Szinérváralja, 1907 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1907-01-08 / 2. szám

2. szám. S Z I N ÉRVÁRA L J A Annyiból is említhetjük együtt e két halálesetet, mert a két halott, Zichy Jenő gróf és Hegedűs Sándor, nagy hive, erős támasza volt a magyar iparnak. Zichy Jenő gróf általában véve minden téren dolgozott, működött; kutatott a magyarok eredete után, majd idehaza tevékeny részt vett a városi parlamenti, delegációs, ipari életben. Elnöke volt az Országos Iparos Egyesületnek. Végrendeletileg gazdag múzeumot hagyományo­zott a fővárosnak. Hegedűs Sándor mint egy^ szerű újságíró kezdte meg működését. Majd ké­sőbb élénk részt vett a politikában. Számos cik­luson át volt tagja a parlamentnek, szabadelvű programmal. Széli miniszterelnöksége alatt, ke­reskedelemügyi miniszter lett és ilyen minőségben megvalósítani akarta régi szép tervét, az önálló magyar ipar megteremtését. Alatta vetettek na­gyobb hullámokat a magyar iparpártolás támo­gatására irányuló akciók. Hogy a nagy lelkese­dést feltudta kelteni az emberekben e szép és nemes mozgalom, az Hegedűs Sándor érdeme volt, hogy e lelkesedés mihamar lelohadt, az nem az ő hibája volt. Izgalomban volt a főváros hetekkel ezelőtt, mert hire futott, hogy a szép, a kitűnő, a világ­hírű, Lipót belga király kedveltje, a párisi opera­ház tagja, Cléo de Mérődé Budapestre jön; csakugyan megérkezett és 15 estén át fogja be­mutatni művészi, jeles táncművészeiét Magyar- ország publikumának. Mert Cléo de Mérődé gyönyörűen, briliánsul táncol, elbújhat mellette, sőt nagyon is elbújhat Fedák Zsazsa, aki — most pihenőt tartván — tanulhatni mehet a fő­városi orfeumba, hol esténkínt gyönyörködhet vagy irigykedhet nagy kolléganője páratlan mű­vészetében, Megvoltak tehát a szokásos újévi üdvöz­lések. Előzetesen sok vita volt, vájjon melyik párt tagjai közül fog kikerülői a miniszterelnö­köt üdvözlő férfiú. A félreértések, helyesebben az ellentétek elsimultak. Wekerle Sándort Hoitsy Pál képviselő, tehát függetlenségi üdvözölte, ki adott válaszában a koalíció erős fenlartását, a tagjai között lévő nagy egyetértést, valamint elvállalt kötelezettségeiknek teljesítését hangoz­tatta. A függetlenségi párt tagjai külön üdvözöl­ték Kossuth Ferenc pártelnököt. Az ünnepi szó­nok Lovászy Márton volt. HÍREK. A hátralékok beküldését és az elő­fizetések megújítását tisztelettel kérjük. Ebéd a főispánnál. A deczember 28-iki vár­megyei gyűlés alkalmából dr Falussy Árpád fő­ispán ebédet adott, melyen Szinérváraljáról egye­dül Mándy Zoltán vett részt. Küldöttség. A polgári iskola és a bírósági épület ügyében a napokban elindul a küldöttség Budapestre. Sikeres utazást! Kinevezés. Balassa Arthur, szinérváraljai adóhivatali gyakornokot a pénzügyminiszter a komáromi adóhivatalhoz ideiglenes minőségben adótisztté kinevezte. Bál. A szombat esti bálra annyian készülnek, hogy a rendezőség nagy költ­sége, mit a bálra előlegezett, nemcsak meg­térül, hanem szépen gyümölcsözni is fog. A zene pompás lesz s egyéb szükségesek­ről is gondoskodott az elővigyázó, figyel­mes rendezőség. Szinérváraljának és kör­nyékének egész társadalma ott lesz a bá­lon. Ilyen szép közönség igényeinek úgy vélt eleget tenni a rendezőség, hogy a bálra nagy költséggel Oláh Feri szatmári kitűnő zenekarát szerződtette. Adomány. Egy kártyázó társaság a szinér­váraljai szegénysorsu iskolás gyermekeket