Szinérváralja, 1907 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1907-03-05 / 10. szám
(2) 1907 Március 5. 10. szám. Magyar nők Petőfiért Petőfi Sándor tragikus sorsa, még ha költészetének nagy világirodalmi jelentőségét nem is tekintjük, részvétet kelt minden érző emberben. Ha nem is lett volna a hon és szív nagy énekese, ha nem is irta volna hallhatatlan költeményeit, a melyek drága gyöngyei annak a gyöngy füzérnek, a melyet a világ minden nagy énekesének dalaihoz fűztek az irodalom búvárai, Petőfi Sándornak pusztára néz az élete, a sok viszontagság, szerelme és hősi halála is kellőképen kiváltják az emberből azokat az érzéseket, a melyeket a nem mindennapi ember sorsa kiváltani szokott. A férfiakba lelkesedést öntött Petőfi verseivel, a melyek mindegyike egy riadó a szabadságért, a nőkbe pedig visszavarázsolta azt a boldog kort, a mikor minden a világon a fűszáltól a bálteremig csupa gyönyörű költemény. Intenszivebb természetű a férfinél az asszony. A mi külső benyomást agyába fogad az egész életén megmarad. Nagyobb a bosszúálló természete éppen ez okon. Nem felejt egyhamar. A gyönyör és a kin egyképpen mélyen belemarják magukat a szivébe és nem tudja őket onnan kiirtani földi hatalom. A gyönyör nyomai mindig tartósabbak a fájdalom marásainál. A nő világéletében nem felejti el azt a percet, a mikor meglátta szive választottját és soha ki nem megy emlékezetéből a hely, a hol legelőször összetett kezekkel kért az imádó egy első forró csókot. A kölíő, a ki ezt a jelenetet megrögziti, a ki az érzéseknek eme legédesebbjét megint felnyitja, számot tarthat rá, hogy a nők nem engedik őt át a feledés örvényének. Ezt tapasztaljuk most, hogy a magyar nők legjava összefogott egy cél kedvéért: Petőfi Sándorra vonatkozó ereklyék összegyűjtésére. A nagy német hallhatatlannak, Geőthe Wolfgangnak itt minálunk az akadémia épületében állítottak örök emléket egy Geöthe-szoborban. Összegyűjtve találja ott a kegyeletes látogató mindazokat a költő által jegyzett papirszeleteket, a melyek mind valamikor Geöthe környezetének egy kis töredékét képezték. Mert hiszen a lényegesebb hozzátartozandó dolgok nem kerültek be Magyarországba, azok mind künn maradtak a nagy költő országában. De azért emléket emelt számára itt is az a mély tisztelet, a mi egy ilyen korszakot alkotó zseninek kijár. Ámde ugyanakkor, a midőn azt a Geöthe- szobát említjük a röstelkedés érzete fog át bennünket. Mert ha van Geöthe szobánk, mért ne legyen egy oly hajlékunk, a mely védelmet nyújt azoknak az ereklyéknek, a melyek egykoron Petőfi Sándor az utolérhetetlen magyar lírikus környezetét képezték. A róla elnevezett társaság már megszerzett egy házat, a melynek a nemzet egy másik nagyja volt hosszú ideig lakója: Festi Árpád házát, melyben Jókai Mór lakott. A sok kézirat, a melyet az egyes családok a maguk külön ereklyéjük gyanánt őriztek, mert Petőfitől származott, tek haza. Egy kerek ötkoronást nyomlak az öreg kezébe, aki elkísérte őket egészen az országúiig. A látogatások után egy néhány hónapra találkozott az utón a két ember. Nedko Gyuri meg a remete. A paraszt süveget se emelt az öreg előtt. Mihály bácsi tudta már, hogy az ezüst pengőért neheztel a fukar paraszt. — No, mi van hát a Kondor-tehénnel, meg a borjával, kezdte a szóbeszédet Mihály