Szinérváralja, 1907 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1907-01-29 / 5. szám

5. szám. (á) 190?. január 29. Helyesen, okosan tette. Némely következtetését azonban kénytelenek vagyunk kiigazítani. Első tévedése Kunéry urnák, hogy a köz­leményt mi átnézés nélkül adtuk szedés alá. A második az, hogy Marosán közleménye alapján valaki kuruckapítánynak fogja tekinteni Pintyét. A harmadik az, hogy Kunéry ur cikke javítani fog Marosán uron. Reánk Kunéry urnák csak az első tévedése tartozik. Elösmerjük, különösnek tetszhetik, hogy mi helyet adtunk a Marosán ur cikkének; de csak addig látszik annak, mig a viszonyokról tájékozódunk. Marosán urat mi magyar embernek soha egy percig sem tartottuk. A »Szinérváralja« 1904. évi folyamában szóvá is tettük működését, ille­tőleg működésének eredménytelenségét. A tá­madó cikket épen a jelenlegi szerkesztő, akkor munkatárs, Fábián István irta. Akkor heves vita folyt Marosán és Fábián között. Előbbi felszínen úszó ember volt és némelyeket megtévesztett porhintésével annyira, hogy még a kir. tanfel­ügyelőség is bosszút lihegve ajtóstól rontott Fábiánnak, bárha ez kézzelfogható igazságokat vagdalt Marosán ur fejéhez. Meg voltunk róla győződve, hogy eljő az idő, mikor Marosán ur önmagát fogja leleplezni. Most, hogy cikkét hozzánk beküldötte, nem bírtuk magunkat meg­fosztani az elégtételtől s leadtuk a cikket, hogy módot nyújtsunk Marosán urnák a maga ere­deti mivoltában való bemutatkozásra. Igaz, hogy egy embernek a megismertetése nem elég ok arra, hogy lapunkat Pintye Grigorok istenitésével bemocskolni engedjük; de — ha meggondoljuk, hogy Marosán ur ezen a téren nem egyedül áll s ő egy Szatmárvármegyében az előző kir. tanfelügyelő idejében mindenható rendszert jelentett, — a pőrén bemutatkozással szolgálatot akarunk teljesíteni a helyes vélemény megalkotásának. A tárcaközlemény megjelenése után külön cikkben óhajtottunk a cikkel s Marosán úrral foglalkozni, de örülünk rajta, hogy a lóláb meg­mutatásában Kunéry ur megelőzött, bárha jobban szerettük volna, ha más, olyan ember foglal­kozott volna a dologgal, ki a Marosán és Fábián között lefolyt elkeseredett vitát s általában Marosán ur egyéniségét közelebbről ismeri. Mi ismerjük őt s ez, valamint a Pintye Grigor-féle tárca felment bennünket az alól, hogy vele bővebben foglalkozzunk. A helyes ítéletet igy is megalkothatja magának mindenki, akinek arra érzéke van. Hogy mennyire tévedett Kunéry ur, ha azt hitte, hogy cikkével Marosán uron csak parányit is javit, kitűnik a válaszból, mit alább közlünk. Mi bemutattuk őt 1904-ben mint tanítót s mint magyar embert, ő e válaszában bemutatja magát mint vitatkozót s mint embert. A pökhendi hang, melyet használ s a támadás, melylyel magát védi, jobban jellemzi őt minden kommentárnál. Azzal a kijelentéssel, hogy a válasz ízlé­sünket sérti, még egy áldozatot hozunk s be­mutatjuk a választ. íme: Válasz Kunéry Kálmán urnák. Kunéry Kálmán ur, a Szatmármegyei Köz­löny szerkesztője, jónak látta a Szinérváralja és Szatmárvármegye cimii lapokban megjelent tör­ténelmi tárgyú tárcámat megtámadni s ennek egészen más értelmet tulajdonítani, mint aminői »Ez tetszik nekem,« volt az öreg ur elé- gülten adott válasza, »ön vigvázatos. De bebi­zonyítom önnek, hogy tényleg a bankigazgató vagyok. íme,« leveleket vett elő zsebéből, »itt vannak hozzám intézett levelek,« »Ezeket írathatta, hogy félrevezethesse az embereket,« mondtam gyanakodva. »Ez is igaz. Nos tehát, akkor még jobban be kell bizonyítanom, hogy nem vagyok betörő.