Szinérváralja, 1907 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1907-01-29 / 5. szám

5. szám.

(á) 190?. január 29.

Helyesen, okosan tette. Némely következtetését azonban kénytelenek vagyunk kiigazítani.

Első tévedése Kunéry urnák, hogy a közleményt mi átnézés nélkül adtuk szedés alá. A második az, hogy Marosán közleménye alapján valaki kuruckapítánynak fogja tekinteni Pintyét. A harmadik az, hogy Kunéry ur cikke javítani fog Marosán uron.

Reánk Kunéry urnák csak az első tévedése tartozik.

Elösmerjük, különösnek tetszhetik, hogy mi helyet adtunk a Marosán ur cikkének; de csak addig látszik annak, mig a viszonyokról tájékozódunk.

Marosán urat mi magyar embernek soha egy percig sem tartottuk. A »Szinérváralja« 1904. évi folyamában szóvá is tettük működését, illetőleg működésének eredménytelenségét. A támadó cikket épen a jelenlegi szerkesztő, akkor munkatárs, Fábián István irta. Akkor heves vita folyt Marosán és Fábián között. Előbbi felszínen úszó ember volt és némelyeket megtévesztett porhintésével annyira, hogy még a kir. tanfelügyelőség is bosszút lihegve ajtóstól rontott Fábiánnak, bárha ez kézzelfogható igazságokat vagdalt Marosán ur fejéhez. Meg voltunk róla győződve, hogy eljő az idő, mikor Marosán ur önmagát fogja leleplezni. Most, hogy cikkét hozzánk beküldötte, nem bírtuk magunkat megfosztani az elégtételtől s leadtuk a cikket, hogy módot nyújtsunk Marosán urnák a maga eredeti mivoltában való bemutatkozásra.

Igaz, hogy egy embernek a megismertetése nem elég ok arra, hogy lapunkat Pintye Grigorok istenitésével bemocskolni engedjük; de — ha meggondoljuk, hogy Marosán ur ezen a téren nem egyedül áll s ő egy Szatmárvármegyében az előző kir. tanfelügyelő idejében mindenható rendszert jelentett, — a pőrén bemutatkozással szolgálatot akarunk teljesíteni a helyes vélemény megalkotásának.

A tárcaközlemény megjelenése után külön cikkben óhajtottunk a cikkel s Marosán úrral foglalkozni, de örülünk rajta, hogy a lóláb megmutatásában Kunéry ur megelőzött, bárha jobban szerettük volna, ha más, olyan ember foglalkozott volna a dologgal, ki a Marosán és Fábián között lefolyt elkeseredett vitát s általában Marosán ur egyéniségét közelebbről ismeri. Mi ismerjük őt s ez, valamint a Pintye Grigor-féle tárca felment bennünket az alól, hogy vele bővebben foglalkozzunk. A helyes ítéletet igy is megalkothatja magának mindenki, akinek arra érzéke van.

Hogy mennyire tévedett Kunéry ur, ha azt hitte, hogy cikkével Marosán uron csak parányit is javit, kitűnik a válaszból, mit alább közlünk. Mi bemutattuk őt 1904-ben mint tanítót s mint magyar embert, ő e válaszában bemutatja magát mint vitatkozót s mint embert. A pökhendi hang, melyet használ s a támadás, melylyel magát védi, jobban jellemzi őt minden kommentárnál.

Azzal a kijelentéssel, hogy a válasz ízlésünket sérti, még egy áldozatot hozunk s bemutatjuk a választ. íme:

Válasz Kunéry Kálmán urnák.

Kunéry Kálmán ur, a Szatmármegyei Közlöny szerkesztője, jónak látta a Szinérváralja és Szatmárvármegye cimii lapokban megjelent történelmi tárgyú tárcámat megtámadni s ennek egészen más értelmet tulajdonítani, mint aminői

»Ez tetszik nekem,« volt az öreg ur elé- gülten adott válasza, »ön vigvázatos. De bebizonyítom önnek, hogy tényleg a bankigazgató vagyok. íme,« leveleket vett elő zsebéből, »itt vannak hozzám intézett levelek,«

»Ezeket írathatta, hogy félrevezethesse az embereket,« mondtam gyanakodva.

