Szinérváralja, 1907 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1907-05-14 / 20. szám
(2) 1907 Május 14. 20. szám. Felhívás a csendőrség felemelt létszámának kiegészítésére. A csendőrség létszámának 830 fővel immár költségvetésileg biztosított emelése folytán előállott hiány ez idő szerint 1385 főre rúg. Hogy e tekintélyes számot tevő hiány mielőbb eloszlatható legyen, közreadjuk az alábbi cikket, melynek a jelentkező, illetve felvételre alkalmas egyénekkel való megismertetése kétségtelenül hozzá fog járulni ahoz, hogy a testület mielőbb kiegészíttessék. Különös tekintettel a csapatok jelenlegi kedvezőtlen viszonyaira, valamint a nagy mérveket öltő kivándorlásra, szükségesnek látjuk a csendőrőrsök figyelmét e jelenségekre felhívni s őket úgy a saját jól felfogott érdekükben, valamint a drága hazánk sorsát befolyásoló legfelsőbb szolgálat érdekében is nemes versenyre buzdítani oly irányban, hogy minden őrs tartsa morális kötelességének legalább egy-egy jelentkezőt gyűjteni s igy a fennálló létszámhiánynak rövid idő alatt való megszüntetéséhez, nemcsak a közszolgálat, hanem és különösen saját érdekükben is, hathatósan hozzájárulni. A csendörség szaporítása. A belügyminisztérium folyó évi költségvetésében a csendőrségnek 810 főnyi legénységgel való szaporítása vétetett fel, melyből 230 fő lo- vasitandó lesz. E szaporítás már május elsejével életbe lép. Itt az ideje, hogy a belügyi kormánynak eme minden magasztalásra érdemes intézkedése folytán 810 főnyi katonaviselt férfi kapjon biztos és tisztességes megélhetést biztositó állást s a kivándorlás s az idegenben való bizonytalan ta- pogatódzás helyett édes hazánknak tegyen hasznos szolgálatokat, mely szolgálatokért különben oly jól van díjazva, hogy abból nemcsak tisztességesen megélhet, hanem rendes életmód mellett s a kellő beosztás mellett félre is tehet, családalapításra is gondolhat. Lássuk csak, mennyi is a csendőrök fizetése és egyéb illetménye. A napi zsold a következő: a hadapród-tiszthelyettes és őrmester részére 3 K 29 fillér; az őrsvezető részére 2 K 20 fillér, (havi 66 korona, illetve 68 korona 20 fillér); a próbacsendör részére 2 korona 6 fillér. Tehát a belépő egyén az első naptól kezdve egy éven át napi 2 korona 6 fillér rendes fizetésben részesül, mely mindenkor egy egész hóra előre fizettetik ki; a próbaidő letelte után esedékes napi 2 korona 20 fillér, csendőri illeték azután egész a 18 ik szolgálati évig minden három évben szaporodik az úgynevezett szolgálati pótdijjal és pedig az első három év után napi 30 fillérrel (évi 109 korona 50 fillér). 6 év után ehhez napi 10 fillér (évi 36 korona 50 fillér) jön, 9 év után ismét napi 10 fillér, a 12-ik év után napi 20 fillér, a 15-ik év után napi 10 fillér s a 18 ik év után 10 fillér; tehát ekkor már e pótdij napi 90 fillérre (évi 328 korona 50 fillérre emelkedik), mely a fizetéssel teljesen egyenlő elbírálás alá esik s úgy a nyugdíjba is beszámittatik. Mindezeket összevéve kitűnik, hogy a csendőr jó ruházaton és úri elszállásoláson kívül az első három san.) Persze, mikor a viruló leány, az üde Málika állott előtte, minő egészen másként volt minden. Akkor gyönyörűsége, édes szentje, gyémántja, | üvde voltam. Megígérte, hogy a csillagomat is j lehozza az égből nekem s lépteimet is megara- uyozza, ha neje leszek. S most.. . házasságunk j hatodik évében ? . . . Felhányja azt a néhány rnhadarabot is, amit takarékoskodásom révén | szereztem meg. (Feddőleg.) Szégyelje magát Gusztáv, ezt nem érdemeltem magától (Zokog.) Féri : (Az asztalra üt.) Asszony, gyöngeség a te neved! (Feláll) F'eleség: (Szinte feláll; szemeit törülgetve.) 