Szinérváralja, 1907 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1907-07-16 / 29. szám
(2) 1907 Julius 16. SZINÉRVÁRAL J A 29. szám. mert már maga a törvény is kivételeket statuált, még pedig többnyire olyanokat, amelyeknek jogosultságát elvitatni nem lehetett. De még nem is fogtak a törvény végrehajtásához, már jelentkeztek oly szakmák képviselői, kik a vasárnapi munkaszünet felfüggesztését magukra nézve vitális követelménynek nyilvánították. Seregestül kilincseltek a minisztériumban és egy kisebb részüknek csakugyan sikerült is kijárni, hogy a törvény végrehajtására vonatkozó rendeletben szakmájukra nézve kivételes intézkedéseket vegyenek fel. Azóta sem szüneteltek a vasárnapi munkaszünet megszorítását célzó törekvések, amelyek nem mindig maradtak eredménytelenek. A következmény, mely kezdetben mégis csak eléggé csinosan festett, ma már valósággal torzképpé fajult. A borbély, az utkaparó, a pék, a molnár s a jó Isten tudja ki mindenki még, külön elbírálást vindikált magának a vasárnapi munkaszünetet illetőleg. Mindegyik fel tudott hozni valamilyen nyomós okot, mely arra jogosítja, hogy vasárnap is dolgozhasson. Abba a kategóriába, mely a vasárnapi munka részbeni fentartását megokolhatná, azonban semmi esetre se tartozhatnak a pénzintézetek. Mégis fentartotta magát mind e mai napig az az aburus, hogy egyes vidéki pénzintézetek tisztviselői tartoznak vasárnap a hivatalban megjelenni. Nem tudjuk, van-e erről a vidéki hatóságoknak tudomásuk s ha igen — ami igen valószínű — miért nem tiltják el ezt a törvénymegszegést ? A vasárnapi munkaszünelről szóló törvény ugyanis nemcsak az iránt intézkedik, hogy az üzletek zárva legyenek, hanem az iránt is, hogy a zárt ajtók mögött alkalmazottak ne dolgozzanak. Erre kell figyelniük a hatóságoknak, ha a törvény szelleme és betűje szerint akarnak eljárni. Nem szabad tűrni, hogy egyeseknek privilégiumok legyen a törvény kijátszására. A tuberkulózis. A mai kor legborzalmasabb, legfélelmetesebb kórságáról : a tüdővészről van szó, arról a nyavalyáról, mely ádáz dühvei, féktelen szenvedelemmel támadja meg az embert és leveszi a lábáról, romba dönti, a végenyészetbe sodorja. A tuberkulózis az a betegség, mely észrevétlen, suttyomban jön, befészkeli magát az ember egészséges tüdejébe és őrli, fúrja, sorvasztja a szervezetet, mig teljesen hatalmába keríti áldozatát a kétségbeejtő vész, a rémes karjaiból nincs kivezető ut, — az egyedüli menekvés a halál. Magyarországon megdöbbentő statisztikák számolnak be a tüdővész nagymérvű elterjedéséről, hatalmas arányú elharapódzásáról. Egész Európában aránylag nálunk szedi legnagyobb számmal áldozatait a tuberkulózis, átlag 60,000 lélek pusztul el évente ebben a nyavalyában, s ez oly szokatlanul nagy numerus, hogy kétségbe ejt minden igazán érző, humánus gondolkozásu embert. Annyira fertőzött, miazmás a honi légkörünk. hogy uton-utfélén beleheljük, magunkba szívjuk a részes baktériumokat, a halált rejtő Eszményképet alkottam magamnak, Alfréd megközelítette azt Panaszolt nekem és én mint rokonlelket hallgattam. Egyetlen vigasza vagyok, s mióta engem ismer, békült ki az élettel, mondotta. Halálod után, atyám, könnyeim dacára, e szavaknál mosolyogtam először szívből, s mert láttam, mosolyomban van az ő