Szinérváralja, 1908 (5. évfolyam, 2-52. szám)

1908-08-11 / 33. szám

33. szám. SZÍN ÉRVÁR A LJ A 1908. Augusztus 11. (3) ugyanakkor érkezeit vissza dr. Volisky Géza kir. ! s.-tanfe!ügyelŐ 5 heti szabadságáról. Bál. A következő meghívót kaptuk: Meghívó. A »szinérváraljai szegénysorsu iskolásgyermekeket segélyző egyesület« folyó évi augusztus hó 15-én a Koronaszálloda összes termeiben saját pénztára javára zártkörű tánczmulatságot rendez, melyre j kívül czimzett urat és becses családját tisztelet­tel meghívja a rendezőség. Kezdete este fél 8 ( órakor. Belépti-díj: Személyjegy 2 K. Családjegy 5 K. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. Szinérváralja és vidé­kének egész közönsége fog találkozni a 15-én megtartandó láncmulatságon. Óriási az érdeklődés és a rendezőség minden oldalról meghívókért kerestetik meg. Nem volt még mulatság Váral­ján, mely iránt oly általános lett volna az érdek­lődés, mint a 15-iki mulatság iránt. A meghívók 8. és 9-én lettek elküldve, illetőleg széthordva s a rendezőség mindent elkövetett, hogy a névsor­ból senki ki ne maradjon, aki meghívóra igényt tarthat. Mindazáltal a legkörültekintőbb eljárás mellett is megtörténhetett, hogy hiba csúszott a névsorba, illetve valaki kifeledtetett. Aki meg­hívót nem kapott és arra igényt tart, forduljon Domokos István titkár úrhoz, ki a meghívót azon­nal megküldi. Kellemes találkozása lesz ez a mu­latság Váralja és vidéke közönségének, hiszen az egész nyár eltelt jóformán anélkül, hogy a mun­kában elfáradt lélek egy kellemes gondnélküü mulatságon felvidulhatott volna. S a mellett köz­ségünk egy fiatal s máris szép múlttal dicseked­hető egyesületét segítjük s igy jókedvvel áldo­zunk a jótékonyság oltárán. Jó konyháról, ki­fogástalan zenéről, a fogatok elszállásolásáról, a közönség kényelméről és kifogástalan kiszol­gálásról a rendezőség gondoskodott s e tekintet­ben a Korona vendéglő ezidőszerinti bérlői teljes garanciát nyújtanak. Vendéglőmegnyitás. A szatmármegyei taka­rékpénztár áital epitett vendéglő, szálloda és ká­véház megnyitása e hó 16-án este társas-va­csora keretében fog megtörténni. Egy modern, a kor és az igények következményei szerint beren­dezett s vezetett vendéglőre bizony nagy szük­sége volt Szinérváraljának s épen azért nem­csak üzleti vállalkozás, hanem községünk jó hír­nevének emelése volt a Takarékpénztárnak azon intézkedése, hogy ezt a csinos, tiszta egészen ki fogástalan vendéglőt létesítette. A váraljai közön­ség is régóta érzi hiányát egy ilyen vendéglőnek, de különösen súlyos a vidéki és az utazó közön­ség bírálata az eddigi állapotok felett. E bírála­tok közzül citálunk egyelt, mely a»Turista Köz­löny« 1907. évi április havában megjelent 4-ik számban következőleg szól. «A nap már hanyat­lóban volt, miután a községet (Szinyérváralját) megnéztük és másnapra Bikszádig kocsit fogad­tunk. Benéztünk a »Nagyvendéglő«-nek csúfolt korcsmába. Itt találkoztam életemben a legmu­latságosabb pincérrel, aki belépésünkkor szunyó­kált. A »pincér« kiáltásra valamiképen felébredt, de — úgy látszik — bosszút is forralt ellenünk, mi­vel merészeltük megzavarni nyugalmát! — Adjon sört! — Nem ajánlom, mert nincs jegünk. — Hát adjon bort! — Ami van, azt nem ajánlom. A jó elfogyott. — Adjon ennivalót! — A hús megromlott ebben a nagymeleg­ben. Nem ajánlhatom Frisset csak reggel kapunk. — Háta mennydörgős mennykövet ajánlhat­ja-e? szólt társam, türelmét vesztve. De a pincér erre sem jött ki flegmájából ; az ablakhoz ment, kitekintett s igy szólt: — Azt sem ajánlhatom, nem látok egy fel­hőt sem. Mi pedig ajánlottuk magunkat. Egy ismerő­sünknél száltunk meg. (T. K. 1907. évi 4. szám 112. 