Szinérváralja, 1908 (5. évfolyam, 2-52. szám)
1908-01-28 / 5. szám
(2) 1908. január 28. 5. szám És ha küzdelmük nem is terem egyebet mint szurótövist, vegyék megnyugvással azt, hogy van még a kisiparosoknak egy hatalmas eszközük, mely a világ teremtése óta uralkodik j és az nem más, mint szellemi élet. Ez az egyetlen vagyon még, mely fölött | senki sem rendelkezhetik, amely semmiféle né- ven-nevezendö törvény által ki nem sajátítható, se meg nem szorítható. A kisiparosok létjogosultsága, önállósági jogköre veszélyeztetve van, de szellemi birodalmuk megingatlan magaslatán áll, kezében tartja sorsának gyeplőit, mert oly tényezővel bir, mellyel leginkább képes nemcsak ideális, de valódi célokat is elérni. A szellemi önképzéshez nem szükségeltetik j feltétlenül szervezkedés, ez csak a formalitások kérdésének eldöntésére bírhat befolyással. A szervezkedés csakis ott kívántatik meg, hol azt a helyi viszonyok igénylik, s hol meg van a bizalom egymásban. A szellemi önképzésnek közvetlenül kell megtörténni olyképen, hogy ez minden megrázkódtatás nélkül tudjon lábrakapni. A szellemi érintkezés hiányát pótolja az oly tényező, mely hivatva van a kisiparosok körében előmozdítani a műveltség azon törekvéseit, melyek keretében a szellemi életnek mozognia kell. Nincs az a művelt nemzet, hol aziránt ne tétettek volna felsőbb helyről oly áldásos intézmények, melyeknek éppen mi szenvedjük hiányát. A kisiparosokban mindig meg volt és lesz is az az erő, mellyel szellemi tőkéjét megszerzi, csak arrafelé kell iparkodniok, hogy ne egyoldalú, hanem teljes sikert érjenek. A szellemi önképzésnek sok mindenféle eszköze van. Lehet válogatni bennünk tetszés szerint, de kellő elővigyázattal, nehogy az előrehaladásban bénulás álljon be. Az eszközök nyújtásában persze fordulni kell azokhoz a testületekhez, amelyeknek szabályaiban és törvényeiben gyökeredző feladatuk felkarolni mindazon mozgalmakat, a melyek helyes és előirt irányban haladnak s melyek megkövetelik az ilyen testületek szellemi támogatását, eltekintve az anyagi eszközöktől, a melyek csak technikai és cselekvő dolgok. Addig tehát, mig ezen remények teljesítései nem helyeztetnek kilátásba, építeni kell azt a ! bástyát, mely a fel-fel törő akadályokat vissza verni lesz hivatva. Felhívás. A Gazdasági Egyesület Országos Szövet- 1 ségének kezdeményezésére a kassai gazdasági akadémiai tanárok közreműködésével, február hó 8-án és 9-én délelőtt és délután Szatmáron, a városháza nagy tanácstermében gazdasági előadásokat fogunk rendezni. Amint az alábbi tervezetből kitűnik, az előadások tárgyai a reánk legalkalmibb kérdéseket fogják felölelni. Már ennélfogva is különös figyelmet kérünk A saját városába sohasem ment. Nem mintha röstellette volna. Épenséggel nem. Nem ment, mert nem ment. Most meg eljött, mert eljött. Sohasem hitte volna szivének újjáéledését s mégis bekövetkezett. Mintha kihamvadt volna belőle a sok, beléje ömlött öröm, mintha az emlékek felszívták volna sok keserűségét. Ére- zett, mint valaha, sajgott, mint s ha, de nem azért a leányért, maga magáért. Elveszített életéért, boldogtalanságáért. Egy semmi-életért. Minek, minek is jött ide ?.. Jobb lett volna vándorolnia, róva