Szinérváralja, 1908 (5. évfolyam, 2-52. szám)
1908-10-27 / 44. szám
44. szám. 1908. Október 27. (8) betakartaük. A föld vegyítése trágyával, sovány és műveletlen talajon, nagyon ajánlatos és pedig olyformán, hogy a fagödörből kiásott földrész J/* része ugyanoly mennyiségű marhatrágyával ve- gyittetik s e keverék azután a behányáskor a fagödör alapjára és falazatára hányandó olyképpen, hogy a fagyökértől lehetőleg távol jusson. A fák erős megkötése csak a földréteg megülepedése után 2—3 helyen 8-as alakú kötéssel füzvessző vagy cövekkel. — A gyümölcsfák ültetésére legjobb az őszi időt választani, és pedig fagy előtt. Célszerű ilyenkor a gyümölcsfák trágyázását is keresztülvinni, a mi csak növekedésüket és később termékenységüket fogja fokozni. Gezdasági gépbemutatás Szatmármegyében. A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület folyó hó 31-én délelőtt 10 órakor kezdődőleg Németh Elemér földbirtokos vetési bérgazdaságában Kühne és Nibholson hazai gyárak kukoricaszáríépő gépeivel, valamint Kühne, Fehér Alajos gépgyárosok és a resicai vasgyár legujjabb rendszerű ekéivel gépbemutatást rendez. Ezen gépek, különösen pedig a kukoricaszártépő gépek bemutatását annyival is inkább szükségesnek, jobban mondva aktuálisnak tartjuk most, a midőn az ország számos vidékén takarmányhiány van s a gazdának nagyon is érdekében áll rendelkezésére álló takarmány készletének okszerű felhasználásával állat állományát, annak értékcsökkenése nélkül kitelelni; de máskülönben is a folyton emelkedő közterhek s a nap-nap mellett rosszabbodó munkásviszonyok csaknem kényszerítik a gazdát állattenyésztésének fejlesztésére, mit csakis a helyes takarmányozással érhet el. A kukoricaszártépő gép épen ezért kell, hogy becses legyen a gazda előtt, mert mig a bő tápanyagot tartalmazó kukoricaszár igen nagy része kellő feldolgozás hiányában mint takarmány kárba veszett, addig a szártépő gépek használatánál ez az eshetőség ki van zárva. Az ekéknek, ezeknek a legnépszerűbb talajmivelő eszközöknek bemutatása, az újabb és újabb rendszerűek ismertetése azt hisszük nem szorul bővebb magyarázatra, mert hiszen a gazdának az eke az, ami a katonának a fegyver, mely nélkül egyáltalán nem foghat produktiv munkájához. Ezek indították az egyé- sület vezetőségét e gépek bemutatásának rendezésére, mely célra a gyárosok nem riadva vissza anyagi áldozattól, rendelkezésre bocsátották legújabb rendszerű gépeiket s Németh Elemér föld- birtokos szívesen nyújtott kezet, amennyiben vetési bérgazdaságát átengedte a gépek bemutatására. Most már csak gazdaközönségünkön áll, hogy személyesen meggyőződve a gépek gyakorlati hasznáról azokat birtokukban bevezessék. Nem mulaszthatjuk el felhívni gazdáinkat ez utón is a gépbemutatások minél tömegesebb látogatására, mert ma már csak a racionális gazda boldogulhat. A baromfitenyésztésből mikép lehet.áliandó és nagy jövedelmet biztosítani? A legutóbbi években rohamosan emelkedett nemcsak hazánkban, de a külföldön is a hús ára. Temészetes következménye lett ennek aztán az, hogy a közönség a baromfihús és tojásfogyasztást óriási mérvben fokozta s igy a baromfi és a tojás ára is lényegesen emelkedett. Kétségtelenül bebizonyittatott pedig az, hogy a legolcsóbban állítható elő a baromfihús és tojás csak tudni kell annak módját, mert ismeretes dolog az, hogy nem minden baromfi való hús vagy tojástermelésre s nem minden vidékeken lehet az egyik, vagy másik te- nyészirányt sikeresen folytatni. Ezen fontos tenyésztési ágazat kellő fellendítésére nagyon jó eszközünk van s ez a Hreblay Emil állattenyésztési m. kir. felügyelő baromfitenyésztő szerkesztésével hetenként megjelenő »Baromfitenyésztés« cimü szaklap, mely immár újévtől kezdve a 7-ik évfolyamba fog lépni. Ezen képes heti szaklapot a szerkesztőség (Kolozsvár) mindenkinek, a ki levelezőlapon oda fordul, 3 héten át ingyen és bérmentve küld mutatóul, mert a