Szinérváralja, 1908 (5. évfolyam, 2-52. szám)
1908-02-04 / 6. szám
hagyott, a csábitó ígéretek már kevésbbé vonzák 1 az embereket, hanem annál tömegesebben tértek I és térnek haza honfitársaink messze idegenből. A hirtelenül jött és nagyarányú visszavándorlást kissé megdöbbentette az illetékes köröket, mert hát oly tengernyi embernek télnek kellő közepében munkát adni igen bajos, sőt lehetet- j lenség. Azért a kormány ennél a kérdésnél mégis bölcsen viselkedett, mert a legmesszebbmenő kedvezményekben részesítette a visszavándorló- kat és a java részüknek munkát is juttat, sőt nyilvánvalóan valamennyien kenyérhez jutnak, ' mert hát most már kötelezettségei vannak a kormányzatnak a visszatérő honfitársainkkal l szemben. És folynak mostanában nagyban a szakta- nácskozmányok a ki- és bevándorlás kérdéséről, hogy végre-valahára egyszer már miként lehetne ezen kényes ügyet dűlőre juttatni. Sok értékes felszólalás volt ebben a tárgyban és mindamellett tanúskodik, hogy komolyan veszik ezt az égetően megoldásra váró kérdést. A kivándorlást folytatólag meggátolni, a lelketlen, kivándorlási ügynököket lehetetlenné tenni, munkát, tisztességes megélhetést adni a kivándorolni szándékozóknak és ugyanekép cselekedni a visszaván- dorlókkal. Ha állandóan felszínen tartjuk ezt a nagyhorderejű ügyet, ha csakugyan külön osztály fog lelkiismeretesen működni ebben az irányban, akkor a siker elmaradhatatlan, s nem telik liosz- szu időbe, hogy nálunk nem fog többé szóesni kivándorlásról, legfeljebb még egy ideig aktuális lesz a, visszavándorlás. És a nemzet tetemesen megfog erősödni és a tetterős, munkáskezek serényen hozzájárulni fognak az ország fölvirágoztatásán, a mezőgazdaság, az ipar emelkedni fog, a kereskedelem nagyobb lendületet vesz, a drágaság alább fog szállni és egy szebb egy boldogabb jövő képe fog kialakulni előttünk. Adja isten, hogy úgy legyen! 1907. El. 115/3. Hirdetmény. A szinérváraljai kir. járábiróság 1908. évi ügyvitele és ügykezelése tárgyában. A) Ügyvitel: 1. Szilágyi Tihamér kir. járásbiró az elnöki és igazgatási teendőkön kívül ellátja azon sommás perek elintézését, melyekben az alperesek nevének kezdőbetűje A-tól bezárólag J-ig terjed. (Sp. I. alatt.) Ezenkívül ellátja az anyakönyvi kiigazítási ügyeket és a polgári megkeresések elintézését, a sommás szóbeli keresetek felvételét az idézés nélküli tárgyalásra megjelent felek ügyeit, s az egységes eljárásra vonatkozó ügyeket, nemkülönben a kir. közjegyző helyett ennek távolléte, vagy akadályoztatása esetén teljesítendő cselekményeket és az újított sommás perek egy részét. 2. Papp István kir. járásbiró végzi az ösz- szes telekkönyvi ügyeket és a helyettes vizgáló- birói teendőket. 3. Dr. Székely Farkas, albiró intézi azon (2) 1908. február 4. _______________________ dogmákat, felépitik és e kinai falon túl látni egyáltalán nem tudnak, vagy nem is akarnak. A professor homlokán nehéz izzadság cseppek gyöngyöztek s alig birta kinyögni: — De kérem a tudomány mai álláspontja A koponya epésen felkacagott — A tudomány mai álláspontja?! Tudtam, hogy erre hivatkozik. A hivatalos tudomány mindig erre hivatkozik évezredek óta, a j Gallilei, Kepplert elitélő papok is erre hivatkoz- ; nak. Voltát, a békák táncmesterét pedig egyszerűen kinevették . . . Erről tehát ne is beszéljünk ... Az önök eszközei — drága professo- | rom — még mai is rendkívül korlátoltak és gyermekesen naivak. Maga a kutatás ugyan, a haladás egyetlen biztosítéka, de nagy kérdés, hogy az idővel folyton változó igazságok megérik-e egy egész emberi élet minden örömét és gyönyörűségét ? ... Én mondom, hogy nem, nem 1 — rikácsolta az éles hang. Önök, a mai kor reális tudósai, tulajdonképen a legnagyobb ideálisták, állomképeket üldöznek, légvárakat ostromolnak . . . Hát a csontok méreteiből, összehasonlításából akarja ön kimagyarázni a fajok kiválását és az emberi értelem evolúcióját ? . . . Oh, oh balga ember! Lássa, én is kutattam, böngésztem egész életemben mint ön s most látom csak be, hogy a dicsőség amit kerestem SZ1NÉRVÁRALJA sommás pereket, melyekben az alperesek nevének kezdőbetűje K-tól Z-ig terjed (Sp. II. alatt) ezenkívül ellátja a hagyatéki polgári vegyes és a végrehajtás ügyek elintézését s az újított sommás perek másik részét. 