»Ez is igaz. Nos tehát, akkor még jobban be kell bizonyítanom, hogy nem vagyok betörő.« Kinyitotta pénzes tárcáját és egy csomó bankjegyet szedett belőle elő. »Betörő nem visz annvi pénzt magánál. Ma vettem fel a fővárosban” és el akartam helyezni a pénzszekrényben, azért jöttem még ily késő este ide. <

»Ne tessék rossz néven venni,« mondám mentegetőzve, »most már nyugodtan folytathatom a munkámat Persze rosszul megy a rossz világításnál. Szívesebben jönnék holnap reggel.«

»Nem, nem! Reggelre nyitva kell lennie a pénzszekrénynek. Majd én tartom a lámpát.«

Köszönettel elfogadtam az ajánlatot, s megint hozzáfogtam a munkához. Mit gondolhatott künn Jancsi ? Én álkulcsok és fúrók segélyével kifeszitem a pénzes szekrényt, s tulajdonosa világit hozzá . . .

Az öreg általában igen kedves fickó volt- A lakatos mesterségről beszélgetett velem, amelyhez kissé konyitotl, dicsérte ügyes és gyors munkámat, s megkérdezte, mi a bérem.

Az ósdi, régi szerkezetű zár hamarosan ki

abból minden értelmes és intelligens ember ki olvashat.

Nagyon sajnálom, hogy Kunéry ur nem áll a tudásnak azon a fokán, hogy a tárcámban megnyilatkozó és mindenki állal elismert hazafias szellemet, érzületet és szándékos, valamint az abban körülirt és megvilágított történelmi igazságot megérteni legyen képes.

De hát arról én nem tehetek.

Mióta pályámon működöm, úgy hivatalos működésemmel, mint irodalmi munkálkodásommal csak a legtisztább hazafiasságot s mindig magyar célt meg magyar érdeket szolgáltam állandóan. Hazafias és magyar cél szolgálatában állok most is. Hazafiságom és törekvésem nemességét mindig elismerték a múltban s elismerik ma is azok, akik arra — illetékesek.

S most ki akar nekem leckét adni a hazafi- ságról? Egy Kunéry. Kedves Kunéry barátom, ez magának csakugyan »magos«.

Kunérv urat én soha nem láttam, vele nem beszéltem. Most sem tudom ki és mi. De egyénisége immár ismeretes előttem s igy konstatálhatom, hogy Kunéry ur egy közönséges denun- ciáns, egy rosszakaratú és "tudatlan ember, aki éppen ezen hazafias célú és irányú tárcám ellen intézett kirohanásával adta legnagyobb bizonyítékát annak, hogy tudományos kérdések iránt legcsekélyebb érzékkel sem rendelkezik s igy vele tudományos téren, tudományos dolgokról vitatkozni — igazán nem érdemes.

És ezzel végeztem is Kunéry úrral.

Avasfelsőfalu, 1907. január 23.

Marosán Viktor.

_______SZ1NÉRV Á R A L JA____

a kir. járásbíróságnál.

Szilágyi Tihamér kir. járásbiró a szinérvár- aljai kir. járásbíróság ügyvitelét a folyó 1907. évre következőleg osztofia be A

A) Ügyvitel. 1. Szilágyi Tihamér kir. járásbiró az elnöki és igazgatási teendőkön kívül ellátja azon sommás pereknek az elintézését, melyekben az alperesek nevének kezdőbetűje A-lól bezárólag I-ig terjed (Sp I alatt). Ezenkívül ellátja az anyakönyvi kiigazítási ügyeket és a polgári megkeresések elintézését, a sommás szóbeli keresetek felvételét, az idézés nélküli tárgyalásra megjelent felek ügyeit s az egyezségi eljárásra vonatkozó ügyeket, nemkülönben a kir. közjegyző helyett annak távolléte vagy akadályoztatása esetén teljesítendő cselekményeket és az újított sommás perek egy részét.

