Szinérváralja, 1908 (5. évfolyam, 2-52. szám)
1908-07-14 / 29. szám
29. szám. a törvény erejé gyöngének bizonyulna behajtani rajta annak jogos, igazságos követelését. (2) 1908. Julius 14. __________________ A miniszteri biztos körlevele a gyümölcstermesztőkhöz. (G. L.) ügy a gazdasági tudósítók, mint a földmivelésügyi minisztérium külső szakközegei azt jelentették, miszerint a folyó évben jó gyümölcstermés mutatkozik. Ámbátor az ismét má* jusra eső virágzás és rendkívüli meleg időjárás mellett az almafélék terméskilátását csökkentette, — mégis e gyümölcsnemekben is határozott jobb termés lesz, mint az utóbbi két évben. Határozottan bő termés Ígérkezik a cseresznyében, kajszinbarackban, szilvában, csemege- szőlőben és dióban; gyengébb a termés meggyben, őszibarackban és körtében. Tekintettel már most azon körülményre, miszerint a szaklapok tudósításai szerint a külföldön is jó termés mutatkozik, — magyar gyümölcs értékesítése nem kis gondot fog okozni a termesztőnek. Darányi miniszter ur Ö Nagyméltósága f. évi 51354. sz. rendeletével minden intézkedést megtett, amivel ez irányban a termesztők támogatására lehet. Mindenekelőtt intézkedett az iránt, hogy a kisgazdáknak — nyers állapotban nem értékesíthető gyümölcsfeleslegeik feldolgozására — állami aszalók, izfőző üstök, Győry-féle szeszpárló- kazánok, ciderkészitő malmok és sajtók bocsáttassanak ingyenes használat végett rendelkezésükre, hogy igy a hosszabb ideig nem tartható csonthéjas gyümölcsnek egy része, továbbá az almafélék selejtes része feldolgozás utján legyen értékesíthető és igy annak egy része a piactól elvonatván, — a finomabb és nemesebb gyümölcs árára a piacokon nyomást ne gyakoroljon. Ez irányban alulírott hivatal fel lett hatalmazva az állami gyümölcsfeldolgozó gépeknek a szükséghez képest leendő szaporítására is. Hogy a termés mennyisége és kiviteli esélyei iránt a közönség tájékoztatva legyen, — az összes gazdasági tudósítók jelentéseiből szerkesztendő kimutatás fog közzététetni; másrészt a külföldi konzulátusaink is felhivattak, miszerint a reánk nézve legfontosabb külföldi államok terméskilátásaiból két ízben és pedig idejében jelentést tegyenek. Utasítva lettek a fontosabb gyümölcspiacokon székelő konzulaink arra is, hogy a legelterjedtebb külföldi lapokban hirdetéseket tegyenek közzé, a hazánkban várható nagyobb gyümölcstermésre figyelmeztetni a külföldi érdeklődő közönséget. Intézkedés történt továbbá oly irányban is, hogy alulírott miniszteri biztos hivatalában ez évben is nyilvántartás vezetessék azon termesztőkről, akik egyes gyümölcsnemekből legalább reményeit. Az apa nem is várva feleletet, folytatta: — Ma ismét már reggel óta fenn van Ott olvas egy könyvet a tölgyek alatt. Jöjjön nézzük meg. Oda mentek. A tölgyek alatt egy pádon ült Erzsiké. A doktor kénytelen volt megvallani, hogy Erzsiké már nem kis leány. Az alatt az egy hónap alatt, hogy nem látta, nagyot változott. Arcza teltebb, pirosabb lett s mintha megnőtt volna. Fehér ruhája csodálatosan illett szépmet- szésü arczához. Ha szemében nincs az a fáradt, bágyadt vonás, senki nem tartotta volna betegnek. Erzsiké elpirult, mikor a vendéget észrevette. Felkelt a pádról s kezét nyújtotta a vendégnek, ki azt melegen megszorította. — Hogy van Erzsiké kisasszony! — kérdé az orvos — fürkészve nézte a leány arczát. — Oh, sokkal jobban vagyok. Az atyja mellette derülten nézte a leány arczát és szólt: — No, ugye, megmondtam! — Hisz én előre megjósoltam, hogy igy lesz, monda az orvos kissé vontatott hangon. Néhány hétig tartó nyugalom teljesen helyreállítja Erzsikét. — S ha teljesen meggyógyulok, akkor ismét járhatok a zeneiskolába? — Ha jövő évre még tán nem is, azután mindenesetre. Most még egy kissé kímélnie kell magát. A délelőtt hamar eltelt. Erzsiké nem sokat beszélt, mert az még megerőltette. Annál többet I egy vasúti kocsirakományt kitevő eladó készlettel