Szinérváralja, 1908 (5. évfolyam, 2-52. szám)

1908-11-10 / 46. szám

Szinérváralja, 1908. November 10. — 46. szám. Ötödik évfolyam. TÁRSADALMI, GAZDASÁGI ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. Előfizetési árak*. Egész évre 6 korona. Félévre 3 korona. Negyedévre 1 korona 50 fillér. Egyes szám ára 12 fillér. Nyilttér soronkint 40 fillér. MEGJELENIK MINDEN KEDDEN. Felelős szerkesztő : FÁBIÁN ISTVÁN. Alapra vonatkozó mindennemű közlemény és küldemény, valamint az előfizetési dijak a „Szinérváralja“ szerkesztő- ségéhez Szinérváraljára küldendők.----Hirdetéseket mérsékelt árakon közlünk. = Ur alkodó eszmék s azok harca. A jelen század egyik műszava »Mo­dern.« így szeretjük elhíresztelni társadalmi és szellemi életünk haladásait, ez tehát a nyilvánosság terén folytonosan hangoztatott korszakunk tulajdonát képező jelleg. A másik még elzárkózva él, titokba rejtőzve végzi munkakörét, társulatokat al­kot, mindenik saját rendszerét, méretét, gondolatát tartja jónak; ez az Orthodoxia: szigorú ragaszkodása egy bizonyos elvhez. Ez leginkább a szellemi életben nyilvánul, illetve ad magának kifejezést, mely meg­teremti a különböző társadalmi osztályo­kat, kasztokat. Szocializmus, internacialis- mus, communizmus, nihilizmus, kalholikus, protestáns, sémita és antisemita körök, mind az orthodoxia szüleményei. Mi, kik a jelen század élő tagjai va­gyunk, kiknek jelszavunk a haladás, mint amely haladás igen magas a többi száza­dokhoz képest, melynek kimagasló alakjai a művészet, irodalom, ipar, kereskedelem, földművelés, közlekedés terén tűnnek ki. Nékünk, a szellemi élet munkásainak tehát oda kell törekednünk, hogy a két ellentétes elvet, »Modern« és »Orthodoxiát« kiegyenlítve, nem egymástól elváló, egymást elidegenítő társulatokat alakítsunk, hanem egyenlőség, testvériség, szabadság eszméjét törekedjünk átültetni, mert csak ezen elvek azok, melyek a nemzetek jólétét előmoz­dítják. A társadalmi téren a munkásság nyerje meg méltó jutalmát s megszűnt az elége­detlenség ! A különböző felekezetek oszlassák el a válaszfalat a társadalmi téren! Minden felekezet papja, ha jövőjét biztosítani akarja, időnkint menjen az árral, de minden fele­kezet papjának oly szellemi magaslatra kell emelkednie a tudomány, műveltség és intelligenciában, hogy az árt irányítani képes legyen, különben elvész az árral! Ne azt nézzük, ki mily felekezet tagja, hanem kiki saját meggyőződését tartva, a másikat tisztelje; kiki végezze kötelességét a társadalmi téren, az érték igy emelkedik. Ami fő, legyünk édes magyar hazánk­nak munkás, szorgalmas, takarékos, művelt tagjai. A gondviselés okvetlen a béke és jó­léttel jutalmaz igy meg. Pólva Laios. Gerber Ödön. Szinérváralja, 1908. november 8. Elment a minden élők utján. Hirtelen zúzta össze a villám az erős tölgyet. Ma egy hete még jókedvűen járt-kelt, tett-vett a mindig munkás öreg s ma már csak sirhantja jelzi ott a refor­mátus temető magasán, hogy Gerber Ödön ott pihen lent a fagyos föld sziklás kebelén. Halála előtt pár perccel jóízűen falatozva kiment a gyógyszertárba, ahol hirtelen össze­esett s mire a jajveszékelésre előjött emberek a szobába bevitték, már nem volt benne élet. Ked­den temettük el osztatlan, hatalmas részvét mel­lett. Megjelent a temetésen az elhunyt szép csa­ládján kívül Szinérváraljának minden rétegéből olyan szép közönség, mely csak szorongva fért el a gyászház tágas udvarán. A református énekkar gyászéneke után Révész János nagy­bányai ágostai hitv. evangélikus lelkész imádko­zott a szebbnél-szebb koszorúkkal borított ko­porsó fölött. Az imát Sátor Dávid ref. lelkész beszéde követte, melyen hűen jellemezte Gerber Ödönt, mint a munka, a becsület és az egysze­rűség követendő példáját. Az énekkar bucsudala után megindult a hatalmas menet a temető felé. Az egész közönség, mintha gyászünnepel ült volna ! Őszinte részvét mindenütt! A temetőben Révész János lelkész gyönyörű, kerekded be­széde után Sátor Dávid imádkozott, Simon Au­rél pedig meghatottan búcsúzott el a jó öreg »Ödön bécsi«-tói a gyógyszerészek , országos egyesülete nevében, mire lebocsátotlák a kopor­sót a sírba. Dörögve hullott a