Szinérváralja, 1907 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1907-10-22 / 43. szám
43. szám. amikor az előőrsök testükkel fognak fel minden ellenséges löveget. Különben is a szocializmus közkincs és senkinek sem áll jogában azt a maga számára kisajátitani! Hogy jönnek ahhoz a nag}rságos vezér urak, hogy a szociá- lizmus nevében beszéljenek, mikor talán az összes szociálisták ötödé sem áll mögöttük? Ki bízta rájuk a vezető szerepet, ki az, aki felhatalmazta őket arra, hogy szinte külön államot alkossanak az állam keretén belül és a társadalmi korlátok ledöntése helyett még magasabb korlátokat emeljenek?! A magyar társadalmat mindig a szo- ciálizmus egy-egy árnyalata lengette át. Amikor 48-ban a szabadság lobogóját kezébe ragadta a nemzet, azt az általános nagy egyenlőség eszméje iránti lelkesedésből tette és ezer és ezer derék magyar vitéz vére áztatta a földet, csak azért, hogy megdöntse az osztályok uralmát és egyenlővé tegye az emberiséget. Hol voltatok még akkor ti, szociá- lista urak, amikor e nemzet nagyjai már hősi halált haltak a szabadság mezején ? De azért mégis ti vagytok az okosabbak, féltve őrzött bőrötök vássárra nem viszitek, — fegyveretek pedig igen nemes és dicséretre méltó: tüntetés, sztrájk és bojkott. (2) 1907. Október 22. _____________ Sz olgabirói hivatal Felsőfaluban. Szatmárvármegye törvényhatósága e hó 10-én tartott gyűlésében elhatározta, hogy az Avast külön szolgabirói járássá alakitja s az uj járás székhelyévé az Avas központját, Avasfelső- falut teszi, a járás szervezéséhez a belügyminiszter hozzájárulását kéri. Az kétségtelen, hogy magyar nemzeti szemszempontból nagyon helyes, ha nemzetiségi vidékekre őrszemet helyezünk ki. Az Avasnál ez kétszeresen helyes, mert itt nemcsak a nemzeti, de a köbiztonsági érdek is erősen követeli a szigorúbb ellenőrzést és elővigyázalot. A szervezés ellen nem is szólunk tehát, csak azon elmélkedünk kissé, hogy nem lehetett volna-e ezt a kérdést helyesebben megoldani ? Avasfelsőfalu nem egészen központja az Avasnak s nem feltétlenül szükséges, hogy ez legyen a székhely. A vármegyének épen magyar nemzeti szempontból figyelembe kellett volna vennie, miszerint az emlitett szempont első sorban azt követeli, hogy a szolgábiró székhelyévé olyan községet tegyünk, melyben a magyar lakosság támogatására bizton számíthat a szolgábiró. • Másrészről a magyar lakosság végvárait kell még a szolgabirósággal is megerősiteni. Igaz, hogy Avasujváros sem központ, de itt a magyarságra sokkal inkább támaszkodhatunk, öreg szavait, azután kezet fogott vele és távozott. Másnap azonban visszatért és most már az előbbi ár ötszörösét Ígérte. Az öreg már habozni kezdett, de mikor a kereskedő még jobban rábeszélt, belátta, hogy csakugyan gyermekei érdekében cselekszik, ha az ajánlatot elfogadja, végre is győzött benne az apai szeretet és a felajánlott, vagyonra rugó árt végtére is elfogadta. Mindazonáltal keserves búcsú volt, midőn régi műhelyétől el kellett válnia. Nem is tudta magát elhatározni, hogy még egyszer arrafelé menjen és megtekintse, miként rombolják szét régi, meghitt tanyáját. Otthon maradt gyermekei mellett, akikhez ezelőtt csak étkezni és aludni járt. Szomorúság emésztette őt és szemlátomást öregedett. Egy napon megjelent nála az uj áruház tulajdonosa. — Kész már az épülel, Weber ur — mondotta. Nem jönne velem a városba, megnézni, hogy mi lett régi házacskájából. Az aggastyán kezdetben vonakodott. Nem merte megkisérleni sem, hogy emlékei világát igy megbolygassa ? hozzátartozói azonban oly szeretetteljesen biztalgatták, hogy végre is a kapu előtt várakozó kocsiba ült és a kereskedővel az uj áruházhoz kocsizott. Itt persze megváltozott minden. Nyoma se volt a régi vidéknek, mivel hatalmas uj palota- sor emelkedett helyébe. Fájdalmas sóhajok kö zepette bámult a pompás áruház homlokzatára. SZINÉRVÁR ALJA mint Felsőfaluban. A járás kikerekitésének tervét nem ismerjük. A kikerekités akként is keresztülvihető, hogy Avasujváros legalább is olyan központ lehet, mint Felsőfalu. Reánk nézve lényegtelen, hogy egyik, avagy másik lesz-e a székhely s nem is csinálunk belőle nagy dolgot, legyen, ahol lesz ; de fölötte lényeges és