Szinérváralja, 1907 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1907-06-18 / 25. szám

(2) 1907 Junius 18.

25. szám.

relemnek helyt adó Ítélet a többek közt azzal is indokoltatott, hogy az amúgy is méltánytalan adótörvények hézagait pótolni kötelesek, nem pedig az az egyoldalú hivatásuk, hogy csak az államkincstár érdekeit őrizve féltékenyen, az adókkal túlterhelt közönség kétszeresen károsodjék azzal, hogy akkor is adót fizessen, amikor nem termett az a föld, amelyre az adó, mint a remélhető termés vámja, kiveltetett.

Az adózó közönség nem a kincstári érdekért létezik, hanem az országot alkotó közönség egyetemét kell hogy képviselje a kincstárnak minden alkalmazottja. A publikum fizet, ha van miből. Eltartja képviselőit amig lesz miből; de ha azok agyonképviselnék anyagi erejét álla- dalmi érdekből, — épen azt az álladalmat vinnék a végveszélybe, ha az adózás megkönnyítése helyett annak könyörtelen végrehajtását tartva szem előtt, képviselt közönségük érdekeivel ellenlábra állva, keményen azon dolgoznának, hogy minél több adót vetve ki és vasalva be fényes eredményeket mutathassanak fel. De meddig? Addig, amig egy évtized múlva nem lesz kitől adót szedni, mert eddig csak úgy egyetlen kisebb társaságokban vándorolt, különösen a magyar faj nép-kifelé, ezután majd egész falvak kerekednek fel, hogy elhagyják ezt a meggyülölt szerencsétlen adóalapot — tán örökre — amint hogy a dunántúli ősmagyar falvak nem egyikéből már is száz és száz férfi van Amerikában.

így érik el az álladalmi érdeknyereséget a kincstár képviselői, akik tulajdonképen a közönség fizetett képviselői volnának

Tiszteletünkkel szólunk a hivatott hatóságokhoz s kérve kérjük, hogy a községeink birtokosai által előterjesztendő kérelmet ne a törvény határozatlan kifejezései nyomán mérlegeljék, hanem tartsák szem előtt, hogy a magyar közigazgatás a sok hiányos értelmű törvény mellett jóformán elvi jelentőségű felsőbb rendeletek alapján bírja már rozoga szekerét, a mai korszellemhez csak közelegve elnyikorgatni, vegyék figyelembe a hatóságok a nagymélt. közigazgatási bíróságnak — ékes igazságszólásokkal telt számtalan elvi kijelentését — és szíveskedjenek lehetőleg odahalni, hogy a közönségünk által kérelmezendő adóleengedés ne az örökös huza-vonák- kal járó jogorvoslatok alapján adassék majd meg, hanem a hivatott legelső fórum adja meg azt. Hadd lássa a legjobban károsult szegény népbe azt, hogy igenis — mint szokták mondani — azok nemcsak adókat szaporítani, hanem rövid utón méltányosan annak elengedéséről tudnak intézkedni, amikor kell.

Felesleges részteteznünk a községünket ért károkat, hanem figyelmébe ajánljuk közönségünknek az eljárás azon egyszerű voltát, hogy az idei mostoha időjárás miatt gyümölcsterméseikben megkárosult tulajdonosok, kisgazdák két megbízottjuk által Írásban 3 nap alatt jelentsék be maguk és társaik nevében az idei gyümölcskárt a községi elöljáróságnál, a további eljárás majd az elöljáróság dolga lesz. z.

Krónika a hétről.

— (Fővárosi levél.) —

Ö felsége tehát mégis eljött hozzánk40 esztendősjubileumára. Sőt Ferdinánt trónörökös is lerán- dult Budapestre. Gyönyörű ünnepség kerelében ültük mega nagy évfordulót. A Mátyás-templomban folyt le a nagy istentisztelet, hol jelen voltak főhercegek, főhercegasszonyok, miniszterek, a parlament két háza, katonai méltóságok és konzulok.