« Kinyitotta pénzes tárcáját és egy csomó bank­jegyet szedett belőle elő. »Betörő nem visz annvi pénzt magánál. Ma vettem fel a főváros­ban” és el akartam helyezni a pénzszekrényben, azért jöttem még ily késő este ide. < »Ne tessék rossz néven venni,« mondám mentegetőzve, »most már nyugodtan folytatha­tom a munkámat Persze rosszul megy a rossz világításnál. Szívesebben jönnék holnap reggel.« »Nem, nem! Reggelre nyitva kell lennie a pénzszekrénynek. Majd én tartom a lámpát.« Köszönettel elfogadtam az ajánlatot, s me­gint hozzáfogtam a munkához. Mit gondolhatott künn Jancsi ? Én álkulcsok és fúrók segélyével kifeszitem a pénzes szekrényt, s tulajdonosa vi­lágit hozzá . . . Az öreg általában igen kedves fickó volt- A lakatos mesterségről beszélgetett velem, amely­hez kissé konyitotl, dicsérte ügyes és gyors munkámat, s megkérdezte, mi a bérem. Az ósdi, régi szerkezetű zár hamarosan ki abból minden értelmes és intelligens ember ki olvashat. Nagyon sajnálom, hogy Kunéry ur nem áll a tudásnak azon a fokán, hogy a tárcámban megnyilatkozó és mindenki állal elismert hazafias szellemet, érzületet és szándékos, valamint az abban körülirt és megvilágított történelmi igaz­ságot megérteni legyen képes. De hát arról én nem tehetek. Mióta pályámon működöm, úgy hivatalos működésemmel, mint irodalmi munkálkodásom­mal csak a legtisztább hazafiasságot s mindig magyar célt meg magyar érdeket szolgáltam állandóan. Hazafias és magyar cél szolgálatában állok most is. Hazafiságom és törekvésem nemes­ségét mindig elismerték a múltban s elismerik ma is azok, akik arra — illetékesek. S most ki akar nekem leckét adni a hazafi- ságról? Egy Kunéry. Kedves Kunéry barátom, ez magának csakugyan »magos«. Kunérv urat én soha nem láttam, vele nem beszéltem. Most sem tudom ki és mi. De egyéni­sége immár ismeretes előttem s igy konstatál­hatom, hogy Kunéry ur egy közönséges denun- ciáns, egy rosszakaratú és "tudatlan ember, aki éppen ezen hazafias célú és irányú tárcám ellen intézett kirohanásával adta legnagyobb bizonyí­tékát annak, hogy tudományos kérdések iránt legcsekélyebb érzékkel sem rendelkezik s igy vele tudományos téren, tudományos dolgokról vitatkozni — igazán nem érdemes. És ezzel végeztem is Kunéry úrral. Avasfelsőfalu, 1907. január 23. Marosán Viktor. _______SZ1NÉRV Á R A L JA____ a kir. járásbíróságnál. Szilágyi Tihamér kir. járásbiró a szinérvár- aljai kir. járásbíróság ügyvitelét a folyó 1907. évre következőleg osztofia be A A) Ügyvitel. 1. Szilágyi Tihamér kir. járás­biró az elnöki és igazgatási teendőkön kívül ellátja azon sommás pereknek az elintézését, melyekben az alperesek nevének kezdőbetűje A-lól bezárólag I-ig terjed (Sp I alatt). Ezen­kívül ellátja az anyakönyvi kiigazítási ügyeket és a polgári megkeresések elintézését, a sommás szóbeli keresetek felvételét, az idézés nélküli tárgyalásra megjelent felek ügyeit s az egyezségi eljárásra vonatkozó ügyeket, nemkülönben a kir. közjegyző helyett annak távolléte vagy akadá­lyoztatása esetén teljesítendő cselekményeket és az újított sommás perek egy részét. 