Szinérváralja, 1906 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1906-09-18 / 38. szám
38. szám. 1906. Szeptember 18. (3) s igy az emberi egészségre ártalmas anyagok keletkezésére alkalmat szolgáltatnak, a szeny- vizek elpárolgásával a levegőtfertőzik s a járványos betegségek fellépését és terjedését előmozdítják. Eleinte az angolok lettek erre figyelmesek és kezdtek a bajon segíteni az által, hogy zárt földalatti csatornákban vezették a szeny- vizeketés igy elpárolgásukat részben megakadályozták. Példájukat a németek követték, hol az eljárás a legrövidebb idő alatt igen szép eredményt mutatott fel. Mert mig például Berlinben a halálozás 1860—70 között 35'5 '/„ volt, 1880—890 között, amint a csatornázás kiépítése előre haladt — 26%-ra csökkent. Különösen a typhuszos betegségek okozta haláleseteknél voít feltűnő az apadás, mert mig 1860 —70 „között csaknem 10% volt a haláleset, 1880—90 között — tehát a csatornázás létesítése után — 2%-ra szállott le. Közreműködhettek ugyan az általános egészséggondozás más tényezői is, főtényező azonban mindig az egészséges ivóvízzel való ellátás és a szenyvizek gyors elvezetése maradt. Ezekhez tekintetbe veendő az a körülmény, hogy a föld alatt épített csatornákban elvezetett szenyvizek nem fertőzhetik az altalaj-vizet, mely az egész lakott terület alatt kisebb-nagyobb mélységben mozog, sőt a csatornázás kapcsán a talajvíz felszíne sülyesztése, a talajvíz egyrésze elvezetése által, eszközölhető. Ez egészségügyi szempontból igen fontos, mivel az összefüggést a változó talajvíz felszíne s az időközönként fellépő ragályos betegségek között igen valószínűnek találják. A tüdövész pusztítása. Most adta ki a belügyminisztérium a lüdővészről szóló 1904-ik évi pontos kimutatást. E szerint az egyellen évben hazánkban 77.923 ember halálát okozta ez a rettenetes betegség. Idén májusban Budapesten 343-an haltak el tuberkulózisban. Ugyancsak 1906. májusában az egész magyar birodalom területén 7651 lüdőbajos ember halt meg. A tulajdonképeni Magyarország területén legtöbb áldozatot a Duna-Tisza közében szedett a gümő- kór, ahol májusban 1525 ember halt el benne, legkevesebbet, 475-öt, a Tisza jobbpartján. A sebtapaszok veszedelme Egy orvosi folyóirat érdekes és megszívlelni való dolgot ir a sebtapaszok könnyelmű használatáról. Marpman dr angol orvos többféle seblapaszt vizsgált meg melyek hosszabb idő óta hevertek a gyógyszer- tár "fiókjában, vagy pénztárcában és valamennyiben óriási, mennyiségben találtak élősdiekel. Ez magyarázza meg az orvosoknak észleletét, hogy a tapaszszal leragasztott seb többnyire gennye- désbe megy át. Eddig azt hitték, hogy a tapasz dezinficál, de most kitűnt, hogy ez a felfogás téves. Az angoltapaszra ugyanez áll és ha nyállal ragasztják le, akkor meg épen rossz szolgálatot tesz, mert a nyál tele van bomlasztó szerves részecskékkel. A nagybányai nagyszálló építésével szeptember 5-én foglalkozott az ottani városi közgyűlés. A részletes tervek és költségvetés elkészítésével igen viharos terjengős vita után a közgyűlés Jámbor és Bálint műépítészeket bízta meg s egyúttal utasította a gazdasági s pénzügyi bizottsá got, hogy a részletes tervek s költségvetés alapján az épület remélhető jövedelmezőségéről tegyen jelentést. ív kérdésnél a képviselők egy része a részletes tervek s költségvetésre vonatkozó megbízás ellen főleg az okból foglalt állást, mert nincsenek tájékozva arról, hogy a nagyszálló fog e jövedelmezni vagy nem? Arról azonban az ellentábor szónokainak igen nyomós érvelésük dacára sem sikerült meggyőzni őket, hogy a jövedelmezőségről még csak megközelíthető számítás sem eszközölhető mindaddig, mig a készítendő költségvetés alapján biztosan nem tudjuk, hogy az épület 400.000, 450.000 vagy esetleg 500.000 koronába fog-e kerülni? A »Polgár« karácsonyi ajándékai A »Polgár,« ez a fiatal virgonc újság melyet Szoma- házy István és Palotai Hugó szerkesztenek, nagy meglepetéssel szolgál előfizetőinek karácsonyra. Minden uj előfizetője, ki mostantól kezdve egy évre megszakítás