Hiteles bizonyítvány. Cigány. Biró uram, csak azért jöttem, hogy adjon nekem arról bizonyítványt, hogy meghaltam. »Biró:« Hát minek neked az a bizonyítvány? »Cigány: Hát csak azért, hogy elmenjek vele a sorozó bizottsághoz és ott megmutassam, hogy már meghaltam, tehát ne keressenek többé.«

A munkatárs. A faluban a nagy sár miatt szamárhátról dudálta az órákat a bakter. Mikor a kilencet kezdte dudálni, a negyediknél beleor- dit a csacsi. A bakter erre dühbe gurult, főbe vágta tülkével a szamarat és igy fakadt ki: »No mond, ha jobban tudod!«

Utcai jelenet. — Miért veri ezt a szegény fiút ? — Mert illetlenül viselte magát. — De úgy nyilvánosan, az utcán? Mit! Hát csak nem bérelhetem ki erre a vármegyeház dísztermét!

Ameddig tudja. »No Pista,jó lakodalom volt?»

— kérdi az ur borkedvelő kocsisát. — »A káposztáig tudom, nagyságos ur!« — »Hát aztán?«

— »Azután kivitettek.

Fontos kérdés. »Mi a legszükségesebb a színésznél?« — »A lába, máskép nem léphet fel.«

SZÍN ÉR VÁRALJA

Samassa József, egri érsek tartotta a szent misét és áldást kért az uralkodóra.

Tehát mégis történtek kinevezések. Wekerle Sándor a Lipótrendet kapta; a miniszterek titkos tanácsosok lettek, névszerint Kossuth Ferencz, Zichy Aladár gróf, Günther Antal, Jekelfalusy Lajos és Josipovich Géza, ezenkívül Juszt Gyula, képviselőházi elnök, Rakovszky István és Návay Lajos, alelnökök hasonlokép kegyelmes urak lettek. Nákó Sándor gróf és még nehány főpap és főur szintazonkép titkos tanácsosi méltóságra emeltettek, Barabás Bélából udvari tanácsos lett és ő felsége 167 elitéltnek megkegyelmezett.

A magyar képviselőház megmutatta, hogy a magyarságról foghegyről, legkivált a magyar országgyűlés házában beszélni nem lehet. Ugyancsak elbántak Vajda Sándor oláh nemzetiségi képviselővel, a kit — enyhén szólván — kituszkoltak a Házból. A jó végzete megkímélte a tettleges inzultusoktól, de azért a felzudult Ház jelenvolt tagjai szájából ugyancsak röpködtek felé az élesebbnél-élesebb szavak. Hogy ezek után a nemzetiségi agitátor nem igen teheti be lábát a parlamentbe az bizonyos, ámbár a nemzetiségi képviselők olyasféléről beszélgetnek, hogy Vajda Sándor igen is meg fog jelenni a Házban. Hogy mi történik ekkor, azt a jó ég tudja, annyi bizonyos, hogy a képviselők nem igen tudják majd féken tartani indulataikat.

Közben folyik a horvát szó a parlamentben, a miből a képviselőház magyar tagjai vajmi keveset értenek; de azért a horvátok — udvariasság ide, udvariasság oda — élnek ezen jó gukkal és horvátul karalyolnak. Elvégre máskép nem tudják elsírni keserveiket és különben szü- kebb hazájukban nem tartják jó hazafiaknak őket, ha nem horvátul olvassák fel beszédeiket.

HÍREK.

Esküvő. Dr. Szilágyi Elek, karcagi ügyvéd ma, 18-án tártja esküvőjét Aranyosmegyesen Böszörményi Eszterrel, Böszörményi Zsigmond, nagybirtokos és neje, szül Ferenczy Ágnes leányával.

