Szinérváralja, 1908 (5. évfolyam, 2-52. szám)
1908-02-25 / 9. szám
(2) 1908. február 25. színé rvár alj a 9. szám. fel-fel törő fenyegető moraj csak a mi képzeletünk szülöttei legyenek s a jövő ne alakuljon ki oly sötétnek mint a minő feketének és vigasztalannak a mi szemeink előtt látszik. A magyar nők és a közművelődés. Tagadhatlan, hogy a magyar nők zajtalan, de hasznos támogatásban részesítik a haza közművelődésének ügyét. A jövőre azonban e támogatás mostani mértéke többé nem elegendő. A nemzeti erők békés megfejtésének korában élünk. Szükségünk van minden szellemi és erkölcsi képességie, ami bennünk lakik. Teljessé és tökéletessé kell tennünk országunkban a hazafias érzést nemzeti irányú művelődés által. Egygyé kell fűznünk társadalmunk minden osztályát, csoportját és töredékét az igazi és erős hazaszeretet kötelékei által. Magyar lelket kell adnunk műveltségűnknek, magyar jelleget kell adnunk társaséletünknek. Egygyé, erőssé és vonzóvá kell tennünk egész nemzeti életünket mindenki előtt, hogy helyünket ne csak az önálló, de a müveit nemzetek között is.kellő méltósággal elfoglaljuk. E feladat legszebb része Magyarország leányaira vár. Az anyákra, akik a jövőnek adják át legszentebb érzelmeinket és gondolatainkat. A nőkre, akik osztályos társai küzdelmeinknek, szenvedéseinknek és örömeinknek. A leányokra, akik derék fiatalságunk sorsát, a legközelebbi jövőt tartják gyöngéd kezeikben. Magyar nők! Lelkesüljetek fel a múlt idők példáin es mint egykor a hosszas nemzeti önvédelem dicső küzdelmeiben, úgy vegyetek részt ezentúl is ama kitartó, békés törekvésben, melyet a műveltségért szinte történelmi ösztön által sarkalva folytatunk. Sorakozzatok, Magyarország leányai a magyar közművelődési mozgalom lobogói alá minél nagyobb számmal! Követeljétek a munkából a magatok részét. S lakjatok akár városainkban, akár falvainkon, alakítsatok csoportokat, bizottságokat és választmányokat, hogy egyesült erővel karolhassátok fel a közművelődési mozgalmat. A hazának minden talpalatnyi földje szent és nincs egyetlen pont sem az országban, ahol a magyar kultúra munkája fölösleges volna. Vegyétek áldott kezeitekbe a kisdedóvás ügyét és a gyermekkerteket, melyért már a kormány a maga hatáskörében gondoskodott ugyan, de a melyet társadalmi utón a ti lelkes közreműködésiek mellett, rendkívül fejleszteni, kiterjeszteni lehetne. .ápoljátok a nemzeties irányú népoktatást és legyetek különös tekintettel a leányoktatásra és nevelésre, amitől még sokat lehet várnia e hazának. Nyissatok utat környezetetekben a magyar — És még hozzá milyen csinos fiatal ember. Ilyen és hozzá hasonló beszédeket lehetett ■az egész vidéken hallani. Osztozott-e a közönség véleményében a művész anyja is? Ödön erre, úgy látszott, nem gondol. Ha az egész világot kínáltak volna neki a színpadért bizonyára nem cserélt volna. III. Hetet ütött az óra. A színház zsúfolásig megtelt. Már három nap óta falragaszok hirdették a főváros lakóinak, hogy ma este lép fel a vidéki közönség kedvence, a fiatal művész. A függöny felgördül, a színpadon egy férfiú áll és e férfiú — Réti Ödön. Épp ma tiz esztendeje, hogy először lépett fel X-ben; ma a főváros lakosainak mutatja be művészetét. A siker biztos ! De azért mégis, mint akkor, remegve kezd beszélni, mig hevültebb lesz és mind jobban beletalálja magát szerepében. A függöny a fővárosi közönség lelkes tapsai között gördül le. Ödön boldogsága határtalan. Szemei még jobban csillognak, mint tiz év előtt, jobban, mint tiz év és két hónap előtt, midőn odahaza feküdt a pamlagon és álmodott színpadról, szerepről, tapsról. Álma megvalósult. És anyja ? A szünetek alatt megkapta a szerződést, melynek értelmében a haza első színházának tagjává lett. nyelvnek, a magyar irodalomnak, a magyar könyvnek, a magyar festménynek, a magyar szobornak, a magyar iparkészitményeinek. Irtsátok a túlhajtott küiföldieskedést és vegyétek körül magatokat és tűzhelyeteket, ne csak a tiszta magyar érzéssel’ és gondolattal, de a ma- | gyár