Szinérváralja, 1907 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1907-12-03 / 49. szám
49. szám. 1907. December 3. (3) hogy a magyar hitelszükségletet általában kielégíti, a paritást gondosan keresztülviszi és kiváló szakértelemmel vezettetik, de hogy különösen Magyarország szempontjából, tökéletesebb szervezetet nem lehetne képzelni, mégis túlzás volna, [vétséget nem szenved, hogy például a német birodalmi bank intézeti hálózata sokkal sűrűbb, a skót rendszertől egészen eltekintve, hogy a franczia bank a kisember hitelszükségletét sokkal tökéletesebben elégíti ki. Igaz, hogy súlyos aggodalmakat kelt Magyarország fizetési mérlegének kedvezőtlen állapota, de ez aggodalmak tuloztatnak is, mert még sincs kizárva a valuta fentartása, csak áldozatokra van szükség, de ezeket minden állam kénytelen kisebb- nagyobb mérvben a metallismusnak hozni. Sőt még az az aggodalom is túlzott, mintha a valutát csakis erős kamatlábemelésekkel lehetne az arany kiszivárgás ellen védelmezni, mert rendelkezésre állanak más eszközök is, mint azt más államok példája mutatja. Azonban bizonyos az, hogy föltétlenül szükséges lenne úgy állam- háztartásunkban, mint közgazdaságunkban mé- lvenmenő reformokat létesíteni, hogy egyfelől lizetési mérlegünk további rosszabbodását megakadályozzuk, másfelől hitel- és fizetési rendszerünket tökéletesítsük és a melallismus nyomását lehetőleg enyhítsük. A bank-kérdés terén az osztrák kormány arra nézve is kívánt megnyugtató nyilatkozatot, hogy ha csakugyan az önálló magyar jegybank életbe lépne és ha ennek folytán Magyarország valutája elértéktelenednék, Magyarország Ausztria, illetőleg a közösség iránt íenálló kötelezettségeinek teljes értékű pénznemben feleljen meg. A magyar kormány ezt a nyilatkozatot megadta, meg is adhatta, tekintettel azon közismert tényre, hogy Magyarország államháztartása mindig a legszigorúbb élvek szerint volt vezetve és különösen nemzetközi kötelezettségeinek a legnagyobb áldozatok árán is, de mindig szigorúan telelt meg, szigorúbban, mint bármely más állam. Mindamellett nem lehet megjegyzés nélkül hagyni, hogy Ausztriának ezen követelődzése kevés jogosultséggal bir. Nehéz volna a pénz- rosszabbüás terén ezt a recordot elérni, melyet Ausztria elért. Midőn Ausztriában a papirpénz- inllatio boszorkánytáncát járták, akkor a magyar országgyűlés azt a nevezetes kijelentést tette, hogy pénznek csak a fémpénzt lehet elismerni és papírpénz nevét sem engedi a törvénybe felvenni. Fel is oszlatták az országgyűlést makacs Valutapolitik elvei miatt. A valutaszabályozás pedig tudvalevőleg az osztrák államférfiak ellent- allásanak nehéz legyőzésével egy magyar állam- férfiú által lett napirendre tűzve és kereszlülvive. Ily előzmények után alig van ok aggodalomra, Magyarország a legnagyobb erőmegfeszi- téssel is fentarlja majd az ércvalulát és nagyon felesleges az osztrák aggodalmaskodás, melynek végső eltévelygése azon követelés, hogy Magyarország az esetleges káros közgazdasági hatásokat tartozik ellensúlyozni. Valóságos el- tévelygésnek kell ezt jellemezni, mert olyan közgazda, olyan mathemalikus nincs, ki képes volna, különösen a közgazdasági élet szövevényes természete, a működő tényezők caleidos- eypikus sokasága mellett, a gazdasági alakulásoknak az agiora visszavezetendő és mindenesetre számszerűleg meghatározandó effectusát megállapítani. A rosszabb valutának védelmi