Szinérváralja, 1907 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1907-10-01 / 40. szám
40. szám. HÍREK. Eljegyzés. Nagy József m. kir. haiárszéli rendőrségi segédfogalmazó, a kőrösmezői kirendeltség vezetője szept. hó 22-én eljegyezle Rónay Sándor kőrösmezői g. k. lelkész leányát, Mariskát. Országos vásár lesz Szinérváralján e hó 14. és 15-én. 14-én baromvásár, 15-én kirakóvásár. Esküvő. Orosz Árpád szatmári városi Írnok szept. hó 29-én vasárnap esküdött meg Munkácsy Mariskával, néh Munkácsy Mátyás hajduhadházi volt rendőrkapitány leányával. Vasúti szerencsétlenség. E hó 26-án hajnal: 3 óra táján Érmihályfalva és Reszege-Piskolt állomások között egy feltételes megállóhelyen a Budapestről jövő vegyes vonat szőlőrakományt vett fel. Mig a vonat a megállóhelyen vesztegelt, az utána indított tehervonat neki futott a vegyesvonatnak s az összeütközés következtében 7 kocsi súlyosan megsérült, 9 utas megsebesült, kik közül egy már meghalt, egy a halállal vivődik s hetet a kórházban ápolnak. Az összeütközést vigyázatlanság okozta. Arra nézve, hogy kit terhel a felelősség, a nyomozás folyik. Hangverseny után — verekedés virradtig. Ez az unikum Fehérgyarmaté. Szeptember hó 25-én a szatmári iparos-dalárda hangversenyen szerepelt Fehérgyarmaton. Egy Bakó nevű gyarmati birtokos a maga mulallalására daloltatni akarta az énekkar tagjait, mit ezek megtagadtak. A dologból Bakó kezdeményezésére verekedés támadt, melyben mindvégig a kezdeményező húzta a rövidebbet. Azonban a reggeli órákban, mikor a dalárdisták a vonathoz mentek, mintegy 20—25 gyarmati ember furkós botokkal megtámadta őket, betörtek a váróterembe is és össze-vissza verték a vendégjogot élvező szatmáriakat. Egy- némelyike talán meg sem marad. Hogy ki rendezte a vérengzést, nem kutatjuk, csak gondoljuk; de hogy a vendéglátás ilyetén formája gyarmati specialitás, azt állítjuk. Reb. Menachem Cicesz- baijszer legutóbb igy átkozódik: »Légy te egy vendég Fehérgyarmaton!« Meghívó. A Szatmármegyei Általános Tanítóegyesület »Szinérváraljái Köre« 1907. évi október hó 3-án d. e. 9 órakor Apában az állami iskola I. osztálya tantermében tartja meg folyó évi rendes közgyűlését, melyre a fentebb említett tanítói járáskor tagjai tisztelettel meghivatnak. Tárgy- sorozat: 1. Elnöki megnyitó. 2. Elnöki előterjesztések. 3. Jegyzőválasztás. 4. Gyakorlati tanítás a történelemből. (Szentiványi Erzsébet) 5. A tanítói nyugdíjtörvény revíziója. (Krizsán Gábor.) 6. »Miként teheti a tanító az iskolát népszerűvé« vitatétel. (Előadó: Schwanner R.) 7. Indítványok. (Csak a gyűlés elölt 8 nappal Írásban beadott indítványok tárgyaltatnak.) 8. A jövő gyűlés helyének megállapítása. Üzletáthelyezés. Fischer Márton, legjobb asztalosaink egyike, asztalos műhelyét a Báthory- utcáról a Vasut-utcára, saját házába, a Kocsis János kerékgyártó műhelyével szemben levő épü letbe helyezte át, hol minden asztalosmunkát a legjobb anyagból kifogástalanul, gyorsan és pontosan készít a legjutányosabb árak mellett. A »Budapest« jubileumi diszalbuma Magyar- ország legelterjedtebb és legolcsóbb politikai napilapja a »Budapest«, amely a többségben levő' függetlenségi és 48-as párt hivatalos lapja, nagy és ritka jubileum előtt áll. November 15-én lesz éppen harminc esztendeje annak, hogy a »Budapest« nemzeti és