Szinérváralja, 1907 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1907-01-01 / 1. szám

1. szám. Igazgatói kinevezés. Vaszary Kolos herceg prímás Ember Károly tanítóképző intézeti tanárt a budapesti angolkisasszonyok nevelőintézeté­ben levő elemi iskolai tanitónőképző intézethez igazgató-tanárnak nevezte ki. » A vármegyének igen szép, emelkedett han­gulatú közgyűlése volt december 28-án, Falussy Árpád főispán elnöklete mellett, aki hazafias hangú megnyitójában megemlékezett arról, hogy ma egy éve a szuronyos hatalom, a törvénytelen­ség korszakában, arra kényszeritette a törvény- hatóshgot, hogy a tornacsatnokban tartsa meg gyűlését, ezzel a ténynyel szembe állította a mai korszakot. Luby Géza orsz. képviselő igen szép, történelmi vonatkozásokban gazdag beszédet tar­tott Batthiányi Lajos grófról, Magyarország miniszterelnökéről, akinek pompás olajba festett képét leleplezte. Luby beszédét egész terjedelmé­ben jegyzőkönyvbe vették s Kováts Jenő köszönte meg azt a törvényhatóság nevében. Hosszabb szünet után, melyet vidékünkről egy küldöttség Farkas Jenő vezetése mellett arra használt fel, hogy az alispánnál küldöttségileg kérelmezett a kapniki ut ügyében, következett a rendkívüli közgyűlés 143 tárgygyal. Ezek közül csak né­hányat emelünk ki. Jékey Zsigmondot titkos szava­zással, egyhangúlag közigazgatási bizottsági taggá válaszották. A vármegyei székháznak újabb nagy kiadása széles mederben folyt vitára adtak alkal­mat, de végül mégis csak megszavazták a pót­adót, [melylyel most már az 5n/o teljesen ki van merítve s igy több megyei adó már lei nem vet­hető. A kapniki ut kérdését tanulmányozás végett az alispánnak adták ki, aki köteles a februári gyűlésre e tárgyban kimerítő javaslatot tenni. A csanálosi biróválasztást a felebbezés elutasításával jóváhagyták, valamint Nagybánya szabályrendele­tét is az idegenek letelepüléséről. A községi előirányzatokat egy-kettő kivételével jóváhagyták. A gyűlés d. u. két óra tájban ért véget. Karácsonyfa-ünnepély. Csinos karácsonyi ünnepélyt rendezett a remetemezei állami is­kola tantestülete deczember 21-én. Az ünnepély iránt oly nagy volt az érdeklődés, hogy a tágas tanterem be se bírta fogadni a hallgatókat. Je­lenvoltak: Ujfalussy Miklós cs és kir. kamarás egész családjával a falu inteiligencziája, nehá- nyan a szomszéd Barlafaluból s a köznép nagy tömege. Eltekintve a jól sikerült énekszámoktól s az alkalmi szavalatoktól, mindenkit elragadott az előadott kis színdarab. »Karácsonyest« a cime s az itteni áll. tanítónő Krizsánné irta. Meséje is igen kedves, de még kedvesebbé tették azt a jól betanított szereplő gyermekek játéka. Külö­nösen ügyes volt egy alig hat éves kis leány (Bányász Mari), ki szerepében az eltévedt gyer­meket igazán hűen ábrázolta. Nagyon jól ját­szott a szegény asszony (Vásárhelyi Ilona) is. Általános volt a meglepetés a darab végén, mi­kor egy élőkép tűnt elő a belső függöny mögül görögtüzzel világítva. A kép Máriát ábrázolta a kis Jézussal ölében körülvéve 16 fényesen öltö­zött angyallal. A képet díszítették a két oldalt felállított, gazdagon megrakott karácsonyfák is. A görögtüz folytatásául szolgáltak az Ujfalussy Öméltósága által ajándékozott csillagszóró és magnézium gyertyák. Az ünnepélyt a szegény tanulók ruháinak és a karácsonyfán volt alma, füge, ezukor, dió, szentjánoskenyér kiosztása fe­jezte be. Mindezek a közadakozás utján gyűj­tött összegből nyerték fedezetüket. Örömtől ra­gyogó arccal vették át a gyermekek az ajándé­kokat, lelkűkben bizonyára eltelve bálával azok iránt, kik e kedves estét nekik szerezték. A ki­osztás megkezdésekor előbb egy román kis lány majd Krizsán Gábor ig.