segé­lyező egyesület javára 5 koronát juttatott az el­nökség kezéhez. Az adomány nyugtázása mellett köszönetét mond a társaságnak az elnökség. Görög keleti parochia Szatmáron. A szat­mári g. kath. hivek tekintélyes számban elsza­kadtak és a gör. keleti hitre tértek s a nagy­szebeni metropolita átvette őket. Amint halljuk, a napokban az uj kinevezett g. keleti lelkész Szatmáron járt híveivel értekezendő, s legköze­lebb már meg is kezdi működését Szatmáron. A mozgalom ezen ügyben még 1904. évben kezdődött, midőn lelkészüket a szamosujvári püspök Akna-Sugatagra, később Aranyos-Med- gyesre helyezte át. A bivők akkor kijelen­tették, hogy ha Papp Lajost vissza nem helye­zik, ők szakadni fognak. Két év múlt el azóta, a hívők kitartottak, minden nevezetesebb funk­cióra Papp Lajos volt lelkészüket, aki jelenleg Fernezelyen van, hívták meg, de a püspök azt megakadályozta. A jelenlegi szatmári lelkésznek, Hubán Gyulának több Ízben kijelentették szán­1907. Január 8 (3) dékukat, a szatmáriak, de nem vette komolyan a dolgot, sőt őket egyenesen elutasította. A hívők közül mintegy 1200-an tértek át, s félő, hogy a szomszéd községek is Batiz, Udvari, Kak-Szent-Márton stb. menni fognak. A tem­plom és parochia építés ügyében a mozgalom megindult, s már legközelebb az uj lelkész el­foglalja állását s megkezdi működését. Gyászhir. Részvéttel vettük és közöljük a következő gyászjelentést: Alulírottak mélyen szo­morodott szívvel tudatjuk, hogy a szeretett gyer­mek, testvér és rokon főtisztelendő dr Gopcsa Endre áldozópap, tanítóképző intézeti tanár és internátusi tanulmányi felügyelő, bölcsészettudor, életének 38-ik, áldozópapságának 15-ik és tanári működésének 5-ik évében folyó hó 2-án reggel 2 órakor pár napi kínos szenvedés után elhunyt. A megboldogultnak koporsóbeszentelése f. hó 3-án d. e. 11 órakor, temetése d. u. 3 órakor lesz a Wesselényi-utcai tanitóképezdei templomból. Szat­márnémeti, 1907. január 2 Áldás és béke leng­jen porai felelt! Gopcsa Joákim a megboldogult édesatyja. Gopcsa Anna és férje Gámán Imre, Gopcsa Mariska, Gopcsa Róza és férje Szegfű Sándor, Gopcsa Gerő és neje Teli Erasébet, Gopcsa Margit és férje Krizsán Gábor mint testvérei és sógorai, illetve sógornője. Az iskolából Az iskolában a tanító Szat- márvármegye földrajzából a közigazgatási ténye­zőkről tanít a III-ik osztályban. Egy, nem épen lángeszű fiúval foglalkozik. — Ha a községi elöljáróság intézkedésével nem vagy megelégedve, kihez fordulsz ? — A főszolgabíróhoz. — Helyes. Hát ha ezzel sem lehetsz meg­elégedve? (A gyermek hallgat.) Nos? Nem tudod? Ak­kor az alispánhoz fordulsz. És ha ennek az in­tézkedése sem elégít ki, akkor? — Akkor megyek Tatár ügyvédhez. A községi elöljáróság fi­gyelmét felhívjuk a vasut­utczai Ceiszperger-féle ház udvarán felállított kutágas gémjének könnyen veszedelmessé válható voltára. Ha vizet húznak, a gém sulylyal terhelt része a járdára ér valakit agyonüthet. A Kávásy-féle ház ereszéről a csatorna nem vezeti le a vizet a földre, hanem a járó-kelők nyakába zúdítja. Igaz, hogy igy a zuhanyozás nem kerül pénzbe, de nem mindenki és nem mindenkor van úgy öltözve, hogy önkénytelenül zuhanyt vehessen. A cigány és a csendőrőrmester. Vallatják a cigányt. Malacot lopott ujesztendőre. A csendőr­őrmester mikor elébe vitték imigy szól hozzá: — Hallod-e móré: ha kérdezni foglak, hogy ki lopta a malacot és azt fogod legelőször mon­dani, hogy »bizs isten nem én loptam« — istók báró úgy ütlek nyakon, hogy kipenderülsz innét. Móré: »Hát akkor magát üsse pofon a nágy- ságos őrmester yr, mert mógá mondta előzsör.