hatasára vonatkozó osztrák rémlátást illetőleg pedig megjegyzendő, hogy ha azt egészen tagadni nem is lehel, de mindenesetre ezen hatás minimális és vagy jövedelemeltolási körülményekre, vagy pedig helytelen kereskedelmi számításokra vezetendő vissza, melyeknek végre mélyebb és larlósabb hatást luiajdonitani nem lehet és melyek magukban rejtik gyógyszerüket. (Folytatjuk.) Értekezlet. A rokonszenvnek, a szeretetnek és az igaz érdem megbecsülésének ritkán akad olyan szép példája, mint aminőnek e hó 28-án tanúi voltunk. A szinérváraljai járás megyebizottsági tagjai gyűltek egybe, hogy megállapodásra jussanak a főszolgabírói állásra vonatkozólag. Minden befolyás érvényesítése nélkül, tisztán az érzelem és a becsülés által kifejezésre jutott tántorithat- lan ragaszkodás volt az, amit a 28 iki értekezleten tapasztaltunk. Egy főszolgabíró helyzete nagyon nehéz. Nehéz nemcsak azért, mert sok tekintetben bíráskodnia kell, hanem különösen nehéz azért, mert eljárásánál mindig feje fölött lebeg a De- mokles-kard: nem szavazok rád! A szinérváraljai járásban Bay Miklós itt a súlyos kérdést, t. i. az igazságot és a méltányosságot oly bölcs belátással tudta megoldani s a két, egymással homlokegyenest ellenkezőnek látszó alanyt a maga szeretetreméltó személyiségében egyesiS ZIN ÉR VÁRALJA teni, hogy a 28-iki értekezlet nem térhetett ki ennek az elismerése elől s egyhangú lelkesedéssel mellette foglalt állást. Ez a nagyrabecsülésnek ritkán tapasztalható jele s büszke lehet rá Bay Miklós, még akkor is, ha e nemes dal hattyúdallá változnék egykor reá nézve. Az értekezletről részletes tudósításunk a következő: Ujfalussy Miklós és társai összehívására az értekezleten a járás megyebizottsági tagjai oly szép számmal jelentek meg, aminőt még fölötte súlyos kérdések körül is ritkán látunk csoportosulni. Jelen voltak: Ujlalussy Miklós, cs. kir. kamarás, Mándy Zoltán, Sztáncsek János, Ferenczy Imre, Papp Antal, Papp József, Papolczy Béla, Fényes Béla, ifj. dr Papolczy Béla, Szent- Iványi Gyula, Berinde István, Moskovics Samu, Komoróczy Lajos, Nyisztor Ignác, Mák Ferenc, Uray Bertalan, Rhédey István, Kiéin Lipót, Pap Sándor, Papolczy László, Gerber Ödön, Kovács Gyula, Nyáguly Mihály, Bajnóczy Géza, Achim György, Kepes József, dr Ember Elemér, Nagy Gyula és Jeszenszky Béla, megyebizottsági tagok és sok érdeklődő. Uray Bertalan, Sztáncsek Jánost hozta javaslatba az értekezlet elnökségére, ki azt öreg korára hivatkozással elvállalni vonakodván, Szent- Iványi Gyula indítványára egyhangúlag Ujfalussy Miklós lett megválasztva. Ujfalussy, dacára annak, hogy a politikai életben eddig nem szerepelt, rögtönzött beszédében oly szépen domborította ki a megyei tisztujitásra vonatkozólag táplált véleményét, hogy a beszéd végén nem szokásból, hanem igaz lelkesedésből és a beszéd ellenállhatian hatása alatt fölzugott az »Éljen Bay Miklós /« Az értekezleti gyűlés megnyitása után a jegyzőkönyv vezetésére Uray Bertalant, hitelesítésére Szent-Iványi Gyulát és Mándy Zoltánt kérte fel. Az előadói tisztet Sztáncsek János, a kiváló tehetségű s még öreg korában is fiatal, eleven észjárású nyug. táblabiró töltötte be. Alapos, a vicinális érdekeket minden oldalról megvilágító beszéde után a következő határozati javaslatot terjesztette elő : »Mondja ki az értekezlet, hogy Bay Miklós jelenlegi főszolgabíró iránt miként eddig, úgy a jelenben is teljes bizalommal viseltetik és ezen bizalomból kifolyólag, kimondja, hogy a vármegyei általános tisztujitás alkalmával leendő újbóli megválasztatása a kerület feltétlen érdeke, mig ellenben — különben is jog- és indokolatlan — mellőztetését, a legnagyobb méltánytalanságnak és sérelemnek tekintené.