göröngy a kopor­sóra s e fájdalmás bucsuzásnak a legfájdalma­sabb s legrémitőbb hangján mi tehetetlenül néz­tünk egymásra és sirtunk. Eltemettük tehát. Nyugodjék békében! Azon kedves viszony, melyben lapunkkal Gerber Ödön állott, mint egyik szorgalmas mun­katárs, megköveteli hogy miután elsirattuk, mond­juk meg azoknak, akik nem ismerték őt, hogy miért sirtunk, ki volt Gerber Ödön? Gerber Ödön született 1837. november 28-án Munkácson. Apja Gerber Frigyes gróf Schönborn uradalmának volt vezetője. Anyja Koller Vilma magas műveltségű franczia származású nő, apai ágon elődei már magyar honpolgárok voltak az 1660-as években. Elemi iskoláit Munkácson, majd Ungvárt végezte. A felsőbb iskolákat pedig az eperjesi ágostai ev. kollégiumban Bécsben 1860-ban nyerte el gyógyszerészi oklevelét és Szinérváralján telepedett le. Itt a közéletben kiváló tevékenységet fejtett ki. Ott volt mindenütt, ahol tenni kellett. Patikáját első­rendűvé fejlesztette. A gyümölcsészet terén ki­váló érdemeket szerzett. A községi képviselő- testületnek, a vármegye törvényhatósági bízott­„SZINÉRVÁRALJA“ TÁRCÁJA. Deák Ferenc kéme. Irta: Csoór Gáspár. A szentlászlói emeletes kastély parkjába egymásután perdül be a sok csengős, négyes fogat. Hatalmas szál emberek kelnek ki a kön­nyű, agyagfutó bricskából. A Deák-had — Tár­nokból, Kehidáról, Egerszegről. György, Lajos, József az ismertebbek. Még egy, aki kivállik a familliából, bár fél fejjel kissebb a többinél, de mégis nagyobb valamennyinél: egész ország szeme függ rajta, hite, reménye kiséri minden léptét ezekben a szomorú esztendőkben — Deák Ferencnek. De hát most nem politizálni jöttek az urak. Husvét másodnapja van s ez a nap zalai ősszokás szerint a família legidősebb tagjának van szentelve. Deák Klárának, Oszterlüber József feleségének. Hozzája száll e napon ven­dégségbe az egész famillia, hetedhét várme­gyéből. A politika irányában hát hasztalan szima­tol, bujkál és fülel most az urak közt az a kar­csú szalongavallér, aki hívatlanul is legelsőnek érkezett a házhoz. Fiiess ur ez a barna legény bécsi indigens. Az ördög se tudja miféle szél hordta ide ezt a németet ős Zala legrejtettebb zugába, a Deák-had göcseji fészkébe. Nem tudja ám nem is töri felette a fejét senki. A vendég, nek mig tisztességesen viseli magát, nem néz itt a gyomrába senki. Még kezet is fog vele minden Deák, mikor elibük ment s édeskés mosolylyal segíti le őket a kocsiról Fiiess ur. — No György ur mi újság van Tár­nokban? — Hál Istennek, szépen érik a répám Fiiess ur. »Fliess ur« morog egy germán szakra- mentumot, aminek ez a jelentménye: egye meg a kukac a répádat, nem arra vagyok én kiváncsi! Fiiess ur tudniillik a temészetes dolgok­kal nem törődik. Ő titkokat kutat, minden áron rejtélyes tüneteket, zugást-bugást: komplotot szimatol Göcsejben. Ezért küldték,'ezért fizetik, erről kell neki jelentést tenni Bécsben. Mert Fliesz ur Bécsnek a spiónja, a Deákok, kivált­képen Deák Ferenc oldala mellé kirendelve. Olyan időket éltünk akkor, hogy fizetett Fiiess urakat küldözgettek felülről, még a Deák Ferencek házi tűzhelyébe is! Deák Ferenc egyszerre tisztában volt e küldetéssel. — Ördögöt jött ez ide nyelvünket elta­nulni, földet venni, közzénk telepedni, ahogy mondja. Spión ez a Fiiess ur, gyerekek, vigyáz­zatok előtte a nyelvetekre, még ha tréfáltok is. Hej, tréfából sem szabad már magyarnak lenni! A »gyerekek« (a Deák-család tagjai vol­tak a Ferenc nyelvén) hamar bevették a haza bölcse intelmét s féléve már, hogy Fiiess ur köztük settenkedik, mégse hall egyebet tőlük, minthogy szépen érik a répa, ragyát kapott a dohány, hő ütötte Badacsony tőkéit. Sőt bru­Aki egészségét vissza akarja nyerni vagy azt megőrizni, igyék SZTOJKAI vizet!! TOJKAI BY0BYB01W3I ]mei@s-§® vanyvi Mint üdítő és borviz felséges! ^ Gyógy hatása páratlan! St Számos kitüntetés és orvosi ajánlat! Gyomorbajoknál! Jrsa&í. ideg és cukorbetegségeknél! Vese, máj és vérbetegségeknél! Nemi bajoknál! Főraktár Szinérváralja részére: Neumann Testvéreknél. Főképviselet Magyarország területére: Általános Bank és Takarékpénztár Kolozsvár.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom