Szinérváralja, 1908 (5. évfolyam, 2-52. szám)
1908-10-20 / 43. szám
43. szám. évi október hó 12-én, délelőtt fél 11 órakor, ' életének 51-ik évében hosszas szenvedés után történt elhunytét. A megboldogultnak földi 1 maradványai folyó hó 13-án, d. u. 4 órakor j fognak az ev. ref. egyház szertartása szerint az apai sirkertben örök nyugalomra helyeztetni. Apa, 1908. október 12-én. Áldás és béke poraira! „Nagy Sándorné szül. Peleskey Mariska neje. Özv. Peleskey Sándorné szül. Szabó Mária anyósa. Nagy Károly, Nagy Mariska férj. Mező Károlyné, Nagy Bálint, Nagy Berta férj. Rohay Gyuláné, Nagy Kálmán, Nagy József testvérei. Mező Károly, Rohay Gyula, Peleskey Pál, Papp Antal sógorai. Nagy Károlyné szül. Rónay Anna, Nagy Bálintné szül. Strohmayer Török Amália, Papp Antalné szül. Peleskey Ilona sógornői. Győztes ajánlat. A felsőbányái állami alkalmazottak fogyasztási szövetkezete lisztszállitását Kepes Testvérek szinérváraljai cég nyerte el. Szüret. Kevés szőlő, sok must. Ez jellemzi a mi szüretünket. A rothadás és jégverés után kevés szőlőnk volt s azt hittük, hogy a félig száraz fürtökből alig kapunk valamelyes nedűt. Általában azt lehet mondani, hogy a várakozáson felül duplán beütött a must, bár az is tény, hogy a minőség jóval alul marad az előző évieknek s az ár is alacsony. 24—28 fillért adnak literjéért. Országos vásár. Az e hó 12-én Szinérváralján megtartott országos vásárra felhajtatott 600 drb, szarvasmarha, 150 drb ló, 20Ö drb sertés. Ebből olcsó áron mintegy negyedrésznyi kelt el átlag. Nópfölkelői szemle volt községünkben e hó 16- és 17-ik napján. A rendes katonasorból kivénüll bajtársaink tisztes polgári pocakkal állottak Nagy Lajos, százados előtt, kit egy valóságos freiter (őrvezető) helyettesített. A sztojkai vizröl szóló hirdetésre olvasóink figyelmét felhívjuk. A néma bűn. Egy onanista vallomásai. Öngyilkos ifjú végrendelete. Közrebocsájtja: Váradi Endre. Ára 2 korona. Ma a midőn a modern törekvések mind azt a célt szolgálják, hogy az ifjúság — mely a jövőnek erős oszlopa kell, hogy legyen — felvilágosítást nyerjen a sexuális élet mistikus homályba burkolt rejtelmeiről, nem érdemeden munkát végzett a fenti mü kibocsájlója akkor, amikor az iljukor egyik legsúlyosabb — és végeredményében legveszedelmesebb — bűnét viszi a közönség elé igaz történet alakjában, hogy felvilágosítson mindenkit — úgy a szülőket, mint gyermekeiket — mily veszedelembe rohan az, aki szervezetével bűnös manipulátiót végez. A szülő, ha súlyt helyez arra, hogy ép értelmüségek szolgálják a jövő nagy céljait gyermekeikben; az ifjú, aki saját vesztébe rohanni nem akar, mind olvassa el ezen ocsmány szenvedélyt tárgyaló müvet, melyet éppen a riasztó hatása miatt kellene különösen a városban élőkkel megismertetni. A könyv díszes kiállításban jelent meg és kapható a bizományosnál: Schimkó Gyula könyvkereskedő Budapest, VI., Teréz-körut 32. Azokról és azoknak, akik sírnak! Magasztos hivatalomnak szomorú kötelessége az, hogy gyakran kell koporsó mellett, jajongó, könnyező, síró emberek között állanom; sokszor kell megjárnom a temető útját és igen sok nagyrabecsült, szeretet szivet sírba kisérnem . .. ! Ilyenkor szemlélem a könnyeket, hallgatom a sírást és elgondolkodom: milyen jó a Gondviselő Isten! Jó, ha büntet — jó, ha áld. Jó, ha felemel, jó, ha lesújt. Jó, ha kínzó szenvedéssel próbál; jó, ha könnyekkel megvigasztal! Valóban a jó Isten gondviselő keze a könnyeknek fontos szerepet juttatott az életben. És milyen sok — sokféle a köny! Lelke mélységes bánatában könnyeket hullat öreg és ifjú; csecsemő és agg; dús és szegény; király és rabszolga egyaránt! Irigyeljük csak e könnyek szerepét — figyeljük meg azokról, kik sírják e könnyeket és fordítsuk e mefigyelést vigasztalására a síroknak! A családi szobában, bölcsőjében sir keservesen az apró édes gyermek ... Jó anyja ott áll bölcsője mellett . . . aggodalommal kutatja a bánat okát . . . Ugyan mi fakaszthat ennyit könye az élet előcsarnokában . .. ? miért hullat az az ártatlan pici gyermek gyöngyöket abba a nagy folyóba, melyet keservnek nevezünk ?... Hiszen a gyermek fájdalma ha nem testi fájdalmi, akkor csak sejtelem... ?! Óh — nem fájdalmas könnyek SZÍN ÉR VÁR ALJ A ezek. Gyermekbánat... gyermekkönyek... dajka dala elaltatja... anyja csókja mcgcnyhili... édes álom meggyógyítja! De növekszik a gyermek; már iskolába jár. Oh sokszor olt kezdődik első gondja, első fájdalma a kötelességgel. Nem arról a kis divatbáburól szólok, akire már jó korán reá rakta a selymet, a bársonyt, a piperét a hiuságos szülői kéz . . . hanem arról a többi gyermekről.. . Hányszor sózza meg könnyeivel az Ínség, vagy szegénység száraz kenyerét az a szegény iskolás gyermek . . . hányszor csalódik az első barátság kristálytiszta érzelmében . .. keserű könnyekkel fizetheti sokszor meg társainak bánialmait, kik róják, ostorozzák kopott ruhájáért, szegénységéért, testi fogyatékaiért, hibás atyjáért, anyjáért, mások bűnéért, saját szerencsétlenségéért ? Az árvaság bubánala is csak a gyermeket éri... a mellőzés, kizáratás, a sértett önérzet keserűsége is hányszor ül a gyermek mellé oda az iskola padjaira és könnyeket csal sokszor, igen sokszor fájdalmas szemébe ! . . . De ezeknél a könnyeknél szomorúbb, kin- zóbb, fájdalmasabb a szülői szív zokogása! Mikor az a szülői szív keserű fájdalommal sir a gyermek hálátlanságán; mikor az az apa és anya, ki szeretetének aranyvetéséért keserű könnyek közt zord gyűlöletet, rut hálátlanságot arat gyermekétől, kit szive alatt hordott, kit oltalmazó szüreteiével és kezével nevelt! Méltó a tiszteletre a gyász könnye és a részvét, a szánalom könnyezése. Ritka az öröm könnye — oh sokkal ritkább, mint a bánaté! Ha örvendetes alkalmakkor könnyeket hullatunk, talán a múlandóság, talán az ártatlanság örök törvényének akarunk elismeréssel áldozni . . . hiszen a viszontlátást, amelynek könnyek közt örvendünk, válás előzte meg, hiszen az üdvözlést, ahol örömkönnyeket sírunk, bucsuzás követi — talán ezért siratjuk örömkönnyekkel, ami lelkűnknek olyan édes, de ami viszont olyan villámgyorsan elrepül. . . ! Nagyon keserűen fájdalmasak azok a köny- nyek, amelyeket boldogtalan balsorsunkban sírunk, visszaemlékezve az elmúlt boldog időkre . . . de édesen fáj az a köny, melyet boldogságunkban szentelünk a boldogtalanságnak . . . eszünkbe jutnak távol, vagy sírban fekvő kedveseink ... kik örömünkben részt nem vehetnek . . . milyen édes fájdalommal folynak köny- nyeink ilyenkor . . .! De a köny hatalom is! A köny kiengesztel, bocsánatra indít; megolvasztja a rideg szenvedő szív jégfalát... a mely bűnös sírni kezd a fölött a biró méltán gyakorolhat irgalmat; a hol még könny van, ott a bűnben ép úgy várható javulás, mint a bánatban vigasztalás! A kis okból való könyhullatás együgyü, nevetséges; de sírnak az emberek tettetett, hamis könnyeket is, mint a hogyan meghamisítják a nemes ércet és mindent, ami az életben szép, értékes és tiszteletreméltó. Végül a köny néha, jutalom! Istenem! képzelhető e ridegebb halál, mint meghalni sira- tatianul és amint képzelhetni-e édesebbet, mint sírban nyugodni . . . virágok alatt, melyeket a szerető s2iv gyengéd kegyelete ültetett és melyeket szeretteink könnyeinek harmata öntöz ? ! Örömben, bánatban van az igazi egyenlőség. Örömében, bánatában könnyet ejt, sir a koronás király és az utszéli koldus, minden ember egyaránt és ha egymás bánatában részt vesznek az emberek, soha sem nélkülözik akkor egymás részvételét. Könnyet csak könnyel fizethetünk meg! Senki sem olyan csekély, hogy a fájdalom, szenvedés, a bánat el ne érje, a boldogság, az öröm meg ne találja, viszont senki sem olyan nagy, hogy a bajt, szenvedést, szomorúságot kikerülni tudja és hogy minden örömről lemondhasson. A köny mindnyájunknak közös, de a jó Isten gondviselő kezéből értékes tulajdona, drága kincse! Főmunkatársak: Kaba Tihamér dr. és Katona Sándor dr. 608—1908. V. szám. Árverési hirdetmény. Alulírott bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. törvénycikk 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a szatmárnémeti kir. törvényszéknek 1908. évi V 6927. számú végzése következtében dr. Kaba Tihamér szinérváraljai ügyvéd által képviselt az »Apai bank részvénytársaság< bej. cég javára végrehajtást szenvedettek lakásán Aranyosmedgyesen 245 korona és jár. erejéig 1908. évi szeptember hó 11-én foganatosított kielégítési végrehajtás utján lefoglalt és 504 koronára becsült következő ingóságok, u. m.; házi bútorok és képek nyilvános árverésen eladatnak. 