113. oldal. Szerk) Hisszük, hogy ez a bírálat a jövőben enyhülni fog. Hisszük ezt annyival is inkább, mert a Korona is restaurálás és bővítés alá került. Rablógyilkos cigányok A szatmár-sárközuj- laki országúton kóbor cigányok meggyilkolták és kirabolták Lőrinczy István szatmári gazdát. A szemeit kiszúrták s borzasztóan megcsonkították. Egy egész csendőrszakasz üldözi a rablógyilkos cigányokat. A takarmány tilalom. A takarmány-tilalom folytán beállott mizériák megszüntetése érdekében a kereskedelmi és iparkamarák a kolozsvári iparkamara kezdeményezésére most felterjesztést intéztek a kormányhoz, amelyben a következő intézkedéseket, ajánlják a miniszterek figyelmébe : Köztudomású dolog, hogy a tartós szárazság az összes takarmányféléket majdnem teljesen meg­semmisítette. Póttakarmányra sem igen számít­hatnak állattartó gazdáink, mert a legelők a leg­több helyen kopárak. Ilyen helyzetben takarmány Ínségre lehelünk elkészülve, amely közgazdasá­gunk egyik legjövedelmezőbb ágát,szépen fejlődő állattenyésztésünket, beláthatatlan veszedelemmel fenyegeti. A veszedelem már is jelentkezik, mert gazdaközönségünk kénytelen állatjain legnagyobb­részt és pedig potom áron túladni, hogy a bár végletekig megcsökkentett állatállomány eltar­tását biztosítsa. Az országra zudulö, e közgaz­dasági veszedelemmel szemben, a bajnak eny­hítése érdekében a következő intézkedések foga­natosítása volna gyakorlatba veendő. Állattenyész­tésünk védelme szempontjából legelső intézkedés volna a takarmánykiviteli tilalom elrendelése, hogy a hazai takarmánytermelés a belfogyasztás kizáró­lagos szolgálatában maradjon. Felettébb indokolt volna, ha a földmivelésügyi kormány az erdő­takarmányok beszerzését elősegítené azzal, hogy az összes kincstári birtokok feleslegét mérsékelt áron közrebocsátaná. Ezen intézkedés már azért is áldásos lenne, mert a takarmányárak mérsék­lésére hihetőleg jótékonyan befolyna. A másik intézkedés az volna, hogy a takarmánynemiiek szállításánál a belforgalomban a legmesszebbmenő vasúti fuvardíj-kedvezmények engedélyeztessenek. A takarmányfélék túlságos megdrágulása már egymagában is rendkívüli káros hatással van a gazdaközönségünkre és közvetve állattenyészté­sünkre, indokoltnak látszik tehát a bajok némi enyhítését a vasúti díjtételek időleges leszállítá­sával lehetőleg mérsékelni. Ott, ahol csak a kö­teles erdővédelem megengedi, az állami erdő­ségekben a legeltetés kivételesen és korlátolt időre engedtessék meg. Minthogy pedig az uj végrehajtási novella kisgazdáink hitelét lénye­gesen megrendítette, a bedugult bankhitel követ­keztében viszont félő, hogy gazdáink az uzsora­hitel veszedelmének lesznek kiszolgáltatva. Né­zetünk szerint az államkormányzat további gon­doskodása e veszélylyel szemben tehát az lenne, hogy gazdáink részére olcsó hitel biztosíttassák. Lényeges eredmény volna e tekintetben elérhető, ha az országos központi hitelszövetkezet kebelé­ben működő falusi hitelszövetkezetek e célból megfelelő pénzbeli támogatást nyernének, avégből, hogy a gazdák hitelszükségletét fokozottabb mérv­ben kielégíteni képesek lehessenek. Összevagdalta a feleségét Beibe Mihály lurvékonyai lakos, aki a tavaszszal vette el a falu legszebb leányát, Deák Mariskát, azóta folyton féltékenységével üldözte feleségét. Tegnap össze­vesztek. Beibe fejszét ragadott és az asszony fejét keltéhasitotta, majd egész testét hat darabra vagdalta. Beibe mindenkit megöléssel fenyegetett, aki hozzá közelit. A kisbiró megfogta, de Beibe ennek karját fejszével levágta. Végre a csendőrök­nek sikerült lefogni. Ösztöndíjak leányiskolái növendékek részére. A volt szatmárvármegyei nőiparegyesületnek Nagykároly város által átvett vagyonából az 1908/9. iskolai évben két szatmárvármegyei vi­déki s a nagykárolyi polgári leányiskolába járó szorgalmas és jómagaviseletü növendék fog egyenkint 240 K ösztöndíjban