bírnak. Másrészt nyilvántartatnak azon külföldi kereskedők és konzervgyárosok is, akik alulírottnál magyar gyümölcsöt keresnek megvételre. Hogy ezen nyilvántartás és közvetítés minél sikeresebb lehessen, azon kérelemmel járulok minden gazdasági és gyümölcsészeti egylethez, szövetkezethez, gazdasági szaktudósitóhoz és minden nagyobb termesztőhöz, hogy nagyobb készleteiket oly kistermesztők is bejelenthetik, akiknek termése egyenkint nem nagy ugyan ; de együttesen kitesz egy kocsirakományt. Bejelenthető ezenkívül finomabb válogatott gyümölcsből kisebb mennyiség is; az ily finomabb gyümölcs iránt ugyanis a fővárosi csemegekereskedők és szállodások szoktak érdeklődni. Az árakra nézve legjobbnak tartom, ha a bejelentő közönség a fővárosi központi vásár- csarnok nagybani áraihoz alkalmazkodik. Kelt Budapesten, 1908. junius hó. Molnár. SZÍNÉ RV ÁRALJA HÍREK. Dr Kádár Ambrus praelatus kanonok Szat- máron a papnevelő intézetnél 15 éven át viselt kormányzói állásáról leköszönt, helyére a püspök dr Binder András kanonokot nevezte ki. Uj plébános. A szamosujvári püspök An- derkő Arthur nagybányai g. kath. segédlel- készt a mármarosmegyei Izakonyhára plébánossá nevezte ki. Eljegyzés. Marosán Demeter papbikói g. kath. tanító e hó 5-én eljegyezte Popán Aurél barlafalui g. kath. tanító leányát, Mariskát. Jegyzőválasztás. A lemondás folytán megüresedett erdőszádai körjegyzői állásra Hirsch Ernő, kapnikbányai körjegyző választatott meg. Vasutmegnyitás A Szatmár—mátészalkai vasút ünnepélyes megnyitása e hó 23 án fog megtörténni. Eljegyzés. Róth Samu válaszuli helyettes körjegyző eljegyezte Szegál Paulát Tiszaszeder- kényről. Kitüntetés. A vaüás és közokt. miniszter Szaucsek Dániel kapniki tanítót érdemei elismeréséül igazgatóvá nevezte ki. A tiszai ág. ev. egyházkerület közgyűlése. A tiszai ág. ev. egyházkerület julius hó 14—17-én Brassóban tartja rendes évi közgyűlését. Julius 14-én az egyházkerületi bizottságok üléseznek; julius 15-én tartják az egyházmegyék elnökségei a Baldácsy-ülést, ugyanakkor ülésezik az egyház- kerület gyáminlézeli bizottmánya. Délután a gyámintézet közgyűlése lesz, 5 órakor pedig istentisztelet, melyen az egyházi szónoklatot Révész János nagybányai lelkész tartja. A közgyűlésen, melyre a meghívót Zelenka Pál püspök bocsátotta ki, az ág. ev. egyház számos kitűnősége vesz részt. mesélt atyja. Az orvos csendben figyelte a leányt. Nem tudta miért, de érezte, hogy néki is szüksége van arra, hogy a leány felgyógyulásában higyjen. De egy rövid köhécselés s a leánykának gyors elfáradása hamar meggyőzték, hogy a javulás még csak látszólagos. Erzsikének feltűnt az orvos szótlansága és lehangoltsága. Mikor egy pillanatra magukra hagyták őket, reá vetette fáradt szemét s halk hangou megkérdezte: — Ugy-e nem mulatságos dolog egy beteg társasága. Vagy mért oly roszkedvü? A doktor hirtelen feleszmélt. Érezte a leány fürkésző tekintetét. Eszébe jutott, hogy épen neki kellene erőt és bátorságot öntenie a szegény beteg leányba. De ugyanakkor, mintha valami fojtogatta volna torkát, nem tudott egyetlen vigasztaló szócskát sem szólni. Hirtelen fordult feléje a leány: — Mondja kedves doktor ur, hál igazán meg kell halnom? Az orvos látta a leány izgatottságát, halott- halványságát az arcán s úgy érezte, hogy valami nagy bűnt követett el. Mert hogy nem tudta vigasztalni. Végre mégis összeszedte magát. — Ne higyje Erzsiké, hogy betegsége veszedelmes. Szentül ígérem, hogy meg fog gyógyulni. Egészen más gondolatok kóvályogtak fejemben s ezek halottak meg annyira, hogy roszkedvünek látszom. Erzsiké hálásan mosolygott, de az orvos ezt nem vette észre. Nem mert a leányra tekinteni. Szerencsére ekkor jött a leányka atyja s a beszélgetés egészen más fordulatot vett. Megyei közgyűlés Szatmárvármegye törvényhatósági bizottsága folyó évi julius hó 10-én d. e. fél 11 órakor rendkívüli közgyűlést tartott. Gyászhir. Beszedics