bácsi. — Mi legyen, mikor semmi se lett, duruzsolt Nedko Gyuri és köszöntés nélkül ment tovább az utján. Mihály bácsi pedig Szurdok felé tartott és a kápolna melletti utcában betért mindjárt Bör- csökék portájára. A kutágas mellett szorgoskodott éppen az asszony, amikor odatippegett feléje az öreg. Börcsögné sírva fakadt a szent- életű ember láttára. — Látja kend Mihály bácsi, mégis meglett a gyerek. Nem hallja a picike sírását. A lelkem éppen két napja, hogy a világra jött. A remete elkomolyodott, hogy éppen igy fordultak a dolgok. A Nedkoé is, meg azé a leányé is. Töprengett egy ideig aztán rájött a dolog nyitjára. — Bizony, bizony, szólt oda az asszonynak, igazad van édes gyermekem. Életemben először tévedtem olyan nagyot, mint most. Ahelyett, hogy Szent Nepomukhoz imádkoztam volna Szt. Annának ajánlottam a kérésedet. Azért született neked unokád és azért nem lett borja a Nedkó Gyuri tehenének. Azért nem, mert az ő dolgát meg éppen Szt. Nepomuknak ajánlottam. Áz asszony nem volt tisztában a szentek cselekedeteivel és azért vakon hitt annak, amit az öreg mondott. De azért ajándékot többé nem adott neki. SZINÉRVÁRALJA most mind egyesítve volna, mert szívesen adja mindenki oda, a mikor egy közös oltárról van szó. De egy bökkenője van ám a dolognak. A kéziratok és egyéb gyűjtemények sokaságát nem helyezhetik el a Petőfi-házban. Azért nem, mert a Petőfi Társaság a házvétellel kifogyott ama anyagiakból, a melylyel beszerezni lehetne a Petőfi-ház berendezéséhez és fentartásához szükséges eszközöket, a pénzből. És a mit nem tud véghezvinni a Petőfi Társaság azt megcselekszi majd egy díszes hölgy- koszorú, a melynek élén Apponyi Albertné grófné áll. Ük fogják országos agitació utján megszerezni azt, a mire szükségük van a nemzeti hagyományok ébrentartása érdekében. Bizonyos, hogy az ő szavuk nem lesz kiáltó szó a pusztában. Bizonyos, hogy Petőfi nevének említése hölgyeiben fel fogja ébreszteni a régi jó idők emlékeit. A bimbófakadást és rózsanyilást. A Lia dalokból. — Irta: Dr. Kiss Rezső. — I. Hogy birtokom, földi kincsem, Magas rangom s Ihrem nincsen, Soh’ sem bántott engemet, Mert benned mind feltalálom, A mi az én ideálom : Hűség és a szeretett Minden kincsnél drágább vagy te, Benned lelkem azt föllelte, Mit sokáig keresett; Hogy legyen hű és jó párom, Kivel szeretettel járom Végig ezt az életet! Te s a fiam, meg a lányom Vagytok: kincsem, boldogságom, És a mikor rám nevet A két édes, szép kis angyal, Lelkem megtel öröm dallal, És áldom a végzetet! ■ II. Mikor hirt olvasok egy-egy rossz anyáról, Vagy egy megtévedett bűnös, szép asszonyról, Akit szenvedélye, vágya, izzó vére, Elragadt a bűnnek sötét tengerére, Aki bár nem halt meg, .halottként siratják Kicsi gyermekei, — s szülei átkozzák: Hiszem, hogy van pokol! De a mikor látok szegény kis családot, Amely megadással töri a bajt, gondot, A hol a férj, és nő dolgozik és fárad, S szemükből, szavujcból a szeretet árad, Akik úgy szeretik egymást, mint te engem, Édes Liám, drága, kicsi feleségem, Hiszem: van mennyország! HÍREK. Igazságügyi kinevezések. Az igazságügyi miniszter dr. Joanovits Ernő szatmári kir. törvszéki aljegyzőt ugyanoda jegyzővé, —Vajda Gábor halmii és Turbucz Ödön nagysomkuti s.