-tanító köszönte meg az adakozóknak jószivü adományaikat. Adó hátralékok késedelmi kamatjai. Egy pénzügyminiszteri rendelet szerint az 1905. évet megelőző időbőlefennmaradt adóhátralékok és az 1906. év III. negyedétől kezdve esedékes adótartozások után késedelmi kamatok a sza­bályok szerint rendesen számítandók: az 1905 és 1906. év I. negyedi adótartozások után 1906. évi julius hó 1 étől a befizetés napjáig 5"/,, kamat jár, az 1906. évi II. negyedévi adótartozások után pedig a késedelmi kamat csak 1906. évi julius 15-től kezdve számítandó. Persely-rablók. A lacfalusi gór. kath. temp­lomban dec. 19-én isteni tisztelet után vissza­maradt Csokotisán Nuc 9 éve$ gyerek, miután a templomajtót bezárták, kényelmesen feltörte a perselyeket. Hogy a sulyhiány feltűnést ne okozzon, a perselyekbe vizet töltött. A rabolt pénzen azután 3 társával osztozott, kik szintén 8—10 évesek. A felsőbányái csendőrség erélyes nyomozása a bűntettet egész részletesen kide­rítette. Ennek folyamán kitűnt, hogy az apró gonosztevők lelkét a mostanin kívül még két persely feltörés bűne nyomja, mit 1906. nyarán követtek el. Az utóbbi betörés szerzeményéből a csendőrség mintegy 40 korona pénzt talált meg a tetteseknél. A csendőrség ez ügyben ki lett hallgatva a nagybányai járásbíróságnál. SZÍN ÉR VÁRALJA Gyászhir. Papolczy Zoltán, apai lelkészt súlyos csapás érte, édes atyja, Papolczy Károly szatmárhegyi lelkész, dec. 25 én meghalt. Az áldott lelkű ember, az Ur igaz szolgája találjon csendes nyugodalmat a földben, a megsebzett szivek gyógyító irt az általánosan megnyilat­kozó részvétben. A család gyászlapja igy hang­zik: Alulírottak veszteségük felett érzett mély fájdalmukkal tudatják a forrón szeretett apa, nagyapa, dédapa és após: csórja Papolczy Károly szatmárhegyi ev. ref. lelkésznek életének 83-ik évében, 1906. évi deczember hó 25-én d. e. 11 órakor hosszas szenvedés után történt elhunytét. A drága halott földi maradványai f. hó 27-én délutáni 2 órakor fognak a szatmár­hegyi ev. ref. sirkertben örök nyugalomra té­tetni. Papolczy Matild, Papolczy Irma férj. Ke­néz Albertné, Papolczy Zoltán, Papolczy Izabella férj. Füstös Jenőné, Papolczy Margit gyermekei. Kenéz Jolán Schäffer Antalné, Papolczy Olivér, Papolczy Mariska, Papolczy Erzsiké, Füstös Je­nőke, Füstös Giziké, Füstös Árpád unokái. Pa­polczy Zoltánná szül. Bartók Ida, Kenéz Albert, Füstös Jenő, menye és vejei. Schäffer Laczika, Schäffer Janika dédunokái. Áldott az ő emlé­kezete ! Karácsonyfa. A szinérváraljai áll. kisded- óvodában december hó 23-án tartott karácsonyfa­ünnepély céljaira, a lapunk múlt számában már közölt adományokon kívül, még a következők adakoztak: Losonczi Atilláné,Szilágyi Tibamérné és Stander János 1 — 1 koronát, Göncsy Adolfné 60 fillért, Keller Mór 30 fillért. Összeégett gyermek. A hanyag felügyelet­nek lett áldozata Sárközujlakon Princz József gazdálkodó embernek fiacskája; ugyanis a 2 éves kis Miklósba a konyhában egy kutyával játszadozott s a játék közben megijedt, minek következtében a tűzhelyről levett 30 literes üst­nek, mely tele volt forró vízzel, neki szaladt, egyensúlyt veszteit, fővel a vízbe esett s azon­nal meghalt. Az esés pillanatában ott termett édes apja, hogy kikapja a gyereket a forró víz­ből, de már későn volt, mert a hús foszlányon- kint esett le a csontjairól. A kivándorlás korlátozása. A belügyminisz­ter a kivándorlás korlátozására rendeletet kül­dött az ország összes törvényhatóságaihoz, mely ben a 13 éven aluli gyermekeknek az útlevél kiállítását akarja szigorúbb korlátok