kulturális nagy hivatásának utján megindult 1877. november 15 én jelent meg a »Budapest« első száma és e naptól fogva szakadatlanul egy cél, egy eszme, egy törekvés szolgálatában áll, a mely cél, eszme és törekvés: Magyarország önállósága és függetlensége. A »Budapest« jubileumi ünnepét olvasói előtt azáltal is emlékezetessé és kedvessé fogja tenni, hogy olyan karácsonyi ajándékot ad előfizetőinek, amely páratlanul áll a magyar sajtóban. Ez a »Budapest« jubileumi diszalbuma lesz, mely »Harminc év« címmel, művészi disz- kötésben, 20 ivén, képben és szövegben mondja el a lap 30 éves történetét. Szatmári István bűnügye A múlt szombaton rendkívüli érdeklődés mellett tárgyalta az esküdlbiróság Szatmári István VII. oszt. ref. főgimnáziumi tanuló bűnügyét, ki a tavasszal Dun- ka Irma képezdésznőt, mivel szerelmét viszonozni nem akarta, revolverrel megsebesitette, azután pedig magát is meglőtte. TudValevőleg sebeikből mindketten felgyógyultak. Elnök Papol- czy Gyula kir. ítélőtáblái biró volt, szavazóbirák Hunyor Ödön és Némethy József, vádló Jákó Sándor kir. alügyész, védő dr. Kelemen Samu. A tárgyalási ti rém teljesen meglelt közönséggel, sőt az ulczán is egész nap csoportokban állottak az emberek a törvényszéki palota előtt. Először Szatmári Istvánt, azután Dunka ‘Irmát, végül a tanukat hallgatták ki Az orvosszakérlők dr. Vajay Imre ésdrGöbl Alajos voltak, kiknek véleményében a beszámilhalóságra vonatkozólag a közvádló ellentmondást látóit és kérte, hogy szín érvara l j a. 1907. Október 1. (3) az ellentétes vélemények az igazságügyi orvosi tanácshoz terjesztessenek fel eldöntés végett. Ennek a bíróság nem adott helyt azon indokolással, hogy a beszámithatóság kérdésében az es- küdlbiróság van hivatva dönteni. Erre a köz- vádló kir. alügyész kijelentvén, hogy igy a bűnösséget bizonyítani nem tudja — a közönség nagy meglepetésére — a vádat elejtette. A vád képviseleteiét a leány atyja vette át, dr Dómján Jánost nevezvén meg ügyvédnek, ki helyett Friedmann Ármin jelent meg. A vád- és véd- beszédek meghallgatása után az esküdtbiróság Szatmári Istvánt nem bűnösnek mondotta ki, melynek alapján a bíróság felmentette és azonnal szabadlábra helyezte. Öngyilkos aggastyán. Mint tudósítónk írja, a napokban Fazekas József egrii földmives, volt 48-as honvédőrmester, 106 éves korában felakasztotta magát. A nevezett az utóbbi időkig a legjobb egészségnek örvendett, ágyban fekvő beteg, kivévén a 48-as időket, amikor is két lövés és egy szúrás-sebbel a táborban élet-halál között lebegett, soha sem volt. Két év óta lábai annyira meggyengültek, hogy mankón volt kénytelen járni, ez a körülmény és a beállott általános gyengeség annyira elkeserítették, hogy folyó hó 21-én a félszerben felakasztotta magát. Az elhunytat nagy kiterjedésű és tekintélyes családok gyászolják. Nóta miatt emberhalál. Ez évi jul. 8-án Nevetlenfaluban bált rendezett a fiatalság. A bálra elment Tóth Mihály balmii lakos, garázdálkodó is, ki a falu leányaival ugyancsak járta a csárdást. A lánc közben Budaházi Elek hirtelen más nótát huzatott a cigányokkal, amiért Tóth annyira megharagudott, hogy Budaházit tetlleg akarta inzultálni, majd pedig a többi tán- colókba kötött bele. Erre egy nehány legény élükön Budaházival kidobták a báli helyiségből. Tóth a rajta ejtett megszégyenítésért bosszút esküdött és reggelfelé, mikor már a mulatságnak vége volt s a legények is hazafelé mentek, Tóth az utszéli árokban meglapulva észrevette a hazamenők közt Budaházit is, akit aztán egy terméskővel úgy fejbe ütött, hogy az koponyarepedés következtében másnap meghalt. A csendőrség csakhamar elfogta a gyilkost, ki e hó 23-án állott az esküdtszék előtt.