Szinérváralja, 1908 (5. évfolyam, 2-52. szám)

1908-12-22 / 52. szám

52. szám. S ZINÉRVÁR ALJ A 1908 Deczember 22. (5] Adomány. Lang Lajos m. kir. csendőr járás- őrmester a »Szegény iskolás gyermekeket felru­házó egyesület« részére 10 koronát adományozott. Fogadja a nemeslelkü adakozó az egyesület ne­vében kifejezett köszönetemet. Buli Vince egye­sületi pénztáros. Újévi gratulációk megváltása. Sok helyen meghonosodott már azon helyes szokás, hogy a müveit közönség azt az összeget, amit az újévi üdvözlésekre szokott költeni, jótékony célra adja. E szokás meghonosítását t. olvasóinknak becses figyelmébe sjánBuk s a gratulációt megváltók neveit jótokon)eé.o-a adott összeggel együtt szí­vesen he > nyilvánosságra. Hi; ,hivÓ a szinérváraljai református egy­házi énekkar javára Szinérváralján, 1908. decem­ber 26 án, a Burghoffer Jánosné vendéglőjének nagytermében rendezendő zártkörű polgári tánc- mulatságra. BelépA-dij: Személjegy 1 kor. 60 fill. Családjegy 4 korona. Kezdete este 7 órakor. A jótékony célra felülfizetéseket köszönettel fogad és hirlapilag nyugtáz a rendezőség. Ltelnemüt hozni a vendég tetszésétől függ. Italokról Kertész Antal vendéglős gondoskodik. Bimbóhullás. Krizsán Gábor áll. tanító és neje sz. Gopcsa Margit áll. tanitónő egy éves kis fia Krizsán Bandika hosszú kínos szenvedés után folyó hó 12-én Remetemezőn elhunyt. Tanítói internátus. Csak a múlt nap mondta ki a szatmármegyei általános tanító egyesület, hogy Szatmár-Németiben a vármegyei tanítók, felekezet különbség nélkül gyermekei részére internátust létesít. A kimondott határozat nem frázis többé, hanem tettekkel ékeskedő komoly céltudatos tény, mely egy szép lépéssel halad megoldása felé. íme az első alaptégla, melyen a felemelendő konviktus nyugodni fog. Az interná­tus felemeléséhez egy hét folyamán a következő hozzájárulások érkeztek az egyesület pénztárno­kához, Németi Sándor szatmári áll. tanítóhoz: Bodnár György kir. tanfelügyglő 100, Mihály Fe­renc s. tanfelügyelő 50, Kótai Lajos egyl. elnök 50, Vladár Ferenc szatmári tanító 50, Németi Sándor, Neubauer Elemér szintén szatmári taní­tók 50, illetve 30, Székely Árpád nagybányai áll. isk. ig. tanító 30, Székely József, Tar Károly, Varga Jenő, Paládi Lajos és Marosán János szat­mári, Téglás Lajos ecseui, Irinyi Sándor és Fá­bián István szinérváraljai tanítók 20—20 koro­nát, összesen 520 koronát adományoztak a léte­sítendő internátus alap javára. A lettek beszélnek. Parcellázás. Mint a »Főv. Ért.« a kormány­hoz közel álló helyről értesül, a földmivelés- ügyi miniszter ismét nagyobb birtok területeket szándékozik megszerezni kisbirtokosok között le­endő felosztás céljából. A székely akció ismét nagyobb figyelmét veszi igénybe a kormánynak, amennyiben az eddigi ténykedések sikerrel jár­tak ugyan, de korántsem elégítette ki a föld­éhes székelység jogos igényeit. A parcellázás is tehát erre való tekintettel, mint fenti forrás ér­tesül, Erdélyben, különösen a Küküllő mentén fog történni és pedig nagyobb keretekben, ami már a földmivelésügyi költségvetésből is kitűnik. A földmivelési kamarák éá gazdatársadalom. A Gazdasági Egyesületek Országos Szövetségének nagygyűlése a földmivelésügyi kamarákról szóló javaslat letárgyalására külön bizottságot küldött ki, melyben az ország minden gazdasági egyesü­lete elnöke vagy 1 — 1 kiküldöttje utján képvi­selteti magát. A vidéki egyesületek