Szinérváralja, 1906 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1906-11-06 / 45. szám
(2) 1906. November 7. SZINÉRVÁRALJA 45. szám. Anyagi áldozatokat kíván e feladatok megvalósítása. De ki nem látja, hogy a mikor ez áldozatot meghozza, a legsajátosabb érdekeit mozdítja elő? Bizalommal fordulunk minden magyar emberhez : lépjen be a „ Tulipánkert-Szövetség“- be, segítse együvé hordani a téglákat, melyből kultúránk épületét falazzuk. S legyen mindenki meggyőződve, hogy amikor közibénk szegődik, nagy alkotásoknak egyengeti útját s a magyart erősiti abban a küzdelemben, mely gazdasági téren ma világszerte folyik. Bízunk, hogy a magyar szellem megérti a jövő szózatát s „a kisded makk merész sudárba szökken“. Sorakozzatok zászlóink alá!! Gróf Batthyány Lajos elnök, özv. gróf Andrássy Tivadarné, özv. Bartha Miklósné, Chorin Ferenc, Rákosi Jenő alelnök, gróf Almássy Dénesné, gróf Apponyi Albert né, Bán Dezsőné, gróf Batthyány Lajosné, gróf Batthyány Tivadarné, Benczúr Gyuláné, Geőcze Sarolta, Holló Lajosné, gróf Károlyi Gyuláné, Thék Endréné, gróf Vay Gáborné, gróf Batthyány Tivadar, gróf Bethlen István, Bernáth István, Fábrv Samu, Fesztv Árpád, báró Kaas Albert, Lázár Pál, Márkus Miksa, Palmer Kálmán, gróf Teleki Arvéd, gróf Zichy Jenő az igazgató-tanács tagjai. Rákóczi-ünnep Szinérváralján. A nagy fejedelem II. Rákóczi Ferenc és bujdosó társai hamvainak haza hozatala alkalmából országszerte rendezett nagy ünnepléshez Szinérváralja hazafias közönsége is méltóképen csatlakozott. A kassai temetésre küldöttség utján küldte el hazafias örömét s a küldöttség díszes babérkoszorút helyezett a dicső fejedelem drága hamvait rejtő koporsóra. Itthon bizottságot küldött ki az ünnepély rendezésére. Ez a bizottság feladatát megelégedésre betöltötte. Jól esik itt megemlékeznünk a szinérváraljai közönség szives előzékenységéről és hazafias készségéről, mely által a bizottság munkáját elősegítette. A szent hamvak magyar földre érkezésétől a temetések bevégeztéig, tehát október 27-én reggeltől 30-án estig az egész község nemzeti lobogódiszben állt. Még a szegényebb emberek is szert tettek egy-egy lobogóra, hogy örömüknek külsőleg is kifejezést adjanak. 28-án d. e. 10 órakor a ref. templomban istentisztelet volt, melyen a közönség zsúfolásig megtöltötte a templomot. Hatóságok és testületek közül egy sem maradt el. Egyik-másik teljes számban ott volt. Sátor Dávid lelkész, ismert szónoki hévvel olyan alkalmi beszédet mondott, aminőt ritkán hallunk még ő tőle is, aki pedig párját ritkító szónok. A ref. egyházi énekkar Rákóczi korából két éneket adott elő. Este 6 órakor megkondul- tak a harangok, a várhegyen és a Buzsorán ki- gyuladt az öröm-tiiz, az ablakok szokatlan fényt öltöttek, mintegy varázsütésre fénytenger lett az egész város. Könnyekig megható és ünnepies látvány volt igy, ebben a fénytengerben harangozás mellett egy szó, egy hang nélkül, ünnepies ábrázattal hömpölyögni a roppant emberáradatot a városháza elé, melyen a trikolort és a Rákóczi-lobogókat himbálta a csendes esti szellő. 