nélkül előfizet, illetve, aki karácsonyig legalább félévi dijat befizet és további félévi előfizetésre magát kötelezi (az előfizetés félévenként negyedévenként, sőt havonként is teljesíthető), karácsonykor ingyen megkapja Bihari Sándornak a nemrég elhunyt hírneves magyar festőnek, Zöldségtiszti lók cimü gyönyörű festményét művésziesen előállított olajnyomalu másolatban. Olyan meglepetés ez, amely tekintve a lap olcsóságát (egy évre 16 korona, félévre 8 korona, negyedévre 4 kor., egy hónapra 1 kor. 40 fillér), tekintve azt, hogy a »Polgár« karácsonyra gazdag tartalmú, irodalmi becsű naptárt is küld előfizetőinek ajándékul, páratlan a magyar újságírás történetében, annál is inkább mert á »Zöldsegtiszlitók« 65 cm magas és majdnem egy méter hosszú másolatának bolti ára meghaladja az előfizetési dijat. — Amidőn még megemlítjük, hogy laptársunk a Polgár, az SZINÉRVÁRALJA ujonan belépő előfizetőnek ingyen megküldi Szomaházy Istvánnak, a kitűnő novellairónak, a Polgár-ban megjelenő »Egy főpinczér emlékiratai« cimü pompás tárcasorozatából az eddigi megjelent folytatásokat külön lenyomatban, csak azt konstatálhatjuk, hogy mindazok, akik ezt az érdekes, kormánytól és pártoktól független, szókimondó újságot megrendelik, nevetséges olcsó pénzért olyan lapot kapnak amely a legnagyobb igényeket is kielégíti Az előfizetési pénzek a Polgár kiadóhivatalába küldendők, Budapest, VI. Nagymező-utca 12. A tulipános óra osztrák óra. Az órások szaklapja Írja: »A magyarnak Pécs németnek Bécs-hez címzett pécsi ékszerés, Schőnwald Imre (van-e ki e nevet nem ismeri?) hirdetésének legújabb szövege ez: »A mai kor kívánalmainak minden tekintetben megfelel Schőnwald Imre pécsi óra és ékszerüzlete. Talál ott mindenki egyaránt .az Ízlésének és óhajának megfelelő tárgyakat, órát, ékszert, ezüst és arany dísztárgyat. És minden ami Schönwaldnál kapható magyar gyártmány.« Nohát ez már igazán visz- szaélés a közönség bizalmával és jóhiszeműségével, amely utoljára még el is találja hinni, hogy Schőnwald órát csinál. A napilapoknak tudnia kellene, hogy Magyarországon ez idő szerint egy szem órát sem csinálnak s olyan hirdetést, mely ezt állítja, hogy csinálnak, nem kellene felvenniük, mert mig ezzel a hamis reklámmal egy embert boldogítanak, ezreket károsítanak. Piaci árak. A szinérváraljai hetivásáron 1906. szept. 10 én a következő legmagasabb árak érettek el: Búza 100 kilónkint ...........................1260 Ro zs....................................................9 — Árpa....................................................Ifi-— Tengeri...................................................1260 Zab . .......................... 10Eő munkatársak. Kaba Tihamér dr. és Katona Sándor dr. Nincs többe iszákosság a ZOA-POR -használata után, a mirö ezer meg ezer köszönőlevél önként beérkezett, - - A Z0A POR kávé-, italétel- vagy szeszes italban adható anélkül, hogy erről az ivó tudomással bírjon. Teljesen ártalmatlan. — A ZOA- POR többet ér, mint a világ minden szóbeszéde a tartózkodásról, mert előidézi azt a csódahatást, hogy az iszákosnak a szeszes italokat ellenszenvessé teszi. A ZOA oly csendesen és biztosan hat, hogy azt feleség, testvér vagy leány- gyermek egyaránt az ivónak tudta nélkül adhatja és az illető még csak nem is sejti, mi okozta javulását. — ZOA a családok ezreit békitette ki, sok ezer férfit a szégyen és becstelenségtől megmentett, kik később józan polgárok és ügyes üzletemberek lettek. Nem kevés fiatal embert a jó útra és szerencséjéhez segitett és sok ember életét számos évvel meghosszabbította — Egy adag ára egy teljes kúrához 10 korona. iSzétküldés titoktartás mellett portó és vámmentesen történik utánvéttel, vagy a pénz elő- leges beküldése mellett. Szállítja AUfFENBERG JÚZ3EF Budapest, Vili, Bezeredi-u. 3/M, sz. 4375 1906. tk. sz. Hirdetmény. Borhid és Ujhuta községeknek telekkönyvi betétei az 1886 XXIX, az 1889 XXXVIII. és az 1891. XVI. t.-cikkek értelmében elkészillelvén és a nyilvánosságnak átadatván, ezen felszólítással | tétetik közzé: 1. mindazok,, akik az 1886 t.