részesittetni. Ezen ösztöndíjat elnyerő növendékek a város által tandíjra, tanszerekre és beiratási díjra külön 60 60 korona segélyben fognak részesittetni. I Felhivatnak mindazok, kik ezen ösztöndíjban részesittetni óhajtanak, hogy az 1907/8. tanév végén nyert iskolai bizonyítvánnyal, születési anyakönyvi kivonattal, illetőségi és vagyoni bizonyítvánnyal felszerelt, a Szatmárvármegye főispánjához — mint az ösztöndíj adományo­zására jogosulthoz — intézett kérvényüket leg­később 1908. év szeptember 10-ig a nagyká­rolyi polgári leányiskola igazgatójához adják be, mivel a később beadandó kérvények figyelembe nem lesznek vehetők. Templom-szentelés. Láposbányán a r. k. templomot a Miksa bánya-bérlő társaság meg­nagyobbította és tornyot épített hozzá. Az uj templomnak fölszentelése augusztus 9-én volt. Az építkezést Csiszár József nagybányai építő­mester teljesítette. Válóperek. A statisztika már-már mindenütt kedélyeskedik. Statisztika szól a milliomosokról, statisztika hirdeti az emberi hajszálak számát, statisztikából tudjuk meg, hogy hány cső kuku- ricza terem Magyarországon. Statisztika vezet et a születések számarányához, a frigyekhez, a halálozásokhoz és a válóperekhez is. Az 1907. év folyamán 5915 pár holtomiglan és holtodig­lanját semmisítette meg a felsőbb bíróság. Pazar szám. Ötezerldienczszáztizenöt lyrikusnak indult regény, mely lapos prózává fajult. Annyi má­moros csók, melynek utóize keserűbb az üröm­nél. Annyi forró ölelés, mely most már meg- dermesztette a puha karokat, ügy igazi ábránd­temetőről szól ez a rövid hir s a poézis, a ro- manticizmus bizonyára kesereg, hogy ma-holnap a »boldog« házasságok csakis a poéták agyában teremnek meg. A hölgyek ne vádoljanak udva­riatlansággal, ha eláruljuk, hogy a válóperek tekintélyes számában a férfit csak 85 esetben találta vétkesnek a bíróság Íme a nőemanczi- páczió eredménye és a főzőkanál elhanyagolá­sának következménye. Szatmár és Nagykároly vagyoni helyzete. Volt alkalmunk betekinteni Szatmár és Nagy­károly városok 1906. évi zárszámadásaiba s azt hisszük, már csak a székhely kérdése tekinteté­ből sem lesz érdektelen, ha e két város vagyoni viszonyait ismertetjük. Szatmár város aktívái 13 millióra rúgnak, passzívái pedig 3 millió koro­nát tesznek ki s igy a tiszta vagyon 10 millió korona. Nagykárolynak vagyona 920.748 K 78 fil­lér; tartozása 1.636 843 K 96 fillér, ennek évi kamata 79.869 korona. E nagy összeget pótadó­ból fedezik. Mégis csak kakasviadal. Krón Mihály szat­mári vendéglős nagy sportmann lehet. A sajtó heves és gúnyos kifakadásai daczára héfőn este egy orosz és japáni kakas viadalát mutatta be, hallomás szerint zsúfolt ház előtt. Az aesztetikai Ízléshez csak gratulálhatunk, a vérszomjas em­beriség mégis elérte czélját. Főmunkatársak: Kaba Tihamér dr. és Katona Sándor dr. cs. és kir. szabadalmazott Mut- is szfrni-festi, isHill is liziusí# Hmsl VII. Szövetség-utca 37 ik szám megbízói kényelmét szem előtt tartva elhatározta, hogy minden tekintélyes vidéki városban képviseletet létesit és ezáltal módot nyújt a nagyérdemű közönségnek arra, hogy cégét — a csomagolási és postaköltségek mellőzésével — közvetlenül felkereshesse. Szinér­váralja és vidékére a képviseletet Klein Samui divatüzlete vette át és a gyár rendes áraiban vállalja az úri, női- és gyermeköltönyök, diszitö és butor- | szövetek, függönyök, kézimunkák, szőnyegek, csipke- és végáruk, szőrmék stbbiek vegytiszti- tásál és festését. — Úgyszintén ágytollak tisztítását és fehérnemüek mosását is. A nagyérdemű közönséget biztosítva kifogástalan munkájáról és mindenkor méltá- ! nyos árairól, szives jóindulatába és nagybecsű figyelmébe ajánlja a képviseletet és számos megbízatást kér a Kováid Pétéi' és Fia czég.

Next

/
Oldalképek
Tartalom