közzé venni. A rendelet értelmében a 15 évnél fiatalabb gyermekek csak teljesen megbízható kísérők társaságában hagyhatják el a magyar határt. És pedig első sorban felnőtt nők kíséretében s másodsorban ékesebb férfiak társaságában. A rendelet a legszigorúbb elővigyázatot írja elő s az ellene vétőket szigorú büntetéssel fenyegeti. Ez a helyes miniszteri intézkedés sok ifjú élet idegen földön való elzüllését, elpusztulását van hivatva meggátolni. Az újoncok bevonulása. A f. év végén be­sorozott újoncok bevonulási idejét 1907. évi ja­nuár 15-ére tűzte ki a hadvezetőség — A ki­szolgált katonák még visszatartott része decem­ber elején megszabadult. A januárban bevonuló újoncok szolgálati ideje 1909. szeptember kö­zepén telik le. Vasúti Universum cim alatt eddig az egész világon páratlanul álló vasúti tájékoztatót szer­keszt és ad ki gróf Kreit Béla, a Kossuth mú­zeum megteremtője. A mű havonkint egyszer jelenik meg. Az első szám a napokban hagyta el a nyomdát. E szám kiválóan alkalmas arra. hogy az olvasó földrajzi, történelmi, közgazda- sági, kereskedelmi és ipari ismeretkörét bővítse és megszilárdítsa. A kitűnő munkát mindenki­nek melegen ajánljuk. Megrendelhető a Vasúti Universum kiadóhivatalától Budapest, VIII ,Nép- szinház-uteza 23. Előfizetési ára 1 hóra 1 korona, kötve 2 korona. Meghívó. A Szinérváralján 1907. évi január | hó 12-ikén, a Korona-szálloda nagytermében a i szinérváraljai ev. ref. templom javítási költségei­nek törlesztésére rendezendő zártkárü tánczes- télyre kívül czimzett urat és családját tisztelet­tel meghívja a rendezőség. Belépti-dij Személy­jegy 2 K., családjegy 5 K. Kezdete este pontban 8 órakor. Felülfizetéseket a jótékonyczél érdeké­ben köszönettel fogadunk s hirlapilag nyugtázunk A bálon Oláh Feri kitűnő zenekara fog játszani, ami egymagában is kész élvezetet jelent. Ren­dező-bizottság: Alby István, Almássy Rezső, Al- mássy Zoltán, Antal Lajos, Bajnóczy Sándor, Ba­lassa Arthur, Baum Károly, Bay Miklós, Bárány Béla, Báthy Lajos, Boér Károly, Boross Zoltán, Buti Vincze, Domokos István, Donovák Antal, dr Ember Elemér, Ember Ignác, Esztegár László, Ebert Lajos, Fábián István, Ferenczy Zoltán, Fo­dor József, Gergely László, Gerber Béla, Gyar- mathy Sándor, dr Helmeczy Pál, iíj. Helmeczy József, Irinyi Sándor, Jakó Endre, Jakó Pál, Je- ney Ferenc, dr Kaba Tihamér, Karácsonyi János, Katona Elemér, dr Katona Sándor, Kauten Miklós, Kávássy Sándor, dr Keller Salamon, Koroknay 1907. Január 2 (8) Károly, Kora György, Kovács Lajos, Lacheta Béla, Lányi Lajos, Lányi Sándor, Lipcsey Sándor, Lo- souczy Gyula, ifj. Magoss Menyhért, Mándy Ár­pád, Mándy Zoltán, MárloníTy Gyula, Mikó Lajos, Munkácsy László, Nagy Bertalan, Nagy Károly, Nagy Kálmán, Nagy Dezső, Neupauer Dezső, Nógrády Pál, Pap Sándor, ifj. dr Papolczy Béla, Pa] olczy László, Pap István Pingierer István, Praefort János, Rhédey István, Sólyom Zsigmond, Sprenger Zsigmond, Schwanner Rezső, Stauder János, Szent-lvány László, Székely Endre, dr Székely Farkas, dr Székely József, Szilvásy Dá­niel, Szilágyi Tihamér, Takács László, dr Tatár János. Teleky Antal, Téglássy Sándor, Tóth Jenő, Tóth Tibor, Trostt István, Turszuly Károly, Uj­falussy Miklós, Uray Bertalan, Vasváry Emil. Nyilvános elszámolás és köszönet. A remete­mezői állami iskola gondnoksága a szegény tanulók felruházására és karácsonfára gyűjtést rendezett. E célra adakoztak : Ujfalussy Miklós cs. és kir. kamarás 50 K, Krizsán Gábor 8 K, Pap Antal 6 K, Herskovits Pál és Izsák Simon 4—1 K, Pap Károly, Hirsch Dávid, Vásárhelyi Dániel és Bányász 3—3 K, Sipos Adorján, Likker János, Rólh