2. Papp István kir. albiró végzi az összes telekkönyvi ügyeket és a helyettes vizsgálóbírói teendőket.

3 Kauten Miklós kir. albiró végzi az összes büntetőügyekre, vonatkozó panaszok, feljelentések és megkeresések felvételét és elintézését, nekülönben a vizsgálóbírói teendőket és a fizetési meghagyás iránti kérelmek és megkeresések felvételét és elintézését.

4. Dr. Székely Farkas kir. albiró intézi azon sommás pereket, melyekben az alperesek nevének kezdőbetűje K-tól Z-ig terjed (Sp II.), ezenkívül ellátja a hagyatéki, polgári, vegyes és végrehajtási ügyek elintézését s az újított sommás perek másik részét.

B) Jegyzői irodák. (Ügykezelés) 1. Az I-ső számú jegyzői iroda kezelője Vasvári Emil Írnok. Ez irodában az elnöki, sommás perek, végrehajtási ügyek, polgári megkeresések, egyezségi

volt nyitva. »Rendben van,« bólintott helveslőleg az öreg ur,.»most betehetem a pénzt és mehetek haza. Kovács urra nem kell várnia, jöjjön.« Ment és kinyitotta az ajtót.

»Kérem, igazgató ur,« vetém ellen, »csak j nem szabad a pénzszekrényt itt nyitva hagynunk.« Ekkor Jancsit nyávogni hallottam kint; i harmadik eszmém támadt:

»Mondja meg legalább az éjjeli őrnek, ha errefelé jön, hogy különösen jól figyeljen a helyiségre.

»Helyes,« bólintott fejével az igazgató. »Látom, hogy éppen erre jön.« Odahívta a bakiért, megmagyarázta neki a dolgot és jó borravalót ígért neki a helyiségre való gondos őrködésért.

»Egy pillanatig csak,« kértem, a mikor az igazgató be akarta zárni az ajtót, »bent felejtettem egy szerszámot,« — szempillantás alatt ismét a pénzes szekrénynél voltam és a csomó bankjegyet villámgyorsasággal eltüntettem a zsebemben — »igy, most már minden rendben van « Udvariasan köszöntve távoztam, kevés vártáivá találkoztam Jancsival és félórával később az éjjeli vonattal a fővárosba utaztunk.

Az egész dologról azonban semmise került az újságokba. Az öreg ur valószínűleg szégyelte elmesélni az esetet; eléggé gazdag is volt, hogy a veszteséget elviselje.

Cgy beosztás

és anyakönyvi kiigazítási ügyek lajstromai vezettetnek, ezen kivid kezeltetnek az anyagszer- számadás, könyvjegyzék, butorleltárak, valamint a beadványok elhelyezésére szolgáló gyűjtő- szekrény, végül itt teljesittetik az elnöki ügyek kiadmányozása.

2. A Il ik számú jegyzői iroda kezelője Rosenbaum Gyula írnok. Ez irodában az összes büntetőügyek lajstromai s az idegen hatóságok különböző ügyeik vezettetnek, nemkülönben a polgári és büntető ügyek kiadmányozása teljesittetik.

3. A III. számú jegyzői iroda kezelője Almássy Zottán Írnok. Ez irodában az örökösödési, polgári vegyes ügyek és a fizetési meghagyások lajstromai vezettetnek, nemkülönben a polgári és büntető irattári teendők tel jesitletnek.

4. A telekkönyvi iktatást, kiadmányozást és irattározást Fodor József Írnok teljesiti Szabó Ferenc írnok segédkezése mellett.

Törvénynapokat, melyeken a felek ügyeik tárgyalására idézés nélkül is megjelenhetnek, ünnep és vasárnap kivételével mindennap délután 3—4 óráig terjedő időköz jelöltetik ki.

Szóbeli keresetek, kérelmek, panaszok és feljelentések minden csütörtökön délelőtt 9-től 12 óráig vétetnek fel.