1 Igen, de ne feledje uram, hogy gyöngeségünkben rejlik az erőnk . . . Ah, de mit is beszélek . . . Most már köztünk vége mindennek. (Páthoszszal.) Oh, Gusztáv, Gusztáv, miért állott az utamban... Sz... Ervin boldog lett volna, ha ruhám szegélyét [ érintette volna csak s ön gőggel, durvasággal szétrombolta bennem a legszentebb érzelmeket. (Zokogva egy zsőlyébe dűl.) Férj: (Félre.) Ah, most tudom, értem ennek a hirtelen és indokolatlan fellángolásnak az inditó- okát. Tehát: Sz .. .Ervin! Nos, szépen vagyunk. A bálványimádó ! (Fennhangon ) De mondja csak édesem: mit szólna, ha az én aranyos Clariszám- mal töltött drága idők édes visszaemlékezésével kívánnám ellensúlyozni az ön gyűlöletes reminiszcenciáit ? Feleség: (Gúnyosan. Mit? ... Az ön aranyos Clarisszája? ííos, azzal a ragyással ugyan ellensúlyozhatja! Férj: (Dühösen.) Kikérem, hogy Clarisszámat ragyásnak nevezze!! (Néhány pillanatnyi szünet.) Feleség: (Páthosszal felsóhajt.) Ah, drága Ervinem, ha tudnád, ha tudnád, hogy minő sorsra júlott a te hőn imádott Málikád! SZINÉRVÁRALJA évben (beleértve ebbe a próbaidőt is) évi 751 K 90 fillér, illetve mint csendőr 803 korona tiszta fizetést kap, mely azután a szolgálati pótdijjal a fentebb vázolt mérvben minden három évben növekszik, felviheti azonban minden erkölcsös és tehetséges ember a járásőrmesterig s akkor csak a tiszta fizetése évi 1805 koronára emelkedik. Ezenkívül gondoskodva van a kincstár költségén a kórházi ápolásról s a nősök családtagjainak gyógyíttatásáról, az utazási költségekről, bizonyos szolgálatoknál napi 80 fillér vezényeltetési pótdijról és különösen eredményes szolgálati ténykedésért fényes megjutalmazásokról is. A szolgálatképtelenné vált csendőr nyugdíj vagy esetleg végkielégítés tekintetében ugyan olyan elbírálásban részesül, mint az állami szolgák ; megélhetése tehát a legrosszabb esetben is biztosítva van. Felemlitésre érdemes ezekután még a csendőrség élelmezése és szolgálata. Az élelmezés a nőtleneknél közös s többnyire havi 27 koronáért oly bőséges, hogy a legnagyobb étvágyú embert is kielégítheti; ezenkívül ebből fedeztetik a mosás, a szakácsnő bére s a tisztogatáshoz szükséges czikkek ára, a laktanya tisztán tartására és világítására szükséges költségeket ellenben a kincstár adja, sőt ha az őrsön csak három csendőr marad, akkor a szakácsnő béréhez is havi 18 koronával járul hozzá a kincstár, de mindezeknek értékes dísze a többnyire minden laktanyához tartozó veteményes és gyümölcsös kert, mely egész nyáron át a dolgozgatni szerető embernek nemes és haszn.os szórakozást nyújt. Ne gondolja tehát senki, hogy a csendőrség olyan kaszárnya rendszerbe van szorítva, mint a honvédség vagy a közös hadseregbeli katonaság, ne gondolja, hogy kellő szórakozást és meleg otthont nem fog találni a bajtársak között. Lesz itt szellemének művelésére is ideje és alkalma. A szolgálatra e helyen csak röviden lehet kiterjeszkedni Köteteket Írhatnánk ennek hasznosságáról, dicsőségéről és változatosságairól. Azt mondja egy latin példabeszéd, hogy »justitia est regnorum