a poros orszagutakat.. ; . . . Szép mennyasszony arca boldog ... Neki is lehetett volna ilyen asszonya, ha nem az a . . . — Hirtelen sötétség. Űr. Semmiség. Az agyban, a szívben . .. kietlenség, árvaság.. . A szive dobog. Könnyei hullanak . . . — Istenem, Istenem — sóhajtja összekulcsolva kezét. . . A templom néma, alig halszik fel csak itt- amott egy kis nesz. A násznép, a nézők tömege elvonult. A vándor feláll. Könnyeit letörli s fürge, fiatalos léptekkel távozik. Kopott, foszlott ruháját meg-meg cibálja a metsző tavaszi szél. Megrázkódik a hidegben, befordul a legelső kapun, a legelső ajtóba s alázatosan beszól: — Kérem nem tetszik fát vágatni ? .. Vi- zethordani nem kell?... Vagy bármi más... Múíhh iti'la ezek iránt az előadások iránt, tekintve, hogy I gazdaközönségünk saját érdekében cselekszik, | ha ezen kérdések iránt érdeklődik, de másrészt [ azok az előkelő vendégek iránti tekintetből is, kik ezen előadások megtartásával vármegyénket megtisztelik, kívánatos, hogy megyénk gazdái részéről kellő figyelemben részesüljenek. Felhívjuk tehát gazdatársainkat a tömeges ! megjelenésre, és úgy a saját, mint egyesületünk reputációja érdekében határozottan elvárjuk megyénk gazdaközönségétől, hogy tömeges megjelenésükkel is igazolni fogják, miszerint a Gazda- j sági Egyesületek Országos Szövetsége kiváló figyelmét méltányolni tudjuk. Megjelenésüket annál is inkább elvárhatjuk, mert az alábbi tervezet össszeállitásából bárki kiválaszthatja az őt leginkább érdeklő kérdéseket. Az előadások tervezete a következő: Február hó 8-án. D. e. 9—10. A gümökór elleni védekezésről. Előadó: Buday Gyula gazdasági akadémiai tanár. 10— 11. A tejszövetkezetekről. (A tejszövetkezetek közgazdasági fontossága, egyes tejszövetkezetek gyakorlati eredményének ismertetése. Az eredményekre befolyást gyakorló tényezők.) Előadó : Buday Gyula gazd. akad. tanár. 11— 12. Az ipari növények — különösen a cukorrépa — termesztésének fontossága. Előadó : Dr. Varga Kálmán gazdasági akadémiai tanár. D. u. 3—4. A gyümölcsfák terméketlenségének okai, és a terméketlenség elleni védekezés. Előadó: Uitz István gazd. akad. főkertész. 4—5. A szövetkezetekről. Előadó: Szilassy Zoltán országgyűlési képviselő, a G. E. O. Sz. titkára. Február hó 9-én. D. e. 9 — 10. A zöldségfélék nagyban való értékesítése. Előadó: Uitz István gazd. akad. főkertész. 10—11. Az okszerű takarmányozásról. Előadó Szabó István gazdasági akad. tanár. 11 —í 2. A fekáliák gyakorlati alkalmazása. Előadó: Dr. Varga Kálmán gazd. akad. tanár. D. u. 3—4. Hol, és minő körülmények között indokolt a tarkamarha tenyésztésére való átmenet? Előadó : Szabó István gazd. akad. tanár. 4—5. Az okszerű trágyakezelésröl. Előadó: Dr. Varga Kálmán gazd. akad. tanár. Kiváló tisztelettel Szatmár, 1908. január hó 16-án. A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület nevében : Poszwék Nándor, Domahiidy Sándor, titkár. elnök. ______________SZINÉRVÁRAL JA ___ HÍ REK. Visszahelyezés. Lapunk múlt évi egyik számában hoztuk azt a hirt, hogy Privigyei Bertalan, avasfelsőfalusi körjegyző, visszahelyeztetett. E hírünkért támadtak bennünket. Most már egész bizonyossággal jelenthetjük, hogy Privigyeit