A jegyzői irodák, továbbá a polgári és büntető irattárak a felek részére hétköznapokon délelőtt 9-től 12 óráig ünnep- és vasárnapokon pedig délelőtt 9 tői 10 óráig állanak nyitva.

A telekjegyzőkönyvek a telekkönyvtár helyiségében hétköznapokon délelőtt 10—12 óráig és délután 2 — 3 óráig, ünnep- és vasárnapokon pedig délelőtt 9—11 óráig tekinthetők meg.

A telekkönyvi iktató hétköznapokon délelőtt 8 — 11 óráig, délután 3—Soráig, ünnep- és vasárnapokon pedig délelőtt 9—11 óráig, mig a telekkönyvi irattár hétköznapokon délelőtt 10—12 óráig, délután 2—3 óráig, ünnep- és vasárnapokon pedig délelőtt 9-11 óráig állanak a telek számára nyitva.

Ezen időn kívül sem a jegyzői irodákban, sem a telekkönyvi iktató és irattárban, sem a telekkönyvtárban értesítések nem adatnak és beadványok el nem fogadtatnak, hanem azokat a gyűjtő-szekrénybe kell elhelyezni, mely naponkint délelőtt 11 órakor és délután 4 órakor ürittetik ki.

Krónika a hétről.

— Fővárosi levél. —

(Az elodázott vállság. — A sajtótörvény és a budapesti ügyvédi kamara. — Báró Schönbergerné ügye. — Ostromállapot Bulgáriában. — Garázda rendőr. — Zord tél.)

A képviselőház ülései iránt ritkán volt oly kevés érdeklődés, mint mostanában. Letárgyalták a pénzügyi költségvetést, Wekerle Sándor miniszterelnök az immár egészben megszavazott egész költségvetés kapcsán beterjesztette az appropiációs törvényjavaslatot az 1907. évi állami költségvetésről, de a nagy fontosságú tények eltörpültek a nagy port felvert személyi kérdések mellett, melyek a minisztériumot a válság örvénye elé vitték. Polónyi Géza igazságügyminiszter ismert ügyei foglalkoztatták a politikusokat és a közvéleményt. Szerdán már határozott alakban lépett fel az a hir, hogy Polónyi lemondott és Andrássy Gyula gróf is megválik a kabinettől. Szerdán este azonban váratlan fordulat állt be. Polónyi a minisztertanácsban kijelentette, hogy nem vonakodik ügyét a bíróság ítéletére bízni, s e kijelentése nyomán lecsillapultak a kedélyek, a miniszterek is megmaradnak helyükön, a válság is véget ért — ha tovább nem is, legalább egyelőre.

Polónyinak egyébiránt a budapesti ügyvédi kar is okoz kellemetlenségeket, amennyiben a kamara legutóbbi ülésén elhatározta, hogy ragaszkodik a múlt év augusztus 1-én tartott közgyűlésén telt kijelentéséhez, mely szerint az igazságügyi, illetve kereskedelemügyi miniszternek az éjjeli ügyész hatáskörét illető rendeletet a sajtótörvénybe ütközőnek és a közszabadság szempontjából veszedelmesnek nyilvánítja.

De a politika terén kívül álló incidensre is szolgáltattak alkalmat Polónyi viselt dolgai. Polónyi ugyanis állítólag az udvar benső, titkos híreinek megszerzése végett anyagi áldozatokat igénylő összeköttetésben állott volna báró Schönberger Bélánéval, s a kósza hírek szerint, nem Polónyi tárcájából kerültek volna elő a szükséges pénzek. A bárónét kedden véletlen baleset érte, s ezt egyes lapok arra magyarázták, hogy a leleplezések miatt öngyilkosságot kísérelt meg. Schönberg -r báróné a női becsületét sértő közlemények miatt sajtópert indított az illető lapok ellen.

A Balkán tűzfészkének lángjai átcsaptak Bulgáriára. Abból az alkalomból, hogy Szófiában a bolgár nemzeti színház megnyitásakor a szo- ciálisták és a főiskolai hallgatók a rendőrség, a kormány és a fejedelem ellen tüntettek, súlyos