Szinérváralja, 1908 (5. évfolyam, 2-52. szám)

1908-08-25 / 35. szám

(2) 1908. Augusztus 25.

SZÍNÉ R V ÁRALJA

85. szám.

zadban kisebb-nagyobb birtokot szereznek vagy megtartanak a gróf Teleki, gróf Kornis, gróf Barkóczy, báró Vécsey, báró Wesselényi, Becsky, Eötvös, Darvay, Máthay, Szilágyi, Vetéssy, Vankay, Tholnay, Dobay, Ottlik, Szerdahelyi, Sármv, Balogh, Jakab, Nagy, Gáspár, Rettegi, Vásárhely, Dedécs, Fekete, Magyary, Kanizsay, Tholdy, Hunyor, Halabory, Szabó, Dezső és Németh családok. A múlt század közepéig ezeken kívül jelentékeny birtoku családok voltak a Dobay, Kolozsváry, Berecky, Tar, Kelemen, Ujfalussy, Kovács, Bodnár, Papp, Mándy, Pápay, Benkő, Csernátonv, Lengyel, Bajnóczy, Vajda, Marthy, Lázár és a Boross családok, továbbá a minoriták. Most nagyobb birtokuk van Papolczy Bélának, Kávássy Sándornak, Mándy Zoltánnak és a róm. kath. egyháznak.

A római katholikusok mai szép templomát 1421-ben építette Báthory Zsuzsánna. A reformációkor az egész város magyar lakossága felvette az uj hitet és a templom is az övé lett. A XVI. és XVII. században többször dúlták fel a várost ellenséges hadak. 1605-ben Básta hadai, 1677-ben Wesselényi István foglalta el, 1717-ben a tatárok égették fel. A templomnak is csak a falai ma- redtak meg. A helység csaknem megszűnt, a házak romban hevertek, a templomot fölverte a dudva és farkasok tanyáztak benne. A nép a hegyek tövébe vonult s a pataknál kis fatemplomot épített magának. A század közepén oláhok özönlöttek be és telepedtek meg. 1753-ban kath. egyház alakult, amely elfoglalta a régi templomot és használhatóvá tette. A templom azonban 1848-ban leégett s csak 1870-ben épült fel ismét. A reformátusok 1756-ban építettek fatemplomot s 1796-ban kőtemplomot. A gör. katholikusok temploma 1882-ben épült.

A város határában, hegyoldalon fekszik Mándy Zoltán emeletes, szép kastélya, honnan remek kilátás nyílik a távoli vidékre. A kastélyt Mándy Bertalan építette 1870 ben. Berendezéséből kiemelendő a több mint ezer kötetes könyvtár, számos régi családi festmény és egy Mátyás korabeli nagybecsű gothikus Mária-szobor borostyánkőből faragva, fején arany koronával.

A községhez tartoznak az Attyim, Fényes, Kávássy, Klein, Nagy, Papolczy, Úrbéres tanyák, továbbá a Barátok és a róm. kath. egyház tanyája. Mint nagyobb gazdaság, a Papolczy Béla berendezése van ismertetve.

Még részletesebben s kellő hűséggel tárgyalja vármegyénk enciklopédiája Szinérváralja földrajzi, kulturális, gazdasági és történelmi viszonyait. Figyelembe sem vehetjük a festői leírás mellett a történelmi adatok szembetűnő helytelenségét, ami a história számított hatását nem sokkal csökkenti. Bizonyos büszkeséggel olvassuk nagynevű férfiaink szereplését, kik nemcsak a vármegye, hanem olykor az ország ügyeibe is befolynak. Viszont el nem titkolhatjuk kételyünket, vájjon a jövő szereplése községünknek méltó lesz-e a megörökítésre?

r

Állami faipari szakiskola Szatmáron.