-telekkönyvvezetőket pedig telekkönyvvezetőkké nevezte ki. Nagybánya közjegyzöjé. Az igazságügyi m. kir miniszter a nagybányai közjegyzői állásra Magar Bertáin, topánfalvi közjegyzőt helyezte át. Átthelyezett számtartó. Kudics Pál, a gróf Vay Gábor vámfalui gazdaságából a szabolcsme- gyei berkeszi gazdaságba helyeztetett át. Felfüggesztett jegyző. A nagysomkuti járási főszolgaoiró Vámfalvi Jónás jederi körjegyzőt a pénzügyigazgatósági vizsgálatból kifolyólag, állásától felfüggesztette. Uj pénzintézet Szinérváralján. Mint értesülünk, Szinérváralján uj pénzintézet van alakulóban, mely szövetkezeti alapon létesülne. A részvényjegyzési iveket hallomásunk szerint e hó közepe táján fogják kibocsátani. Március 15 A múlt hó 28-án megtartót; értekezlet a f. évi március 15-iki ünnepségre nézve a következőkben állapodott meg: D. e. 8 órakor az ev. ref., 9 órakor a róm. kath. templomban istentisztelet, Este 6 órakor ünnepély a Koronában, melynek sorrendje ez: 1. »Hymnus« énekli a közönség. 2 Megnyitó beszéd. 3. Szavalat. 4. Ünnepi beszéd. 5. Szavalat. 6. Záróbeszéd. 7. Szózat. Énekli a közönség, A megnyitó beszéd tartására dr Ember Elemért, az ünnepi beszédre Fábián Istvánt, a szavalatokra Boythor Annuskát és Lányi Sándort kérik fel. Az egyes számok között az ev. ref. dalárda hazafias dalokat mond. Egy menyaszony halála. Nyiry Etelka, oki. tanítónő, Nyiry Gyula, rápoltiev ref. lelkész leánya, ki pár hónap óta Gugi Sándor, postatiszt menyasz- szonya, a budapesti Erzsébet-sanatoriumban február hó 27-én meghalt. Rápoltou temették el e hó 1-én nagy részvét mellett. Az uj vármegyei főorvos. Dr. Falussy Árpád főispán Szatmárvánnegye törvényhatósági tiszti főorvossá dr. Aáron Sándor nagykárolyi gyakorló orvost nevezte ki. Gyár alapítás. Friedman Henrik kassai fakereskedő Szatmár varos tanácsához ajánlatot adott be az avasi erdőből kitermelendő bükkfa- rönkökre. Az ajánlat elfogadása esetén Avasfel- sőfaluban gőzfürészgyárat, Szatmáron pedig székgyárat állít fel, melyben 400 munkást foglalkoztat. A városi tanács az ajánlathoz elvileg hozzájárult s a tárgyalások felvételével a polgármester elnöklete alatt tiszti főügyészt, a gazdasági tanácsost és a főerdészt bízta meg. A vámfalu—büdössári erdei iparvasut. A vámfalu bükkerdő r. t. mint Vay Gábor gróf jogutódja, változtatásokat tervez a már engedélyezett vámfalu—büdössári gőzüzemű erdei ipar- vasuton és a Ráksa-völgyben tervezett szárnyvonalra is építési engedélyt kért. A keresk. miniszter a közig, bejárást, illetve pótbejárást rendelt el, ami febr. 28-án Vámfalu községházánál vette kezdetét. Felekezeti iskolák államsegélye. A vallás-és közokt. minisztérium, — mint illetékes helyről értesülünk — több esetben elvi jelentőséggel ki- mondolta, hogy miután az elemi iskolai tanítók illetményeinek kérdése közelebbről törvényhozá- silag uj szabályozási nyer, a felekezeti tanítók részére uj fizetéskiegészitési 'államsegélyek utalványozását az uj törvény életbe léptéig függőben tartja. Az illető egyházak ez irányú kérvényeiket a szóban levő törvény életbe lépte után annak rendelkezéseihez képest adják majd be. Bojkottált gyufagyár. Jancsek János és fia rózsahegyi gyufagyáros ezég a magyar ipar ezé- gére alatt visszaélést követett el, de a kereskedők a visszaélésnek nyomára jutottak, visszavonták a megrendeléseket és kimondták a bojkottot a pánszláv czéloknak