Kitüntetett tanulók. A debreceni iparkamara a szinérváraljai áll. segélyezett községi alsófoku iparostanonciskola két legjob tanulóját, kik a f. tanévben felszabadulnak, Bakó István csizmadia és lile Miklós, kereskedőtanulót ezüst éremmel tüntette ki. Az érmekePa f. hó 16-án megtartott évzáró vizsgálaton vették át a tanulók

A koronázási jubileum Remetemezön Szépen ünnepelte meg f. hó 8-án Remeíemező közönsége őfelsége 40 éves koronázási jubileumát. Délelőtt 8 órakor Sipos István gör. kalh. lelkész mondott hálaadó misét a gör. kath templomban. Elismerés illeti a falu oláh népét, mely nagy számban vett részt e misén. Hatásos volt a templomban a testületileg kivonult tűzoltóság sorfala. Testületileg vett részt a misén a község intelligens közönsége, az áll. iskola és községi óvoda Mise utána templomban voltak nagy része az áll iskolai ünnepélyre vonult. Itt a zsúfolásig megtelt tanteremben az iskolás és óvodás gyermekek szavalataival és hazafias dalok elének ■ lésével folyt le az ünnepély első fele. Az ünnep jelentőségét Krizsán Gábor áll isk. ig. tanító ismertette. Híven jellemezte a »legalkotmányosabb királyt« s azt a szeretetek mely hű népét hozzáköti. Az ünnepély második része egy kis látványos színdarab volt. Cime : »Előkészület egy iskolai ünnepre« irta Krizsánné. A darabban egyik kedves jelenet a másikat követte s változatosságával a magyarul nem értőket is elragadta. Kedves volt pl. az a jelenet, mikor a tanítónő (egy nagyobb iskolás gyermek) iskolás csapatát rendbeszedi s velők dalolva kivonul az erdőbe. Egy későn jött kis leány magában marad s érezve ezt, fesztelenül dalol és táncol. Elragadó volt a tündérek megjelenése, kik a táncoló kis leány hivó szavára jöttek be virággal elhalmozva, énekelve, táncolva. Majd ismét szép kép tárult elé, mikor az iskolás gyermekek csapata visszaérkezik zászlókkal s virágokkal kezűkben. Most mig a gyermekek koszorúkat kötnek s díszítik a királynak már előbb is eléggé felvirágozott képét, a tanítónő a 67-iki koronázás történetét meséli el iskolájának. Erre újabb kedves jelenet következik. Bejön 2-2 magyar és román ruhába öltözött kis gyermek. Ők is kifejezik hódolatukat a király iránt s kérik a darabbeli tanítónőt, hogy iskolájával ők is együtt ünnepelhessenek. A kis színmű — melyet elejétől végig élvezettel hallgatott a közönség — a szózat eiéneklésével végződött. Az ünnepély s különösen a kis színdarab hatását legjobban jellemzik a gratulációk s dicséretek özöne, mellyel a tantestületet, de különösen a szerzőt elhalmozták. Az ünnepélyről a közönség a királyt éltetve lelkes hangulatban távozott.

A bírósági épület elhelyezése ügyében dr. Záborszky István, miniszteri titkár egy műépítész társaságában megtekintette mindazon telkeket, melyeket az épület helyéül felajánlottak. A műépítész a község egyes részeiről fénykép- felvételeket eszközölt. így aztán reményünk lehet, hogy a telekügyben mielőbb megtörténik a döntés és megkezdődik az épités annyival is inkább, mivel a szükséges költségek már költ- ségvetésileg biztosítva vannak.

Halálozás. Jávorik Elza, néh. Jávorik Kálmán leánya legszebb ifjú korában e hó 14-én tüdővészben elhunyt.

Megfelebezett határozatok. Nagy Lajos, képviseletestületi tag és Meleg Lajos, kisbirtokos a szinérváraljai képviselőtestületnek május hó 30 án kihirdetett két határozatát, t. i. a jegyző lakbérének emelését és Kepes. Sándornak 500 korona kiutalását kimondó hatázozatot meg- felebbezte.

Az eső pótlása. Az eső pótlására egy német gazda a kapálást ajánlja. Fiz jobb az öntözésnél, különösen akkor, ha az mint rendesen, csak felületesen történik. A frissen fellazított talaj az éj folyamán jelentékeny mennyiségű nedvességet vonz magához a levegőből, mire reggel a nap feljötte előtt meggyőződhetünk.. Nem alaptalanul állítják azt sem, hogy a felhantolt talajban a mélyen fekvő nedvesség jobban feljöhet a felületre és igy a növények gyökerének több tápanyagot szolgáltathat. A gyakori kapálás előnyeihez tartozik az is, hogy a levegő termékenyítő anyagai, a Iégeny és éleny könnyebben eljuthatnak a gyökerekhez, nem említve azt, hogy a kapálás által a gyom és az élősdiek fejlődése is akadályoztatik.