sorjában je­lentik be a képviselőket, melynek folytán az O. M. G. E. elnöksége az első értekezletet december hó 9-én délelőtt 10 órája hívta össze. Kultúrmérnöki hivatal vármegyénkben. Vár­megyénk közigazgatási bizottsága Ilosvay Aladár alispán javaslatára elhatározta volt, miszerint feliratot intéz a miniszterelnökhgz s a földmive­lésügyi miniszterhez s arra kéri őket, hogy az újonnan szervezendő kultúrmérnöki hivatalokból vármegyénkben is állítson fel egyet. Ez ügybeD most vármegyénk alispánja a vármegye ország- gyűlési képviselőit átiratilag felkérte, hogy e fontos ügyben támogassák a vármegye feliratát s hassanak oda, hogy a miniszterek teljesítsék a megye ezen jogos kérését. Közös katonaság Nagybányán A nagybá­nyaiak azon régi óhaja, hogy a városba katona­ság helyeztessék el, 1910. évtől kezdődőleg meg­oldást nyer, amennyiben a hadügyi kormány el­határozta, hogy a szatmári 5. gyalogezred egy zászlóalját említett időtől kezdve Nag^ányára : helyezi át, Szatmáron pedig a jövőben két közös j zászlóalj lesz, az ezredtörzszsel és zenekarral. A mi megyénk és városunk a tüdöbete- nal/Ápt Tiürafl/Jfllmnn künn mind nasrvobb vissz- ! hangot kelt lapunknak az a fölhívása, hogy a szezon során a szegénysorsu tüdőbetegek emher- mentő alapjára koncertet rendeznek. Ebben az is segítségére jön, hogy a József Kir. Herceg Szanatórium Egyesület az operaház egyik jeles művésznőjét kérte föl közreműködésre. A rendező­bizottság legközelebb alakul meg. Alig van pár­tolást érdemlőbb, szebb cél, mint azokért a ha­lál jegyeseiért fáradozni, a kiket visszaadhatunk az életnek, családjuknak s hogy a helyi, szintén támogatást igénylő szép célok ne álljanak az emberbaráti törekvés útjába, örömünkre van megírni, hogy a megtartandó estély jövedelmé­ből egy helyi illetőségű beteget fognak fölvenni a József Szanatóriumba. Merjük hinni, hogy sza­vunknak visszhangja lesz s a nemes lelkek a szép törekvést nem altatják el, hanem diadalra segítik. A karácsom és újévi rendkívüli csomagfor­galom ideje alatt a küldeményeknek késedelem nélkül való kezelése csak úgy biztosítható, ha a közönség a csomagolásra és címzésre vo­natkozó postai szabályokat betartja. Különösen szem előtt tartandók a következők: 1. Pénzt, ékszert, más tárgyakkal egybe csomagolni nem szabad. 2. Csomagolásra faláda, vesszőből font kosár, viaszos vagy tiszta közönséges vászon, kisebb értékű és csekélyebb súlyú tárgyaknál pedig erős csomagoló papír használandó. Vászon vagy papirburkolattal biró csomagokat, göb nélküli zsineggel többszörösen és jó szorosan át kell kötni a zsineg keresztezési pontjain pe­dig pecsétviasszal kell lezárni. 3. A címzésnél a címzett vezeték- és keresztnevének vagy más megkülönbösztető jelzének (pl. ifjabb, idő­sebb, özvegy, stb.) továbbá a címzett polgári ál­lásának vagy foglalkozásának és lakhelyének pontos kitételére kiváló gond fordítandó; a Budapestre és Bécsbe szóló küldemények cim- irataiban ezenkívül a kerület, utca, házszám, emelet és ajtó jelzés stb. kiteendő. A rendel­tetési hely tüzetes jelzése (vármegye) s ha ott posta nincs, az utolsó posta pontos és olvas­ható feljegyzése különösen szükséges. 