-c. 15. és 17. i §-a alapján, ideértve e §-nak az 1889. XXXVIII. t. c. 1. és 6. pontjaiban és az 1891. évi XVI. t. c. 15. § nak a (pontjában foglalt kiegészítéseit is, valamint az 1889. évi XXXVIII. t. c. 7. §-aés 1 az 1891. évi XVI. t. c. 15. §-nak b) pontja alapján eszközölt bejegyzések érvénytelenségét kikutathatják e végből törlési keresetüket, azok pedig, akik valamely leher-tétel átvitelének az 1886. XXIX. t. c 22. §-a, illetve az 1889. évi XXXVIIIi t. c. 15. §-a alapján való mellőzését megtámadn, kívánják. e végből keresetüket hat hónap alatt, vagyis 1907. évi márczius hó 10-ik napjáig bezárólag a telekkönyvi hatósághoz nyújtsák be, mert ezen meg nem hosszabbítható záros határidő eltelte után indított keresetük annak a harmadik személynek, aki időközben nyilvánkönyvi jogot szerzett, hátrányára nem szolgálhat. 2. hogy mindazok, akik az 1886. XXIX. t. c. 16., 8. §§-ai esetében, ideértve az utóbbi szakasznak az 1889. évi XXXVII. t. c. 5. 6. §-ban foglalt kiegészítéseit is, a tényleges birtokos tulajdonjogának bejegyeztetése ellenében ellentmondással élni kivannak, Írásbeli ellentmondásukat hat hónap alatt, vagyis 1907. évi március hó 10 napjáig bezárólag e telekkönyvi hatósághoz benyújtsák, mert ezen meg nem hosszabbítható záros határidő eltelte után ellentmondásuk többé figyelembe vétetni nem fog, 3. hogy mindazok, akik a fentebbi 1. és 2. pontban körülirt eseteken kívül a betétek tartalma állal előbb nyert nyilvánkönyvi jogaikat bármely irányban sértve vélik ideértve azokat is, akik a tulajdonjog arányának az 1889. évi XXXVIII. t. c. 16. §-a alapján történt bejegyzését sérelmesnek vélik, e tekintetben felszólalásukat tartalmazó kérvényüket hat hónap alatt a telekkönyvi hatósághoz, vagyis 1907. évi márczius hó 10 ik napjáig bezárólag nyújtsák be, meri ezen meg nem hosszabbítható záros határidő elmúlta után a betétek tartalmát csak a törvény rendes utján és csak az időközben nyilvánkönyvi jogokat szerzett harmadik személyek jogainak sérelme nélkül támadhatják meg. Egyúttal figyelmeztetnek azok a felek, akjk a betétek szerkesztésére kiküldött bizottságnak eredeti okiratokat adtak át, hogy amennyiben azokhoz egvszersmint egyszerű másolatokat is csatoltak, vagy ilyeneket pótlólag benyújtanak, az eredeti eketa telekkönyvi hatóságnál átvehetik Kir. járásbiróság, mint telekkönyvi hatóság. Szinérváralján, 1906. augusztus hó 24. Papp István kir. jbiró. 1491/1906. kig. sz. r Árlejtés! hirdetmény. Borhid község képviselőtestületének 21—1906. kgy. sz. határozata folytán a Borpatak hídjának újból való felépítési munkálata Borhid község házánál 1906. évi október hó 2-án d. e. iO órakor nyilvános árlejtésen a legelőnyösebb ajánlatot tevőnek ki fog adatni. A munkához még a folyó évben hozzá kell fogni. Árverelni szándékozók kötelesek az árlejtés megkezdése előtt a hídhoz szükségeltető faanyagról az anyagleltárt bemutatni s az ajánlati összeg 10° o-át a községi pénztárba bánatpénzül letenni. Bővebb feltételek Borhidközség bírójánál vagy a remetemezői körjegyzői irodában tudhatok mega hivatalos órák alatt. Borhid, 1906. szeptember 13. JPap A.nta,l Ster Mihály körjegyző. bíró. Eladó telkek. Szinérváralján az Újvárosi utón egy 1 kataszteri hold területi) saroktelek házzal együtt és egy, 1400 D-öl területű üres belsőség gyümölcsössel, a Nagvbányai-uton egy, 2 kát. hold és 600 □-öl területű belsőség szabad kézből örök áron eladó. Úgyszintén a Zugó-völgyben. a Lázárné-féle szőlő tőszomszédságában egy, 8 kát. hold területi) gyümölcsös, mely szőlőültetésre is kiválóan alkalmas, eladó. Felvilágosítást ad a kiadóhivatal. Háziasszony! Ügyeljen, hol szükséS' szerzi be Jki. X letét, nehogy a kellemes izü gyári ecet helyett -vitriol—tarta.lm.Tj.,, vízzel hígított maró savat vegyen. A savban eltelt (conservált) ugorka megfeketedik, meglágyul. Nagyon lényeges tehát,hogy csakis gyári ecetet használjunk. Gyári ecet kapható literenkint 14 fillérért Neumann Testvérek ecetgyáros, fűszer- és csemegekereskedőknél Szin ér vér aljáin.