boldogsága, azután gyakran mosolyogtam. En téged siratlak, ő újra mosolyra birt, őt a világfájdalom, a csalódás kínozta, de a fiatal szív vállalkozó s én harcolni akartam a kétkedés, csüggedtség, életuntság, bizalmatlanság ellen, mely őt gyötörte; hinni, bízni, remélni akartam megtanítani és szeretni úgy, mint a főidnek csak egy-egy kiválasztott gyermeke, — mint a méltók között a legméltóbbak szeretnek. Alfréd szenvedése által már nem volt mindennapi, — gondoltam, semmiben sem az. De csalódtam, atyám! Csalódtam, olyanő, mint Boyrvn bukott angyalai; bár legalább megvethetném, de csak sajnálni tudom; beteg ő, mint Manfréd és gyógyithatlan . . . pedig Petrarcának hittem, kit Laura megvigasztalhat! S én ne sírjak, atyám, midőn képzeletem istenségét . .. eszményemet siratom ? így kesergett Imogén atyja sírja mellett. Szegény Imogén, értettem őt, hiszen én is úgy szenvedtem egykor a népért . . . Ugy-e némi hasonlat van a piros és a fehér rózsa történetében? mételyt, s csak akkor tudjuk meg, hogy a legrettentőbb betegség áldozatai lettünk, amikor a kórság már egészen belevette magát szervezetünkbe, megásta tüdőnkben borzalmas aknáját. Nem sikerült ugyan eddig megtalálni a helyes és célravezető orvosságot a tuberkulózis gyógykezelésére, de a müveit világ nem nézte tétlen, karöltött kezekkel nagyarányú terjedését, megtett annyit, amennyit tehetett a kórság megakadályozására. Nálunk csupán az utolsó időben indult nagyobbszabásu mozgalom a tüdővész féktelen elharapódzásának korlátozására, holott már régen szükségét érezte hazánk sok közhasznú dolog életbeléptelésének, áldásos újítások meghonosításának, miknek utján hathatósan védekezhetünk kíméletlen ellenségünkkel szemben. Rettentő mód könnyelműek voltunk, mikor közömbösen néztük a tuberkulózis pusztításait, igen gyámoltalanok, önönmagunknak ellenségei voltunk, mikor nem csináltunk semmit egészségünk, legdrágább kincsünk megóvására. Beláttuk idők folyamán, hogy menthetetlenül pusztulunk feltartóztathatlanul sülyedünk, esünk, ha csökönyösen haladunk a magunk utján és szabadjára eresztjük a legnagyobb veszedelmet, prédául odavetjük saját véreinket a telhetetlen Molochnak. A tisztaságra nagyobb ügyet kezdtünk vetni és hatósági rendelettel kötelezővé lettek valamennyi nyilvános helyen a köpő-csészék, mert tudvalevő, hogy a porrá száradt köpet utján leheljük be leginkább az ölő bacillusokaí. Nem- külömben gondoskodtunk a lakások (főleg a munkástanyák) tisztántartásáról. Megszületett hosszú vajúdás után az Erzsébet-szanatórium, mely kizárólag — díjtalanul — tüdővészes betegeket ápolnak, gyógykezelnek kiváló szeretettel, nagy gonddal. Jelenleg azon a ponton vagyunk, hogy az ország számos részében nép-szanatoriumok létesítésén fáradozunk. Ezek védőbástyái lennének a tuberkulózis elleni irtóhadjáratnak. Vajha mihamarabb megvalósulna a nemes, magasztos cél! De az Isten könyörülő és megnyugtatja tán a nőt is úgy, mint a virágot, mely most az enyészetnek és a könnyeknek lettem bus őre. Minden oly szomorúnak tetszett körülöttem, még a madarak is talán az emberektől tanulták meg a halotti éneket!. . . Késő volt, fényes testvéreim ott a magasban, az ég ezüst-virágai, a tünde csillagok már feljöttek s Imogén még mindig a sirkertben zokogott . . . még mindig olt