4. Kauton Miklós kir. albiró végzi az ösz- szes büntető ügyekre vonatkozó panaszok, fel jelentések és megkeresések felvételét és elintézését, nem különben a vizsgálóbírói teendőket, s a fizetési meghagyás iránti kérehnek és megke- 1 resések felvételét, s elintézését. B) Jegyzői irodák. (Ügykezelés) 1. Az I-ső számú jegyzői iroda kezelője: Vasvári Emil írnok. Ez irodában az elnöki, sommás perek, végrehajtási ügyek, polgári megkeresések, egyezségi és anyakönyvi kiigazítási ügyek lajstromai vezettetnek, — ezenkívül kezeltetnek az anyagszerszámodás, könyvjegyzék és bútor leltárak, valamint a beadványok elhelyezésére szolgáló gyűjtő szekrény — végül itt teljesittetik az elnöki ügyek kiadományozása. 2. A Il-ik számú jegyzői iroda kezelője: Rózenbaum Gyula írnok. Ez irodában az ösz- szes büntető ügyek lajstroma és az idegen hatóságok kézbesítési jegyzékei végeztetnek, nem különben a polgári és büntető ügyek kiadományozása teljesittetik. 3. A Ill-ik számú jegyzői iroda kezelője: Almássy Zoltán Írnok. Ez irodában az örökösödési, polgári vegyes ügyek és a fizetési meghagyások lajstromai végeztetnek, nem különben a polgári és büntető irattári teendők teljesittetnek. 4. A telekkönyvi iktatói és kiadói teendőket, Fodor József írnok, a telekkönyvi irattárnoki teendőket pedig Vaskovits János írnok teljesitik. Törvénynapokul, melyeken a felek ügyeik tárgyalására idézett nélkül is megjelenhetnek, ünnep- és vasárnap kivételével mindennap délután 3—4 óráig terjedő időköz jelöltetik ki. Szóbeli keresetek, kérelmek, panaszok és feljelentések minden csütörtökön délelőtt 9-től 12 óráig vétetnek fel. A jegyzői irodák, továbbá a polgári és büntető irattárak a felek részére hétköznapokon délelőtt 9-től 12 óráig, ünnep- és vasárnapokon pedig délelőtt 0-től 10 óráig állanak nyitva. A telekjegyzőkönyvek a telekkönyvtár helyiségében hétköznapokon délelőtt 10—12 óráig és délután 2—3 óráig, ünnep- és vasárnapokon pedig délelőtt 9—11 óráig tekinthetők meg. A telekkönyvi iktató hétköznapokon délelőtt 9—11 óráig, délQtán 3—5 óráig, ünnep és vasárnapokon pedig délelőtt 9—11 óráig, — mig a telekkönyvi irattár hétköznapokon délelőtt 10—12 óráig, — délután 2—3 róig, ünnep- és vasárnapokon pedig délelőtt 9—11 óráig állanak a felek részére nyitva. Ezen időn kívül sem a jegyzői irodákban, sem a teiekkönyvi iktató és irattárban sem a telekkönyvtárban értesítések nem adatnak és beadványok el nem fogadtatnak, hanem ezeket | a gyiijö szekrénybe kell elhelyezni, mely naponként délelőtt 11 és délután 4 órakor ürittetik ki. Kelt Szinérváralján, 1908. évi január hó 1. Szihifßf/i l'ilnnm-f. kir. járásbiró. üres fantom, leélt éltem egy színtelen sivatag, fáradtságom pedig hiábavaló volt. Schultz dühös replikával akart kirukkolni, de megszólalt a másik koponya: — Tisztelt uraim, én fiatalon haltam meg, nekem nem volt módomban a tudást garmadába gyűjteni, igaz, hogy nem is volt valami erős oldalam a tudomány, de volt fiatal szép kedvesem ... És most úgy érzem, hogy csak az ő iránta érzett olthatatlan nagy szerelmem maradt meg bennem, a mi földi. A többi elmosódott, elfakult. Emlék, tudás, ábránd mind elmúlt, kihunyt, egyedül a szerelem él a síron túl is a maga ragyogó teljes pompájában. Tisztelt professor, szeretet ön valaha ? — Ostobaság! — kiáltott fel Schultz tanár és oly erővel ugrott fel karosszékéből, hogy majd feldöntötte az íróasztalt. Körülnézett és csodálkozva dörzsölte meg a szemeit. Szivarja még ott füstölgőit az asztal szélén és villanylámpa kékes fénykörébe gúnyosan vigyorgott a két fehér koponya. — Az ördögbe is elaludtam szólt, és egy nagyot szippantott