A szatmárnémeti állami faipari szakiskola célja: szakképzett iparossegédek nevelésével a hazai faipar fejlesztése, különösen pedig az asztalos és esztergályos ipar korszerűvé tételéhez szükséges szakképzettség terjesztése. Ennélfogva felkarolja a bútor és épületasztalosságot és esz- tergályosságot és ehhez képest nyújtja mindazon elméleti és gyakorlati ismereteket, amelyekre az ezen iparágak terén működő művelt iparosoknak szükségük van.

Ezenkívül a szakiskolán külön, időnként más-más iparágak köréből, szaktanfolyamok rendeztetnek a helybeli és vidéki mesterek és segédek részére. Ezen tanfolyamokra vonatkozólag, megfelelő időben, az intézet igazgatósága külön-külön értesítéseket ad ki.

Rendes tanuló az lehet, aki valamely közép- vagy polgári iskola legalább két osztályát, vagy pedig az elemi iskola hat osztályát sikerrel elvégezte, vagy ezeknek megfelelő felvételi vizsgát tesz le, élete 12-ik évét már betöltötte és ehhez képest kifejlett, ép testalkattal bir, amit az iskola orvosa vizsgálat alapján állapit meg.

Felvehető még az iparos-tanonciskola három osztályát jó sikerrel végzett fiú is.

Rendkívüli növendék gyanánt, vagy pedig a szakiskolán rendezendő időleges szaktanfolyamokra felvehető minden önálló iparos, iparos segéd vagy tanonc, aki csak egyes tantárgyakat kíván hallgatni.

Nem magyar honosok csak a kereskedelemügyi m. kir. miniszter engedelmével vehetők fel.

A felvétel előjegyzés alapján is történhetik és ennek eredményéről a szülők minden évi augusztus hó 20-ig érvényesíttetnek.

Előjegyzés végett minden növendék tartozik bemutatni:

a) keresztlevelét, illetőleg születési anyakönyvi kivonatát;

b) atyja, vagy gyámatyja beleegyezését ! tartalmazó nyilatkozatát, melyben kifejezendő : annak kötelezettsége is, hogy az illető a tanidő I teljes tartamát bevégzi;

c) az iskolai képzettségről szóló szabály- i szerű bizonyítványt;

d) az ujraoltás megtörténtéről szóló bizonylatot. A beiratás julius hó 1—10-ig és folytató! lagosan szeptember hó három első napjában történik. Ugyanez időben folynak le a felvételi és pótvizsgálatok is. A béiratásra minden tanuló személyesen tartozik megjelenni.

Az előadások és műhelygyakorlatok szeptember hó 4-én kezdődnek.

A szakiskolai tanulók semmiféle beiratási, avagy tandijat nem fizetnek. Ellenben minden i beiratkozott tanuló köteles biztosíték fejében | 6 — hat — koronát letétbe helyezni, mely ösz- | szeg az általa esetleg okozott károk helyreállítási költségeinek fedezésére szolgál. Ezen biztosítékot, vagy annak a levonások után fennmaradó részét a tanuló év végén visszakapja. Fizet j minden tanuló évente a segitő-egyesület pénztára javára 2 — kettő — koronát.

Kiváló előmenetelő és szegénysorsu tanulók esetleg ösztöndjat nyerhetnek, melyért folyamodásaikat az igazgatóság által megszabott időben és módozatok szerint tartoznak benyújtani.

Az igazgatóság.

HÍREK.