szerkesztő azt akarja, hogy e hézagpótló lapot minden tenyésztő megismerje s abból állandó és nagy haszna legyen. A »Baromfitenyésztés* felöleli és a legteljesebben tárgyalja a gazdasági és sportbaromfi, éneklő- és díszmadár, galamb és házinyultenyész- tési és értékesítési kérdéseket. Födbirtokosok, bérlők, gazdatisztek, kisgazdák, iparosok és magánzók egyaránt haszonnal és élvezettel olvashalják a »Baromfitenyésztést*, a magyar baromfitenyésztési ügy igaz barátját. Előfizetési ára : egy évre 10 kor,, félévre 5 kor. Előfizetési pénzek e cim alatt: »Baromfitenyésztés* szerkesztősége Kolozsvár küldendők. A Szaímár—Ugocsa vármegyei róm. kath. néptanító egyesület X. Pius Eápa aranymiséjéSZINÉR VÁRALJ A nek — yalamint az egyesület fennállásának 25 éves évfordulója alkalmából Szatmár-Németiben október 29-én, csütörtökön, délelőtt 10 órakor, a »Cecil-egylet* termében diszgyülést tart, melyre az egyesület alapitó-, tiszteletbeli-, pártoló- és rendes tagjait, a tanügy iránt érdeklődőket tisztelettel meghívja az elnökség. A gyűlés tárgysorozata : 1. Ének. Pápai hymnusz. Énekli az egybesereglett tanítóság. 2. Megnyitó beszéd. Őszentsége X. Pius Pápa félszázados áldozári jubileuma alkalmából. Tartja: Ft. Bodnár Gáspár, egyesületi elnök. 3. Az egyesület 22 éves története. Egybeállitotta és felolvassa: Mondik Endre, egyesületi titkár. 4. Gyakorlati tanítás az uj irányú rajzoktatásból. Előadja: Bodnár Alajos rk. püspöki népiskolai tanitó. 5. A pho- nomimikáról. Tartja : Hoffmann József, rk. püspöki népiskolai tanitó. 6. A cselekvés pedagógiája. Tartja: Ft. Bodnár Gáspár, a kir. kath. tanítóképző pedagógiai tanár. 7. Tisztujitás. 8. Indítványok. 9. Hymnusz. A gyűlést megelőzőleg 9 órakor szentmise a székesegyházban. Gyűlés után tisztelgés Püspök ur óméltóságánál. Az egyesület nagyválasztmányának 1908. október hó 7-én tartott gyűléséből. Bodnár Gáspár, elnök. Mondik Endre, titkár. — Jegyzetek, a) Egyhm. hatóság 2044. sz. 1884. »A kör gyűlésein, úgy a központi gyűléseken megjelenő tanítók napidijait és fuvarköltségeit, ha azokat a hitközség nem fedezhetné, fizesse az illető templompénztár; azon esetben pedig, ha innen sem lehetne ezen illetékeket pótolni, az esperes ur megokoltan kérje az egyházmegyei főhatóságot azok kiutalványozására.« b) Szíveskedjenek a gyűlésen való megjelenésüket levelező-lapon minél előbb az egyesület titkárával tudatni, c) Kérjük egyesületünk vidéki tagjait, szíveskedjenek a kath. tanügyre, általában a tanügyre, egyesületünkre, vagy anyagi helyzetünkre vonatkozó indítványaikat az ezekhez fűzött határozati javaslataik szövegezésével a közgyűlést megelőzőleg Mondik Endre titkárhoz beküldeni. Főmunkatársak: Kaba Tihamér dr. és Katona Sándor dr. V. 380—1908. sz. Árverési hirdetmény. Alulírott bírósági végrehajtó az 1881; LX.t.-c. 102.§. értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a szinérváraljai kir.jbiróságnak 1908. évi V.681/2. sz. végzése következtében dr. Curtutiu Cornél szinérváraljai ügyvéd által képviselt Bura Juon komorzáni lakos javára végrehajtást szenvedett lakásán Komorzán községben 10 K és jár. erejéig 1908. évi augusztus hó 7-én foganatosított kielégítési végrehajtás utján felülfoglalt és 621 koronára becsült következő ingóságok, u. m.: lovak, borjú, szekér, 17 méhkas, varrógép és bútorok nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a szinérváraljai kir. járásbíróság 1908. évi V. 681/1. számú végzése folytán 20 K fizetés betudásával, 10 K tőkekövetelés, és eddig összesen 38 K 90 fillérben biróilag már megállapított költségek erejéig, Komorzánban, adós lakásán leendő megtartására 1908. évi október 28-ik napjának délutáui 1 órája határidőül kitüzetik, és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t.-cz. 107. és 108. §-ai értelmében készpénzfizetés mellett, a legtöbbet ígérőnek, szükség esetén becsáron alul is el fognak adatni. Amennyiben az elárverezendő ingóságokat mások is le- és feiülfoglaitatták és azokra kielégítési jogot nyertek volna, ezen árverés az 1881. évi LX. t.