Szinérváralja, 1907 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1907-12-10 / 50. szám

50. szám. SZINÉRVARALJA 1907. December 10. (3)

Falussy Árpád főispán tartja. Délben bankett lesz. melyre az aláírási iveket pár nap múlva kibocsátják.

Borzalmas szerencsétlenség történt a múlt hó 27-én a Kismajtény és Domahid?. állomások között levő átjárónál. Nagykároly felé gyolcsos vásárosok igyekeztek keresztül hajtatni a síneken, de a Nagykároly felől jövő vonat elütötte a szekeret, a rajta ülő három embert darabokra vágta s összezúzta a lovakat és a szekeret is. A halottakat Nagykárolyba szállították s ott temették el 29-én nagy részvét mellett. A szerencsétlenséget a vasúti őr gondatlansága őkozta, ki a sorompót nem zárta le.

Figyelmeztetés a postai csomagok célszerű csomagolása, helyes címzése stb. tárgyában. A karácsonyi és újévi rendkívüli csomagforgalom ideje alatt a küldeményeknek késedelem nélkül való kezelése csak úgy biztosítható, ha a ’ közönség a csomagolásra és címzésre vonatkozó postai szabályokat betartja. Különösen szem előtt tartandók a következők : 1. Pénzt, ékszert, más tárgyakkal egybecsomagolni nem szabad. 2. Csomagolásra faláda, vesszőből font kosár, viaszos vagy tiszta közönséges vászon, kisebb értékű és csekélyebb súlyú tárgyaknál pedig erős csomagoló papír használandó. Vászon vagy papirburkolattal biró csomagokat,, göb nélküli zsineggel többszörösen és jó szorosan át kell kötni, a zsineg keresztezési pontjain pedig pecsétviasszal le kell zárni. A pecsételésnél vésett pecsétnyomó használandó. 3. A címzésnél a címzett vezeték- és utónevének vagy más megkülönböztető jelzésnek (pl. ifjabb, idősb, özvegy stb.) továbbá a címzett polgári állásának vagy foglalkozásának és lakhelyének pontos kitételére kiváló gond fordítandó; a Budapestre és Bécsbe szóló küldemények cimirataiban ezenkívül a kerület, utca, házszám, emelet és ajtó jelzés stb. kiteendő. A rendeltetési hely tüzetes jelzése (vármegye) s ha ott posta nincs, az utolsó posta pontos és olvasható feljegyzése különösen szükséges. 4. A címet magára a burkolatra kell Írni, de ha ez nem lehetséges, úgy a cim fatáblácskára, bőrdarabra vagy erős lemezpapirra írandó, melyet tartósan a csomaghoz kell kötni és erősíteni. A papírlapokra irt címeket mindig egész terjedelmében kell a burkolatra felragasztani. Felette kívánatos, hogy a feladó nevét és lakását, továbbá a cimirat összes adatait feltüntető papírlap legyen magában a csomagban is elhelyezve arra az esetre, hogy ha a burkolaton levő cimirat leesnék, elveszne, vagy pedig olvashatlanná válnék, a küldemény bizottsági felbontása utján a jelzett papírlapról leolvasható cim alapján a csomagot mégis kézbesíteni lehessen. Kívánatos továbbá, hogy a feladó saját nevét és lakását a csomagon levő cimirat felső részén is kitüntesse. 5. A személyszállító vonatok rendes közlekedésének biztosítása céljából f. évi december 19-től 24-ig a postai csomagok nagyobb részét a vasúti fővonalakon nem a rendes mozgópostákkal, hanem gyorstehervonatokban rendszeresített külön csomagszállító menetekkel szállítjuk. Ezen körülmény a csomagok szállításában némi késleltetést idéz elő. Hogy a rendszerint alkalmi ajándéktárgyakat tartalmazó postai csomagok mégis idejében rendeltetési helyökre szállíthatók legyenek, kívánatos, hogy a közönség a csomagokat ne az utolsó napon, hanem egy-két nappal előbb adja fel. 6. A csomagok tartalmát úgy a cimiraton, mint a szállítólevélen szabatosan és részletesen kell jelezni. Budapestre és Bécsbe szóló élelmiszereket, illetve fogyasztási adó alá eső tárgyakat (husnemü, szeszesitalok stb.) tartalmazó csomagok cimirataira, nemkülönben az ilyen csomaghoz tartozó szállítóleveleken a tartalom, minőség és mennyiség szerint kiírandó (pl. szalonna 2 kgr., egy pulyka 3 kgr., 2 liter bor stb.) A tartalom ily részletes megjelölése a fogyasztási adó kivetése szempontjából szükséges és a gyors kézbesítést lényegesen előmozdítja. Nagyvárad, 1907. november hó. Siket Traján s. k.

