Szinérváralja, 1908 (5. évfolyam, 2-52. szám)

1908-07-21 / 30. szám

SO. szám. adásban nyilvánuló kér esetlenséggel azon szere- I tétről beszélt, mely Szt. Péter apostolt Krisztus- | nak első megvallásától vértanúi haláláig jelle- | mezte, buzdítva hallgatóságát, hogy az ő lelköket is csak ezen szeretet lángja hevítse. S egyúttal a szamosujvári püspök nevében köszönetét fe­jezte ki Pokol Elek bányatulajdonosnak és ne­jének a hozott áldozatért. E beszéd mély be- ; nyomást telt a jelenlévő közönségre. Az egyházi j funkció befejeztével Pokol Elek dr. Fábián ka­nonok tiszteletére fényes ebédet adott, amelyen Nagybánya város majdnem valamennyi nofabili- tása résztvett. Harmadik fogás után Fábián ka­nonok a pápára, az apostoli királyra és az egy­házmegye főpásztorára emelte poharát. Brebán Sándor a püspöki biztost köszöntötte fel, meg­köszönve annak szives fáradozását. Kimpián Emánuel tőkési lelkész Brebán Sándor helyettes plébános fáradhatatlan buzgalmára ürítette po­harát. Tüzek. E hó 14-én Ferencz Gyula, szinér- váraljai lakos szabómühelyéuek a fedélzete eddig meg nem állapított okból kigyuladt.. A hirtele- nében összesereglett közönség a tüzet mihamar eloltotta s igy komolyabb kár nem esett. Kak- szentmártonban a múlt héten szerdára virradó éjjelen 10 lakóház és több melléképület leégett, A kár jó része biztosítás révén megtérül. »Közhéré tétetik mindenkinek« mondja a váraljai dobos és a »közhéré« tétel még sem mindenkinek szól, mert a végpontokon senki sem tud róla, hacsak egyik-másik, a piacon járt szomszédtól meg nem tudja, hogy mit doboltak. Ebből tetemes hátránya származhat a lakosság­nak, azért kérjük az elöljáróságot, miszerint szi­gorúan utasítsa a dobost, hogy a kihirdetendő tárgyat a községben úgy kiáltsa ki, hogy arról mindenki tudomást vehessen. Különben legfris­sebb informátiónk szerint vannak a községben Írástudó emberek is, és ezek közül nem minde- nik szokott folyton az utcán tartózkodni. E rend­kívüli körülményre tekintettel még arra is meg­kérjük az elöljáróságot, hogy az ilyen járatlanok kedvéért a fontosabb dolgokat falragaszok utján is legyen szives közhírré tenni, esetleg méitóz- tassék leereszkedni annyira, hogy az ilyen köz­érdekű tárgyakról a semmirevaló közérdeket szolgáló lapunkat megtisztelje. Mi, ha tolakodás­nak nem veszik, az ilyen célra lapunk igénytelen terét szívesen felajánljuk. Előzékenység. A magyar fürdők felvirágoz­tatása nemzetgazdaságilag is, meg úgy a fürdöző közönség, mint a fürdőtulajdonosok szempont­jából is fontos érdek. Bikszád, a magyar Karls­bad, egyike Magyarország gyöngyeinek, miért is szívesen látnok, ha úgy a tulajdonos, mint a bérlő és alkalmazottak mindent megragadnának arra nézve, hogy e fürdőnek eddigi jó hírnevét fenntartsák és fokozzák. E cél elérésére egyál­talán nem alkalmas az az eljárás, aminőt a fürdő egyik (nem a kóser) vendéglőse vendégeivel szem­ben tanúsít, különösen pedig e hó 12-én tanú­sított. A debreczeni kir. tábla elnöke, Porubszky Jenő a bikszádi fürdőben nyaralt s ott érte név­napja is. Ezt az alkalmat a tábla területén mű­ködő bíróságok vezetői felhasználták arra, hogy tiszteletöknek és szeretetteljes ragaszkodásuknak