Szinérváralja, 1907 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1907-01-15 / 3. szám

3. szám.

1907. Január 15. (3)

A függetlenségi párt legutóbb népes értekezletet tartott, Kossuth Ferenc elnöklete mellett. Erős és heves viták voltak, különösen kikeltek a párt ama tagjai ellen, akik megszegvén minden pártfegyelmet, kívül másfelé húznak és más követ fújnak, mint idebenn. Erős támadásokban részesítették Benedek János képviselőt, ki pedig ösmeretes nagy, tántoritbatlan függetlenségi voltáról. Azzal vádolták, hogy a demokratákhoz szít, cimborái a letört szabadelvűekkel és darabontokkal és végül a szó legszorosabb értelmében kitessékelték a pártból. Egyszerűen leszavazták, hogy nem lehet tagja a pártnak.

HÍREK.

Kinevezés. A nagykárolyi pénzügyigazgató Tóth Jenő, szinérváraljai adóhivatali gyakornokot a fehérgyarmati adóhivatalhoz segély díjas, gyakornokká kinevezte.

Katonai kinevezések. Közös házi ezredünk- höz uj év alkalmából tartalékos hadnagyokká kineveztetlek a következők: Posta Pál, Lazarek József, Halmai Bertalan, Csiba Kálmán. Pogány Alfonz, Breuer Miksa, Ozsváttó Lajos, Baruch Jenő, Pásztori Gyula, Dick József, Wolf Jenő, Kottitz Sándor, Mayer János, Kovács István, Priszter Győző, Frischer Mózes, Husovszky László, Demeter Gyula, Hulyák Bálint, Papp Mihály, Illés László, Gellért (Grossmann) Miksa és Walter Alfonz, Tiszthelyettesek lettek : Ádám Sándor, Nagy Sándor, Stempien Bertalan, Krause Dezső, dr Jakab Ignác és dr Antall! Mihály. Hadapródok lettek: Halmai Gyula, Homer dr László, Szabó Lajos, Jankovics Tibor és Kovács Jenő.

Családfősegéd. Az igazságügyminiszter Mois Gyula avasujfalusi állami iskolai ,igazgatótanitót az aszódi kir, javítóintézethez egyelőre ideiglenes minőségben családfősegédnek nevezte ki.

Uj gazdasági tudósitó. A földmivelésügyi miniszter Buday József nagykolcsi lakost a szinérváraljai járására nézve a gazdasági tudósítói tiszttel bízta meg, Hát a járás területén nem volt ember ?

Köszönet Mindazoknak, akik a szinérváraljai ev. ref. egyház javára rendezett bálra jegyeiket megváltották, vagy felülfizettek, nemkülönben azoknak, kik a bál sikere érdekében közreműködtek, ez utón is hálás köszönetét mond az egyházi elöljáróság.

Jótékonyczélü mulatság. A szinérváraljai szegénysorsu iskolás gyermekeket segélyező egyesület február 2-án műkedvelői előadással egybekötött bált tart. A meghívók a napokban ki lesznek küldve.

Országos vásár. Nagybányán a legközelebbi országos vásár e hó 21, 22 és 23-án lesz, első napon baromvásár a két utolsó napon kirakodó vásár.

A ráksai betörő ügye a kir. táblán. Még a múlt hóban történt, hogy Ráksa község pénztárát egy éjjel feltörve találták az utszéli árokban. A pénztárban levő néhány ezer koronát a betörő magával vitte. A nyomozás folytán a csendőrség alapos gyanuok alapján elfogta Klempner Izidort, kit a szatmári kir. törvényszék

menvén reggel mind az város részéről, mind a kurucok iránt arra hajlottanak, hogy embere által az Nemes Város a Mélt Fejedelmet meg találja, mely végzésbe mindnyájan acquietalván, étellel s itallal gazdálkodván, két szekeren kenyeret s húst átalágban bort vivén az Várostól a Kurucoknak — nem tudalik mitől viseltetvén, a húst —■ kenyeret széjjel hányva, a boros ála- lagok fenekét kiverték és a kapura nagy dü- hösséggel jővén, a külső kaput bevágták, közöltük fő és első lévén az megemlített Pintye maga és vágta a kaput, az városban levő kuruc zálogok s Hadnagyok sok rendbeli tilalmazások ellen ; azért a kuruc zálogok nógatásból, midőn már kétszeri lövéseket is elszenvedlek volna a lakosok puskázáshoz kény szeritettek nyúlni és a puskázás közbe a megmondott Pintye meg- lövettetett mivel ő az ország uttyában sok ártatlan vért ontott ő neki is vére az ország ultyá- ban az kapu előtt kionlatott, leste penig, mint gonosztévőnek, tiszteség nélkül a Várdombon belül az kerítésen eltemettetett. (Joan Pop Rete- ganul: Pintea Viteazui.)