Samu, Szamosi György, Szemler Ferenc, Langhammer József, Silberg Noé, Csuka Béla, Finkelstein Lajos, Herskovics Ignác, Farkas Dávid, Papp János, Babán André és F'arkas Náthán 2 2 K, Pelle Aurélné, Hirsch Ignác, Barur János Vilok, Tyiorán György, Páska János. Miklós János, Násztai Czile, Groza Nucz Nászti és Károly Antalné 1—1 K, Landau Márton 50 f, hozzászámítva Stef K. büntetéspénzét 4 K-t, be­gyült összesen 125 K 50 f. Ebből kiadatott 16 leányruhára 52.29 K, 12 fiuruhára 4969 K karácsonyfára és karácsonyfai ajándékokra 21 08 K Összesen kiadatott tehát 123 06 K. Eszerint megmaradt a begyűjtött összegből a jövő évre Keltő (2) korona 14 f. Ezen adományokon felül Ujfalussy Miklós Öméltósága egy félzsák diót és karácsonfadiszt ajándékozott. A magyar ipartermékek védelme. Kossuth Ferenc kereskedelemügyi miniszter igen üdvös rendelelet bocsájtott ki, amely hivatva van a védjegy bitorlása meggátlására. A rendelet, amely a II. fokú iparhatósághoz lett intézve, kivonat­ban igy szól: Panasz tárgyává tétetvén előttem, hogy a belföldi forgalomban magyar szárma­zásúaknak feltüntetett áruk tekintetében ipar­halósági magatartása nem felel meg mindig a törvény követelményeinek és hogy ez is hozzájárul annak az eredménynek előidézésé­hez, hogy a közönség valótlan jelzések hasz­nálata által az áru származása tekintetében gyakran félrevezettetik; a tisztességtelen verseny ellen irányuló védekezésnek hatályosabbá és egyöntetűbbé tétele céljából szükségesnek tar­tom az iparhatóságoknak, mint a tisztességtelen verseny elleni védekezés legfontosabb szervei­nek és az itt figyelembe jövő igen fontos hazai közgazdasági érdekek leghivalottabb őreinek figyelmét következőkre felhívni. Az ipartörvény 58. §-a, mely szerint »egy iparos vagy keres­kedő sem használhat cégén, nyomtatványain, vagy hirdetéseiben oly jelzőket, jelvényeket vagy adatokat, melyek a tényleges üzleti viszonynak vagy a valóságnak meg nem felelnek« — kiter­jed azokra az esetekre is, melyekben külföldi származású áruk bizonyos jelzők, jelvények fel- használásával, vagy hamis adatoknak közlésével hazaiak gyanánt tüntettettek fel. Kiterjed neve­zetesen e szakasz tilalma arra, hogy ily félre­vezetésre alkalmas jelzők, jelvények és adatok a cégen, cégtáblán, a nyomtatványokon, üzleti leveleken, körleveleken, az áru burkolatán, a hirdetésekben és pedig akár a kitett árukon vagy árumintákon alkalmazott feliratokon, ár­jegyzékekben, akár pedig újság vagy élőszóval való hirdetésekben, sőt magán az árun sem al­kalmaztassanak. Mert habár a törvény a cég, nyomtatvány, hirdetmény mellett magát az árut kifejezetten nem említi is, a törvény célzata kétségtelenül az, hogy valótlan adatokkal a kö­zönség egyáltalán ne legyen megtéveszthető, már pedig az árun magán alkalmazott megté­vesztő megjelölt hatása még fokozottabb mérvű, mintha az ilyen megjelölés, például a címkén vagy a göngyöleten foglaltatik. Uj postautalványok és távirati űrlapok, A m. kir. posta- és távirdahivatalok postautalványokat és táviratokat 1907. évi januáirhó elsejétől csakis oly utalvány- és illetve távirati űrlapokon fogad­nak el, amelyeken az űrlap ára (a nemzetközi forgalomban használatos sárga szinü utalvány­lap kivételével) értékjegy benyomással van je­lezve. A régi — tehát értékbenyomással el nem látott — utalvány- és illetve távirati űrlapok (nemzetközi utalványlap kivételével) 1907. évi január hó elsejétől bezárólag 31-éig a posta- és távirdahivataloknál értéklevonás nélkül uj kia­dású űrlapokkal cserélhetők be. Fomunkatársak: Kaba Tihamér dr. és Katona Sándor dr.

Next

/
Oldalképek
Tartalom