kifejezést adjanak. Ebből a célból előkelő szép társaság gyűlt össze Bikszádon a fürdőben s vi­dáman folyt a társalgás. A tűrhetetlen hőség árnyékba kergette a társaságot, mely felszólította a kiszolgáló pincért, hogy az uj helyen lássa el őket. Ez hetykén megtagadván a kérelem telje­sítését, az urak a vendéglőshöz fordultak. »Ebé­delek« volt a lakonikus válasz. Az előkelő úri társaság erre kénytelen volt átvonulni a másik vendéglő (kóser) tájékára, ahol előzékeny kiszol­gálásban részesült. Az ilyen bánásmód után ter­mészetesnek találjuk, hogy az elnök félbeszakí­totta bikszádi üdülését s visszatért Debreczenbe. Szent Iványi Gyula, a fürdő tulajdonosának elő­kelő úri ízlése bizonyára végét veti az ilyen, a fürdő jó hírnevének megóvására egyáltalán nem alkalmas bánásmód alkalmazásának. Csontváz a padló alatt. Szatmáron a Jó­zsef kir. herczeg-uíca 19. sz. alatt levő házas­telek udvarán egy kis ócska rozoga házat bon­tottak le, hogy azt újból építsék. Sütő István és Gyula Károly kőművesek, kik a ház elbontásá­nál dolgoztak, mikor a padlót felfeszitelíék, nagy meglepetésükre egy ép állapotban levő emberi csontvázra bukkantak. A leletről azonnal hirt adtak Weinberger Sámuel háztulajdonosnak, ki azt az utasítást adta a kőműveseknek, hogy csak földeljék el a csontvázat. Azonban a szomszé­dok megtudták az esetet és közölték azt a csen­dőrséggel, igy aztán újból kiásták és rendőror­SZINÉRVÁRALJA 1908. julius 21, (3) vosi vizsgálat alá vették, mely megállapította, hogy az férfi csontváz és több évtizede, hogy már a földben van. Hogv miként került oda, azt még most nem lehet tudni és azt hiszük, talán nem fogjuk egyáltalán megtudhatni. A ház ezelőtt 40—45 évvel épült és akkor Szegedi József és neje tulajdonát képezte, akik már mintegy 30 — 35 éve elhaltak. Később a házas telket Ba- gaméri Géza vásárolta meg, majd pedig pár év­vel ezelőtt Weinberger Sámuel, a jelenlegi tu­lajdonos. A rendőrség ez ügyben a vizsgálatot megindította, de idáig eredményre nem vezetett. Annyi bizonyos, hogy bűnténynek kell lenni a dologban. A bankok állásfoglalása Az uj végrehajtási törvény gondolkodóba ejtette a pénzintézeteket afelől, hogy mit. tegyenek azon kölcsönökkel, melyek jelzálogilag biztosítva nincsenek, tehát bizalmi jellegűek ? A szatmári pénzintézetek arra az egyedül egészséges álláspontra helyez- kezdtek, hogy a rajok bízott érdekekre való kö­teles gondosság mellett igyekeznek dologi jelzá­logos biztosítékot sserezni ott, ahol eddig szemé­lyes jellegű hitelt nyújtottak, miután ez utóbbi­nak vagyoni biztosítékait az uj törvény jórészt elvonja. Amennyiben azonban ez az adósok hely­zete folytán nem mutatkoznék lehetségesnek, a legteljesebb kímélet elvének alapján járnak azok­kal az adósokkal szemben, akiket a térvény ön­hibájukon kívül tett hitelképtelenekké és akik pontos törlesztés folytán vállalt kötelezettségük­nek tehetségük szerint eleget tesznek. Tartózko­dik tehát minden tömeges hitelfölmondástól és az amúgy is kellemetlenné vált gazdasági hely­zet kielégítésétől.