az alispán felebbezésre tekintet nélkül, visszahelyezte hivatalába. Takarékpénztári ügyész. A „Szatmare- ana“ takarék- és hitelintézet e hó 21-én tartott igazgatósági gyűlésében Dr. Nyilván Aurél, nagy- somkuti ügyvédet választotta meg ügyészéül. Thury Lajos, ki az ismeretes zászló-affér miatt a hadseregtől elbocsádtatott, már gyalogsági hadnagy. Mégis csak meggondolták a dolgot katonáék is egyszer! A polgári kör 25-iki táncmulatsága anyagilag is, erkölcsileg is nagyon szépen sikerült. Úri családaink megiszonyodtak a „polgári“ elnevezéstől s nem jöttek el; de el a polgárok* kik olyan jól mulattak, hogy még reggel kilenc órakor is húzta a cigány. A Krónikás tollára való különleges tényként fel kell itt jegyeznünk, hogy a táncosok csaknem kétszer annyian voltak, mint a táncosnők. A kör tiszta haszna a mulatságból kereken 100 korona. Sorshúzás. A szinérváraljai sorozó járás községeinek elöljárói és Bay, főszolgabíró jelenlétében sorshúzás volt e hó 23-án a községháza tanácstermében. A krassói ref. egyház gyásza. Szomorú menet vonult végig f. hó 21-én Krassó község utcáján. A református egyház kedves papját, Fe- renczy Imrét temették igen nagy közönség részvéte mellett, ki f. hó 19-én éjjeli fél 12 órakor szivszélhiidés következtében hirtelen elhunyt, mint a tolvaj, álmában lopta meg őt a halál, egy jaj — egy búcsúszó nélkül hagyta itt vele tűrő és szenvedő kedves feleségét és két kis drága j gyermekét. Tizenkét évig volt hű pásztora a krassói egyháznak s mint ifjú segédlelkész Szatmáron később Debrecenben a püspök mellett szolgált s mindenütt közmegelegedésre töltötte be hivatalát. Bizony mindenkit megrendített ennek a még ifjú, alig 39 évet élt lelkésznek váratlan halála. Egyenes lelkű, jószivü és tehetsé- séges embernek ismerte, aki vele csak érintkezett s annyival inkább nagy a részvét, mert az ő nehéz sorsát, vívódó életét oly szívesen segített volna győzelemhez juttatni minden hozzá ragaszkodó lélek. Három lelkész szolgált felette, u. n. Tóth Dániel, Sátor Dávid és Oláh Sándor, kik a szomorú esethez méltó szolgálatot teljesítettek. Mily szép volt a Tóth Dániel megható imája után, — midőn Sátor Dávid beszédében rámutatott az emberi élet tragikumára és számolván az emberi gyarlóságokkal, kimondja a nagy igazságot, hogy: nincs gyarlóságok nélkül emberi élet, mert ha volna: ott már megszűnnénk emberek lenni. Az ember folyvást harcol önmagával boldog, szerencsés, ki e karcban végkép la nem győzeiik. És mily megható volt a sirnál midőn Oláh Sándor — nézve a kiizködő embert a vivődő elmét — kibékíti a bukdácsoló embert a halállal és égre tekintve elvezeti a hívőt a mindeneket megnyugtató örökkévalósághoz. Valóban ezek, méltó szolgálatot teljesítettek e gyászesetnél. Hadd nyugodjék azért a kiizködő, becsületes ember csendesen! Mindenki fizessen pótadót. Az állami és törvényhatósági köztisztviselők, tudvalevőleg nem fizetnek községi adót. Kolozsvár város törvény- hatósága azon elvből, hogy a polgárok az adózásban is egyenlők legyenek, feliratot intézteit a képviselőházhoz, kérve, hogy a küszöbön levő adóreform sorsán, olyan törvényes intézkedés történjék, hogy a községek jogosítva legyenek az állami és köztisztviselőkre