Szinérváralja, 1907 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1907-03-19 / 12. szám
12. szám. Hedda Gabiéiről beszélnek most mindenfelé. Erről az Ibsen asszonyáról, aki egy generálisnak a leánya, fényes nagyvilági élethez szokott, olyan, mint egy nagy ragadozó madár, ki szereti bontogatni szárnyait, szabadon, messzire, magasba szállani, a napfényben sütkérezni, zsákmányt keresni a földön, de nyomban ismét fölemelkedni és a nap közelében keringeni. Vannak Hedda Gablerek ? Talán vannak. Vannak ily királyi öntudatu lények, talán Egyptomban voltak régi reliefeken néha meglepnek bennünket ily alakok mérhetetlen büszke arcukkal, annak szpinksz-szerű kifejezésével. Akár vannak, akár nincsenek, a költő elképzelheti őket; a képzel- mények elemei bizonyára bőven akadnak minden korban. Ezekben ne keressük a mienkhez hasonló belső lelki furdalásaik a ragadozóknak nincsenek. Beszámitható-e egyáltalában, amit tesznek ? Emberi formájuk van, innét ered csalódásunk. Hedda Gabler sajátságos bizarr módon túlzott típus. Talán »a szőke bestiák« vidéken sűrűbben fordulnak elő, mint nálunk, igy került Ibsen fantáziájának kohójába. Pedig olyan dolog, amely nem okozott tenyérfájdalmat a színházi premier közönségnek. Mégis csak róla esik szó. A nagy alkotások természetrajzához tartozik, hogy nem lelkesedésre, hanem csodálkozásra késztetnek. Csöndes, de nagy, hosszú időre kiható színházi esemény volt. A hétbe sokat belejátszott a külföld is. Fent északon bombák dördülése reszketteti meg a levegőt, lent délen pedig petárdák robbanak szét a járdán és egy buta revolvergolyó egy kormány- elnök életét oltja ki. A bolgár miniszterelnök megöletése politikai esemény. »Bulgáriát akartam szabaddá tenni« vallotta a fiatal gyilkos. Vájjon telérte e célját? Dimitri Petkov miniszterelnök alán az egyedüli volt a bolgár vezető politikusok közül, aki Bulgáriát szabaddá tehette volna. Amikor átvette a kormány gyeplőjét, nagy veszély fenyegette ezt a balkán államot. A bolgár- törökháboru már-már kitörőben volt, a balkán politikát vezető nagyhatalmak ellenséges indulattal kisérték a bolgár nép minden szabadabb mozdulását. Petkov azonban csakhamar rendet teremtett. Elsimította a bolgár-török ellentéteket, elővigyázatos és körültekintő politikájával pedig a nagyhatalmakat is kiengesztelte. Egész uralkodását az alkalmazkodás politikája vezette. Ez nem tetszet a túlbuzgó ifjúnak, és ezért kellett Petkovnak meghalnia. Ki tudja nem-e volt az öldöklő revolverlövés a tomboló konfliktusok első hangos életjele ? . . . Németországban most a sociálpolitikai reformok ideje következett el. Posadowsky államtitkár már ki is fejtette a birodalmi ülés legutóbbi ülésén a kormány sociálpolitikai programját. A munkáskamarák létesítéséről, a tisztességtelen versenyről, a nők 10 órai munkaidejéről és az egyesülési jog reformjáról szóló törvény- javaslatok már készen várják a tárgyalást és a német pártok már nagyban is készülnek a vitára. Casimir Perier a volt francia köztársasági elnök meghalt. Amikor a politikai élet a legmagasabb méltóságba sodorta, a tett emberének vallotta magát. Nagyszabású, általánosan helyeselt programot hirdetett, amelyet azonban nem valósított meg. Csak két hónapig »uralkodott«, de ezen idő alatt egyedüli czétja s demokrácia discreditálása volt. Ezért kellett buknia is. Azó’.a visszavonultan élt birtokán, ügy látszik soha-sem tudott beletörődni abba, hogy ő, a dúsgazdag milliomos, kénytelen volt egyszer fejet hajtani a demokrata socialismus