— Elnök dr. Papolczy Gyula kir. it. táblairó, szavazóbirák Kölesei János, Hunyor Ödön, jegyző Félegyházy Kálmán, közvádló dr. Papp Silviusz kir. alügyész, védő Friedman Árpád ügyvédjelölt. — Az ügyész halált okozott súlyos testisértés bűntettével vádolta Tóthot, mig a fiatal védő jogi érvekben gazdag beszédében erős felindulásban elkövetett súlyos teslisértés esetét kérte megállapítani. Az esküdtek Friedman Árpád védő álláspontját fogadták el, melynek alapján a kir. törvényszék Tóth Mihályt 2 és fel évi börtönre Ítélte. Az ítéletben úgy az ügyész mint az elitéit magnyugodolt. Akasztanak Máramarosban. E héten tárgyalta a kir. kúria a petrovai rabló-gyilkosok ügyét. Három napon keresztül tartott a tárgyalás, melyen az összes elitéltek védői részt vettek. Húsz Ábrahám védői azt igyekeztek igazolni, hogy Húsz ártatlan. Bűnössége mellett csupán Mihálka a másik halálra ítélt és a két Perl vallott, kiket folyton hazugságon fogtak. Bizonyítékot egyáltalán nem találtak ellene, mert a rablóit pénz is Mihálkánál volt. Mihálka védője ezzel szemben Mihálka beszámilhatatlansága mellett érvelt. Az összes védők ujjabb vizsgálat elrendelését kérték. A koronaügyész az esküdlek ítéletének helybenhagyását kérte. — Az ítélet kihirdetésének hírére, — mely tegnap délben ment véghez, — tömérdek ember jelent meg a Kúrián és kíváncsisággal várták az eredményt. Mármarosszigelről is sokan ulazlak fel a fővárosba. — Halotti csöndben olvasta fel Sebestyén biró. a büntető tanács elnöke a Kúria határozatát. — A Kúria az összes benyújtott semmiségi panaszokat elutasította s ezzel jogerőre emelte a két halálos Ítéletet. Húsz Ábra- hámot és Mihálkát tehát felkötik, a többi elítéltnek pedig Ilovára teszi át lakhelyét. Az Ítélet kihirdetése után a Kúria kegyelmi tanácscsá alakult át, melyen azt határozták el, hogy ajánlják-e kegyelemre a halálra Ítélteket. A kegyelmi tanács határoztát titokban tartják. Piaci árak. A szinérváraljai hetivásáron 1907. szept. 26-án a következő legmagasabb árak érettek el: Búza 100 kilónkint . . . . . . 20-40 Rozs ...................................... Árpa ...................................... . . . 14 — Zab...................................... . . . 13Tengeri ....... . . . 1460 Szerkesztői üzenetek. 1. J. Válaszút. Dec. 31-ig 3 korona. Üdv ! S. A. Mlsztótfálu, Intézkedtem. A melléklet ment. T. L. Csaj). Nincs semmi nesz, nincs semmi zaj! Nyilttér. E rovat alatt közlőitekért nem felelős a szerkesztő. Valami alattomban dolgozó gazember egyik hitelezőmnek az én üzleti működésemről becsületbe vágó informátiót adott hamisan és a leg- szemtelenebbül rágalmazóan, de álnév alatt. Minthogy nincs módomban kipuhatolni az ily alávaló pimaszságra képes alakot, ezen az utón vagyok kénytelen a Lendvai Sándor név alatt bujkáló haszontalan embert aljas rágalmazónak kijelenteni s a közmegvetésnek átadni. A megrágalmazott. Főmunkatársak: Kaba Tihamér dr. és Katona Sándor dr. 108—1907. vh. sz. r Árverési hirdetmény. Alulírott bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t.