Ambrus Zoltán-Naptár. A Révai Testvérek Irodalmi Intézet R.-T. ez alatt a cim alatt adta ki a Révai Kalendárium 1908. évi folyamát. S ezentúl évről-évre változó, egy-egy fontos irodalmi mozzanathoz fűződő lesz a cim. Annak a törekvésnek akartak a kiadók ezzel kifejezést adni, hogy ezt a páratlanul kedvelt naptárt fokozottabb mértékben állítsák a jeles irodalmi alkotások propagálásának a szolgálatába. A törekvés dicséretes s a kezdet szerencsés, mert hiszen kétségtelen, hogy Ambrus Zoltán összes munkáinak a megjelenése a modern magyar irodalmi élet egyik legjelentősebb eseménye. Az Ambrus Zoltán-Naptárt a kiadóhivatal — VIII., Üllói-ut 18. — ingyen küldi meg azoknak, akik levelezőlapon kérik.

Főmunkalársak:

Kaba Tihamér dr. és Katona Sándor dr.

9—1907. sz.

Hirdetmény.

A szinérváraljai kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság 1907. évi október hó 31-én 10060. és 11214. sz. a. kelt végzésével kiküldött bizottság ezennel közhírré teszi, hogy Kőszegremete és Lekencze községekre vonatkózolag az 1886: XXIX., 1889: XXXVIII. és az 1891: XVI. t-cikkek értelmében szerkesztendő telekkönyvi betétek készítésének munkálata folyamaiba tétetvén, a nevezett községben a helyszíni eljárás és pedig az 1891: XVI. t.-c. 9. §. értelmében első sorban az azonosítás 1908. évi január hó 3-án és ennek befejeztével a további bizottsági eljárás fog kezdődni.

Ennélfogva felszóliltatnak :

1. mindazok, a kik a telekjegyzőkönyvekben előforduló bejegyzésekre nézve okadatolt előterjesztést kívánnak tenni, hogy a bizottság előtt a kitűzött határnapon megkezdendő eljárás alatt jelenjenek meg és előterjesztéseiket igazoló okirataikat mutassák fel:

2. mindazok a kik valamely ingatlanhoz tulajdonjogot tartanak, hogy a tulajdonjog telekkönyvi bekebelezését a kitűzött határidőig a telekkönyvi hatósághoz intézett szabályszerű beadvány utján kieszközöljék, vagy a telekkönyvi bekebelezésre alkalmas okiratok alapján a telekkönyvi bejegyzés iránti kérelmeik előterjesztése végett a bizottság előtt jelenjenek meg, ha pedig telekkönyvi bekebelezésre alkalmas okirataik nincsenek, az átírásra az 1886: XXIX. t.-c. 15 — 18. §-ai és az 1889: XXXVIII. t.-c. 5., 6., 7., és 9 §-ai értelmében szükséges adatokat megszerezni iparkodjanak és azokkal igényeiket a kiküldött bizottság előtt igazolják, avagy oda hassanak, hogy az átruházó telekkönyvi tulajdonos az átruházás létrejöttét a bizottság előtt szóval elismerje és a tulajdonjog bekebelezésére engedélyét nyilvánítsa, mert különben jogaikat ez utón nem érvényesíthetik és a bélyeg- és illeték-elengedési kedvezménytől is elesnek; és