előtt. HÍREK. Március 15-ét Szinérváralja hazafias közönsége -méltóan ünnepelte meg. Az egész napon át lobogódiszben állt a község. Reggel 8 órakor az ev. ref., 9-kor aróm. kath. templomban alkalmi istentisztelet volt. Este 6 órakor a Korona-vendéglő dísztermében százakra menő ünneplő közönség előtt folyt le a tulajdonképeni ünnepély, mit a közönség által állva énekelt »Hymnus« nyitott meg. Dr. Ember Elemér tartalmas, szép kis beszédben üdvözölte a megjelent ünneplő közönséget, mire a ref. énekkar elénekelte »Sir a Tisza, sir a Duna» kezdetű hazafias dalt s utána a Kossuth nótát. Ennek elhangzása után hófehér ruhában, széles nemzeti szinü vállszalaggal övezett kedves kis leány Kora Mariska lépett az emelvényre s meglepő otthonossággal, mindenkor pompásan festő hanghordozással annyi bájjal és oly lelkesítőén, hogy bámulatra ragadta a hallgatókat, elszavalta Áb- rányijjEmil »Mi a haza?« cimü költeményét. A bátor kis szavaló átérzett előadása, a vers tartalma s a helyzet oly kellemes összhangban volt, hogy az ünnepélynek ez a pontja az egésznek bizonyos kedves szint, édes üdeséget kölcsönzött. A szavalat hatása alatt fellelkesült közönség zajosan éljenezte és tapsolta a kedves kis leányt. Mi itt is lelkesülten kiáltjuk felé SZÍN érváralja (»Egy jelen volt« nevében is, ki külön is kiemelte hozzánk irt levelében Kora Mariska szereplését. szerk.): éljen sokáig! A pompás szavalat után az énekkar az »Apotheozis«-t énekelte. Az ünnepi beszéd következett ezután, mit Fábián István tartott, Ennek végeztével a lengyel néphymnust, a záró beszéd után, mit szintén Fábián mondott, a »Nemzeti dal«-t adta elő az énekkar. A programra egy pontja, Lányi Sándor szavalata, Lányi betegsége miatt kimaradt. A »Szózat« eléneklése után szét oszlott a közönség. Az állami, ev. ref. és róm. kath. iskolában szintén megünnepelték március 15-ét. Az ünnepélyek után az iskolákban egész nap szünetelt a tanítás. Eljegyzés. Földényi Mihály cs. és kir. 5-ik gyalogezredbeli kiegészitő tiszt eljegyezte Oko- licsányi Idát, özv. Okolicsányi Béláné szül. Szabó Teréz leányát. Államsegély. A kormány a szinérváraljai iparostanonciskolának a folyó tanévre 1300 korona államsegélyt engedélyezett. Gerber Jenő újabb sikere. A budapesti X-ik kerület tisztviselő telepi gimnázium tanulói között Gerber Jenő zenekart szervezett s ennek közreműködésével a nevezett tanintézetben március 15-én oly szép sikerű hazafias emlékünnepélyt rendezett, hogy úgy a közönség, mint a tanári kar és a tanuló ifjúság részére meleg elismerésben és ovációkban részesült. Összeíró küldöttség. Szatmárvármegye központi választmánya a nagybányai választó kerület első összeirási szakaszába, melyhez Szinér- váralja, Monostor, Sebespatak, Iloba, Misztbánya, Nagysikárló, Buság és Kissikárló község tartozik, Fényes Béla elnöklete alatt Koroknay Károly és Bajnócy Géza rendes, Kepes Sándor és Stern Mór póttagokból álló bizottságot küldötte ki a képviselőválasztók összeírása céljából. A kath. legényegylet múlt vasárnapi felolvasó estélye ismét élvezetes és tanulságos szórakozást nyújtott közönségének. A magas Tátra és környéke c. képsorozatot, melyet jeleztünk, az Uránia nem küldhette ugyan meg, mert más helyre volt lefoglalva, de gondoskodott helyette más nem kevésbbé vonzó, ismeretterjesztő tárgyról. Az első segitség nyújtása volt az első tárgy 25 képben szemléltette a módját annak, hogyan kell véletlen balesetekben (sebesülés, ájulás, mérgezés, fulás, stb.) Első segítséget nyújtani felebarátunknak, mielőtt az orvosi