1908. Október 20. (3) Mely árverésnek a szinérváraljai kir. járásbíróság 1908. évi V. 460/2. számú végzése folytán 245 korona tőkekövetelés, ennek 1908. évi julius hó 17. napjától járó 6% kamatai, '/,°/o váltódij és eddig összesen 88 korona 47 fillérben biróilag már megállapított költségek erejéig, Aranyosmedgyesen alperesek lakásán leendő megtartására 1908. évi október hó 2'2-ik napjának délelőtti 9 órája határidőül kitflzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t.-c. 107. és 108. §-ai értelmében készpénzfizetés mellett, a legtöbbet Ígérőnek, szükség esetén becsáron alul is elfognak adatni. Amennyiben az elárverezendő ingóságokat mások is le- és felülfoglaltatták és azokra kielégítési jogot nyertek volna, ezen árverés az 1881. évi LX. t.-c. 102. §-a értelmében ezek javára is elrendeltetik. Szinérváralján, 1908. évi október hó 5-én. Páblé Antal kir. bir. végrehajtó. 5760-1908. tkvi sz. Árverési hirdetményi kivonat. A szinérváraljai kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy dr. Székely József ügyvéd végrehajtatnak, Kocz Juonné szül. Pintye Marikucza végrehajtást szenvedő elleni 199 korona 67 fillér tőke- követelés és jár. iránti végrehajtási ügyében a szinérváraljai kir. járásbíróság területén levő, Bujánháza községben fekvő, a bujánházai 112. sz. tjkvben A. I. 1. sor. 159. hr. sz. alatt foglalt ház és beltelekre 808 koronában, és a bujánházai 438. sz. tjkvben A, I. 1—9. sor. 1208, 1211, 1229, 1283, 1311, 1331, 1394, 1399, 1481. hr. sz. alatt foglalt egész külső birtokra, tehát az 1881. évi LX. t.-c. 156. §-ának a) pontja alapján a Kocz Juon (nős Pintye Marikuczával) jutalékára is 240 koronában ezennel megállapított kikiáltási árban az árverést elrendelte, és hogy a fentebb megjelölt ingatlanok az 1903. évi november hó 19-ík napján délelőtt 10 órakor Bujánháza község házánál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alól is eladatni fognak. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlanok becsárának 10%-át, vagyis 80 K 80 fillért és 24 koronát készpénzben, vagy az 1881. LX. t.-c. 42. §-ban jelzett árfolyammal számított óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 188Í. évi LX. t.-c. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Szinérváralján, 1908. augusztus 3. A kir. jbiróság mint tkvi hatóság. Papp István kir. jbiró. 17045—1908. urb. sz. Hirdetmény. A szatmárnémeti kir. törvényszék, mint úrbéri bíróság közhírré teszi, hogy Atyám László és társainak a szinérváraljai 606. sz. tjkvben 1308. hr. sz. alatt felvett 292 holdnyi úrbéres erdő felosztásának bírói jóváhagyása iránt beadott kérelme folytán a feloszthatóság kérdésén felül, annak kinyomozására, hogy a felosztott területre kik a jogosultak s hogy azok valamelyike nem mellőzte- tett-e? határnapul az 1908. évi nov. hó 9. napjának délelőtti 9 óráját Szinérváralja községébe a község házához Hunyor Ödön kiküldött, kir. törvény- széki biró elé kitűzte s ez időre és helyre az összes jogosultakat, a törvényes következmények terhe alatt és oly hozzáadással idézi meg, hogy az eljárás további folyamán személyenkénti idézés vagy értesítés elvárása nélkül érdekeik képviseletéről gondoskodjanak. A szatmárnémeti kir. törvénvszék, mint úrbéri bíróságnak 1908. évi október hó 9. napján tartott üléséből. Olvashatatlan aláírás s. k. _____________________jegyző.______________ Üz letáthelyezés! Tisztelt vevőimet értesítem, hogy vaskereskedésemet a Korona-szálloda helyiségéből a Takarékpénztár épületébe helyeztem át. — Kiváló tisztelettel: Markovits Lázár, 39—10 _________vaskereskedő.______________ El adó cimbalom. Egy jó karban levő pedálos oimbalom-----jutányos áron eladó. Fe lvilágosítást ad a kiadóhivatal.
