Szinérváralja, 1906 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1906-06-19 / 25. szám

25. szám, SZÍN ER VARALJA 1906. Junius 19. (3) Ha helyben vásárolunk, úgy megvan az a nagy előnyünk, hogy a cikkeket magunk előtt látjuk és azok minőségéről, tartósságáról meg- 1 győződhetünk; azonkívül magyarázatokkal szol­gál a kereskedő, a kinek tapaszlalatait ekként hasznunkra fordíthatjuk. Mennyire fontos ez olyan cikkeknél, melyeket a laikus maga nem mindig helyesen és pontosan ítélhet meg, mint például ékszerek, arauy, ezüst, vászonnemüek- nél és egyebeknél, azt már bizonyára mindenki tapasztalhatta. Minő egészen más helyzetben van a vevő, ha fővárosi áruházaknál rendeli meg a szüksé­ges árucikkeket. Ezeket csak a legritkább ese­tekben lehet nagyhangú Ígéreteik beváltására késztetni, nem úgy, mint a helybeli kereskedőt. Az áruk kicserélése is sok kellemetlenséggel és költséggel jár, ha a fővárosból rendelünk, pedig vajmi ritkán kapunk onnan pontosan olyan cik­ket, a minőt rendeltünk. De más okból is vásároljunk helyben. Ha jó polgárok akarunk lenni, akkor polgártársaink­ról is kell gondoskodnunk, hiszen a helybeli kereskedő épp úgy, sőt gyakran jobban viseli a községi terveket mint minden más lakos. Fontoljuk meg továbbá, mennyi költséget okoz a kereskedőnek a személyzete, a drága világítás, a nagy adó és az újkor igényeinek megfelelő berendezkedése. Utóbbit ugyan nem követeli egyenesen a vevőközönség, de a tapasz­talat bizonyítja, hogy a fényesen berendezett üzleteket szívesebben keresik fel a vevők. Kérjük tehát a helybeli vevőközönséget, hogy a különösen most keservesen küszködő helyi kereskedőket támogassa és csak náluk vásároljon. Azt talán nem is kell külön kiemelnünk, hogy kizárólag hazai iparcikkeket vásároljunk, amely figyelmeztetés nemcsak a vevőközönség­nek, hanem első sorban a kereskedőknek szól, mert a melyik kereskedő az itthon is beszerez­hető cikkeket idegenből hozatja, bizonyára nem méltó arra, hogy a magyar közönség támogassa. Krónika a hétről. _ — Fővárosi levél. — (Az ex-lex vége.— A magyar delegáció. — A bécsi botrány.) Két esztendei hosszú vajúdás után kilábol- tunk végre az átkos ex-lexből. Szinte már bele­szoktunk az alkotmánynélküli állapotba, olv sokáig tzrtolt. De jött az uj nemzeti kormány s egyszeriben csend, nyugalom és béke váltotta fel a zavarokat, bonyodalmakat és természel- ellenességeket. A parlament hamarosan meg­szavazta az adókat, megszavazta az újoncokat, az állam e két leglényegesebb kellékét s ime lesz pénz, lesz katona és megkezdődhetik a ko­moly munkálkodás, megannyi megoldásra váró égető kérdés elintézésének ideje. A törvényen kívüli állapotból kijutottunk, a képviselőház első teendője volt a delegátusok tagjainak a megválasztása, ami megtörtént. Most először veitek részt tevékenyen a delegációban a függetlenségi párt tagjai, kik a közelmúltban mindenkor távol tartották ettől magukat; sőt a delegációban a függetlenségiek vannak túl nyomó számban, ami természetszerű, ha az uj alakulást tekintjük. A magyar delegáció tagjai elutaztak Bécsbe, hogy kötelességüknek eleget legyenek. Őfelsége külön-külön fogadta a magyar és az osztrák delegáció tagjait. Hogy a bécsiek arrogánsak, impertinensek, rég tudott dolog; hogy az osztrákok minden­ben és mindenkor a zsebüket tekintik és gyara­podásuk, meggazdagodásuk elérésére füt-fát megmozgatnak és zsákmányolnak, szipolyoznak főleg bennünket, szintén nem újság, de hogy a határtalan szemtelenségben, ripőkségben annyira elmenjenek, mint vasárnap elmentek a vendég- szerető bécsiek, talán még se mertük, vagy akar­tuk volna hinni. A magyar delegáció tagjait tár­gyalás közben a leggaládabb módon, a legcivi­lizálatlanabb népeknél is ritkán előforduló for­mában inzultálták a magyarokat s ezzel meg­sértették egész Magyarországot Csakhogy vissza­felé sült el a puska. A bécsi-söpredék, az oszt­rák csőcselék demonstrációja felemelte a világ előtt nemzetünket, de viszont Ausztria felől a külföld megalkothatta a maga véleményét. HÍREK. Eljegyzés Dr. Fejes Béla, fővárosi ügyvéd a budapesti kis és közép kereskedők hitel és kölcsön szövetkezetének ügyésze e hó elején Szinérváralján jegyet váltott Wolkenberg Maris­kával, néh. Wolkenberg Károly ügyvéd és neje szül. Bartók Karolina kedves leányával. Szatmárvármegye alispánja ehó 11-én köz­ségünkben időzött s a helybeli szolgabirói hi­vatal vezetését átadta az uj főszolgabírónak, Péchv Lászlónak. Iskolalátogatás. Sprenger Ferenc, kir. s. tanfelügyelő május hónapban meglátogatta a jó- zsefházai róni. kath., gör. kath. és ev. ref. a görbedi gör. kath. és ev. ref. a nagysikárlói ál­lami, a kissikárlói gör. kath., a monostori gör. kath., a balotafalui gör. kath., a tományai gör. kath., az oláhtótfalui és oláhujfalui gör. kath iskolát. Tanítói gyűlés. A szatmárvármegyei általá­nos tanítóegyesület e hó 13-án közgyűlést tar­tott Szatmáron. a városháza tanácstermében. A gyűlést Kótai Lajos, szatmári ig. tanító, elnök vezette. Megjelent a gyűlésen Bodnár György, kir. tanfelügyelő, valamint Sprenger Ferenc és Gálfy Lajos, kir. s. tanfelügyelő is. Szalmár vá­rosál Árokházi Vilmos, tanácsos képviselte. Az elnök szép megnyitója s a szokásos üdvözlés után Dr. Dóczi Imre, fővárosi orvos, »Az Al­koholizmus« című szaklap felelős szerkesztője szabad előadást tartott az alkoholélvezet káros hatásáról. Mintegy óra hosszáig beszélt Dóczi ritka szónoki képességgel s meggyőző erővel, aminővel csak olyan ember szólhat, ki hivatá­sának igazi apostola. Sajnáljuk, hogy az egész előadást nincs módunkban itt leközölni. Ellen­értékűi lapunk első helyén hozunk egy értékes cikket a jeles orvostól, ki megígérte, hogy leg­közelebb ismét felkeres bennünket az alkoholiz­must tárgyaló egy cikkével. A közgyűlés az elő­adónak köszönetét és elismerést szavazott. A jegyző jelentését Székely Árpád, nagybányai közs. tanító szabad előadása követte az uj tan­kalmilag összekaszabolni. (Az alkalmilag össze­kaszabolandó fajankó persze én voltam.) Következő levelemben már a napot is ki­tűztem, mikcr az eljegyzésre megérkezem. Ugyan­akkor lefogom nyesni a fejét annak a tolakodó fajunkénak. (Már mint magamnak.) Lett erre felfordulás Icuéknál A jegygyű­rűmet menten visszaküldték. Szépen meg is in­dokolták, hogy miért. Ugyanis a kisasszony időközben számot vetett érzelmeivel s arra a sajnálatos meggyő­ződésre jutott, hogy nem volna képes engem lelke s szive összes hevével boldogítani, mivel már ko­rábban egy férfi képe kiíörűlhetlenül bevéső­dött keble titkos rejtekébe. Kért, hogy bocsássák meg neki s keressek máshol vigasztalást. Csendesen mosolyogtam. Ejha, milyen gyor­san vésődnek a főhadnagyok képei! Vettem a kalapomat s elmentem hozzájuk. ült éppen nagy takarítás folyt, várták a főhadnagyot. A szobákat szellőztették; a sző­nyegeket porolták. Porolás közben a szobalány gyönyörű baka marsokat és rohamokat vert a szőnyegeken. Én Istenem, hogy hódit a militarizmus, — sopánkodtam magamban. Icu a pincsivel volt elfoglalva; gondosan fésülgelte s uj nyakravalót akart kötni neki. — Mit kíván Pepecs ur? Kérdezte tőlem a mama fagyos udvariassággal, midőn beléptem. Szótlanul a zsebembe nyúltam. Ebben a pillanatban mindketten