Szinérváralja, 1908 (5. évfolyam, 2-52. szám)

1908-10-27 / 44. szám

44. szám. &L 1908. Október 27. tani, hintsünk egy ferdén álló deszkára chlor- calciumot, mely alá egy edényt helyezzünk; a chlorcalcium a nedvességet magába szíván, pép- szerü anyaggá változik s az alá helyezett edény­ben gyűl össze. A pincében előjövő penészgombák ellen, melyek miatt a gyümölcs pinceizt kap, kénezést használunk és pedig úgy, hogy a gyümölcs-el- rakás előtt a pince minden nyílását jól betöm­jük s körülbelül 100 köbméter térfogatú 200 grammként égetünk el s ezután a pincét a gyümölcs betétele előtt nehány nappal jól ki­szellőztetjük. Gyengébb fokú kénezést még akkor is alkalmazhatunk, ha a gyümölcs már helyén van anélkül, hogy a kénfüst annak ártalmára lenne. A világosságot, amennyire csak lehet, összes helyiségeinkből zárjuk ki, hogy ezáltal a szénsav fejlődését megakadályozzuk s a gyü­mölcs érését késleltessük. Miután a gyümölc minden idegen szagot igen könnyen felvesz, minden erősen szagos anyagot, pl. savanyu káposztát, zöldségnemüeket gyümölcsraktárainktól távol kell tartanunk. A gyümölcs eltartására szolgáló padlásokat gyékénnyel terítjük be, hogy ezen elhelyezve a gyümölcsök nyomást ne szenvedjenek. A sima, zsíros tapinlatu héjjal biró őszi és téli almákat előbb a padlásra helyezzük el, hol izzadás folytán fölösleges nedvességüknek egy részét elpárologtatják s ezáltal állandóbbak lesznek. Nagyobb hidegek beálltával a gyümöl­csöt kamrákba vagy pincékbe kell áthelyezni. A gyümölcskamrák vagy pincék állványok­kal látandók el, melyekben a polcok deszkák- vagy lécekből készíttetnek és szegélylécekkel láttatnak el. A polcok egymástól 25—30 cm. távolságra állanak. A durva héjn almákat, milyenek az összes bőralmák, a fáról azonnal zárt helyiségbe vagy pincékbe visszük. He elég tágas helyiségeink vannak, helyez­zük az almát csak egy rétegben el úgy, hogy kelyhükkel lefelé fordítva legyenek s igy a fel­lépő penészgombák annak belsejét annál nehe­zebben támadhassák meg. Tanácsos a gyümöl­csöt csomagoló papírral is befödni, mi által idegen izek felvételét akadályozzuk meg. Hol a helyiségek szűkek, az értékesebb gyümölcsöket több rétegben helyezhetjük egy­más fölé, mindenik réteget papírral választván el, a közönségesebb gyümölcsöket pedig 15—20 cm. vastagon halmozzuk fel. Az őszi és téli körtéket legcélszerűbb a közvetlenül zárt gyümölcskamrákba vinni és ott egy rétegben helyezni el az állványokra. A körtefélék teljes érésüket elérik, mihelyt azok- j nak húsa a szár mellett az [ujjal való nyomás­nak könnyen enged, mikor is az értékesítést azonnal meg kell ejteni. ség, szép, mert egy darab földbeszakadt égbolt. Az Isten átka nem érte, mert nem volt az em­ber hazája; azért szépség is érintetlen s bája homálytalan. Hullámai tisztátlant meg nem tűr­nek s kidobják ismét a mételyes földre ; nincs bennük tespedés, könnyen megindulnak; enge- | delmeskednek a szélnek, mely a szellem képe. Maguk nem rothadnak, mert a kesernyés sót, a bölcsesség sa.vát szomjazzák s élvezik. A ten­ger a termékenység, a fejlődés bölcsője; fölötte lebegett »kezdetben« Az Isten lelke. A legnagyobb erő rejlik cseppjeiben, a gőz, az ember trónjá­nak első zászlósa. Hullámaiban a zsoltáros az Isten dicséretének majd lágyan zsongó énekét, majd dörgő hozsannáját hallja. A tenger a leg­fogékonyabb az ég benyomásaira; tőle veszi szí­nét s vidám, nyílt tekintetét. Az igazi bölcsessé­get is jelzi, mert gyöngyeit s kincseit a mély­ségben rejtegeti; mélységét nem tárja ki senki­nek; vásárt, zajt, utcát, mohot nem ismer; elég magamagának. Hullám. Irta : Kozma Andor. Valaki szenved, akit szeretek — S szörnyűnek érzem már az életet. Minthogyha hullám< tetejérül Völgynek rohanna csolnakom ; Esik le kedvem rémülten, vakon, Szivem vonaglik, elmém majd megőrül. De enyhül im s mosolyg a szenvedő — S már homlokomrul tűnik a redő. Szemembe' fény gyűl, tréja, dal a számra, Ujong szivem s rajongva hisz, Szikrázik elmém — s fel magasba visz Az életkedvnek gyönyörű hulláma. SZINÉRV ÁRALJA A begyűjtött gyümölcsöt szigorúan kell figyelgetni s mihelyt valamelyik rothadni kezd, azonnal el kell távolítani a helyiségből. Az asztali szőlők eltartása különös eljárást igényel. Közönséges felfüggesztés vagy gyékényre fektetés mellett nemcsak alakjukat vesztik el, hanem nedvességükből is sokat párologtatván el, malozsaszerüek lesznek. Asztali szőlőnek a legszebb, ritka bogyóju fürtöket keressük ki és egy kevés venyigét is hozzá vágván, a venyigét állványon elhelyezett vízzel telt üvegekbe állít­juk. A vizet az edényekben időnként ujitsuk meg s a venyigét alsó lapján metszük el több­ször, hogy a nedvvezetés élénkségben maradjon. Jól fejlődött fürtök ilyenformán a gyümölcs­kamrákban egész üdén márciusig is eltarthatok. A szilvafélék mázos edényekben faszénpor vagy szenesitett korpa között marhahólyaggal lekötve hűvös kamrákban vagy száraz helyen a szabadban a földbe ásva 1 — 2 hónapig siker­rel eltarthatok. R. G. HÍREK. Szatmárvármegye a tüdőbetegekért. A temetők ünnepén, halottak napján, a sze­gény sorsú tüdőbetegek szomorú ügye lép előtérbe. Mindenütt visszhangra talál a József Kir. Herceg Szanatórium Egyesület kérő jel­szava: Asszonyok! Leányok! Jó lelkek! Kös­setek a halottaitoknak szánt koszorúba egy szál virággal kevesebbet s azt ajánljátok föl a halál pitvarában levő tüdőbetegek meggyógyitására. Az országban mindenütt rendeznek a szegénysorsu tüdőbetegeknek temetői gyűj­téseket. Nem sokból áll az egész. Négy, öt úri nő megbeszéli a dolgot. A temető bejárója elé tesznek egy ládikát, szekrénykét vagy kosarat. Aztán fölváltva őrzik s fölhívják adakozásra a közönséget. És a közönség a maga irgalom­adományát oly szívesen adja erre a felebaráti célra. Bizony, ha a könyörületnek ez a munkája j divatba jönne, nem 80.000 ember halna meg ] az országban, sokkal kevesebb. Ezrekkel ke­vesebb. Vármegyénk emberszerető alispánja, a fő- szolgabirák, községi elöljárók, hatalmas segít­séggel vannak vármegyénkben. Mintegy 200 gyüjtőtarsoly van a községekben s a mai nap­tól azokba szintén gyűjtik az irgalomfilléreket. Csak aztán ezt a szent vámot senki meg ne tagadja. Lapunkban közzéfogjuk tenni a várme­gyénkben s az egyes járásokban gyűjtött ado­mányokról szóló jelentéseket. S örömünkre szolgálna, ha az áldozatkészségnek az altru­izmusnak tündöklő példáját a mi vármegyénk, városunk nyújtaná. Igen kérjük olvasóinkat, közöljék velünk, hogy hol alakult temetői gyűjtő bizottság ? És általában kérjük, hogy segítsük meg a derék egyesületet, mely a gyűjtött összegből elsősor­ban az életükért nála (és vármegyénkből is) esedező tüdővész betegeket gyógyittatja ki, má­sodsorban uj tüdőbetegeket gondozó házakat épit. Az ügy sikere hölgyeink kezébe van letéve. Győzelmüket hirdessék a fölszántott köny- nyek és a haláltól megváltott emberek hála­imája ! Kitüntetés. Az országos gyümölcsészeli ki­állítás bíráló bizottsága Gerber Ödönt szép gyümölcseiért állami aranyéremmel tüntette ki. Derék munkatársunk újabb sikeréhez annyival is inkább jól esik gratulálnunk, mert ő már sokszor szerzett elismerést a szinérváraljai gyü­mölcsnek és bornak. Kirendelés. Mihalik Géza bányáig, számel­lenőrt a pénzügyminiszter a petrozsényi szén­bányához rendelte ki. Kinevezés. Podmaniczky Károly nagybányai lakost a sátoraljai állami osztálymérnökséghez irodatisztíé nevezték ki. Adomány. Dr. Székely József, ügyvéd a szegénysorsu iskolásgyermekek javára 10 koro­nát adományozott. A nemes cselekedetért kö­szönetét mond a segélyezőegyesület elnöksége. Pályázat segédjegyzői állásra. A nagybá­nyai járáshoz tartozó Erdó'szádai körjegyzőség­ben lemondás folytán üresedésben jött segéd­jegyzői állásra pályázat van hirdetve. Pályázati kérvények november 4 ig a nagybányai főszol­gabíróhoz beadhatók. Drogueria engedélyezés A m. kir. belügy­miniszter megengedte Simon Aurél gyógysze­résznek, misztótfalusi lakosnak, hogy Nagybányán gyógyszerkereskedést (drogériát) nyisson. A nagybányai állami iskolák megnyitása tegnap, október hó 26-án megtörtént. Felfüggesztés A f. hó 12-én, illetőleg 19-én megejtett vizsgálat alapján Cinleánu János és Szőnyi Ilona, özv. Eisdorfer Károlyné, avasfelső- falusi tanítót, állásától felfüggesztették s fizeté­süknek Vä-ad részét a felfüggesztés időtartamára beszüntették. Panasz a posta ellen. Több oldalról az a panasz érkezett hozzánk, hogy a leveleket a postaládákból nem szedik ki s az ajánlott leve­leket nem kézbesítik pontosan. Mig a postahi­vatal figyelmét e tűrhetetlen állapotra felhívjuk, egyúttal kérjük a községi képviselőtestületet, hogy még egy levélhordó félfogadása iránt a nagyváradi postaigazgatóságnál interveniáljon, mert szinte képtelenség, hogy az összes kézbe­sítést egy levélhordó pontosan elvégezze, külö­nösen akkor, ha az egyúttal hivatalszolgai teen­dőket is végez. Polgári párt Szatmárvármegyóben. Érde­kes mozzanat megvalósítása ellőtt ált várme­gyénk közönsége. A megyebizottsági tagoknak egy tekintélyes része »Polgári párt« elnevezés­sel egyesülni óhajt. Az uj pártnak alakulásához a legutóbbi közgyűlésen a polgárság iránt tanú­sított u. n. »gentri-lenézés« szolgál alapul, akik teljes önérzettel és joggal ütköztek meg az el­lenük megnyilvánult nagyúri lenézés miatt. Az uj párt már a közel jövőben fogja alakuló köz­gyűlését megtartani és előreláthatólag számottevő kontingens lesz a vármegyei törvényhatósági élet­ben. Említett negligenciának tudható be, hogy a legutóbbi megyegyülésen csaknem leszavazták az állandó-választmánynak a kulturális célra indít­ványozott «/4V0 pótadót, amelyhez tudvalevőleg a szavazatok 2/s-a szükséges. A szüreti mulatság bevétele 180, kiadása 175 korona volt s igy a szegény gyermekek ja­vára 5 korona jutott. Ezt az összeget Kertész Antal rendeltetési helyére juttatta, Bunkó Vince zenekara az egész mulató közönség megelége­dését és dicséretét érdemelte ki szép játékával. Az öreg ugyan nem volt itt, de veje, Eehér Jani, minden tekintetben méltóan helyettesitette őt. Gyilkosság. Terepen e hó 19-én meggyil­koltak egy Kardos György nevű embert. A gyil­kosok elmenekültek. Nyomozzák. Az időjárás október 20-ra virradó éjjelen annyira kellemetlenre fordult, hogy a szürete­lést sok helyen be kellett szüntetni. A hegyeket reggelre hó borította, utána pedig fagy volt. Most már ismét kellemes, napfényes őszi napo­kat élünk. Államosítják az árvaszékeket. A belügymi­nisztériumban törvénytervezetet dolgoznak ki a megyei árvaszékek s a hagyatéki bíróságokat, illetőleg ezt a ketőtt egy állami hivatal kereté­ben egyesitik. Az árvaszékek államosítása foly­tán a gyámügyeket sokkal hamaráb bonyolítják majd le, mint most. A fák ültetése előtt az egyes fahelyek ki- tüzendők és a fagödrök (lehetőleg mindig őszszel) a talaj minősége és mélysége szerint 1—1 50 méter széles és 0 90—1.00 méter mélyre kiemel­tetnek ; ilyenkor arra kell ügyelni, hogy az alsó leginkább rossz föld, külön és a felső jobb szintén külön elhelyeztessék: utóbbi az ültetésnél leg­alul és közvetlenül a fagyökér mellett, előbbi fö­lül lesz alkalmazandó. Maga az ültetés megkez­dése, miután a magastörzsü fáknál 6—5 cm. vastag és 2.50—3 00 méter hosszú fakarók beál- littattak, 2—3 személy által foganatosittatik. Egyik (a legügyesebb) munkás az ültetendő fa törött és zúzott gyökérrészeit teljesen levágja s a többi gyökeret kevéssé olykép rövidíti meg, hogy a metszés felületei alul feküdjenek s a ko­ronaágat Vs hosszig kifelé álló szemek fölött elnyesi. Ekkor a fát az időközben a többi mun­kások által félig betöltött fagödörbe helyezi, az egész, még kívül heverő földet behányatja és a fát folytonosan rázva (hogy a föld a gyökerek közé is kerüljön) oly magasra fölhúzza, hogy az a gyöknyakkal — a fagödör mélységéhez képest— 10—20 cm.-rel magasabban álljon, mint a körül­levő talajszin. Mfütán a fa körül a gödörnek meg- felelőleg legalább 1 méter széles tányéralaku földsánc lett emelve, amaz 1—2 kanna vízzel jól megöntöztetik (beiszapoltatik,) a keletkezett föld- nyilások betömetnek, a fa, hogy ülepedhessen, lazán megkötöztetik s a földtányér legalkalma­sabban marha-trágyával 10—20 cm. magasságban

Next

/
Oldalképek
Tartalom