Gyilkosság Bikszádon. Párját ritkító és vakmerő gyilkosság történt e hó 9-én éjjel Bikszád községben. — Az eset, melyet alább közlünk, élénk világot vet a legsötétebb Avas lakóinak lelki világára, hol a bosszuállás a »Cine mintye« nap nap után kíván vért ontani. E hó 9-én éj jel Bletán Gligor bikszádi ácsmunkás hazafelé ballagott, mikor a sötétben egy vasvillás alak állotta útját. Bletán csakhamar tisztában volt a helyzettel és reá ismert a sötétség dacára is Finta Tógyer a Mihályé bikszádi lakosra, ki már azelőtt többször fenyegette, mivel testvére Finta Juon ellen egy bünperben terhelő vallomást tett. Blebán látva Finta támadó szándékát menekülni igyekezett, de már későn, mert Finta a vas- villával olyan erősen sújtott feléje, hogy a szerencsétlen ember aléltán rogyott össze, —- Most Finta, mint egy vadállat rohant áldozatára s több helyen halálra szurkába, úgy hogy a vértől borított ember alig pár percnyi szenvedés után meghalt. A járó-kelők még azon éjjel megtalálták Blebán hulláját, melyet bevittek Bik- szádra a lakására. A csendőrség azonnal megindította a nyomozást s ennek alapján letartóztatta Fintát, ki eleinte mindent tagadott, de később bevallotta a rémes tettét, mentségül azt hozta fel, hogy testvéréért akart bosszút állani, mivel egy bünperben ellene tanúskodni merészelt. A gyilkosságról táviratban értesítették a szatmári kir. ügyészséget, a mely a vizsgálat foganatosításával a kir. törvényszéket azonnal megkereste, honnan dr. Szarukán Zoltán h. közp. vizsgálóbíró és Vasváry Antal jegyzőkönyvvezető a helyszínére utaztak, velük ment dr. Vajay Imre törvszéki és dr. Fekete Sámuel boncoló orvos, kik az áldozaton minden kétséget kizárólag megállapították a gyilkosságot. A vizsgálóbíró ennek alapján letartóztatta a boszut álló gyilkost, kit beszállítottak a szatmári kir. törvényszék fogházába.

Érvágás a gyümölcsfákon. Az érvágást a gyümölcsfákon úgy ejtjük meg, hogy a fa törzsét az északi oldalon egész hosszában hasítjuk, de csak annyira, hogy a vágással csupán a héját vágjuk keresztül és nem hatolunk be egészen a kemény fáig, mert ez már ártalmára volna a fának. Erre a munkára legalmasabb hónap junius. Az érvágásnak célja és haszna többféle. így ha valakinek olyan fája van, mely csak buján nő, de termést sohasem ád, az érvágással gyógyíthatjuk a terméketlenséget, mely abból ered, hogy a fának igen sok nedve van, tehát eret nyitunk rajta, hogy a bő nedváramlást megakaszszuk. A törzs vastagsága szerint egy-két vagy három vonalat hasítunk rajta. Ugyancsak ha olyan fánk van, mely nem mozdul helyéből, hanem még bőre is megvénhedik, megráncosodik, szintén a törzs héjának bemetszésével segíthetünk. Ha az az eset van, hogy a korona elég nagy, terjedelmes, de a törzs héjának bemetszésével segíthetünk ezen a bajon. így a héj kitágul, a törzs megvastagszik.

Uj postaügynökség A szatmár—nagybányai vasútvonal Hóba állomásán, Iloba elnevezéssel 1907. évi junius hó 16-án postai ügynökség lép életbe. A postaügynökség kézbesítési köre Iloba és Sebespatak községekre és Iloba bányatelepre terjed ki.

Tisztességtelen verseny. Törvényjavaslat készül ez ellen, mely reméljük, meg fogja védeni