« Természetes, hogy e határozati javaslatot a jelenlevők egyhangúlag, nagy lelkesedéssel elfo- gadtáb dr Ember Elemér, Gerber Ödön hozzá- hozzászólása és Sztáncsek János replikája után általános tetszésben részesült Szent-Iványi Gyula azon felfogása, hogy á Bay Miklós támogatása nemcsak személyi kérdés, hanem a járás szoros érdeke, mert egyszerű tapasztalat szerint is tény, hogy egy régebbi tisztviselő, kinek módjában volt a járás bajait és szükségeit megismerni, mindenkor nagyobb hasznára lehet a járásnak, mint egy vadonatúj ember, még ha Zseni is ez. Ebben a tekintetben a szinérváraljai járás különben is eleget szenvedett már. Ideje, hogy egy arravaló embér maradjon állandóan a járás élén. Elhatározta az értekezlet, hogy a fő- és alispánhoz teljes számban elmegyen és felkéri őket, hogy Bayt támogatni szíveskedjenek. A küldöttséget Ujfalussy Miklós vezeti. Óhajtjuk, hogy az értekezlet határozata teljesedésbe menjen ! n.—n. HÍREK. Választás. Az Országos Gyermekvédő Liga Fábián Istvánt, lapunk fel, szerkesztőjét választmányi taggá választotta s az erről szóló díszes iratot a napokban kézbesítette nevezettnek. Adományozás. Nagy Bertalanná úrnő a helybeli áll. óvodába járó szegény gyermekek részére a következő ruhaneműket adományozta: 4 rend téli ruha, 2 darab téli kabát, 2 darab nadrág, 4 pár cipő, 5 kötő, 1 kalap, egy kendő és 2 pár harisnya. Fogadja a kegyes adakozó a szegény gyermekek nevében nyilvánított őszinte köszö- netemet. Irinyiné, áll. óvónő. Szivén szúrta a kedvesét. Labancz György udvarii illétőségü jómódú gazdálkodó fia már régebb idő óta szerelmi viszonyt folytatott Erdei Etelka nevű leányzóval, aki Udvariban a Mar- kovics családnál volt szolgálatban, mint szobalány. Labancz folyó hó 22-én reggel 6 óra tájban a leányhoz ment, akit folyton féltékenységével üldözött és felszólította, hogy jöjjön hozzá lakni. A leány erről hallani sem akart. A vége szóváltás és dulakodás lett, miközben Labancz kést rántott és a leányt szivén szúrta, aki nyomban meghalt. A legény a véres tett után elmenekült s vonatra ülve, Szatmárra utazott. Az udvarii elöljáróság sürgönyileg értesítette az ottani csendőrséget a dologról s ennek alapján Rák István őrsvezető a gyilkos Labanczot még a vasúti in- dóháznál, mindjárt a vonat megérkezte után, letartóztatta. Labancz az előzetes kihallgatáson töredelmes vallomást lett. Majd átszállították a kir. ügyészség fogházába. Meghívó. A »Szamos csolnakázó egylet« 1907. deezember hó 14-én, a »Pannónia« szálló dísztermében táncestélyt rendez. A rendezők névsora: csolnokosi Cholnoky Imre parancsnok, dr. Ambróczy József titkár, Grusz László művezető, dr. Joanovics Ernő jegyző, Fekete Sándor pénztárnok. Belépő dijak: Személyjegy 4 K., családjegy 10 K., karzatjegy 3 K. Kezdete 9 órakor. A vigalmi bizotiság tagjai: Ambróczy József dr, Domahidy Pál dr., Galgócy István dr., Keresztszeghy Sándor, Kölcsey Ferencz dr., Nyá- rády László, Szundy Sándor, Temple Richárd, Thewrewk Aurél dr. Hymen hirek díjazása. A Vidéki Hírlapírók Országos szövetkezete legújabb határozatában kimondotta, hogy a kötelékébe tartozó vidéki heti