Ebből világosan lehet látni, hogy Pintye Nagybányán nem mint rabló lopásért, hanem mint a Rákóczy által képviselt nemzeti ügyért küzdő hős kurucvezér esett el.

A hazafias buzgalom és nemzeti kegyelet most hazahozta a nagy fejedelmet; illő, hogy megemlékezzünk azon kapitányáról is, aki hozzávaló hűségét a legdrágább kincsével: életével bizonyította be.

S Z I N ÉR VÁ R ALJA

vizsgálati fogságba helyezett. Klempner letartóztatása miatt a kir. ítélőtáblához felebbezetf de hasztalanul, mert a törvényszék intézkedéseit a kir. it. tábla is helybenhagyta.

Elfogott rablógyilkosok Decemberben fel- sővisó közelében Petrova mellett kirabollak egy postakocsit, mely az adóhivatal 31 ezer koronás szállítmányát vitte, az azt kisérő csendőrőrmes- lert és a postakocsist meggyilkolták. A gazemberek rövid pár hét alatt lépre kerültek A bűntény felfedezése pusztán a véletlennek köszönhető. Mihályka János postakocsisnak ugyanis a felsővisói takarékpénztárnál váltóadósságai voltak. A múlt nap megjelent a pénztárban és egyszerre bárom váltóadósságát kifizette. Ez a körülmény gyanút ébresztett, melynek alapján Mihálykát letartóztatták és vallatóra fogták. A keresztkérdések súlya alatt megtört és mindent bevallott. így aztán megkerültek társai is: Bilaskó László mezőőr, Filipcsuk Jónás gazdálkodó, Perl Mojse Leeb, Perl Majer és Húsz Ábrahám üzérek. Mihályka a gaztett elkövetését következőleg adta elő. A gyilkosság estéjén az előző megbeszélés szerint gyalog ment Visóvölgy felé. Mikor Bisztrát áthaladta, a postaszán utolérte és a csendőrőrmester, mivel ismerte Mihálykát, megengedte, hogy a szánon hátul helyet foglaljon. Alig haladtak egy kilométert, az őrmestert egy fadarabbal hátulról úgy fejbeütötte, hogy az azonnal összeesett, A kocsis menekülni akart, de Mihályka megragadta és biztositolta, hogy bántódása nem lesz csak hajtson tovább. így haladtak tovább néhány száz lépésnyire a már jelzett facsusztatóig, ahol Mihályka öt társa várta a zsákmányt. Alig hajtották be a szánat a félreeső helyre, Húsz Ábrahám első teendője az volt hogy a láda felfeszitésére hozott vasdoronggal a postakocsist agyonütötte. Ekkor azután felfe- szitették a ládát, kivették a pénzt és visszamentek Pelrovára, ahol a pénzt csak 23-án este, özv. Pali Zsigmondné istállójában osztották szét éppen akkor, amikor az ügyész és a vizsgáló bíró a gyilkosság színhelyén "voltak A vasdorongot és fadarabot szintén az istállóban dugták el. ahol azt a csendőrség Mihályka vallomása után meg is találta Mihályka mindent bevallott, de a többiek makacsul tagadnak, és eddig a pénzből csak 8000 korona került meg. Mihályka vallomása szerint, midőn a felsővisói posta december 15-ikén 90.000 koronát szállított, akkor is kísérletet teltek, de a szánt kisérő csendőr fegyvert fogott reájuk és igy meghiúsult a kísérlet. Érdekes a dologban, hogy még mielőtt a tetteseket elfogták, Mihályka segédkezett a meggyilkolt csendőrőrmester és a postakocsis holttesteinek boncolásánál és ezért h korona dijat fizettek neki.

Mérnök, építész, épitő- és kömivesmester, fakereskedö és vállalkozó olvasóinknak szolgálatot vélünk teljesíteni akkor, amidőn b. figyelmüket felhívjuk a Budapesten közel három évtized óta megjelenő »Vállalkozók Lapja« cimü félhivatalos szaklapra, amelyben az országban előforduló díszes mérnöki munkákra, építkezésekre, szállításokra, faeladásokra, fakeresletekre vonatkozó állami, megyei, községi és magánrészről kibocsájtolt árlejtési és árverési hirdetések, terv- pályázatok és az e téren előforduló mindennemű vállalati hírek közölve vannak. Előfizetni a Vállalkozók Lapja kiadóhivatalában Budapesten, Vili., Rákóci-ut 29. szám alatt és minden postahivatalnál lehet félévre 8 koronával, egész évre 16 koronával.