szolgáló ezég ellen Gyümölcstenyésztési tanfolyamok lelkészek és tanítók részére. Darányi miniszter ez évben is elrendelte hogy falusi lelkészek részére a budapesti kertészeti tanintézetben és a kolozsvári gazdasági akadémián, a faiskolakezelő tanítók részére pedig a keszthelyi gazdasági akadémián, a tordai kertimunkás iskolán és a kissze- beni faiskolán rövid tavaszi gyümölcsészeti tanfolyamok tartassanak. A felveendő lelkészek és tanítók útiköltség és napidij segélyben részesit- tetnek. A pályázati kérvények f. évi március hó 10-ig a földmivelésügyi miniszterhez küldendők le. Az idei tél és a gyümölcsfák. Az idei szigorú és szeszélyes időjárású tél káros hatással volt a gyümölcsfákra is. Egyrészt a nedves ősz folytán a fák nedvdus állapotban mentek a tél elé és igy a 20—30 G fokos hideg elegendő arra, hogy nemcsak a faiskolákban nevelés alatt levő fiatal oltványok, de az állandó helyre kiültetett és már termő fák is százezer számra pusztuljanak el. Másrészt sok helyen a nyulak és az egerek tettek a fák koronáin és alul érzékeny kárt. Különösen sok kárt jelentettek be a Dunántúlról, a Királyhágóntuli részekről, „továbbá Temes és Torontái és Barsvármegyék területéről. Valószínű, hogy sok helyen az idei oltás az oltóvesszők megromlása folytán le fog maradni. Másrészt az állami faiskolákból az oltványok kiosztása is jelentékeny korlátozást fog szenvedni, a mire a gyümölcsészeti kormánybiztos már jóelőre figyelmezteti az érdeklődő közönséget. A kath. legényegylet a múlt vasárnap az Alkohol - ról tartott népszerű és tudományos előadást az Urániától kölcsönzött szakszerű felolvasással és képek vetítésével. 39 képben mutatta be az alkohol romboló hatását a családra, a társadalomra, az emberi szervezetre ; a közéletből és a történelemből merített példákkal és képekkel tette szemlélhetővé azt a szomorú pusztítást, melyet az alkohol az emberiség anyagi és erkölcsi, testi és lelki életében végbevisz. Jelen volt közönségünk, bár közvetlenül nem is őt érintette az előadás tárgya, bizonyára nem töltötte nemes szórakozás és erkölcsi haszon nélkül azt a */4 órát s szivében avval a nemes elhatározással távozott, hogy az emberiség e gyilkoló ellensége, az alkohol ellen saját körében küzdeni fog. A közönség között kiosztott füzetekben kicsinyítve a bemutatott képek is szemlélhetők, hogy az előadás hatása ezzel is maradandóbb legyen. A legényegylet ezen és következő előadásaival nemes hivatásának megfelelően szolgálja a közművelődés célját s valóban megérdemelné, hogy közönségünk szélesebb körben érdeklődjék s támogassa ezt a minden tekintetben jó iránya tevékenységet. A következő előadás a jövő vasárnap, március 10-én este 6 órakor lesz. A felolvasás cime : A magas látra és környéke, . bemutatva az Urániától kölcsönzött 40—50 drb művészies vetített képben. A csekély belépti díjért (személyenkint 40 f, gyermekeknek 20 f) a jelenlevők ismét megkapják az Uránia által nyomatott felolvasási füzeteket. Az előadás helye a róm kath. iskola. Külön meghívókat nem bocsátunk ki, de ezúton kérjük és reméljük a n. é. közönség b. érdeklődését és támogatását. Nézzük az Avast! Sorban megemlékeztünk arról, hogy egyes községek betiltották a vasárnapi korcsmázást és italmérést. Most az Avas egy rósz hírben álló községéből, Avasujfaluból küldtek be