fundamentum* vagyis, hogy az igazság az államok alapja; már pedig a csendőr ennek szolgálatában áll; a csendörintézmény az igazságszolgáltatásnak egyik dolgozó karja, enélkül béna lenne az igazság Istenasszonya. Képzeljük el országunkat egy kertnek, melyben az embereket hasonlítsuk hasznos és ártalmas növényekhez, a csendőr a kertben a kertészi teendőket végzi; gyomlálgatja az ártalmas növényeket, hogy el ne nyomják a hasznosakat. Különben a csendőrség szolgálatát ennek szervezeti utasítása a következőkben összesíti: »A csendörség a közbiztonság fenntartására rendelt katonailag szervezett őrtest. , Feladata : működése területén a személy- és vagyonbiztonságot megóvni, a békét és közren- j det fenntartani, a büntető törvények, a rendeletek és szabályrendeletek megszegését, a véletlenség- böl vagy bármily természetű mulasztásból eredhető veszélyeket és károkat lehetőleg megakadályozni, a megzavart békét és rendet helyreállítani, az azok ellen vétőket kitudni s megfenyités végett Férj: (Fokozott düh vei.) Megtiltom, hogy ezt a gyűlölt nevet ajkaira vegye! ! Feleség: (Közömbösen.) Csak tiltsa, de nem lesz aki megfogadja! Azonban ön? . . . hordozhatja annak a nagy .... Férj: (Irtózatos düh-vei közbevág) Asszonyom, ne tovább..............mert ................ Fe leség: (Higgadtan.) Mért ? . .................... (C soszogó léptek. Aladárka belép és csodálkozva tekint a papára meg a mamára.) Aladár: A Istenkéért, ugyan mi lelte a papát, meg a mamát. (Kacsóit csodálkozva ösz- szecsapja.).........................................,.................... Anya: (A ladárt ölébe kapja.) Édes szivem! . , . drága gyermekem . . . Apa: (Megindultam) Ide gyere fiam, te az enyém vagy! Aladár: En a mamáé vagyok.Nem megyek hozzád . . . mert a mamát bántottad. Ugy-e bántott kis mamám ? Anya: (Gyönyörrel szemléli és simogatja Aladárt.) Édes szivem! Aladár: (Kérdőleg) Ugy-e ne menjek a mérges és rossz papához ? . Anya: De menj édesem! A te papád nem mérges és nem rossz. Férj; (Hálásan rátekint feleségére,) Apa: Menj ki most, édes kis fiam. mi is megyünk mindjárt. (Kis Ali távozik.) * * * Aranyos napsugár világítja be a nappali szobát s im a hadakozó házasfelek az engesztelő- dés és megbocsátás tüzétől hevítve, béke. csókot váltanak. Te édes, szőke fürtü kis Ali, légy ezután is a béke galambja, ha a papa és mama homlokát a harag és elégedetlenség árnya vonja be. Vadász (Veverám Lajos az illetékes bíróságnak vagy hatóságnak följelenteni, illetőleg átadni.« Mindezek után tehát minden komolyan gondolkodó, jövőjét szivén viselő s józan életű, Írni, olvasni tudó, katonaviselt embernek s a már kiképzett honvédeknek és harmadik évük utolsó felét szolgáló katonáknak melegen ajánljuk a csendőrség mostani szaporításának alkalmát meg kell ragadniok, hogy maguknak szép és biztos jövőt biztosítsanak. Ne rettentse őket vissza az a sokat emlegetett vas-fegyelem, mert bizony- bizony seholse olyan fekete az ördög, mint ami- nőre azt festik; a fegyelem, rendszerető, becsületes embernek nem lehet ijesztő fogalom, mert hisz a polgári életben is kötve van a tisztességes ember épen oly nagy, talán még terhesebb kötelességek teljesítéséhez is, mint aminőket a fegyelem követel. A csendőrségnél is szabadnak érezheti magát a kötelességét híven, becsülettel és vitézül teljesítő ember s hozzá még elöljárói, bajtársai és