« Nem is lehet hirtelenében ki­számítani, hogy e, különben üdvös törvény nem­zetgazdaságilag minő károkat okozna, ha a hite­lezők legalább átmeneti időre meg nem marad­nak azon alap mellett, melyre a hitelt nyújtot­ták. Adós és hitelező egyaránt érzékeny veszte­séget szenvedne, egynémelyike tönkre is menne. A szatmári pénzintézetek határozata mintául szolgálhat a többi előtt. Elfogott templomrablók. A múlt hét szer­dájára virradóra a halmii templom perselyét kirabolták. Elvitték továbbá a szentséglartót és kelyheket. A tettesek Szatmárra szöktek és a zálogházban, valamint ékszerészeknél kísérelték meg a tárgyak eladását. A zálogház és az ék­szerész üzletek tulajdonosai értesítették a ren­dőrséget, amelynek sikerült a tettesek egyikét, Rosenthal Lajos lakatos személyében letartóz­tatni, aki bevallotta a templomrablást és megne­vezte bűntársát Kalmár István péksegéd sze­mélyében, akit hosszas keresés után szintén le­tartóztattak. Súlyos gyanuok forog fenn, hogy a napokban a szatmárnémeti zsidó és a nyíregy­házai katholikus templomok betöréseiben szin­tén ezek a tettesek. Elfogatásukkor álkulcsokat, betörő szerszámokat és többféle arany tárgyakat találtak a tetteseknél. Testvérgyilkosság kísérlete. Hogy a hirtelen felgerjedés az indulatok feikorbácsoiása mire ragadhatja az embert, példa rá Babies Grigor, lekeaczei lakos esete, kit csak a véletlen sze­rencse mentett meg attól, hogy tulajdon testvé­rének gyilkosa legyen. A napokban ugyanis va­lami apró félreéríésből származó veszekedés közben Babies Grigor két csövű fegyverét meg­töltötte s azt mintegy 140 lépésnyiről testvér­bátyjára, Babies Mihályra sütötte. Nem tudni, mi okból, talán a testvérsziv dobbanása következ­tében, a fegyver megbillent a Grigor kezében s a löveg eélt tévesztett. A csendőrség gyilkosság kísérletéért Babies Grigort a helybeli kir. járás- bírósághoz bejelentette. Ismét haláleset Bikszádon. Kevéssel ezelőtt hirt adtunk róla, hogy a bikszádi fürdőben egy ember hirtelen meghalt. A napokban ismét halál­esetről értesültünk. Ehrenfeld Regina, férj. Gold­stein Jánosné 69 éves, gyürei (Szabolcsvárm.) lakos szivszélhüdés következtében a fürdőben hirtelen elhunyt. Holt testét lakóhelyére szállí­tották s ott temették el. Váltva nincs, váltani nincs mit. Miklós Pál, szinérváraljai lakos igy sóhajtott fel e hó 10-én az avasujf'alui korcsmában. Zsebkönyvében egy darab 20 koronás bankjegyet tartogatott. Egy kis gyomorerősitőre szomjuhozván, betért Zicher- mann Dávid ur avasujfalui korcsmájába s ott ; megivott 10 fillér áru papramorgót. Apró pénze | nem volt, a korcsmáros pedig 20 koronát nem : tudott felváltani, azért Miklós odaadta a korcs- I raárosaak a zsebkönyvét, hogy jegyezze bele a 10 lillér kontót. Ez meg is történt, de mire a i könyvecske visszakerült, a legértékesebb lap, a I 20 koronás hiányzott belőle. így jelentette ezt az ügyben eljárt bikszádi csendőrőrs. így hát váltva nincs, váltani nincs mit. Kakasviadal Szatmáron. A szatmári tűzoltó kongresszus alkalmával egy »jókedvű társaság« két napon át tartó kakasviadalt akar rendezni, melyre a kiadott kommüniké szerint már is ja­vában folynak az előkészületek. A rendezők beszerezték a kakasviadalokra vonatkozó ösz- szes irodalmat, továbbá hatalmas orpington és más fajta kakasokat, melyeket a viadal idejére éles acélsarkantyukkal látnak el. Az