sajnálatos, hogy Szinér- váralja az Avast teljesen elvesztette. Elismerjük, hogy közkérdések megoldásánál egy község érdekét döntőleg figyelembe venni nem lehet; de állítjuk, hogy ha ennek a községnek az érdeke a többiek sérelme nélkül megoltalmazható, azon egyszerűen keresztül nézni s jövőjével nem számolni legalább is könnyelműség. Szinérváralja e vidéknek gócpontja. Ennek a gócpontnak erősítése, fejlesztése kötelesség. A bikszádi vasút a forgalmat, a kereskedelmet elvette tőlünk s Szatmár-felé irányította. Most a felsőfalui szolgabiróság közigazgatásilag is eret vágott rajtunk. S mindez minek a következménye? Semmi másnak, mint az eléggé el nem Ítélhető közönynek, melylyel a közügyek iránt viseltetünk. Szinérváralján is vannak törvényhatósági bizottsági tagok. Ezek közül ugyan kik voltak jelen a 10-iki vármegyei gyűlésen s kik emeltek szót Szinérváralja érdekében? Pedig, tessék elhinni, érdemes volna ilyen kérdésekben a választók bizalmát legalább pár szóval honorálni. Az Avast külön járássá tömöríteni nem volt elkerülhetetlenül szükséges. Megmaradhatott volna ez Szinérváralja mellett, mint eddig. A tizedik járás kikerekitése másként is megtörténhetett volna. Krassó kérte a szolgabiróságot. Éhez joga is volt, mert 1872 ig mindig járási székhely volt és erős támasza a magyar nemzeti állam épületének megszilárdítását célzó törekvéseknek. A szinérváraljai járásnak a Szamoson túl fekvő községeiből, valamint a Bükk alján fekvő községekből kialakulhatott volna egy járás és ezzel a szinérváraljai szolgabiróság munkája, terhe any- nyira könnyült volna, hogy az Avasra kétszeres gondot fordíthatott volna. Hát mindez már csak volna, mert eső után szedjük magunkra a köpenyeget. De mégsem 1 A vármegye határozata meg van felebbezve. Tekintettel arra, hogy a vármegye a főispán javaslatára hozta meg ezt a határozatot, nem sok reményünk lehet annak megváltoztatására, mert a főispán bizonyára erősen kitart a kormány előtt az ő javaslatára hozott határozat mellett; de mégsem lehetetlen, hogy akad valaki, aki meggyőzi a belügymijjisztert arról, hogy leghelyesebb a magyar gócpontokat erősíteni, — mint a nemzetiségi helyeknek biztosítani az előnyöket. Szinérváralja piacán már ma is erősen érzik a hagyományos nemtörődömség által teremtett pangás. Egyenkint veszítjük el az előnyöket, melyek községünk haladását, fejlődését előmozdítanák, biztosítanák. Dobjuk le már a közöny jégpáncélját s melegedjünk fel kissé a közügy szeretetének füzétől 1 Álljunk őrt vigyázó szemekkel érdekeink mellett, mert ha sokáig ily tunyaságban, tétlenségben maradunk, elszednek tőlünk mindent, oda adják az élelmesebbeknek s mi a végén igy kiálthatunk fel a biblia szavaival: »Úgy maradék, mint nyári takarodás után a tarló, szedés ulán a megszedett szőlő.« Szeretnénk rósz prófétáknak bizonyulni, de félünk, hogy siralmas jövendölésünk beteljesedik. Fájdalma még csak emelkedett, mikor fi gyelmes vezetője megmutatta neki a modern berendezésű termeket, amelyekben a padlótól fel egészen a menyezetig fel voltak halmozva az árucikkek, amelyekre a jelenkor emberének szüksége van, hogy egyre nagyobb igényeit kielégítse. Szó se jött az egész szemle alatt az öreg órás ajkára. Most a ház főnöke ismét a második emeletre vezette vendégét, itt hirtelen kinyitott egy ajtót és szívélyes kézmozdulattal egy kis szobácska felé mutatott. A szobácska napfényben fürdött. Weber nem hitt szemeinek. Amit maga előtt látott, az ő kis szobácskája volt, úgy, ahogy elhagyta, a kicsiny, nehezen nélkülözött ablakkal, a kandallóval és a régi, vörös karosszékkel. Szólni sem tudott az öreg, annyira meg volt hatva. De gyámoltalan, kérdező tekintetet vetett kalauzára, aki mosolyogva világosította fel: Az ön műhelye az, Weber ur, úgy, ahogy elhagyta. Köröskörül építkeztünk, alátámasztottuk, alája építkeztünk és hét emeletet raktunk föléje, ebből a helyiségből azonban egy követ sem mozdítottunk el. A műhely ettől a naptól kezdve megint az öné, ismét üihet itt és gyönyörködhetik az élet változatos tarkaságában. Ádja Isten, hogy sokáig örvendhessen műhelyének. Az öreg órás azóta él úgy, mint annak előtte, napjában kétszer megy a műhelyébe. Felcsoszog szobájába, beül régi