szivarjából . . . * * * — Másnap reggel kedélyesen megreggelizve munkához látott. De amint a tollat kezébe vette, fülébe csendült a tegnap esti diskurzus: — A szerelem a siron túl is él! Dühösen Szatmárvármegye II. Rákóczi Ferencért! Mióta a bujdosó fejedelem hamvai hazai földben pihennek, általános óhajjá vált, hogy a dicső nemzeti fejedelemnek méltó szobor emeltessék. Nagyarányú mozgalom indult meg egy monumentális lovasszobor alkotása iránt s gróf Andrássy Gyula és a nagynevű Rákóczi historikus: Thaly Kálmán védnöksége alatt bizottság alakult, mely az eddig egybegyült alap kiegészítésére nyereményekben gazdag sorsjátékot rendez. Az egy koronás sorsjegyek főnyereménye negyvenezer korona. Vannak ezenkívül tízezer, hatezer, ötezer továbbá több kétezer és ezer koronás és kisebb nyeremények. Az összes nyereménytárgyak értéke 90.000 korona. Ezeket a hazafiascélu sorsjegyeket most küldte meg a bizottság Szatmárvármegye közönségének, megyénk urhölgyeit pedig felkérte a sorsjegyeknek ismerőseik körében terjesztésére. Vármegyénk fiai a dicső kuruc időkben fegyverrel kezükben álltak Rákóczi mellé s nem egy család ma is kegyelettel őrzi fegyverforgató ősének emlékét, a ki Rákóczi zászlaja alatt harcolva ontotta vérét hazánk szabadságáért. A nagy Rákóczi ércemléke egyúttal a nagy idők és a benne élt kuruc hősök emléke lesz, járuljon tehát hozzá minden magyar, hogy az önzetlen hazaszeretet eszményképének monumentális szobra felállítható legyen. Adóssága ez a magyarnak az önzetlen hazaszeretet eszményképe iránt s bizony restelkednünk kell, hogy ily későn hozzuk meg áldozatunkat a dicső Rákóczinak, aki hazájáért, a mi szabadságunkért, — családi tűzhelyét boldogságát s minden földi javát föláldozta. Tegyük jóvá a mulasztást ! Hölgyeink! Járjanak elől jó példával! A sorsjegyek nyilvános húzása március 15-én lesz Budapesten a m. kir. lottóigazgatóságnál (IX kér. Vámpalota). A központi sorsjegyiroda Budapesten, IX., Borárus-tér 2. szám alatt van. 6. szám. HÍREK. Egyháztanácsos választás. A szinérváraljai róm. kath. egyháztanács a Burghoffer , János halálával megüresedett helyre Stauder Jánost választotta meg szótöbbséggel. Eljegyzés. Berinde Mihály végzett papnövendék, a helybeli gör. kath. lelkész fia, múlt hó 26-án eljegyezte Ciontea Demeter szakállasdom- bói gör. kath. lelkész leányát, Elvirát. Képviselőtestületi gyűlés. Szinérváralja község képviselőtestülete e hó 1-én gyűlést tartott Neupauer János, tb. főszolgabíró elnöklete alatt. Neupauer elnöklése csak addig tartott, mig a képviselőtestület a múltkori választás alapján megalakult. (Hát a fellebbezés ? Szerk.) A rendes tárgysorozatot Bárány Béla, biró elnöklete alatt tárgyalták le. A határozatokat a következőkben ismertetjük. Szabó József és Rákolcza Irén illetékessége nem ismertetett el. A magyar- szőllősgazdák egyesülete arra kérte a községet, kapott végtelenül száraz, de éles analizissal készülő nagy művének folytatásába . . . Hiába a fekete betűk, mint apró kis gnómok ugrálni táncolni kezdtek előtte és élesen hallotta gúnyos hahotájukat: — Tisztelt professor! Szeretet ön valaha ? A percek múltak és bár igyekezett megfeszíteni minden figyelmét egyre azon kapta rajta magát, hogy ábrándozik mint egy szerelmes kis diák. Hogy miről ? Édes Istenem, egész semmiségekről. Régen ködbe tiint rózsás arcok, megfakult virágok, elnémult dallamok zsibongtak körülte . . . Hiába csóválta, a kemény, fegyelmezett koponya ez egyszer felmondta a szol- gálatott. Lelkének olyan húrjai lettek megpendítve, melyekről azt hitte, hogy örökké pihenni fognak. Boldog nyugalmát sajnálni kezdte és szörnyen dühöngött. Hirtelen lecsepta a tollat felugrott és kinyitotta az ablakot. A húsvéti harangszó lágyan ringatózott a langyos tavaszi levegőben, lent az utcán vidám mosolygó emberek sétálgattak és a virágos kalapok alól nevető leányarcok tűntek elő. És Schultz professor nagyon, de nagyon furcsán érezte magát . . &