ily fajta viadalok a régi Rómának, melynek elsatnyult népe oly félelmesen ordította a «panern et circen- ses«-t, kedves látványossága volt, de a modern népek közül csupán a franciák s a kínaiak lel­kesednek az efajta szórakozásért, melynek kiúja az, hogy a porondra bocsátott kakasok az éles acélsarkantyuval cafatokra tépázzák egymást. A szatmári »jókedvű társaság«-nak ezt az ötletét legkevésbbé sem tartjuk szerencsésnek. Tánczmulatság. A nagybányai iparos ifjak önképző köre 1908. évi augusztus hó 1-én a felállítandó felsőbb iparosiskoia céljaira a Ka­szinó kerthelyiségében zártkörű táncmulatságot rendez. A szerkesztő üzenetei. P. P. Versét megkaptuk s átnéztük. Az első stró­fája megállhat, de a második igazításra szorul. Majd a szerkesztő bácsi megkísérli a gondolatmenetnek meg­felelő kiigazítást s ha ez sikerül, le is közli; de erős a gyanú, hogy maga nem P. P. Igazolja magát. L. A. Szorgalmas munkálkodására számitúnk. B. I. A Kossuth-szobor felállításáról és leleplezési ünnepélyéről semmi bizonyosat sem tudunk. Annak ide­jén okvetlen jelezni fogjuk. N. M. Ugy-e, milyen az élet ? Kerget az árny, a fény tűnik előlünk s mi üldözzük a szivárványt és a déli­bábot. Csak kergessük, üldözzük, hátha a kezünk ügyébe kerül egy báb, amely nem lesz déli. Főmunkatársak: Kaba Tihamér dr. és Katona Sándor dr. 4091/1908. tkvi sz. Árverési hirdetményi kivonat. A szinérváraljai kir. járásbíróság mint telek­könyvi hatóság közhírré teszi, hogy Reizmann Herman végrehajtatnak Kerekes László és Zsófi János végre­hajtást szenvedők elleni 115 korona 56 fillér tőkeköve­telés és jár. iránti végrehajtási ügyében a szinérvár­aljai kir. járásbíróság területén lévő Aranyos-Medgyes községben fekvő az aranyosmedgyesi 429. sz. betétben A. I. 1220, 1221, 1222 és 1223. hrsz. külső birtokból a a Kerekes László jutalékára 343 korona 50 fillérben, és az aranyosmedgyesi 581 sz. betétben A. I. 647, 648 és 649 hrsz alatt foglalt ház és beltelekre az árverést 482 koronában ezennel megállapított kikiáltási árban elren­delte, és hogy a fentebb megjelölt ingatlanok az 1908. évi augusztus hú 6-ik napján délelőtt 10 órakor Aranyos- Medgyes községházánál megtartandó nyilvános árveré­sen a megállapított kikiáltási áron alul is eladatni fognak. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan becs- árának 100/o-át, vagyis 34 korona 35 fillért és 48 ko­rona 20 fillért készpénzben, vagy az 1881. évi LX. t -c. 42. §-ában jelzett, árfolyammal számított óva­dékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. évi LX. t.-c. 170, §-a értelmében a bánat­pénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni, Kelt Szinérváralján, 1908. évi junius hó 8-án. A kir. járásbíróság, mint tkvi hatóság. Papp István, kir. jbiró. Nagy mellékkereset! (Viagas jutalékot fizetünk oly egyének­nek és vidéki ügynököknek, kik rész­vényeknek részletfizetésre való eladásá­val kivánnak foglalkozni, Általános Bank-Részvénytársaság BUDAPEST, VII, Erzsébet-körut 39. w DVEielőtt szomolyi-, loízalog-, opilesi kölcsön iránt intézkednék, kérjen díjtalanul prospektust MELLER L. EGYED, Budapest, IX., Lónyai-utca 7. Telefon- interurban 46—31.

Next

/
Oldalképek
Tartalom