karosszékébe és nézi, nézi, mint egykor feleségével együtt a newyorki élet változatos képét. A gazdasági cselédek uj rendje. A gazdasági cselédekre nézve f. év nov. hó 1-én uj törvény lép életbe. Ezután minden gazdasági cselédnek uj szolgálati cselédkönyvvel kell bírnia, ennek megszerzése végett a cseléd a lakóhelyén levő községi hatóságnál tartozik jelentkezni. Ha cselédkönyv készlet nincs, akkor a hatóság díjtalanul hivatalos bizonyítványt ad könyv helyett, mely azonban csak dec. 1-ig lesz érvényes. Azon cselédek, kik nov. 1-én az 1876. XIII. t. c. alapján kiállított cselédkönyvvel már szolgálatban állanak, csak decz. 31-én tartoznak uj cselédkönyvet váltani. A gazdasági cseléd vagy felesége, 12 éven aluli gyermekei részére az orvos a gazda terhére tartozik orvosságot rendelni betegség esetén. A cselédlakások épitésére vonatkozó részletes szabályokat a törvényhatóságok fogják elkészíteni. Gazdasági cseléd az, aki szerződéssel kötelezi magát, hogy valamely gazdaságban személyes és folytonos szolgálatokat bérért teljesít legalább is egy hónapon át. Akik naponkénti díjazás mellett szerződnek, azok gazd. cselédnek nem tekinthetők. A szolgálati cselédkönyv kiadása díjmentes, az ahoz szükséges 30 filléres bélyeget a kiállítást kérelmező tartozik beszerezni és átadni. Mielőtt a cselédkönyvet kiadnák, az elöljáróság meggyőződik előbb a jelentkező cseléd személyazonosságáról, arról, hogy állandó lakóhelye a községben van-e? életkoráról s ha kiskorú, a törvényes előfeltételek fennforgásáról, van-e már munkás igazolványa vagy cselédkönyve. Tizenkét éven aluli kiskorúnak cselédkönyvet adni nem szabad. Tizenkét éven felüli kiskorúnak is csak akkor, ha a szüléje vagy gyámja beleegyezik. Ha olyan ember kér cselédkönyvet, aki még egy év óta nem lakik a községben, az elöljáróság köteles annak a községnek az elöljáróságát megkeresni, ahol a jelentkező legutóbb lakott. A kiállított cselédkönyvekről az elsőfokú hatóság pecsétjével hitelesített könyvben az elöljáróság nyilvántartást köteles vezetni. Sem a szóbeli és írásbeli, sem a bérlevél érvénye semmi hatósági közreműködéshez kötve nincs. A bérlevélnek tartalmaznia kell a cseléd megnevezését, azt, hogy mennyi időre szegődött, mi a javadalmazása. Annak, aki cselédnek beszegődött, a szolgálati idő alatt, a gazda beleegyezése nélkül útlevelet kiállítani nem szabad. Ez a szabály nem vonatkozik azokra a kiskorúakra, akik szülőikkel együtt vándorolnak ki. A szegődött cselédet, ha szükség van reá s a gazda kéri, karhatalommal állítják elő, előbb azonban 24 órai időt adnak arra, hogy gazdájánál a szolgálat megkezdése végett jelentkezzék. Ha a cseléd baleset következtében betegszik meg, gyógykezelése tekintetében továbbra is az országos gazd. munkás és cselédsegélypénztárról szóló törvények, rendeletek és utasítások alkalmazandók. A gazda a cseléd házi állatainak befogadása ellen alapos kifogást csakis hatósági állatorvosi bizonyítvány alapján érvényesíthet. A gazdasági cseléddel kötött szerződés egy évre szól. A gazda nem köteles a cselédet elfogadni, ha erkölcsi magaviseleté ellen oly súlyos kifogásra jött rá, melyet a szerződéskötéskor még nem ismert, ha a cseléd ragadós betegségben szenved, ha szolgálatképtelenné lett, ha máshoz is beszegődött. A cseléd sem köteles szolgálatba állani, ha munkaképtelenné lett, ha örökölt, ha férjhez megy, ha a gazdánál ragályos beteg van. Köteles a gazda ügyelni arra, hogy a cselédet testi erejét meghaladó vagy testi egészségét veszélyeztető munka ne terhelje és hogy a cselédnek éjjeli nyugvásra elég ideje maradjon. Köteles a gazda a cselédnek az eledeleket elegendő mennyiségben és egészséges minőségben kiadni. A terménybeli járandóságokat köteles a gazda legalább is olyan minőségben kiszolgáltatni, mely azon évi termése első osztályú eladó minőségének felel meg. A cseléd bérét bárcával vagy utalványnyal fizetni tilos. A háztartáshoz szükséges tüzelőt a gazda köteles a cselédnek szolgáltatni, valamint köteles arról gondoskodni, hogy a cselédnek vasárnapon és a cseléd sátoros ünnepein munkaszünete legyen s időről időre saját hitfelekezete délelőtti istentiszteletében részt vehessen. A fegyvergyakorlatra bevonuló cseléd bé-