Lelkész beiktatás. Augusztus 16-án iktatták be hivatalába a krassói egyház uj lelkészét tiszt. Oláh Sándor urat. Egyhangú bizalom hívta őt e jó hirü egyházba és nagy nyomokon járhat s a neki ajándékozott igaz szeretet hatalmával sokat építhet s hisszük is, hogy épitend. Már első föllépése is diadalnak nevezhető, mikor beszédét ragyogó szemekkel, legnagyobb fokú figyelemmel kisérte a gyülekezetnek — úgyszólván — minden tagja. A beiktató lelkész nt. Tóth Dániel lelkész egyházmegyei tanácsbiró volt, kinek vezetése mellett vonult be testületileg ifjú lelkészének kíséretében az egyházi és községi elöljáróság a zsongásig megtelt templomba. Ott Tóth Imre kántor szép orgona kísérete mellett énekelte a gyülekezet a 235. dicséretet, mely után a beiktató lelkész alkalomhoz illő szép imát mondott. Prédikált aztán az uj lelkész. A különben is rokonszenves megjelenésű ifjú lelkész a beszédével teljes sikert aratott. Majd az Ur asz- ; tala előtt történvén a tulajdonképpen való ünne- ! pélyes bemutatás, megható volt, mikor az őszbe : vegyült beiktató lelkész inti, tanítja ifjú társát, j mint Pál Timólheust, megmutatván a pálya j magasztossága mellett annak szúrós tövisét is. | Mindenkit közvetlenül meghatott intésének azon ! része, mikor rámutat a nagy elődökre, a puri- ■ tán Bállá Lászlóra, a tudós és jánosi szelidségü ! Gergely Károlyra, a szintén tudós és erőskezü j Ferencziekre t. i. Gyulára és korán elhalt Imrére j s mondja az ifjúnak: »Nagy nyomokon jársz, I sokat várunk tőled!« Szép és ünnepélyes volt ; az egész beiktatás. Templomból kijövet átadta | beiktató lelkész az anyakönyveket, pecsétet, j templom kulcsot, mely aktusnál az egyház ne- | vében Sinka Lajos üdvözölte az uj lelkészt, i Ebédre a község szine-java Sinka Lajos ven ! dégszerető házához gyülekezett, hol aztán a fehér asztal mellett szintén felhangzottak az üdvözlő beszédek. Este pedig népmulatságot rendezett az egyház. Tudósitó.

Katonai hir cim alatt lapunk múlt számában röviden jeleztük, hogy a mi fiunk, Bajnóczy József, mint a hadnagyokká avatottak elsője búcsúzott el a tanároktól aug. 18-án a bajtársak nevében. Nem akarunk itt a szülők nek még több örömkönnyet csalni a szemébe, csak azt jegyezzük meg, hogy Bajnóczy Gézának és családjának örömében mi is őszintén osztozunk. A derék ifjú gondolkozásának dokumentálására ide iktatjuk beszédét, mit az iskolai parancsnok szavaira válaszolva mondott.

Bartheldy István tábornok után Bajnóczy József, a hadnagyul felavatott tisztek elseje mondotta a következő búcsúszót: Bajtársaim! Utoljára sorakoztunk szeretett parancsnokaink és tanáraink körül; utoljára a szobor előtt, mely évről-évre tanúja annak a szent fogadásnak, melylyel az akadémia neveltjei a dicsőséges hadi pályára kötelezik magukat. A gondtalan gyermekkornak vége; a küzdelem ideje elérkezett! De mielőtt vágyaink sólyomszárnyain elszállanánk a küzdelem terére, hol reánk kemény tusa, férfias munka vár, búcsúzzunk el az intézettől, mely három éven át kellemes otthont nyújtott és pótolta a családi hajlékot. Búcsúzzunk el szeretett parancsnokainktól és tanárainktól, kik bennünket szeretettel fogadtak, óvtak, tudásuk gazdag kincsét velünk készségesen megosztották, mivelték elménket, edzették akaratunkat, fejlesztették értelmünket s az élet kötelmeire nevelve, fáradságot nem ismerő, lankadatlan szorgalommal azon igyekeztek, hogy boldugulásunk alapját szilárdan megvessék s a fegyveres erő tisztikarának minél tetretermettebb, minél értékesebb tagjaivá neveljenek bennünket. Búcsúzzunk el ifjabb bajtársainktól, kik itt nyomdokainkba lépnek, kik számára odakint a dicsőség pályáját egyengetnünk kell. Kedves bajtársaim! Éppen száz esztendeje annak, hogy a magyar nemzet áldozatkész sége a Ludovika Akadémia alapját megvetette azért, hogy a magyar ifjúság ne csak nyers erővel, hanem tudománynyal is küzdhessen a hazáért, királyért és ősi alkotmányért! A sorsunkat intéző gondviselés különös kegyelme jeléül tekinthetjük, hogy éppen minket szemelt ki választottjaiul, akiket az alapítás századik évfordulóján vezéreljen a hadipályára. Akiket a sors megkülönböztet, azokkal különös céljai vannak. Ezért örömmel követhetjük a hivatás hivó szavát, amikor a siker biztató reménységével szállhatunk síkra, hogy e karddal védjük és oltalmazzuk szeretett hazánkat, felkent királyunkat s gyarapitsuk a magyar hadi dicsőséget. Éljen a haza, éljen a király!

