent. Csak örülnünk lehet a viszonyok ily megváltozásán s azon, hogy népünk felhagyott ki- vándorlási mániájával. Purim. Annak emlékére, hogy a zsidó származású királynénak, Eszternek sikerült a perzsiai zsidókat a gonoszlelkü Hámán által tervezett végpusztálástól csodálatos módon megmenteni, izr. polgártársaink minden évben emlékünnepet szentelnek, melyet purimnak, vagy közönségesen Hámánnak neveznek. E nap ma van, amikor általános vigság üli meg a lelkeket, s még az is vigadni fog, akit egyébkor szomorúság környékez. A mai napon még az utca képe is vighan- gulatot gerjeszt a sok álarcos láttára. Főmunkatársak : Kaba Tihamér dr. és Katona Sándor dr. 170/1908. végrhtó szám. Árverési hirdetmény. Alulírott bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t.-c. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a szatmárnémeti-i kir. törvényszéknek 1907. évi V. 20068. számú végzése következtében Dr. Kaba Tihamér szinérváraljai ügyvéd által képviselt Apai Bank Részvénytársaság javára Berinde István és Tsa alperesek ellen 600 K s jár. erejéig 1908. évi január hó 25-én foganatosított kielégítési végrehajtás utján le- és felülfoglalt és 3046 koronára becsült következő ingóságok, u. m.: sertések, lovak, írógépek, felszerelések, kocsi, óra és díván nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a szinérváraljai kir. járásbíróság 1907. évi V. 1029/2. számú végzése folytán 600 korona tőkekövetelés, ennek 1907. évi nov. hó 8. napjától járó 6% kamatai, 73% váltó- dij és eddig összesen 118 korona 95 fillérben biróilag már megállapított költségek erejéig, Ko- morzánban 1908. márc. 23-án d. e. 10 órakor és Szinérváralján alperesek lakásán leendő megtartására 1908. évi márc. hó 23-ik napjának délutáni 4 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t.-c. 107. és 108. §-ai értelmében kész- pénzfizetés mellett, a legtöbbet ígérőnek, szükség esetén becsáron alul is el fognak adatni. Amennyiben az elárvezendő ingóságokat mások is le és felülfoglaltatták és azokra kielégítési jogot nyertek volna, ezen árverés az 1881. évi LX. t.-c. 120. §. értelmében ezek javára is elrendeltetik. Kelt Szinérváralja, 1908. márc. hó 4. napján. Szüts László joggyakornok mint Sprenger Zsigmond, kir. bír. végrehajtó helyettese. 25—1908. végrh. szám. Árverési hirdetmény. Alulírott bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t.-c. 102. §-a értelmében ezennel közhírré