polgártársai becsülését és szeretetét is megnyerheti. Iszákos ember azonban ne jöjjön a csendőrséghez, mert hát a berúgott ember félig bolond s ilyen ember kezébe nem való a töltött fegyver. A felvétel úgy történik, hogy a jelentkező katona (honvéd) könyvecskéjével a legközelebbi csendőrőrsre megy, ahol a további eljárásról tájékozást szerezhet s ügye tiz-tizenöt nap alatt teljes elintézést nyer. Az alkoholizmus ellen. A képviselőház közgazdasági bizottsága, most tárgyalja a cselédtörvényt. Ennek keretében Fried Lajos képviselő felvetette ama nem uj, de nálunk mindig aktuális kérdést, hogy a tárgyalás egyik pontja az alkohol elleni harc legyen, vagyis mondják ki, hogy vasár- és ünnepnapokon a korcsmák, és pálinkamérők, mint a nép megrontói, csukva tartassanak. A bizottság felvette e pontot. Mi úgy hisszük, ha tárgyalásra fog kerülni ezen ügy a parlamentben, talán a többség leszavazza, mert hát kemény dió még mindig az alkohol nagymértékű korlátozása, mert az állam tetemes jövedelemtől esik el. Pedig jövedelem ide, több bevétel oda, a nép, a nemzet jóvoltát kell a kormánynak elsősorban szem előtt tartania. Ha meggátoljuk a tömérdek és tulmértékü alkohol fogyasztást, megmentjük az értékes ember anyagot nem csak a maga, a családja, de az állam, nemzet, a haza számára is. Az alkoholizmus féktelen pusztítást végez az emberben olyannyira, hogy semmi komolyabb munkára nem használható; viszont a józanabb elem kivándorol, ki marad itthon azután. Pedig, hajh de sok szó esett az alkoholizmus terjedésének meggátlásáról, volt is némi nemű foganatja, mert egyes községek sőt vármegyék a maguk hatáskörükben szabályrendeletet hoztak a szeszesitaloknak vasár-és ünnepnapon való kimérése ellen. Azonban ez kevés, nagyon kevés. Magának az államnak, az illetékes köröknek kell kezükbe venni ezt a nagy horderejű ügyet. Az egész ország területére kell törvényt hozni, amely az alkoholizmus féktelen terjedésének útját állja. Az ország legparányibb községében; falvában zárva kell lenni, vasárnapokon az italkimérők- nek. Csak igy adunk módot a népnek, hogy józanságra szokjék; csak ekként menthetjük meg a még józan, jobbsorsra érdemes ellemet a biztos zülléstől» Alkohol helyett jó könyveket a népnek; korcsma helyett otthon üljön és olvasson, a miből elméjét, szivét, lelkét nemesid, így nem lesz az örökös elégületlenség, a tevta- nok nem fognak tért hódítani, a népnél, sőt a kivándorlásra sem fogja magát oly könnyen rászánni, mert hát ez a példa igen ragadós s hol hányják meg jórészt ezt a témát: a korcsmában. íme Angliában, szépen bevált az itaikimé- rők vasárnapi csukva tartása. A nép lassankint a józanságra szokott, megmaradt életkedve, energiája, tettereje, a mik ^fokozottabb mértékben munkára serkentik. És józan, szorgalmas munkával elérni is lehet valamit. A mi népünkben megvan mindama kellék, mely a boldogulásához vezet és a mely követ- kezetkép hazánk boldogulásához is vezethet. Az alkoholizmus terjedésének kell akadályt gördíteni szigorú intézkedésekkel és törvényekkel és nemzetünk óriási lépésekkel fog előrehaladni a kuliura utján. Krónika a hétről. — Fővárosi levél. — A politikában csend uralkodik, annyiból csend, hogy nincs országgyűlés; a képviselők még néhány napig vakációznak, hogy eró't gyűjtsenek a további parlamenti ülések — nem látogatásához, mert hát az utóbbi időben vajmi