2. Papp István kir. albiró végzi az összes telekkönyvi ügyeket és a helyettes vizsgálóbírói teendőket. 3 Kauten Miklós kir. albiró végzi az összes büntetőügyekre, vonatkozó panaszok, feljelen­tések és megkeresések felvételét és elintézését, nekülönben a vizsgálóbírói teendőket és a fize­tési meghagyás iránti kérelmek és megkeresések felvételét és elintézését. 4. Dr. Székely Farkas kir. albiró intézi azon sommás pereket, melyekben az alperesek nevének kezdőbetűje K-tól Z-ig terjed (Sp II.), ezenkívül ellátja a hagyatéki, polgári, vegyes és végrehajtási ügyek elintézését s az újított sommás perek másik részét. B) Jegyzői irodák. (Ügykezelés) 1. Az I-ső számú jegyzői iroda kezelője Vasvári Emil Írnok. Ez irodában az elnöki, sommás perek, végre­hajtási ügyek, polgári megkeresések, egyezségi volt nyitva. »Rendben van,« bólintott helveslőleg az öreg ur,.»most betehetem a pénzt és me­hetek haza. Kovács urra nem kell várnia, jöjjön.« Ment és kinyitotta az ajtót. »Kérem, igazgató ur,« vetém ellen, »csak j nem szabad a pénzszekrényt itt nyitva hagy­nunk.« Ekkor Jancsit nyávogni hallottam kint; i harmadik eszmém támadt: »Mondja meg legalább az éjjeli őrnek, ha errefelé jön, hogy különösen jól figyeljen a helyiségre. »Helyes,« bólintott fejével az igazgató. »Látom, hogy éppen erre jön.« Odahívta a bak­iért, megmagyarázta neki a dolgot és jó borra­valót ígért neki a helyiségre való gondos őr­ködésért. »Egy pillanatig csak,« kértem, a mikor az igazgató be akarta zárni az ajtót, »bent felejtet­tem egy szerszámot,« — szempillantás alatt ismét a pénzes szekrénynél voltam és a csomó bankjegyet villámgyorsasággal eltüntettem a zsebemben — »igy, most már minden rendben van « Udvariasan köszöntve távoztam, kevés vártáivá találkoztam Jancsival és félórával ké­sőbb az éjjeli vonattal a fővárosba utaztunk. Az egész dologról azonban semmise került az újságokba. Az öreg ur valószínűleg szégyelte elmesélni az esetet; eléggé gazdag is volt, hogy a veszteséget elviselje. Cgy beosztás és anyakönyvi kiigazítási ügyek lajstromai vezet­tetnek, ezen kivid kezeltetnek az anyagszer- számadás, könyvjegyzék, butorleltárak, valamint a beadványok elhelyezésére szolgáló gyűjtő- szekrény, végül itt teljesittetik az elnöki ügyek kiadmányozása. 2. A Il ik számú jegyzői iroda kezelője Rosenbaum Gyula írnok. Ez irodában az összes büntetőügyek lajstromai s az idegen hatóságok különböző ügyeik vezettetnek, nemkülönben a polgári és büntető ügyek kiadmányozása telje­sittetik. 3. A III. számú jegyzői iroda kezelője Almássy Zottán Írnok. Ez irodában az örökösö­dési, polgári vegyes ügyek és a fizetési meg­hagyások lajstromai vezettetnek, nemkülönben a polgári és büntető irattári teendők tel jesitletnek. 4. A telekkönyvi iktatást, kiadmányozást és irattározást Fodor József Írnok teljesiti Szabó Ferenc írnok segédkezése mellett. Törvénynapokat, melyeken a felek ügyeik tárgyalására idézés nélkül is megjelenhetnek, ünnep és vasárnap kivételével mindennap dél­után 3—4 óráig terjedő időköz jelöltetik ki. Szóbeli keresetek, kérelmek, panaszok és feljelentések minden csütörtökön délelőtt 9-től 12 óráig vétetnek fel. A jegyzői irodák, továbbá a polgári és büntető irattárak a felek részére hétköznapokon