-cz. Iu2. §. értelmében ezek javára is elrendeltetik. Keit Szinérváralján. 1908. okt. 13. Páblé Antal kir. bir. végrehajtó. 6504/1908. tkví sz. Árverési hirdetményi kivonat. A szinérváraljai kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy dr. Székely József ügyvéd végrehajtatónak Bereczky Erzsébet és társai végrehajtást szenvedő elleni végrehajtási 266 korona 40 fiilér tőkekövetelés és járulékai iránti végrehajtási ügyében a szinérváraljai kir. járásbíróság területén levő, Apahegy községben fekvő, az apahegyi 6. sz. betétben A. 1. i—9. sorsz. alatt foglalt egész ház, külsőség és szőlőbirtokra 392 koronában és az apahegyi 7. sz. betétben A. 1. 1—4. sorszám alatt foglalt egész ház, külsőség és szőlőbirtokra 295 koronában ezennel megállapított kikiáltási árban az árverést elrendelte, és hogy a fentebb megjelölt ingatlanok az 1908. évi december hó 30-ik napjának délelőtti 10 órakor ezen kir. járásbíróság mint telekkcnvi hatóság hivatali helyiségében megtar-, tandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alui is eladatni fognak. Árverezni szándékozók tartóznak az ingatlan becsárának 10° 0-át,, vagyis 39 K50 f-tés29 K58 f-t készpénzben, vagy az 1881. évi LX. t -c. 42. §-ában jelzett, árfolyammal számított óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. évi LX. t.-c. 170, §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt álszolgáltatni, Kelt Szinérváralján, 1908. évi szept. hó 2-án. A kir járásbíróság, mint tkvi hatóság. Papp István, kir. jbiró. 5966—1908. tkvi sz. Árverési hirdetményi kivonat. A szinérváraljai kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy Teiszthuber János és társainak végrehajtási árverés joghatályával biró önkéntes árverési ügyében a szinérváraljai kir. járásbíróság területén lévő, Borhid községben fekvő, a bor- hidi 146. sz’. betétben A. I. 1—2. sorszám alatt foglalt egész ház és beltelekre 2132 koronában és a borhidi 147. számú betétben A. I. 1—4. sorszám alatt foglalt egész beltelekre 192 koronában megállapított kikiáltási árban az árverést elrendelte, és hogy a fentebb megjelölt ingatlanok az 190S. évi december hó 14-ik napján délelőtt 10 órakor Borhid község házánál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alul is eladatni fognak. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlanok becsárának 10 %-át, vagyis 213 korona 20 fillért és 19 korona 20 fillért készpénzben, vagy az 1881: LX. t-c. 42. §-ában jelzett, árfolyammal számított óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. évi LX. t.-c. 170 §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Kelt Szinérváralján, 1908. évi aug. hó 7. A kir. járásbíróság, mint tkvi hatóság. Papp István, kir. jbiró. Üzletáthelyezés! Tisztelt vevőimet értesítem, hogy vaskereskedésemet a Korona-szálloda helyiségéből a Takarékpénztár épületébe helyeztem át. — Kiváló tisztelettel: MarLovits Lázár, 39—10 vaskereskedő. Értesítés! Van szerencsénk értesíteni, miszerint törlesztéses kölcsönöket egy előkelő fővárosi pénzintézetnél következő táblázattal eszközlünk ki: 20 évi törlesztésre © c" o o\ I> an nuitás. 25 ii ii 7' °/o 11 30 ii ii 6'45‘Vo 11 40 ii ii 5-80% 11 50 ii ii 5'46u/o 11 200.000 koronán felüli kölcsönöknél külön ajánlatot teszünk. A záloglevelek a legelőnyösebben számoltatnak el. Fenti ajánlatunk oly előnyös, hogy érdemes convertálni előbbi kölcsönöket, amelyek bizonyára lényegesen drágábbak. Egyben felemlítjük, hogy több birtok éa házvétél éa eladáaára nézve igen kedvező megbizáaaink vannak és maradunk teljes tisztelettel Eisner Testvérek ingatlan forgalmi iroda (törvényszékileg bejegyzett cég) Szaímár Deák-tér 7. és léi hangszereli részletfizetésre kaphatók (MM! is üschnd hangszeráruházában Budapest, VII., Rákóczi-ut 26. Árjegyzék ingyenI