1/i7 órakor 76 fáklyafény mellett megindult a beláthatatlan embertömeg a fő-utcán föl az Erdősi-tér felé. Egy kis tündérországban képzelte magát az ember. Némelyik ablak nemcsak a káprázatos fény miatt, hanem a megkapóan Ízléses díszítés által is valóban annyira lekötötte a figyelmet, hogy nézésűktől alig tudtak lemondani. A menet az Erdősi-tértől vissza fordult és az apai-utca torkolatáig vonult. Innen a vasút, majd a bányai-utcába tért a sokaság, hogy itt befejezvén a felvonulást, az ünnepély befejező részének meghallgatása végett a Korona elébe menjen. Itt elhallgatott a cigány Rákóczi-indulója, mely a menet alatt mindig hangzott, az óriási tábor a fáklyásoktól körülvéve, elhelyezkedett a piacon. Egy szempillantás alatt letűntek a kalapok. A Hymnus imaszerü szövegét a tábor lelkesült hangja eget zörgető követeléssé változtatta. Megindító volt ez az ének. A Hymnus után a ref. dalárda énekelte az Apotheosist, mire Fábián István rögtönzött buzdító beszéde következeit. A beszéd végeztével a dalárda a Rákóczi-indulót énekelte, ez után pedig a közönség mondta el a Szózatot. Ezzel vége lelt volna az ünnepélynek, de a közönség sehogysem akart szét osztani. Ezért Fábián még egyszer szólt a lelkesült táborhoz, csendes távozásra szólitván azt fel. 29-én d. e. 9 órakor gyászmise volt a róni. kath. templomban, mit Frank József fő- esperes-plebános végzett fényes papi ornálusban. A budapesti és a kassai és a kézsmárki temetéskor a harangok nálunk is ‘/a óráig szóltak. Az iskolában 29-én szintén ünnepély, az után pedig egész nap szünet volt. Ezzel készen is volna krónikánk a Rákóczi-ünnepről; de mulasztást követnénk el, ha meg nem emlitenők, hogy az ünnepély rendezésénél a lakosság és rendezőség tökéletes egyöntetűséggel járt el. Egyik a másikat a legkisebb mértékben sem értette félre s ennek tulajdonítható az a kellemes összhang, mit az ünnepély alatt mindnyájan tapasztaltunk. Megdicsérjük Kovács Sándor polgártársunk ügyességét, ki a Várhegyen nagyon szépen világított s a világítás költségeit sajátjából fedezte. * + * A vidék is kivette részét a Rákóczi-ün- neplésből. A vidékről a következő tudósításokat vettük. Avasujvúros is méltóan megünnepelte Rákóczi emlékünnepét. 29-én Széli György espe- I rés lelkész emelkedett hangú emlékbeszédet | tartott, mely után a közönség a Hymnus hangjai mellett oszlott szét. Az iskolákban a tanítók méltatták a nap jelentőségét. Remetemezőn október 29-én igen szép Rá- kóczi-ünnepély volt. A gör. kath. templomban Sipos István ünnepi misét mondott. Ennek utána a gör. kath. iskolában Zách György tanító szép beszédben méltatta az ünnep jelentőségét a növendékek s a szép számban jelen volt intelligentia előtt. A növendékek magyar és román (Hm! Szerk.) énekekkel emelték az ünnepi hangulatot. (Hát az állami iskola? Szerk.) Avas}'első faluban az állami iskolánál tartatott meg a Rákóczi-ünnepély az alábbi programmal : Miután az ünnepélyt Marosán Viktor igazgató megnyitotta, a gyermekek Csulyán János .