sugdosott a halottnak. Mikor felkelt, helyét elhagyandó, felém nyújtotta kezét és leszakított tövemről . . . éles fájdalmat okozott nekem . . . még sem tudtam megneheztelni reá és nem használtam ellene fegyveremet: tövisemet . . . Imogén forró kezei és égő könnyei csakhamar ellankasztották haldokló leveleimet, mikor a kastélyhoz értünk, szép gyilkosom a rég ismert kis szobába visz. Koporsóm most az imakönyv, — vázalakja vagyok csak annak, ami voltam; de azért a piros rózsát, melyhez annyi szent emlék köti, ereklye gyanánt becsüli a fehér és felettem hullanak gyakran most is könnyei! Csalódások hosszú láncolata az élet és nyugalmat csak a sirkert ad. E könnyázott földből virágok fakadnak és feldiszitik a szegények sírjait, az egyszerű fakereszt mellett meghonosul az ibolya, bőkezű a természet olt is, ahol a ke- gyeletes emlékezetnél egyebet nem adhatnak. De a virág felér mindig az érzéketlen hideg kővel. Eljegyzés. Szilágyi István ombodi ev. ref. tanító e hó 9-én eljegyezte Sátor Jolánkát, Sátor Dávid szinérváraljai ev. ref. lelkész és neje. szül. Soltész Jolán kedve$, müveit leányát. Képvitelötestületi gyűlés. Szinérváralja község képviselőtestülete e hó 14-én közgyűlést tartott, melynek leglényegesebb tárgya a bírósági épület elhelyezésének a kérdése volt. A község küldöttsége által az igazságügyi m. kir. miniszternek átnyújtott kérvény első helyen a Bárány Béla telkét ajánlotta, mely a régi vásártér-felé vezető ut sarkán, a postaépülettel szemben van. Az ajánlat 14,000 koronáról szólt; de a miniszter csak azon esetben volt hajlandó a vételbe belemenni, ha a telket 6000 koronáért mepkaphatja. A község képviselőtestülete a 14-iki gyűlésen a vételárhoz 5000 koronával hozzájárulást határozott el, Bárány Béla pedig 3000 koronát elengedett s igy mint bevégzett tényt jelenthetjük, hogy a bíróság épülete a Báráng telkén lesz. Nagy Lajos a Szinér patakra lúd építését hozta javaslatba. Losonczy Gyula és társai jelentése alapján a képviselőtestület a javaslatot nem fogadta el. Mák Józsefnek települési engedélyt adtak. Fázse György, elhagyott gyermek-tartás, költségeire 40 koronát szavazott meg a képviselőtestület a marosvásárhelyi állami menhelynek. A szatmár—szinérváraljai-út fenntartási költségeiből Szinérváraljára kirovott 57 K 75 f megállapítása ellen felebbez a közgyűlés. A Vasvári Pál szobrára 25 korona szavaztatott meg. A vármegyei közigazgatási bizottság fegyelmi választmánya llosvay Aladár alispán elnöklete alatt ülést tartott, melyen Dr. Schönpllug Richárd vármegyei főügyész és árvaszéki elnöknek a nemzeti ellenállással való szembehelyezkedésé- ből keletkezett fegyelmi ügyét vették tárgyalás alá. Az ülésen Péchy István dr. főjegyző mint előadó, Plachy Gyula királyi tanácsos pénzügyigazgató, Dr. Böszörményi Emil ügyvéd és^Bodnár György kir. tanfelügyelő vett részt. A választmány az ügy ismertetése után tárgyalás alá vette Di\ Adler Adolf ügyvéd, Szatmárvár- megye tb. tiszti főügyésznek a fegyelmiek kérdésében beadott indítványát, mely szerint a vádlott tisztviselők Írásbeli dorgálással sujtassa- nak. Böszörményi Emil beszéde után a választmány nevezett tisztviselőket két szóval egy ellen a vád alól felmentette, Plachy Gyula a megbüntetés, Böszörményi Emil és Bodnár György a felmentés