Főmunkatársak:

Kaba Tihamér dr. és Katona Sándor dr.

10147 — 1906. tkv. sz.

Árverési hirdetmény.

A szinérváraljai kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy Vay Gábor gróf végrehajtatnak, Gergely Lajos és neje végrehajtást szenvedő elleni 749 korona tőkekövetelés és járulékai iránti végrehajtási ügyében a szinérváraljai kir. járásbíróság területén levő, Avasfelsőfalu községben fekvő, az avas- felsőfalusi 177. sz. tjkvben A. I. 1—8. sor, 212., 616., 673, 1045, 2348, 3084, 3171, 3205. hr. sz. alatt foglalt ingatlanra 637 koronában, az avasfclsőfalui 1355. számú tjkvben A. f 1. sor, 3452/123. hr, sz. alatt foglalt ingatlanra 232 koronában ezennel megállapított kikiáltási árban elrendelte és hogy a fennebb megjelölt ingatlanok az 1907. évi február hó í-ik napján délelőtt 10 órakor Avasfelsőfalu községházánál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alól is eladatni fognak.

Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan becsárának 10 százalékát, vagyis 86 korona 90 Iliiért készpénzben, vagy az 1881. LX, t.-c. 42. §-ában jelzett árfolyammal számított óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1981. LX. t.-c. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéserői kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni.

Kelt Szinérváralján, 1906. évi december hó 11-ik napján.

Kir. járásbíróság, mint tkvi hatóság.

Papp István kir. albiró.

10842—1906. tkv. sz.

Hirdetmény.

Válaszút községnek telekkönyvi betétei az 1886. XXIX. az 1889. XXXVIII. és az 1891. XVl. t. cikkek értelmében elkészíttetvén és a nyilvánosságnak átadatván, ez azon felszólítással tétetik közzé:

1 , mindazok, akik az 1886. XXIX. t.-c. 15. és 17. §-ai alapján, ideértve e §-nak az 1889. XXXVIII. t.-c 5 és 6. pontjaiban és az 1891. évi XVI. t.-c. 15. §-ának a) pontjában foglalt kiegészítéseit is, valamint az 1889. évi XXXVIII. t.-c. 7. §-a és az 1891. évi XVI. t.-c. 15. § ának a) pontjában foglalt kiegészítéseit is, valamint az 1889. évi XXXVIII. t.-c. 7. _§-a és az 1891. évi XVI. t.-c. 15. §-ának b) pontja alapján eszközölt bejegyzések érvénytelenégét kimutathatják, e végből törlési keresetüket, azok pedig, akik valamely tehertétel átvitelének az 1886. XXIX. t.-c. 22. §-a, illetve az 1889. évi XXXV11I. t.-c. 15. §-a alapján való mellőzését megtámadni kívánják, e végből keresetüket hat hónap alatt, vagyis 1907. évi julius hó 12-ik napjáig bezárólag a telekkönyvi hatósághoz nyújtsák be, mert ezen meg nem hosszabbítható szoros határidő eltelte után indított keresetük annak a harmadik személynek, aki időközben nyilvánkönyvi jogot szerzett, hátrányára nem szolgálhat;

2, hogy mindazok, akik az 1886. 29. t.-cz. 16.* és 18. §§-ai esetében ideértve az utóbbi szakasznak az 1889, évi 38. t.-c. 5. és 6. §-aiban foglalt kiegészítése is a tényleges birtokos tulajdonjogának bejegyeztetése ellenében ellenmondással élni kívánnak Írásbeli ellentmondásukat hat hónap alatt vagyis 1907. évi julius hó 12-ik napjáig bezárólag a telekkönyvi hatósághoz nyújtsák be, mert ezen meg nem hosszabbítható záros határidő eltelte után ellentmondásuk többé figyelembe vétetni nem fog.

3, hogy mindazok a kik a fentebbi 1 és 2 pontban körülirt eseteken kívül a betétek tartalma által előbb nyert nyilvánkönyvi jogaikat bármely irányban sértve vélik ideértve azokat is, a kik a tulajdonjog arányának az 1889. évi XXXVIII. t. ez. 16 §-a alapján történt bejegyzést sérelmesnek vélik a tekintetben felszólalásukat tartalmazó kérvényüket a telekkönyvi hatósághoz hat hónap alatt vagyis 1907. évi julius hó 12-ik napjáig bezárólag nyújtsák be, mert ezen meg nem hosszabbítható záros határidő elmúlta után a betétek tartalmát csakis a törvény rendes utján és csak az időközben nyilván- könyví jogokat szerzett harmadik személyek jogainak sérelme nélkül támadhatják meg.