is községi adót kivetni. Ezt a feliratot pártolás végett megküldte a vármegyék törvényhatóságának is. Elvi döntés vadászati ügyben. A belügyminiszter legutóbb határozatilag kimondta, hogy vadkacsát tilalmi időben is szabad lőni. Az „Egészségügyőr“ cimü Fodor G. Géza szerkesztésében és az „Egészségügyőr irodalmi vállalat“ kiadásában eddig havonta egyszer, ezentúl havonta kétszer (10 és 25-én) megjelenő közegészségügyi szaklap, melynek állandó melléklete a Dr. Bród Miksa sz.-főv. gyermekorvos által szerkesztett „Gyermekszoba“ cimü gyermekegészségügyi lapocska, f. hó 15-én megjelent első számával a második évfolyamba lépett. A valóban hasznos, hézagpótló tartalmas lapot t. olvasóink szives figyelmébe ajánljuk, mert ezen lapnak egy intelligensebb családban sem szabad hiányoznia. A lap sok érdekes és fontos közleményei közül megemlítjük a következőket: Előszót, irta Dr. Donáth Gyula egyetemi tanár, a „Klinikai füzetek“ főszerkesztője. — Vörheny és a főváros, irta Dr. Feleky Sándor sz.-főv. tiszti orvos. — A nő a közegészségügyben, irta Vidéky Apollonia az Orsz. Közegészségügyi Egyesületet Hölgyosztály elnöke. — Formalin a levegőben, irta Dr. Dévay Mór sz.-főv. tisztiorvos. — Tífusz Meránban, irta (—y —z.) — s egész sereg vegyes, külföldi hírek, kérdés és feleletek, irodalom. Az állategészségügynek egész külön rovata van, melyet Gergely Miklós állatorvos vezet, szintén érdekes közleményekkel, melléklete a „Gyermekszoba“ cimü kis lap, mely hasznos és különösen az anyáknak igen tanulságos dolgokat tartalmaz a gyermekek egészségügyére vonatkozólag. A főlap 20, a melléklet 16 oldal terjedelmű. Előfizetési ára egy évre 5, fél évre 2 korona 50 fillér. A „Gyermekszoba“ egy évre 2 korona. A lapot a szerkesztő és kiadóhiv. igazgató programmja vezeti be, melyben rámutat a szerkesztő azokra a visszásságokra és arra a nemtörődömségre, amelylyel nálunk hazánk legfontosabb ügye a „Közegészségügy“ kezeltetik. Ipari tanoncoktatás. Az ipaii továbbképzés fejlesztése érdekében a vallás- és közoktatásügyi miniszter ismételt rendeletet bocsátott ki, a melyben elrendeli, hogy az elemi iskolák sikeres bevégzése nélkül iparos tanoncot jogérvényesen sem elfogadni, sem pedig azt, az ipari továbbfejlesztő tanfolyam eredményes végzése nélkül felszabadítani nem szabad. Százezer korona csemetekertekre. Az állami csemetekertek és faiskolák termelése éven- kint 2—3 millió darab nemes gyümölcsfa, ami azonban az évi keresletnek még mindig nem felel meg. Ez a körülmény leginkább bizonyítja, hogy a gyümölcstermelés iránti kedv az egész országban fellendülőben van. Darányi földmive- lésügyi miniszter a jövő évi költségvetésben 100,000 koronát vett fel a csemetekertek és faiskolák szaporítására. Ily állami telepeket első sorban oly vidéken létesítenek, ahol a gyümölcs- termelés különösen jövedelmező mezőgazdasági ágnak ígérkezik. A román felírások eltávolítása. Popea Miklós, karánsebesi görög keleti román püspök, a következő rendeletet intézte egyházkerülete papságához : Tekintettel az 1907. évi XXVII. t.-cikk 17. szakaszára, mely kimondja, hogy az iskolai épületeken csak magyar felírások lehetnek, elrendeltem, hogy az iskolai épületekről a