mellett szavaztak. Zolnay Viktor lovag, vivómester ellen a nagykanizsai kir. törvényszék 1311 —1907. szám akut körözvényt adott ki, mert 1906. julius havában ifj. Fesztetich Pál gróftól választási célokra 4000 koronát vett fel s azt részben a saját céljaira fordította. A körözvény községünkben és vidékén, hol Zolnayt sokan ismerik, méltó feltűnést keltett. A Szatmár-Ugocsa vármegyei általános gör. kath. tanító egyesület folyó évi julius hó 29-ik napján d. e. 10 órakor Batiz-vasvári községben a gör. kath. iskola helyiségében rendes évi közgyűlést tart. A Rákóci-zászló felszentelési ünnepélye augusztus 18-ról 20-ra halasztalott el. 130 drb zászlószeg van megrendelve. Az ünnepség prog- rammjának megállapítására a napokban bizottságot hívnak egybe. A zászlóra a múlt számban kimutatottakon kívül eddig a következők adakoztak: S. A. 50 K, Mándy Zoltán, Mándy Giziké 10—10 K, Nagy Bertalan Kepes József 5 -5 K, Todor József Urián Sámuel 2 -2 K, Albij István, Patován Lajos, Roth Ignácz, Sárga Róza, Lengyel Endre, Braun Sándor, Becsy Sándor, Lipcsey Sándor, Baum Károly né 1 — 1 K, Ko- nyárdi Sándor 60 f, Zinger Herman 50 f, Roz- ner Jakab, Frank Ábrahám, Korbuly Gyula40—40 f, 95 K, 30 f, összesen 236 K, 60 f. Munkaszünet a trafikokban. Wekerle Sándor pénzügyminiszter e hó 5-én rendeletet adott ki a trafikusokról. A rendelet kötelezővé teszi a vasárnapi munkaszünetet olykép, hogy a kizárólagos dohányárusok vasárnap délután 3 órakor a trafikokat"bezárják, a nem kizárólagos dohányárusok pedig főüzletükkel együtt d. e. 10 órakor. Szabályozza a rendelet a tőzsdebért is, mely az eddigi l"/o helyett fél százalék lesz. — Legközelebb Wekerle az okmány bélyeg és váltó utáni jutalék kérdését rendezi. Az uzsorás. Izráel Pinkász bikszádi földbirtokost a szatmárnémetii kir. törvényszék negyven rendbeli uzsora vétsége miatt kilencvenkilenc - napi fogházra átváltoztatható kilencszázkilenc ven korona fő és háromszázharminc korona mellékbüntetésre Ítélte. A debreceni királyi tábla a vádlott büntetését tizennégy napi fog- ! házra és ötszáz korona pénzbüntetésre változ- ! tatta. A Kúria harmadiki tanácsa a benyújtott 1 semmiségi panaszt elutasította. Hangverseny. A nagybányai ifjúsági kör Németh Gyula operaénekes tiszteletére hangversenyt óhajt rendezni a jövő hó elején. A hangversenyen Lengyel Malvin cimbalom-művésznő, HÍREK. Kinevezés. A király Donorán Döme szi- lágycsahi járásbirósági albirót a nagvsomkuti járásbírósághoz járásbirónak nevezte ki. Kirendelés. Az igazságügyminiszter Kwliu János szatmárnémetii törvényszéki betétszerkesztő albirót, valamint Uszkay Tamás szatmárnémetii törvényszéki betétszerkesztő telekkönyvvezetőt, a nagybányai kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatósághoz hivatalból kirendelte. Esküvő. Dr. Helmeczy Pál ügyvédjelölt ma esküszik örök hűséget hiripi és ivácskoi Böszörményi Zsigmond aranyosmegyesi nagybirtokos és neje cselei és nagybeszenvődi Ferenczy Agnes leányának Margitnak. Kitüntetett elnöknő. Auguszta főherczegnő, a József főherczeg Szanatórium egyesület védnöknője Uray Gézánénak, az egyesület szatmári elnöknőjének kifejtett buzgó tevékenységéért egy aranyérmet küldött, melyen ez a felírás olvasható: Ez emlék kisérje utain! Uray Gézánénak, Auguszta főhercegnő.