és Hauler János áll. tanítók vezetese mellett elénekelték a Hymnust. Ezután Marosán Viktor igazgató tartotta az ünnepi beszédet. Ebben különösen kiemelte az avasi román népnek a Rákóczi szabadságharcában vitt szerepét s figyel meztette a gyermekeket hazaszeretetre s arra, hogy ha majd férfikort érnek el: ha kell, a haza érdekében épp úgy szálljanak síkra, amint síkra szállottak őseik .is a Rákáczi szabadság- harcában. Azután a gyermekek szavallak alkalmi verseket, majd a Szózatot énekelték el s ezzel az ünnepély az igazgató záróbeszéde után be- rekesztetett. Vámfalából a következő értesítést kaptuk: Tekintetes Szerkesztő Ur! Nem a közönséges hírrovat tultömése a célom, a mikor soraimmal felkeresem, de mert az eset nem csak hogy nem mindennapi, de sőt mindenkinek igazán például szolgálhat, szinte kénytelenitve érzem magam, hogy az érdem elismeréséül közleményemet a világosság elé vigyem. Vámfalu községben, a hol a lakosság úgyszólván sarkában van már az eloláhosodásnak, egy szerény, de kicsiny mértékben is olyan lélekemelő ünnep folyt a mai napon, mely kezdeményezőjének méltán becsületére és díszére válik. Az eset különben a következő: Biró Ernő, itteni h. jegyző mindenkinek előzetes tudomása nélkül ma déli 12 órakor összecsöditi a zsidó kitközséget a zsinagógában, ott Mottzen Emánuel h rabbi a szent nap emlékére lelkes és minden izében magyaros beszédet mond, ezután szent mise következik II. Rákóczi lelki üdvéért, majd a király éltéért szóló zsolozsmával az ünnep végett ért. Délután 3 órakor mintegy 3Ü0 ember vegyesen magyar és oláh gyűlt össze a községháza udvarán, kiknek Biró Ernő, helyettes körjegyző tüzes, gyújtó, hazafias, buzdító beszédet mondott, melyet az összegyűlt közönség állva, levett kalappal* hallgatott meg, ezután Fazekas Eajos áll igazgató tanító vezetése alatt álló dalárda a Hymnust énekelte, majd Sámuel Frida a »Mikes« cimü költeményt szavalta. A dalárda énekli a Tavasz elmúlt Kossuth nótát. Fazekas Lajos Rákóczi működését méltatja. A dalárda énekli a »Talpra magyart.« Krespay Ágoston az összegyűlt oláhságnak románul tolmácsolja a Biró Ernő és Fazekas Eajos által elmondottakat. A dalárda és az egész közönség énekli a szózatot. Nem méltányolható eléggé a fiatal jegyző és a tanítók lelkes buzgósága, melylyel ezen az elhagyatott, elszigetelt végvidéken a magyarság szent eszméjét kialudni nem hagyják. A tekintetes Szerkesztő urnák vagyok Vámfalu, 1906. október 29-én. kiválló tisztelője Vúmfalri Jónás. HI RE K. Bankett. Igen szép, Szinérváralján eddig alig tapasztalt társaság gyűlt egybe e hó 3-án a Korona dísztermében a Bay Miklós, főszolgabíró tiszteletére rendezett banketten. Ott volt Szinérváralja egész társadalma, Az ott megnyilatkozott szeretett és ragaszkodás élénk tanúbizonysága annak, hogy a vármegye bizalma arra méltó embernek jutott, kit a község és a járás egy akarattal óhajtott. A lapunk múlt számában jelzett fáklyás zene a Bay egyenes tiltakozása folytán elmaradt. Már 7 órakor nagy számban voltak együtt a tisztelők. Mikor a főszolgabíró az őt meghívó küldöttség élén a terembe lépett, viharos éljenzéssel fogadták. Fátyol Józsi bandája mihamar rázendített s egymás után húzta a szebbnél-szebb nótákat olyan zenei tökéletességgel, aminőt mi még Szinér váralján nem tapasztaltunk. A vacsora 8 órakor kezdődött. Az Ízletes ételek és a jó bor nemcsak kielégítették, de fel is villanyozlák az embereket. Csakhamar megeredtek a felköszöntők. Bárány Béla a község, Szilágyi Tihamér a kir. járásbíróság, Nagy Bertalan a szinérváraljai társadalom, Stern Mór a jegyzők, Fábián István a barátok nevében üdvözölte Bay