Egyúttal figyelmeztetnek azok a felek, akik a betétek szerkesztésére kiküldött bizottságnak eredeti okiratokat adtak át, hogy a mennyiben azokhoz egyszer- smint egyszerű másolatokat is csatoltak vagy ilyeneket pótlólag benyújtanak az eredetieket a telekkönyvi hatóságnál átvehetik.

Kir. járásbíróság, mint tkvi hatóság.

Szinérváralján, 1906. decz. 26 án.

Papp István kir. jbiró.

8978/1906. tkv. sz.

Hirdetmény.

Balotafalu községnek tkkönyvi betétei az 1886. évi XXIX. az 1889. XXXV1I1. és az 1891. XVI. törvénycikkek értelmében elkészíttetvén és nyilvánosságnak átadatván, ez azon felszólítással tétetik közzé:

1., hogy mindazok, akik az 1886. XXIX. t.-c. 15. és 17. §§ ai alapján ideértve e §-nak az 1889. XXXVIII. t.-cz. 5. és 6. poutjában és az 1891. évi XVI. t.-c. 15. §-ának

a) pontjaiban foglalt kiegészítéseit is, valamint az 1889.' évi XXXVIII. t.-c. 7. § és az 1891. XVI. t.-c. 15. §-ának

b) pontja alapján eszközölt bejegyzések érvénytelenségét kimutathatják, e végből törlési keresetüket, azok pedig, akik valamely tehertétel átvitelének az 1886 XXIX. t.-c. 22. §-a, illetve az 1889. évi XXXVIII. t.-c. 15 §. alapján való mellőzését megtámadni kívánják, evég- ből keresetüket hat hónap alatt, vagyis 1907. évi junius hó 20-ik napjáig bezárólag a telekkönyvi hatósághoz nyújtsák be, mert ezen meg nem hosszabbítható szoros határidő után indított keresetük annak a harmadik személynek, aki időközben nyilvánkönyvi jogokat szerzett, hátrányára nem szolgálhat;

2., hogy mindazok, akik az 1886. XXIX. t.-c. 16. és 18. §§-ai esetében, ideértve az utóbbi szakasznak az 1889. évi XXXVI11. t.-cz. 5. és 6. §§-aiban foglalt kiegészítéseit is a tényleges birtokos tulajdonjogának bejegyeztetése ellenében ellentmondással élni kivannak, Írásbeli ellentmondásukat hat hónap alatt, vagyjs 1907. évi junius hó 20-ik napjáig bezárólag a telekkönyvi hatósághoz nyújtsák be, mert ezen meg nem hosszabbítható záros határidő eltelte után ellentmondásuk többé figyelembe vétetni nem fog ;

3, hogy mindazok, akik a fentebbi és 2 pontban körülirt eseteken kívül a betétek tartalma által, előbb nyert nyilvánkönyvi jogaikat bármely irányban sértve vélik, ideértve azokat is, akik a tulajdonjog arányának az 1889. évi XXXVI11. t.-cz. 16. §-a alapján történt bejegyzését sérelmesnek találják, e tekintetben felszólalásukat tartalmazó kérvényüket a telekkönyvi hatósághoz hat hónap alatt, vagyis 1907. évi junius hó t0-ik napjáig bezárólag nyújtsák be, mért ezen meg nem hosz- szabbitható záros határidő elmúlta után a betétek tartalmát csakis a törvény rendes utján és csak az időközben nyilvánkönyvi jogokat szerzett harmadik személyek sérelme nélkül támadhatják meg.

Egyúttal figyelmeztetnek azok a felek, akik a betétek szerkesztésére kiküldött bizottságnak, eredeti okiratokat adlak át s egyszersmind azokhoz egyszerű másolatokat is csatoltak, vagy ilyeneket pótlólag benyújtanak az eredetieket a telekkönyvi hatóságnál átvehetők.'

Kir. járásbíróság, mint tkvi hatóság.

Szinérváralján, 1906. december hó 1.

Papp István, kir. jbiró.

25—35 ezer korona

okiratokkal igazolható biztos évi keresetre szer tehető, ahol az már eddig bevezettetett egy szabadalmi jog kihasználásával, amely Szalmán megyére 6 évre bérbe adandó. Előzetes tőke- befektetés nem szükséges. Csak vagyoni garan- ciéval rendelkezők küldjék ajánlatukat Találmányokat értékesítő vállalat Bpest Erzsébel-körut 12,