délelőtt 9-től 12 óráig ünnep- és vasárnapokon pedig délelőtt 9 tői 10 óráig állanak nyitva. A telekjegyzőkönyvek a telekkönyvtár helyiségében hétköznapokon délelőtt 10—12 óráig és délután 2 — 3 óráig, ünnep- és vasárnapokon pedig délelőtt 9—11 óráig tekinthetők meg. A telekkönyvi iktató hétköznapokon dél­előtt 8 — 11 óráig, délután 3—Soráig, ünnep- és vasárnapokon pedig délelőtt 9—11 óráig, mig a telekkönyvi irattár hétköznapokon délelőtt 10—12 óráig, délután 2—3 óráig, ünnep- és vasárnapo­kon pedig délelőtt 9-11 óráig állanak a telek számára nyitva. Ezen időn kívül sem a jegyzői irodákban, sem a telekkönyvi iktató és irattárban, sem a telekkönyvtárban értesítések nem adatnak és beadványok el nem fogadtatnak, hanem azokat a gyűjtő-szekrénybe kell elhelyezni, mely napon­kint délelőtt 11 órakor és délután 4 órakor ürittetik ki. Krónika a hétről. — Fővárosi levél. — (Az elodázott vállság. — A sajtótörvény és a budapesti ügy­védi kamara. — Báró Schönbergerné ügye. — Ostromálla­pot Bulgáriában. — Garázda rendőr. — Zord tél.) A képviselőház ülései iránt ritkán volt oly kevés érdeklődés, mint mostanában. Letárgyal­ták a pénzügyi költségvetést, Wekerle Sándor miniszterelnök az immár egészben megszavazott egész költségvetés kapcsán beterjesztette az appropiációs törvényjavaslatot az 1907. évi állami költségvetésről, de a nagy fontosságú tények el­törpültek a nagy port felvert személyi kérdések mellett, melyek a minisztériumot a válság ör­vénye elé vitték. Polónyi Géza igazságügyminisz­ter ismert ügyei foglalkoztatták a politikusokat és a közvéleményt. Szerdán már határozott alakban lépett fel az a hir, hogy Polónyi le­mondott és Andrássy Gyula gróf is megválik a kabinettől. Szerdán este azonban váratlan for­dulat állt be. Polónyi a minisztertanácsban ki­jelentette, hogy nem vonakodik ügyét a bíróság ítéletére bízni, s e kijelentése nyomán lecsilla­pultak a kedélyek, a miniszterek is megmarad­nak helyükön, a válság is véget ért — ha tovább nem is, legalább egyelőre. Polónyinak egyébiránt a budapesti ügyvédi kar is okoz kellemetlenségeket, amennyiben a kamara legutóbbi ülésén elhatározta, hogy ra­gaszkodik a múlt év augusztus 1-én tartott köz­gyűlésén telt kijelentéséhez, mely szerint az igazságügyi, illetve kereskedelemügyi miniszter­nek az éjjeli ügyész hatáskörét illető rendeletet a sajtótörvénybe ütközőnek és a közszabadság szempontjából veszedelmesnek nyilvánítja. De a politika terén kívül álló incidensre is szolgáltattak alkalmat Polónyi viselt dolgai. Polónyi ugyanis állítólag az udvar benső, titkos híreinek megszerzése végett anyagi áldozatokat igénylő összeköttetésben állott volna báró Schön­berger Bélánéval, s a kósza hírek szerint, nem Polónyi tárcájából kerültek volna elő a szüksé­ges pénzek. A bárónét kedden véletlen baleset érte, s ezt egyes lapok arra magyarázták, hogy a leleplezések miatt öngyilkosságot kísérelt meg. Schönberg -r báróné a női becsületét sértő köz­lemények miatt sajtópert indított az illető la­pok ellen. A Balkán tűzfészkének lángjai átcsaptak Bulgáriára. Abból az alkalomból, hogy Szófiában a bolgár nemzeti színház megnyitásakor a szo- ciálisták és a főiskolai hallgatók a rendőrség, a kormány és a fejedelem ellen tüntettek, súlyos

Next

/
Oldalképek
Tartalom