Miklóst. Mándy Zoltán indítványára következő táviratot küldötték a bankett alkalmából Dr. Falussy Árpád, főispánnak: A szinérváraljai járás megyebizottsági tag jai és nagy közönsége Bay Miklóst — főszolga bíróvá történt megválasztása alkalmából — a mai napon Szinérváralja nagyközség lakosságával együttesen ünnepelve, üdvözletüket és kö- szönetüket küldik Méltóságodnak azon pártatlan eljárásáért, melylyel lehetővé tenni méltóztatolt, hogy vármegyénk ezen legexponáltabb járása élére a közóhajnak megfelelően egy arra termett és közbecsülésben álló tisztviselő állíttassák. Megbízásból : Ujfalussy Miklós, Sztáncsek János, Kávássy László, Mándy Zoltán. Nagyon sokan felszólaltak még, mint p. o Gerber Ödön, Dr. Keller Salamon, Berinde Elek, Ivepes József, Dr. Miskolczy Sándor, Dr. Pa- polczy Béla stb. Mindenikre nem emlékezünk már. Maga az ünnepelt az ő keresetlen, de igaz szavaival megköszönte a jó kivánalokat s magát a bizalomra érdemessé tenni Ígérte. A terítékek száma 112 volt, de sokan nem fértek az asztalokhoz, némelyek pedig vallási tilalom folytán nem vacsoráltak, de azért kitartottak a társasággal s igy a jelen voltak számát bátran lehet 150-re becsülni. A társaság'a_Fátyol Józsi remek muzsikája mellett a késő hajnali órákig együtt maradt. Küldöttségünk a kassai nagy temetésen igen szerencsés helyre jutott, közvetlenül a miniszterek háta mögé. A koszorút Rákóczi koporsójára 29-én d. u. 2 órakor helyezték. A koszorú szalagját vissza hozták. A szalagot egy, a Rákóczi emlékére készítendő lobogóra fogják kötni. A lobogóra a gyűjtés a napokban megindul. Képviselőtestületi gyűlés lesz, amint halljuk november hó 7-én. Ekkor kell határoznia a képviselőtestületnek a polgári iskola ügyében is. E rendkívül fontos tárgyra felhívjuk a képviselőtestület tagjainak figyelmét. Esküdtek A novemberi havi tárgyalási ciklusra Szinérváraljáról az esküdszék tagjaiul a következők sorsoltattak ki: Koroknay Károly ügyvéd, Boér Károly kereskedő és Klein Lipót szeszgyáros. Uj ügyvéd. Dr. Keller Salamon ügyvéd Szinérváralján a Wolkenberg-féle házban e hó 1-én irodát nyitott. Járdát! Az őszi esős időtől méltán fél Szinérváralja lakossága, mert nálunk feneketlen sár szokott lenni. A múlt évben sürgetésünkre kiporondozták a gyalogjárókat. Megkíséreljük felkérni a községi elöljáróságot, hogy ezt a helyes cselekedetet most megismételni legyen szives. Áthelyezett biztosok. A pénzügyminiszter Dants József nagykárolyi pénzügyőri biztost saját kérelmére Bánffy-Hunyadra, Jakab Imre, galánthai pénzügyőri biztost Nagykárolyba helyezte át. Helyettesítés. Dr. Falussy Árpád főispán a választások folytán megüresedett erdődi szolga- birói állásra dr, Jékey István közig, gyakornokot és tb. szolgabirót nevezte ki helyettesül. Telekkönyvi kinevezések. Az igazságügymi- niszter Kulcsár István szatmárnémetii tszéki és Károly Imre nagybányai járásbirósági segédte- lekkönyvvezetőket telekkönyvvezetőkké nevezte ki. Szo'gabirák beosztása. Vármegyénk főispánja, dr. Falussy Árpád Szabó Zsigmond fehér- gyarmati szolgabirót Szinérváraljára helyezte át, az újonnan megválasztott szolgabirák közül Kállay Szabolcsot a fehérgyarmati, Szabó Istvánt a nagykárolyi szolgabirói hivatalhoz osztotta be.