« Szerkesztői üzenetek. M. V. Az anyagit is, a szellemit is megkaptuk. Mind a kettő illető illető helyére került. K. M. Ne tessék elkeseredni. Jó tettért jót ne várj ! ezt tartja a közmondás. Nem annyira vigasztalásul, mint inkább kiábrándítás céljából elmondunk önnek egy mesét. Az oroszlán egykor magához vett egy szamarat, hogy a vadászatban segítségére legyen ordító hangjával, melytől az apróbb vadak megriadnak s elhagyják rejte- keiket. Amint az oroszlán a szamár társaságában haladt az erdőben, a varjú tisztességes távolról igy szólt az oroszlánhoz : »Nem szégyenled király létedre egy szamár­ral sétálni?« »Akinek hasznát veszem, annak megenged­hetem, hogy oldalam mellett haladjon« — válaszolt az oroszlán. Ha ön ilyen szerepre vállalkozott, tűrnie kell a hálátlanságot, de okuljon a példából. 1. II. Az okosság nem minden embernek sajátja. Némelyik inkább eszes, mint okos, de sem az eszesség, sem az okosság nem fedi teljesen a »műveltség» fogalmát. Müveit ember becstelen nem lehet. R. 0. A tyúklopásért rabkenyerct kaphat, de rab- kenyérlopásért tyúkot nem. Főmunkatársak: Kaba Tihamér dr. és Katona Sándor dr. 913-1906. vh. sz. Árverési hirdetmény. Alulírott bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t.-c. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a nagy­károlyi kir. járásbíróságnak 1904. évi Sp. II. 362—1 sz. végzése következtében dr Székely József szinérváraljai lakos ügyvéd által képviselt Hancsics Illés nagykáro­lyi lakos javára, Tröszt István szinérváraljai lakos ellen 105 K s jár. erejéig 1906. évi dec ll-én foganatosított kielégítési végrehajtás utján lefoglalt és 733 koronára becsült következő ingóságok, u. m.: házibutorok, fehér­neműk, ruhaneműek, egy sertés, egy hegedű és stöbből álló ingóságok nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a szinérváraljai kir. járásbíróság 1906. évi V. 621/4. számú végzése folytán 105 korona tőkekövetelés, ennek 1904. évi szeptember hó 13. nap­jától járó 5% kamatai 7j% váltódij és eddig összesen 66 korona 20 fillérben biróilag már megállapított költ­ségek erejéig, Szinérváralján, alperes lakásán leendő megtartására 1907. évi jauuár hó 23-ik napjának dél­utáni 2 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szán­dékozók oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t.-c. 107. és 108. §-ai értelmé­ben készpénzfizetés mellett a legtöbbet Ígérőnek, szükség esetén becsáron alul is elfognak adatni. Amennyiben az elárverezendő ingóságokat mások is le és felülfoglaltatták és azokra kielégítési jogot nyer­tek volna, ezen árverés az 1881. évi LX. t.-c. 102. §. értelmében ezek javára is elrendeltetik. Kelt Szinérváralján, 1907. évi január 2-ik napján. Sprenger, kir. bir. végrehajtó. 10842-1906. Ikv. sz. Hirdetmény. Válaszút községnek telekkönyvi betétei az 1886. XXIX. az 1889. XXXVIII. és az 1891. XVI. t. cikkek ér­telmében elkészíttetvén és a nyilvánosságnak átadatván, ez azon felszólítással tétetik közzé: 1 , mindazok, akik az 1886. XXIX. t.-c. 15. és 17. §-ai alapján, ideértve e §-nak az 1889. XXXVIII. t.-c 5 és 6 pontjaiban és az 1891. évi XVI. t.