segítség megérkeznék. — Aztán a második sorozat. Közép európa nagyobb városain: Hamburg, Berlin, Drezda, Prágán vezetett keresztül s 59 képben mutatta be Nyugat művészi és culturális haladásának legremekebb alkotásait, valamint természeti szépségeit. — Jelenvolt közönségünk teljes elismeréssel adózott az egylet eme közművelődési tevékenységének s csodálkozott azon, hogy e nemes cél nem kelti fel a közönség nagyobb érdeklődését. A következő előadás e hó 24-én, virágvasárnap lesz. Az előadás tárgya; az oberommergaui passió-játék 100 színes, művészies vetített képben. Kezdete este 7 órakor. A gazdaközönség megtévesztését célozzák as idén Qöbbnyire a morva Bisenzből) általánosságban tartott plombok alatt szállított répamagvakkal. Mint értesülünk, e plombokra többnyire ezvan rányomva: »Originaizüchtung Quedlinburg«, vagy »Original Norddeutsche Saat«, természetesen a termelő megnevezése nélkül, mert hamis név nyomtatása bűnvádi eljárást vonna maga után. A gazda sohase tudhatja, hogy ily névtelen és egyenesen megtévesztésre irányuló plombok alatt mi rejlik és miféle magnak jutott birtokába. Ez alkalommal megemlítjük, hogy éppen a múlt napokban fejtettük ki a takarmányrépamag termesztésére szolgáló anyarépák gondos megválasztásának és az impregnálásának nagy jelentőségét. Most nyilatkozik azé téren első korifeusnak el- elismert Linhart György magyaróvári tanár is, ki a »Köztelek«-ben egy kérdésre azt feleli, hogy : »Az impregnált répamag, melynek elárusitásával hazánkban Mawhtner Ödön budapesti cég foglalkozik, már hosszú idő óta jó hírnévnek örvend ; mert e mag gyorsan és egyenletesen kel ki s a répanövények gyorsabban és erőteljesebben fejlődnek, ez oly elvitathatatlan tény, amelyet tagadni nem lehet.« Körültekintő és tapasztalt gazdáink különben ezt már nagyon jól tudják. • Megjutalmazott gazdasági cseléd A m. kir. földmiveiésügyi miniszter — főispánunk felterjesztésére — Jócsák Lukács János sárközi lakos gazdasági cselédet egy helyen 20 évet eltöltött szolgálati ideje alatt tanúsított hűsége, szorgalma és megbízhatóságáért 100 K pénzjutalomban részesítette, s elismerő oklevéllel tüntette ki. Menyasszony a ravatalon. Fáj az élettől megválni és fájdalom kél kimúlta felett még annak is, ki megéri gabona módjára öreg korában vágatik le a halál kaszája által. Sokkal inkább fájó érzés tölti el keblünket, ha letörni 1907. Március 19. (3) látunk ifjúsága teljében egy nyíló szép virágot, mint a minő volt Pánt Ilonka, kit 22 éves korában döntött ravatalra az emésztő kór, mikor mint menyasszony oly boldognak érezte magát. A menyasszonyi fátyolt gyászos szemfedővel cserélte fel a boldog leányzó, mélységes gyászba borítva vőlegényét, özvegy édes anyját és mindenkiben, aki ismerte, őszinte bánatot keltve. Temetése e hó 16-án ment végbe nagy részvét mellett. »Pénzintézeti Tisztviselők Lapja« cim alatt uj szaklap indult, mely a pénzintézeti tisztviselők érdekeit kívánja előmozdítani. Az élénken szerkesztett 1-ső szám tartalma: Mi a célunk ? — Az előmenetel kerékkötői. — A hivatalos órákról. — Teminizmus a pénzintézeteknél. — Tisztviselők köréből. (A jól elhelyezett óvadék. — Hírek. — A szöveg közt jelmondatok. — Hirdetések. — A lap, melynek szerkesztője Fenyő Márton, havonként kétszer jelen meg és előfizetési ára egész évre 8 korona. Az előfizetési pénzek a kiadóhivatalba; Budapest, VI. Des- sevffy-utca 22 szám. alá küldendők. Esti tanfolyam és hangverseny. Krizsán Gábor áll. isk. igazgató Remetemezőn a felnőttek részére az elmúlt télen esti