irodalom, művészet, ipar és általában a magyar munka termékeivel. Vigyázzatok rá, hogy gyermekeitek első öntudatos pillantása a haza jelvényeit lássa meg és első gondolata egy legyen a koszorús költő gondolatával : „a haza mindenek előtt!" Heti krónika. Máskor január Végén, vagy február első hetében vad libát lőttek az alföldön. Lehet, hogy most is lőnek, de mi tökéletesen benne vagyunk a télben még február vége felé is. A fa rémdrága, a pénz szomorúan kevés. Fűteni kell, mégpedig erősen. Ez a hosszú tél sok szegény embernek alaposan befütött. A hó felett egy kis melegség lágy szellője érzik. A hazaszeretet lágy fuvalma ez. A hazaszereteté, mely egykor tüzet hányt, villámokat szórt s most a lágy fuvalomban kimeríti minden erejét. 60 évre ennyire elgyöngültünk ? Hiszen a hatvan éves igék ezredévekre szólnak s évezredek alapját képezik ! Mi a hamis ? Az ige vagy mi? Az ige nem. Szent az, mint hajdan a Krisztusé volt, de az utódok nem mind apostolok. Mi vagyunk a lusták, a közönyösek. Mi vagyunk a 48-adiki nagy vívmányok legnagyobb elensé- gei, mert nem vagyunk minden becsületes tettre kész barátai. Ébredjünk már egyszer polgártársaim, ébredjünk uj életre 1 A szabadság hajnalhasadásának, március 15-ének megünneplésére is ösztönözni kell benneteket ? Nem hiszem. Az izzó láva nem aludt még ki annyira, hogy a hazaszeretet tüzét oltó hamujával ennyire eltakarni képes legyen. Ünnepeljünk március 15-én. Hazafias felbuzdulásomban majd el is felejtettem, hogy nem jövendölést és nem tanácsokat, hanem heti krónikát irok. De hát ezen ne tessék csodálkozni. A hét oly sivár volt, hogy az olyan költői lélek, mint p. o. az enyém, valami jobbal, szebbel, magasabbal szeretne foglalkozni. Kénytelen vagyok azonban ieszállani ideális teremről, mert különben nem volnék hü Krónikás. Neuman Zsigmond a bajuszával fizetett bátorságáért s a gazolin lámpa megbízhatóságáért. Szerencse, hogy-nagyobb baj nem Hrtént. Mert ha a kigyult lámpát nem oltják el oly ügyesen, úgy nekik, a Neumann Testvéreknek, mint másoknak tetemes káruk lett volna. Egy fél bajusz árán ezrekre menő kártól megszabadulni akkor, mikor úgy is divatban van a ba- jusztalanság, igazán nem szerencsétlenség. Eseményszámba menő nagy dolog is történt a héten. 21-én megválasztották a község biráját, pénztárosát és albiróját. Bárányt úgy báranytüreime, mint sokat látása, keveset szólása és még kevesebbet tevése kvalifikálja a bíróságra. Fényes már 25 éves szolga s inkább kitüntetést, mint kibuktatást vár. Barbus tartja a praktikus közmondást, hogy „Engedelmes borjú két tehenet szopik“ s egyébként is legtöbbet dolgozik az egész elöljáróságban. Ezek szerint is, meg a valóságban is tény, hogy mind a hárman egyhangúlag lettek megválasztva. Hiresztelték, hogy Dernjén Lajos és Ember Ignác is fellép a bíróságra; de e hir valótlannak bizonyult. Ha egy gondolkozó ember végig megyen Szinérváralja utcáin, alkalma van arra a feltevésre jutni, hogy nálunk akasztani fognak, .még pedig húszat. Ha tudnánk valahol 20 drb Ábrahámot keríteni, Húsz Ábrahámunk lenne, és az épen elég volna arra a 20 akasztófára, mely e község utcáin fel van állítva. Pedig, tessék elhinni, ezek nem akasztófák, bár volna rájok elég virág, hanem lámpaoszlopok, miken nincs lámpa. Lehet azonban, hogy a régi uj elöljáróság nem sokáig fogja tűrni e csupasz oszlopokat, és kissé helyesebb beosztással felruházza őket. Hogy mit választottunk, azt mindnyájan tudjuk és az eredménynyel meg vagyunk elégedve; de hogy mit szeretünk volna választani, azt találós kérdésnek hagyja a Mifáni/iiia. HSREK. Kinevezés. A pénzügyminiszter Lánczky Antal, kassai számtisztet a nagykárolyi pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőséghez számellenőrré kinevezte és a szinérváraljai járás számvevői teendőinek ellátásával megbízta. Községi választás. Szinérváralja nagyközség szavazó polgárai e hó 21-én választották meg a községi bírót, albirót és pénztárost. Biró lett Bárány Béla, albiró Barbus János, pénztáros Fényes Béla. Mind