3. azok, a kiknek javára tényleg már megszűnt követelésre vonatkozó zálogjog, vagy megszűnt egyébb jog van nyilvánkönyvileg bejegyezve úgyszintén az ily bejegyzésekkel terhelt ingatlanok tulajdonosai, hogy a bejegyzett jognak törlését kérelmezzék, illetve, hogy törlési engedély nyilvánítása végett a kiküldött bizottság előtt jelenjenek meg, mert ellenesetben a bélyegmentesség kedvezményétől elesnek.

Szinérváralján, 1907. november 25-én.

Karácsonyi János Orbán János

betétszerkesztő, kir. stlkvvezető. kir. albiró.

11985- 1907. tk. sz.

Hirdetmény.

Tartolcz községnek telekkönyvi betétei az 1886. XXIX., az 1889. XXXVIII. és az 1891. XVI. t.-cikknek értelmében elkészíttetvén és a nyilvánosságnak átadatván, ez azon felszólítással tétetik közzé:

1. hogy mindazok, akik az 1886. XXIX. t.-c.

15. és 17. §-a alapján, ideértve e §-nak az 1889. XXXV11I. t.-c. 5. és 6. pontjaiban és az 1891. évi XVI. t. c. 15. §-ának a) pontjában foglalt, kiegészítéseit is, valamint az 1889. évi XXXVIII t.-c. 7. §-ában és az 1891. évi XVI. t.-c. 15. §-ának b) pontja alapján eszközölt bejegyzések érvénytelenségét kimutathatják, e végből törlési keresetüket, azok pedig, akik valamely tehertétel átvitelének az 1886. XXIX, t.-c. 22. §-a, illetve az 1889. évi XXXVIII. t.-c. 15. §-a alapján való mellőzését megtámadni kívánják, e végből keresetüket hat hónap alatt, vagyis 1908. évi junius hó

16, napjáig bezárólag ezen telekkönyvi hatósághoz nyújtsák be, mert ezen meg nem hosszabbít-* ható szoros határidő eltelte után indított keresetük annak a harmadik személynek, aki időközben nyilvánkönyvi jogot szerzett, hátrányára nem szolgálhat;

2. hogy mindazok, akik az 1886. évi XXIX. t.-c. 16., 18. §-ai esetében, ideértve az utóbbi szakasznak az 1889. évi XXXVIII. t.-c. 5., 6. § aiban foglalt kiegészítéseit is, a tényleges birtokos tulajdonjogának bejegyeztetése ellenében ellentmondással élni kívánnak, írásbeli ellentmondásukat hat hónap alatt, vagyis 1908. évi junius hó 16. napjáig bezárólag ezen telekkönyvi hatósághoz benyújtsak, mert ezen meg nem hosz- szabbitható záros határidő eltelte után ellentmondásuk többé figyelembe vétetni nem fog.

3. hogy mindazok, akik a fentebbi 1. és 2. pontban körülirt eseteken kívül a betétek tartalma által előbb nyert nyilványkönyvi jogaikat bármely irányban sértve vélik, ideértve azokat is, akik a tulajdonjog arányának az 1889. XXXVIII. t.-c 16. §-a alapján történt bejegyzését sérelmesnek találják, e tekintetben felszólalásukat tartalmazó kérvényüket hat hónap alatt, vagyis 1908. évi junius hó 16 napjáig bezárólag nyújtsák be,

mert ezen meg nem hosszabbítható záros határidő eltelte után a betétek tartalmát csak a törvény rendes utján és csak az időközben nyilvánkönyvi jogokat szerzett harmadik személyek sérelme nélkül támadhatják meg.