tanfolyamot rendezett, ahol irás, olvasás és számoláson kívül a román anyanyelvű ifjakat a magyar nyelvre is — valóban szép sikerrel — oktatta. Folyó hó 10-én a tanfolyam bezárásául hangversenyt és bált rendezett Krizsán Gábor a remetemezői állami iskola egyik termében. A hangverseny műsora volt: 1. népdalegyveleg (énekelték a legények,) 2. beszámoló az esti tanfolyamról. (Elmondta Gábor János,) 3. Frunzulik román dal (énekelték a legények) 4. monológ (előadta Krizsán Gábor) 5. Részlet Henning »Béka kán- tátéjá«-ból. (Előadták a legények) 6. Román dal solo (énekelte Szilágyi Lujza.) 7. népdal egyveleg (énekelték a legények). A hangverseny általában szépen sikerült. Ki kell különösen emelnünk Szilágyi Lujza k. a. valóban szép énekét, és a »Béka kántáté« nagyon sikerült előadását. Krizsán Gábor kitünően adta elő a monológot. A nagy és intelligens közönség részvételével tartott hangversenyt reggelig tartó tánc követte. Betöréses lopás. Dálos Sándor sárközuj- laki lakos lakásába a napokban betörtek s onnan 50 K pénzt elloptak. A csendőri nyomozás szerint a tettesek vándorcigányok lehettek. Egy veszedelmes ellenségről. Sokaságánál fogva a gyümölcsfák legveszedelmesebb ellenségeinek egyike a galagonyaözöndélc, az a fehér szárnyú, fekete erezetű lepke, mely valóságosan elözönli gyümölcsöseinket és ha a fákat ellene meg nem védjük, lekopaszlja az utolsó levélig, utolsó rügyig, úgy, hogy maga a fa is belepusztul. Aki a gonosz ellenség életét nem ismeri, nem is tudja, nem is hiszi el, hogy egész gyümölcsösöket képes tönkretenni. Mikor ezeket a lepkéket az utca sara körül százával, ezrével látjuk, nem gyanítjuk a nagy csapást, melylyel fáinkra nehezednek. De ha megfigyeljük, hogy egy-egy lepke gyümölcsfáink leveleinek felső lapjára közel 200 tojást rak le, ha tudjuk, hogy ezekből az apró citromszinü tojásokból kikelt hernyók már a kikelés nyarán leeszik a levelek felső zöld részét; hogy a télre száraz levelekben elbújva, tavaszszal már egész mohósággal pusztítják a rügyeket, fakadó leveleket s hol egy-egy fával elbántak, átvándorolnak egy másikra, hogy mig télre be nem bábozódnak, mindig nagyobb és nagyobb falánksággal kopasztják a szegény fákat. Aki ezeket tudja, az nem lesz közönyös ezen veszedelmes ellenséggel szemben; nem is szabad lennünk, ha szeretjük fáinkat és védeni akarjuk érdekeinket. Pusztítani kell a galagonya özöndéket a sár körüli tanyájukon, pusztítani kell a levelekre rakott apró tojásaikat; de leginkább irtani kell őket az első télen, mikor száraz, csüngő levelekben elbújva várják a kikeletet. Senki se ámítsa magát azzal, hogy talán a kemény tél elpusztítja a gonoszokat; olyan hideg nincs. Össze kell szednünk a tél folyamán a fákról minden száraz levelet, melyek többnyire hernyófészkek és elégetnünk, hogy valóban el is pusztítsuk. Azonban necsak a hernyófészkeket szedjük le, hanem vizsgáljuk meg a fák törzsét, vastagabb ágait és ha ott találjuk az özön- dék bábjait, szintén ne irgalmazzunk neki. Leg- cél zerübb, ha házi ruhával, vagy cirokkefével végig dörzsöljük a fák derekát és vastagabb ágait, hogy a bábokat részint ledörzsöljük, amelyeket aztán felszedünk és elégetünk. Kettős kár van abból, ha a gazda hanyagságából a galagonya- özöndék megfosztja leveleitől és rügyeitől a fákat. Az egyik, hogy a fa könnyen áldozatul es- hetik; de ha ez nein is történik, beáll a másik eset, az, hogy a fának gyümölcsözés helyett uj levelezésre kell erejét fordítani. A kert. Főmunkatársak: Kaba Tihamér dr. és Katona Sándor dr.