Vilmos földbirtokos, m. kir postamester, az érdemkereszt tulajdonosa. munkás életének 68-ik évében folyó hó 1-én Sárközön elhunyt. Temetése a rokonok és nagyszámú ismerősök részvétele mellett ugyanott f. hó 3-án ment végbe. Fagy júliusban. Folyó hó 1-re virradóra az alsóvereckei határban és környékén annyira lehűlt a levegő, hogy kevés kivétellel az összes vélemények elfagytak. Az időjárás azóta állandóan nagyon hűvös, további lágyaktól is tartanak. Állami tisztviselők lakbére. A pénzügyminiszter a lakbér-átlag megállapithatása céljából meghagyta valamenyi pénzügyigazgatóságának, hogy a területébe tartozó minden egyes városra vagy községre nézve, a mely valamely állami vagy vármegyei tisztviselőnek állomáshelyét képezi, a tényleg bérbeadóit háromszobás lakásokról kimutatási készítsen. E célból legközelebb községünkbe is meg fog jelenni egy állami tisztviselő. Megjegyzi az említett miniszteri rendelet, hogy az uj osztályozás szempontjából az állami elemi népiskolai tanítók nem esnek az állami tisztviselőkkel azonos szempontok alá. Hát hová esnek? Avagy nekik a szép arcukért olcsóbban adják a lakást ? Vasúti szerencsétlenség. Hétfőn este Szalmáról a 7 órakor induló vonattal szerencsétlenség történt. Midőn berobogolt a hajduszo- boszlói állomásra, hibás váltóállítás következtében belerohant az állomáson veszteglő teher- voiiatba. A mozdonyok összezuzódtak, néhány teher és személykocsi darabokra tört. Meghalt Bakos Ödön, nagylaki ügyvéd akit ki is raboltak és Szegedi Ferencz, a tehervonat vezetője. Súlyosan sebesültek 9-en, könnyebben sérültek 7-en. Nagykárolyból könnyebben sérüli Rózen- feld Zsigmond, lapszerkesző. Egyházkerületi közgyűlés. A tiszántúli ref. egyházkerület e hó 7-én Debrecenben rendkívüli közgyűlést tartott, mely a püspökválasztási szavazatnak az egyházkerületi főgondnokhoz az esperesi hivatalok utján való beküldésére f. évi augusztus hó 15-ik napját tűzte ki s megválasztotta a szavazatbontó küldöttséget. Felkérte Dávidházi János társelnököt, hogy az őszi kér. gyűléskor tartandó emlékünnepélyen Kiss Áron felett emlékbeszédet tartson. A püspökavatással járó intézkedések megtételére külön bizottság neveztetett ki. Ideje az őszi közgyűlésre tűzetett ki. A papszentelés erről az évről elhalasztatott tavaszra. Tíz éves találkozó Nagybányán. Szép és lélekemelő ünnepély folyt le f. hó 5-én Nagybányán a főgimnázium dísztermében, ahol ugyanis az 1898-ik évben érettségit telt ifjak a város inlelligentiájának igen nagy érdeklődése mellett 10 éves találkozóra jöttek össze. Az érettségit Mikor estefelé búcsút veit a doktor, a leány halk hangon, a nélkül, hogy atyja észrevette volna, igy szólott hozzá: — Ha nem találkozunk többé ez életben, fog-e néha gondolni kis betegére ? Az orvos rosszaló pillantást vetett reá, de ismét nem tud szólni semmit. Mikor egyedül volt a vasúti kocsiban, átkozta gyongeségét és a percet, mikor elhatározta, hogy meglátogatja a leányt. Érezte, hogy pótolhatallan hibát követett el, amikor megfosztotta a szegény leányt kedves ábrándjaitó és eléje állította a rideg, kérlelhetetlen valóságot. Szive mélyéből sajnálta a leányt és mit nem adott volna, ha megtudná menteni. Megfogadta mégis, hogy többé nem megy ki hozzá falura, mert érezte, hogy ott nincs meg a kellő higgadtsága. Száz meg száz gondolat kergette egymást lüktető fejében és mindegyiknek vége a fájdalom, a reménytelenség a jövőben volt. Érezte, hogy az ő ereje gyönge a kórral megküzdeni, hogy hiába itt minden. Az őszi levélhullás elviszi magával a gyenge teremtést, kinek szivecskéje, ha jól sejtette, érte dobogott. A táviró póznák, az utszéli fák őrült iramban rohantak el a robogó vonat ablakai előtt s az orvos forró homlokát a hideg üvegfalra szorította. Csak nézett, bámult belé a semmiségbe, a végtelenbe, az ismeretlenbe, miközben küny- nyei lassan, cseppenként gördültek le a vasúti kocsi puha szőnyegére . . .