-c. 15. §-ának a) pontjában foglalt kiegészítéseit is, valamint az 1889. évi XXXVIII. t.-c. 7. §-a és az 1891. évi XVI. t.-c. 15. § ának a) pontjában foglalt kiegészítéseit is, valamint az 1889. évi XXXVHI. t.-c. 7. §-a és az 1891. évi XVI. t.-c. 15. §-ának b) pontja alapján eszközölt bejegyzések érvénytelenégét kimutathatják, e végből törlési kerese­tüket, azok pedig, akik valamely tehertétel átvitelének az 1886. XXIX. t.-c. 22. §-a, illetve az 1889. évi XXXVHI. t.-c. 15. §-a alapján való mellőzését megtámadni kíván­ják, e végből keresetüket hat hónap alatt, vagyis 1907. évi julius hó 12-ik napjáig bezárólag a telekkönyvi ha­tósághoz nyújtsák be, mert ezen meg nem hosszabbítható szoros határidő eltelte után indított keresetük annak a harmadik személynek, aki időközben nyilvánkönyvi jo­got szerzett, hátrányára nem szolgálhat; 2 , hogy mindazok, akik az 1886- 29. t.-cz. 16. és 18. §§-ai esetében ideértve az utóbbi szakasznak az 1889, évi 38. t.-c. 5. és 6. §-aiban foglalt kiegészítése is a tényleges birtokos tulajdonjogának béjegyeztetése el­lenében ellenmondással élni kívánnak Írásbeli ellent­mondásukat hat hónap alatt vagyis 1907. évi julius hó 12-ik napjáig bezárólag ar telekkönyvi hatósághoz nyújt­sák be, mert ezen meg nem hosszabbítható záros határ­idő eltelte után ellentmondásuk többé figyelembe vétetni nem fog. 3., hogy mindazok a kik a fentebbi 1 és 2 pont­ban körülirt eseteken kívül a betétek tartalma által előbb nyert nyilvánkönyvi jogaikat bármely irányban sértve vélik ideértve azokat is, a kik a tulajdonjog arányának az 1889. évi XXXVHI. t. ez. 16 §-a alapján történt be­jegyzést sérelmesnek vélik a tekintetben felszólalásukat tartalmazó kérvényöket a telekkönyvi hatósághoz hat hónap alatt vagyis 1907. évi julius hó 12-ik napjáig be­zárólag nyújtsák be, mert ezen meg nem hosszabbítható záros határidő elmúlta után a betétek tartalmát csakis a törvény rendes utján és csak az időközben nyilván­könyvi jogokat szerzett harmadik személyek jogainak sérelme nélkül támadhatják meg. Egyúttal figyelmeztetnek azok a felek, akik a be-' tétek szerkesztésére kiküldött bizottságnak eredeti ok­iratokat adtak át, hogy a mennyiben azokhoz egyszer- smint egyszerű másolatokat is csatoltak vagy ilyeneket pótlólag benyújtanak az eredetieket a telekkönyvi ha­tóságnál átvehetik. Kir. járásbíróság, mint tkvi hatóság. Szinérváralján, 1906. decz. 26 án. Papp István kir. jbiró. Szinérváralján bér­be, mely 1907-ik év április 24-re átvehető. A lakás 2—3 szoba, konyha és külön udvarral ellátott legyen. Cím a kiadóhivatalban. „N. P. Bovvsher Co.-féle“ Takarmánymalmok őrölnek és darálnak mindenféle magva­kat, legmegbízhatóbb csövestengeri- és ten - ;i; * | | geri csutka-darálók. ******** „St. Albans Foundry Impl, Co.“-féle Tengeriszárdépő gépek feldolgozzák a szárt puha és hosszuszálu szénára, mely villával kezelhető és bá- ;i; | * ;i; Iákba préselhető. * * $ * „Belle City Manufactrg Co.“féle takarmány- és szecskavágó gépek, könnyű járatú és kiváló nagy ****** munkaképességű gépek. £**■**-* »R. S. Caward«-féle törzs- és gyökérhuzó gépek négy nagyságban, munkaképesség 2 ló­val kifejtve, 82—150 lóerőig. „W. F. Falconer Mfctrg Co,“-féle H MttU Kitol ÉS ÉlíSZtli lElSZAI. ~ Képviselője: TOLNAI ERVIN Budapest, (VI. Szondv-utcza 98/a.) Száraz tengeri-csutkát vásárol nagyobb tételekben és ajánlatokat kér! Fekete tábla. t

Next

/
Oldalképek
Tartalom