Egyúttal figyelmeztetnek azok a felek, akik a betétek szerkesztésére kiküldött bizottságnak eredeti okiratokat adtak át, hogy amennyiben azokhoz egyszersmind egyszerű másolatokat is csatoltak, vagy ilyeneket pótlólag benyújtanak, az eredetieket a telekkönyvi hatóságnál átvehetik,

Kir. járásbíróság, mint tkvi hatóság.

Szinérváralján, 1907. november 26,

Papp István

50—3 (P. H.) kir.jbiró.

10378—1907. tk. sz.

Árverési hirdetményi kivonat.

A szinérváraljai kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy Moskovics Béla kápyaházai lakos végrehajtatónak Kalamár Mihály tartolczi lakos végrehajtást szenvedő elleni 131 korona 20 fillér tőkekövetelés és járulékai iránti végrehajtási ügyében a szinérváraljai kir. járásbíróság területén levő Tartolcz községben fekvő, a tartolczi 601. sz. betétben A I. 1 — 6. sor, 1366., 1367/1., 1368., 1869/1., 2656. és 2657. hrsz. alatt foglalt ház és beltelekre és külsőségre 827 koronában és a tartolczi 323. sz. betétben A I. 1 — 2. sor. 2702. és 2703. hrsz. alatt foglalt külső birtokra az árverés 24 koronában ezennel megállapított kikiáltási árban elrendeltetik és hogy a fentebb megjelölt ingatlanok az 1908. évi február hó ll-ik napján délelőtt 10 órakor Tartolcz község házánál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alul is eladatni fognak

Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan becsárának 10'’/0-át vagyis 82 K 70 f-t és 2 K 40 f-t készpénzben, vagy az 1881. évi LX. t.-c. 42. §-ában jelzett árfolyammal számított óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881: LX t,-c. 170 § a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál elöleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni.

Kelt Szinérváralja, 1907. november 5.

A kir. jbjróság, mint tkvi hatóság.

Papp István

(P. H.) kir. jbiró.

6821-1907. tksz.

r

Árverési hirdetmény.

A szinérváraljai kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy Nagy Bertalan kir. közjegyző végrehajtatónak, Rusz György és Rusz Vaszil, mint kiskorú Rusz Juon a Vaszil, Rusz Jákob a Vaszil, Rusz Anuca, a Vaszil és Rusz Péter végrehajtást szenvedők elleni 14 K tőkekövetelés és jár. iránti végrehajtási ügyében a szinérváraljai kir. járásbíróság területén levő Bujánháza községben fekvő, a bujánházai 114. sz. tjkvben A. I. 1—3. és 7. sorsz. alatt foglalt belső és külső birtokból a kiskorú Rusz Juon a Vaszilé, Rusz Jákob a Vaszilé, Rusz Anuca, Rusz Péter és már nagykorú Rusz György Vaszilét illető \/3-ad rész jutalékra az árverést 807 K-ban ezennel megállapított kikiáltási árban elrendelte és hogy a fennebb megjelölt ingatlan az 1907 évi december hó ll-ik napján délelőtti 9 órakor Bujánháza községházánál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alól is eladatni fog.

Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlanok becsárának 10%-át, vagyis 80 korona 70 fillért készpénzben, vagy az 1881. évi LX. törvényczikk 42. §-ában jelzett., árfolyammal számított óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. t.-c. 170. §-a értelmében, a bánatpénznek a bíróságnál elöleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni.

Kelt Szinérváralján, 1907. szept. hó 16.

A1 kir. jbiróság, mint tkvi hatóság.

Papp, kir. járásbiró.

Ali is francia szabónöü

Értesítem a t. közönséget, hogy 4 évi Amerikában tartózkodás után hazaérkeztem s régi

varrodámat megnyitottam

a Piac-téren a Turzuly-féle házban.

Szakismereteim a külföldön kibővitvén, t. megrendelőimet modern igényeknek megfelelőleg ki tudom szolgálni.

Szives pártfogást kér tisztelettel

Veisz JPepi,

angol és francia, .varrónő