a három egyhangúlag lett megválasztva. Ellenjelölt nem volt. Kinevezés. Csighi Endre buziási adóhivatali ellenőrt a szinérváraljai adóhivatalhoz pénztárossá. nevezte ki a pénzügyminiszter. Áthelyezés. Polsz Jenő,'szinérváraljai adóhivatali tisztet hasonló minőségben a kézsmárki adóhivatalhoz helyezték át. Helyére Baksa Károly jön Kecskemétről. Jegyzőválasztás. Erdős Jenő, okleveles jegyzőt e hó 19-én Kováson egyhangúlag aljegyzővé választották. Aranyosmegyesi jegyzővé az e hó 18-án megtartott választáson Szentiványi Zoltán lett megválasztva. Március 15. A magyar szabadság reggelének évfordulóját Szinérváralja hazafias közönsége mindig megünnepelte. Az ilyen napok emléke mindig tanít. Tanit különösen ma, amikor a 48-asság leple alatt a mamelukság legtökéletesebb példányképeivé sülyedtünk, illetőleg osztrák szellemmel 48-askodunk. A mostani március 15-ének kétszeresen tanítania kell még azért is, mert most lesz 60-ik évfordulója ama nagy napnak, mely uj irányt szabott a magyar nemzet életének, uj, tiizlelkü prófétákat támasztott. Szinérváralja közönségének meg kell ragadnia az alkalmat, hogy a hazafias érzés ébresztésére, fokozására márcms 15-ét méltóan megünnepelje. A kezdeményezést meggyőződésünk szerint valamelyik társadalmi egyesületnek kell a kezébe venni. Ilyen p. o. az uj Társas kör és az újonnan alakult Polgári kör. Hisszük, reméljük, hogy e két egyesület gondoskodni fog arról, hogy Szinérváralja közönsége magához és a nagy naphoz méltóan ünnepelhessen. Bímbóhullás. Baum Károly, m. kir. állatorvost és családját mély bánat érte, egy éves kis fiacskájának Lajcsikának e hó 15-én történt elhunytával. A kis halott temetése 16-án ment végbe. Szatmáron az evangélikus egyház szervezkedik. Folyó hó 23-án d. u. 3 órakor ugyanis a városháza kis tanácstermében a Szatmáron lakó hívek alakakuló gyűlésre jönnek össze. Erre vonatkozólag Révész János a nagybányai ág. h. ev. egyház lelkésze a következő felhívást bocsátotta ki: Felhívás. Az ág. hitv. evangélikus híveket ezennel felkérem, hogy február 23-án d. u. 3 órakor Szatmáron, a városháza kis tanácstermében, a tervbe vett fiókegyház megalakítása ügyében tartandó értekezleten megjelenni szíveskedjenek. Nagybánya, 1908. febr. 17. Révész János lelkész. Felhívás az alkalmazás nélküli oklevele- tanitókhoz és tanítónőkhöz. A vallás és közoks tatásügyi miniszter ur 146500/907. szám alatt elrendelte, hogy miután a rendszeres állás nélküli okleveles tanítók és tanítónőkről egyelőre helyettesítés által kíván gondoskodni, azok nevei hozzá kimutatásba foglalva bejelentessenek és a kir. tanfelügyelőségnél állandóan nyilvántartassanak. Az idézett miniszteri rendelethez képest ez utón hívom fel Szatmárvármegye területén tartózkodó mindazon okleveles tanítókat és tanítónőket, a kik alkalomadtán állami elemi iskoláknál helyettesítést elválalni hajlandók, hogy erre vonatkozó nyilatkozatukat a kir. tanfelügyelőséghez legkésőbb folyó év március hó 8-áig, mint végső haÖdön a legnagyobb és legnehezebb szerepeket adja. Ha játszik, a közönség lelkesedése határtalan. Hírnévre tett szert, irigyli mindenki. És anyja? IV. Kinyílnak a kórház ajtai. Egy feketére mázolt koporsót tesznek fel a halottas kocsira, a koporsó egyik oldalán e két szó állott: „Réti Ödön“ a másik oldalon: „Élt 35 évet.“ A koporsót kiviszik a temetőbe, lebocsátják a sírba, ráhull a göröngy, el van temetve. ■ A két sirásó hazafelé ballag. — Szomorú história ez barátom ! — szólt az idősebbik sirásó a fiatalabbikhoz. — De azok a nők mindenre képesek! Ez a szegény ember is szerelmes volt egy kis leányba és nőül vette. A nő megszökött és elvitte magával a színész minden pénzét, vagyonát, mire az—főbelőtte magát. Isten áldjon meg! A két sirásó elvált egymástól. És az özvegy ? Az ünnepelt művész megfeledkezett a szegény anyjáról, ki úgy ellenezte akaratát. A boldog férjnek nem volt ideje az anyára gondolni — és az öngyilkos fiú sírjánál naponkint ott zokog a gyászba öltözött, elmeháborodott anya, özvegy Réti Jánosné.