lapok az egyszerű eljegyzési és esküvő hirek után előfizetőktől 5, másoktól pedig 10 koronát tartoznak szedni. Főmunkatársak: Kaba Tihamér dr. és Katona Sándor dr. 9—1907. sz. Hirdetmény. A szinérváraljai kir. járásbiróság mint telekkönyvi hatóság 1907. évi október hó 31-én 10060. és 11214. sz. a. kelt végzésével kiküldött bizottság ezennel közhírré teszi, hogy Kőszegremete és Lekencze községekre vonatkózolag az 1886: XXIX., 1889: XXXVIII. és az 1891: XVI. t-cikkek értelmében szerkesztendő telekkönyvi betétek készítésének munkálata folyamatba tétetvén, a nevezett községben a helyszíni eljárás és pedig az 1891 : XVI. t.-c. 9. §. értelmében első sorban az azonosítás 1908. évi január hó 3-án és ennek befejeztével a további bizottsági eljárás fog kezdődni. Ennélfogva felszólittatnak : 1. mindazok, a kik a telekjegyzőkönyvekben előforduló bejegyzésekre nézve okadatolt előterjesztést kívánnak tenni, hogy a bizottság előtt a kitűzött határnapon megkezdendő eljárás alatt jelenjenek meg és előterjesztéseiket igazoló okirataikat mutassák fel: 2. mindazok a kik valamely ingatlanhoz tulajdonjogot tartanak, hogy a tulajdonjog telekkönyvi bekebelezését a kitűzött határidőig a telekkönyvi hatósághoz intézett szabályszerű beadvány utján kieszközöljék, vagy a telekkönyvi bekebelezésre alkalmas okiratok alapján a telekkönyvi bejegyzés iránti kérelmeik előterjesztése végett a bizottság előtt jelenjenek meg, ha pedig telekkönyvi bekebelezésre alkalmas okirataik nincsenek, az átírásra az 1886: XXIX. t.-c. 15 — 18. §-ai és az 1889: XXXVIII. t. c. 5., 6., 7., és 9. §-ai értelmében szükséges adatokat megszerezni iparkodjanak és azokkal igényeiket a kiküldött bizottság előtt igazolják, avagy oda hassanak, hogy az átruházó telekkönyvi tulajdonos az átruházás létrejöttét a bizottság előtt szóval elismerje és a tulajdonjog bekebelezésére engedélyét nyilvánítsa, mert különben jogaikat ez utón nem érvényesíthetik és a bélyeg- és illeték elengedési kedvezménytől is elesnek; és 3. azok, a kiknek javára tényleg már megszűnt követelésre vonatkozó zálogjog, vagy megszűnt egyébb jog van nyilvánkönyvileg bejegyezve úgyszintén az ily bejegyzésekkel terhelt ingatlanok tulajdonosai, hogy a bejegyzett jognak törlését kérelmezzék, illetve, hogy törlési engedély nyilvánítása végett a kiküldött bizottság előtt jelenjenek meg, mert ellenesetben a bélyegmentesség kedvezményétől elesnek. Szinérváralján, 1907. november 25-én. Karácsonyi János Orbán János betétszerkesztő, kir. stlkvvezető. kir. albiró. 7985—1907. tksz. Árverési hirdetményi kivonat. A szinérváraljai kir. járásbiróság, mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy Dr. Székely József ügyvéd végrehajtatónak Gyere Juonal. Tógyer és Gyere Juonné szü. Béresé Irinka végrehajtást szenveiők elleni 21 korona tőkekövetelés és járulékai iránti végrehajtási ügyében a szinérváraljai kir. járásb.róság területén levő Bikszád községben fekvő, a bikszái 253. sz. tjkvben A I. 2—13. sorsz. alatt foglalt külső birtokból a Gyere Juon al. Tógyer jutalékára 222 korona 75 fillérben, továbbá a bikszádi 254. sz. tjkvben A + 2. sorszám alatt foglalt 431. hrsz. egész külső birtokra, tehát az 1881. évi LX. t.-cz. 156. §-ának a) pontja értelmében a Frecsinár Grigor és Gorba Péterné szül. Béresé Mária jutalékára is 9 koronában, az ugyanezen tjkyben A+3. sorsz. alatt foglalt 939. hrsz. egész külső birtokra, tehát