-c 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a szinérváraljai kir. járásbíróságnak 1907. évi V. 90—3. sz. végzése következtében dr Herman Lipót szatmári lakos ügyvéd által képviselt Melchner Testvérek szatmári cég javára Moldován Grigor és társai bikszádi lakosok ellen 20 K 43 f s jár. erejéig 1907. évi május hó 13-án foganatosított kielégítési végrehajtás utján lefoglalt és 700 koronára becsült következő ingóságok, u. m. : szarvasmarhák nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a szinérváraljai kir. járásbíróság 1902-ik évi V. 90/6. számú végzése folytán 2 K 60 f tőke- követelés, ennek eddig összesen 5 korona 40 fillérben biróilag már megállapított költségek erejéig, Bikszá- don alperesek lakásán leendő megtartására 1907. évi október hó 11-ik napjának délelőtti 9 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881-ik évi LX. törvénycikk 107-ik és 108. §-ai értelmében készpénzfizetés mellett, a legtöbbet ígérőnek, szükség esetén becsáron alul is el fognak adatni. Amennyiben az elárverezendő ingóságokat mások is le- és felülfoglaltatták és azokra kielégítési jogot nyertek volna, ezen árverés az 1881. évi LX. t.-c. 102. §. értelmében ezek javára is elrendeltetik. Kelt Szinérváralján, 1907. szept. hó 23. napján. Sprens-er Zsigmond, kir. bir. végrehajtó6723—1907. tk. sz. r Árverési hirdetmény. A szinérváraljai kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy a Sat- mareana takarék- és hitelintézet végrehajtató- nak Pál Sándorné szül. Nagy Mária végrehajtást szenvedő elleni 126 korona tőkekövetelés és járulékai iránti végrehajtási ügyében a szinérváraljai kir. járásbíróság területén levő Szinér- váralja községben fekvő, a szinérváraljai 57. sz. tjkvben A. I. 8. sorszám alatt foglalt 113 hr. sz. belső birtokból jelenleg a Pál Juliska kiskorú nevén 13., 25. és Zinger Herman és neje Weisz Eszter nevén 13., 33. és 34. sorszám alatt álló egynegyed rész jutalékára az árverést 903 korona 75 fillérben ezennel megállapított kikiáltási árban elrendelte és hogy a fennebb megjelölt ingatlan az 1907. évi november hó 28-ik napjának délelőtti 9 órakor a szinérváraljai kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság hivatalos helyiségében megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alól is eladatni fognak. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlanok becsárának 10%-át, vagyis 90 korona 38 fillért készpénzben, vagy az 1881. évi LX. törvényezikk 42. §-ában jelzett, árfolyammal számított óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX- t.-c. 170. §-a értelmében, a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabály- szerű elismervényt átszolgáltatni. Kelt Szinérváralján, 1907. szept. hó 9-én. Papp, kir. járásbiró. Van szerencsém Szinérváralja és vidéke t. közönségének becses tudomására hozni, hogy Budapestről Szinér- váraljára Költözvén, itt a Vásártér utcában (Postával szemben) úri es női cipész megnyitottam. Készítek elegáns, tartós cipőket urak, hölgyek és gyermekek számára gyorsan és pontosan. Mindert, e szakmába vágó munkát megrendelés szerint teljesítek. Szives támogatást kér tisztelettel: Áronovits Jónás, cipész 38—4 Szinérváralján. n l