4. A cí­met magára a burkolatra kell Írni, ha ez nem lehetséges, úgy a cim fatáblácskára, bői darabra vagy erős lemezpapirra írandó, melyet tartósan a csomaghoz kelL-Tötni .fs rAsiteni. A papír lapokra irt címeket mindig egész erjed dmében kell a burkolatra felragasztani. Feletti kívána­tos, hogy a feladó nevét és lakását, toy íbbá a cimirat összes adatait feltüntető papírlap le­gyen magában a csomagban is elhelyezve arra az esetre, hogy ha a burkolaton levő cim­irat leesnék, elveszne vagy pedig olvashat- lanná válnék, a küldemény bizottsági felbon­tása utján a jelzett papírlapról leolvasható cim alapján a csomagot mégis kézhez adni lehessen. Kívánatos továbbá, hogy a feladó saját nevét és lakását a csomagon levő cimirat felső ré­szén is kitüntesse. 5. A személyszállító vona­tok rendes közlekedésének biztosítása céljából f. hó 19-től 24-ig a postai csomagok nagyobb részét a vasúti fővonalokon nem a rendes moz­gópostákkal, hanem gyorsehervonatokban ren­dszeresített külön csomagszállító menetekkel szállítjuk. Ezen körülmény a nagy csomagok szállításában némi késleltetést idéz elő. Hogy a rendszerint alkalmi ajándéktárgyakat tartalmazó postai csomagok mégis idejében rendeltetesi he­lyökre szállíthatók legyenek, kívánatos, hogy a közönség a csomagokat ne az utolsó napon, hanem egy-két nappal előbb adja fel. 6. A cso­magok tartalmát úgy a cimiraton, mint a szál­lítólevélen szabatosan és részletesen kell jelez­ni. Budapestre és Bécsbe szóló, élelmiszereket, illetve fogyasztási adó alá eső tárgyakat (hus- nemü, szeszes italok stb.) tartalmazó csomagok cimirataira, nemkülönben az ilyen csomaghoz tartozó szállítóleveleken a tartalom, minőség és mennyiség szerint kiírandó, (pl. szalonna 2 kg., egy pulyka 3 kg., 2 liter bor stb.) A tartalom ily részletes megjelölése a fogyasztási adó ki­vetése szempontjából szükséges és a gyors kézbesítést lényegesen előmozdítja. Nagyvárad, 1908. december 4. Siket Traján s. k. M. kir. posta- és táviró igazgató. Milyen idő lesz decemberben ? A »Meteor« jóslásai szerint december hó csomópontjai 14, 15, 20, 24, 26, 29 és 30-ra esnek, melyek közül a legerősebb hatásúak a 15 és 29, erősen hideg jelleggel, mig a 23—26 csapadékkal, mely eső is lehet hóval. Havazást a 29. csomópont hatás­körében is várhatunk. Főmunkatársak: dr. Kaba Tihamér és dr. Katona Sándor. 8934—1908. tkvi sz. Árverési hirdetményi kivonat. A szinérváraljai kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy Izrael Jakabné szül. Stein- berger Záli és Izráel Sámuel végrehajtatóknak Hersko- vits Hermanne szül. Frank Fáni, mint kiskorú Izráel Jakab t. és t. gyámja végrehajtást szenvedő elleni 242 korona 15 fillér tőkekövetelés és járulékai iránti végre­hajtási ügyében, a szinérváraljai kir. járásbíróság terü­letén levő, Veresmart községben fekvő, a veresmarti 249. sz. betétben A. I. 777/2, 938/2, 939, 980, 1223/1—a, 1325/3—b. hr. sz. alatt foglalt külső birtokból a kiskorú Izráel Jakab (Pinkász fia) 1/11-ed rész jutalékára 457 koronában, továbbá a veresmarti 250. sz. betétben A. I. 54, 55, 56. 1223/2-b, 1223/2-a, 1325/3-a. hr. sz. alatt foglalt ház és beltelek s külső birtokból a kiskorú Iz- ráel Jakab (Pinkász fia) nevén álló Vn-ed rész jutalé­kára 914 koronában ezennel megállapított kikiáltási ár­ban és pedig a 249. sz. betéti ingatlanbóli jutalék az özvegy Izrael Jakabné szül. Steinberger Záli haszonél­vezeti jogának fentartásával akkor, ha 500 korona vé­telár a haszonélvezeti joggal terhelten azért megigértet- nék, de ha nem a haszonélvezeti jog nélkül az árverést el­rendelte, és hogy a fentebb megjelölt ingatlanok az 1909. évi január hó 7-ik napján délelőtt 10 órakar Veres­mart község házánál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alól is eladatni fognak. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlanok becsárának 10%-át, vagyis 45 K 70 fillért és 91 K 40 í'-t készpénzben, vagy az 1881. LX. t.-c. 42. §-ban jelzett árfolyammal számítolt óvadékképes értékpapírban a ki­küldött kezéhez letenni, avagy az 1881. évi LX. t.-c. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előlege* elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt át­szolgáltatni. Szinérváralján, 1908. november 11. A kir. jbiróság mint tkvi hatóság. Papp István kir. jbiró. 10209. t. k. 1908. sz. Hirdetmény. Avasvámfalu községnek telekkönyvi betétei az 1886 : XXIX., az 1879 : XXXVIII. és az 1891 : XVI. t.-cikk értelmében elkészíttetvén, és a nyil­vánosságnak átadatván, ez azzal a felszólítással tétetik közzé: 1. hogy mindazok, kik az 1886 : XXIX. t.­cikk 15. és 17. §-ai alapján, — ideértve e fok­nak az 1889 : XXXVIII. t.-cikk 5. és 6. § aiban és az 1891: XVI. t.-cikk 15. §. a) pontjában fog­lalt kiegészítéseit is — valamint az 1889 : XXXVII'. t.-cikk 7. és az 1891: XVI. l.-cikk 15. j.-'a, pontja alapján eszközölt bejegyzések érvénytelen­ségét kimutathatják, e végből tör!: ő keresetüket) azok pedig, akik valamely tehertétel átvitelének az 1886: XXIX. t.-cikk 22. §-a, illetve az 188Q: XXXVIII. t.-cikk 15. §-a alapján való mellőzését megtámadni kívánják, e végből keresetüket hat hónap alatt, vagyis az évi jlllius hó I. nap­jáig bezárólag a telekkönyvi hatósághoz nyújtsák be, mert az ezen meg nem hosszabbítható záros határidő eltelte után indított törlési kereset an­nak a harmadik személynek, aki időközben nyil- vánkönyvi jogot szerzett, hátrányára nem szol­gálhat; 2. hogy mindazok, akik az 1886: XXIX. t. cikk 16. és 18. §-ainak eseteiben — ideértve az utóbbi §-nak az 1889: XXXVIII t.-c. 5. és 6. §-aiban foglalt kiegészítéseit is a — tényleges birtokos tulajdonjogának bejegyzése ellenében ellentmondással élni kívánnak, Írásbeli ellent­mondásukat hat hónap alatt, vagyis 1909. évi jlllius hó I. napjáig bezárólag a telekkönyvi ha­tósághoz nyújtsák, mert ezen meg nem hosszab­bítható záros határidő letelte után ellentmondá­suk többé figyelembe vétetni nem fog; 3. hogy mindazok, akik az 1. és 2. pont­ban körülirt eseteken kívül a betétek tartalma által előbb nyert nyilvánkönyvi jogaikat bármily irányban sértve vélik, — ide értve azokat is, akia a tulajdonjog arányának az 1889: XXXVIII. t.-cikk 16. § a alapján történt bejegyzését sérel­mesnek találják, e tekintetben felszólalásukat tar­talmazó kérvényüket a telekkönyvi hatósághoz hat hónap alatt, vagyis 1909. évi julius hó I. napjáig bezárólag nyújtsák be, mert ezen meg nem hosszabbítható záros határidő elmúlta után a betétek tartalmát csak a törvény rendes utján és csak az időközben nyilvánkönyvi jogokat szer­zett harmadik személyek jogainak sérelme nélkül támadhatják meg. Egyúttal figyelmeztetnek azok a felek, akik a betétek szerkesztésére kiküldött bizottságnak eredeti okiratokat adtak át, hogy amennyiben azokhoz egyszersmind egyszerű másolatokat is csatoltak, vagy ilyeneket pótlólag benyújtanak, az eredetieket a telekkönyvi hatóságnál átvehetik. A szinérváraljai kir. járásbíróság, mint te­lekkönyvi hatóság 1908. december hó 18. Papp István, kir. járásbiró,

Next

/
Oldalképek
Tartalom