A tiszántúli püspökválasztás. Mindnyájan a legnagyobb izgatottsággal vártuk a szavazalbon- tás eredményét. F. hó 19-én gyűlt e végre össze a szavazatbontó küldöttség, melyben a Dicsőíi pártiak voltak többségben. Ez a körülmény magyarázza meg azt is, hogy a beadott szavazatok közül több Baltazárra és Erőss Lajosra adott szavazatot megsemmisítettek (Baltazárét 11-et.!) A szavazatok egyházmegyénként bontattak fel s ezek eredménye az, hogy a kit mindnyájan vártunk volna, dr. Baltazár 181. érvényes szavazata mellett kissebbségben maradt s hogy az újabb szavazásra Dicsőt! és Erőss Lajos tűzetlek ki. Ezek közül az első kapott 191 egyház részéről 231, Erőss Lajos 222 egyház részéről 227. szavazatot s igy az alkotmányunkkal és régi hagyományainkkal ellenkező pluratiastől eltekintve ő mellette nyilatkozott meg az egyházak, a presbyteriumok, a lelkészek bizalma s ez alapon Erőss Lajosban kell keresnünk a döntő küzdelem gyökerét. Ő hozzá fog csatlakozni minden bizonnyal a Baltazár pártja is, kivel úgy is egy alapon állottak. Bármilyen fájdalmas legyen azért ránk nézve a választás eredménye személyileg, abban kell keresnünk vigasztalást, hogy az elv a haladás elve győzött a konzervatív tábor felett, mely minden követ megmozgatott s felhasznált a Dicsői! érdekében, még azt a hazug híresztelést is, hogy Dicsöfi az Orle. tagja s barátja. Nem az, de e tény mégis mond valamit, azt ugyanis, hogy még ellenfelei is az ő zászlajával korteskednek, az azt mutatja, hogy az ORLE. erő. Nagy erő, mely a második választásnál fogja a nagy küzdelmet eldönteni a mely szeptember 21-ére tűzetett ki.

Gyászhir. Részvéttel vettük s közöljük a következő gyászjelentést: Ludányi és Csornai Bay Itvun és neje Vásárosnaményi Eötvös Irén, Bay Borbála és Emma mint gyermekei, özv. Lesz- kay Károlyné Bay Zsuzsánna mint testvér, özv. Bay Györgyné Nagy Lónyay és Vásárosnaményi Lónyay Lujza mint sógorné és az összas rokonság nevében is mély fájdalommal tudatják a felejthetetlen apa, após, testvér sógor és rokon Ludányi és Csornai Bay János nyugalmazott törvényszéki bírónak f. hó 13-án életének 85-ik évében, hosszas betegség után Debreczenben történt gyászos elhunytát. Kedves halottunk hült tetemei f. hő 15-én délután 5 órakor fognak a ref. egyház szertartása szerint a Beregsurányi temetőben levő családi sírboltba örök nyugalomra tétetni. Debreczeu, 1908. augusztus 13. Áldás és béke drága poraira.