megra­gadták a karomat, a pincsi pedig a lábikrámat. — Az Istenért, csak nem akar lövöldözni ? j Kiáltottak reám a pincsi kivételével. — Eszemben sincs. Icu kisasszonynak hoz­tam vissza a gyűrűjét s ahhoz a bizonyos fő hadnagvhoz intézett leveleit a fényképpel együtt. Mert tetszik tudni, azt a kis hirdetést én tettem közzé, hogy a kikötött 17 fényképet beszerez­hessem. A magyar-osztrák monarchia — beleértve a Dalmát tengerpartot is, — ilyen elképpedést még nem látott, mint a milyen a szavaimat követte. A mama elájult. (Erre számítottam.) Az­után elájult Icu is, mert igy látta a mamájától. Mi ketten a pincsivel nem ájultunk el. Szótla­nul néztünk egymásra. A pincsi megcsóválta a fejét s látszott rajta, hogy ezt akarná mondani:-- No hallod, ilyet még én sem hallottam. Most alkalmasint nem kapom meg az uj nyakra­valót . . . * * * Kedves Bandi barátom ! Ha te azt hiszed, hogy a rossz táncos lányok jobban tudnak sze­retni, hát akkor olvasd el ezt a siralmas törté­netet. Meggyőződő! belőle, hogy a rossz láncos lányok is tudnak ám nem szeretni. A patikában. Szobaleány: Kérek öt krajcárért szőlőzsirt! Gyógyszesész : Jaj, csókolom a pici piros száját annak, akinek viszi. De hát kinek viszi lelkem ? mondja csak ! Szobaleány : A nagyságos ur beteg vizsla kutyájának tervről. A köri pénztárak beszüntetését kimondó választmányi határozatot jóváhagyta a közgyűlés, a pénztáros jelentését pedig tudomásul vette. Nehány apróbb ügy lelárgyalása után kisebb- nagyobb csoportokban ebédhez ültek a közgyű­lés tagjai. A délutáni vonatokkal ki-ki lakóhelyére utazott. A várnagyi állás eltörlése Mozgalom indult meg a vármegyében, hogy a várnagyi állás töröltessék el s dotációjából egy uj aljegyzői állást rendszeresítsenek, melyre rendkívül nagy szükség van. Elitéit párbajozók. A helybeli kir. törvény­szék dr Szabó Albertet és Ilosvay Gusztávot két- két rendbeli párbaj vétségért 5—5 napi. Nagy Józsefet szintén két rendbeli párbajvétségért 1—1 napi államfogházra ítélte. Az ítélet jogerős. Gombamérgezés. Láng Viktor, helybeli róm. kath. tanító és családja könnyen végzetessé vál­ható szerencsétlenségben forgott a napokban. Valami lelketlen népségtől gombát vásároltak s azt az ebédnél körzet gyanánt felhasználták. A dél utáni órákban heves hányinger lepte meg Lángot és a szolgálóleányt. A ház úrnője sze­rencsés véletlenből nem evett gombát. A hir­telen jött orvosi segély megmentette a megmér- gezetteket, de erősen megkinozva ez ideig az ágyba kellett feküdniük, Vizsga. A szinérváraljai iparostanonciskola vizsgálata e hó 17-én tartatott meg Nagy Lajos felügyelőbizottsági elnök elnöklete alatt. Az ipa­rosok körében egyáltalában nem érdeklődtek a tanítás eredménye iránt Legalább ezt bizonyítja azon körülmény, hogy a vizsgálaton egyetlenegy iparos sem jelent meg. Gazdasági ismétlő iskola. Szatmárvármegye közigazgatási bizottsága elhatározta, hogy Szi­nérváralján gazdasági ismétlő iskolát létesittet külön szaktanítóval. A tervnek a község kép­viselőtestülete ellene mondott, mert szerinte a terv kivitele nagy teherrel nehezednék közsé­günkre. Ilyeu indokolással mindent le lehetne rázni a nyakunkról, mint ahogy képviselőtestü­letünk — köztudomás szerint — gyakran is használja ezt a nyomós érvet. Meg kellene kissé hányni-vetni a kérdést, hogy vájjon — ha most terhesnek látszik is valaminek a létesítése — idővel nem lesz-e a befektetés annyira gyümöl­csözővé, hogy a befektetés kamatát meghozza ? Máról holnapra szóló intézkedésekkel községünk gazdasági és kulturális jövőjét könnyű tönkre tenni. Gerber Ödön a képviselőtestület határo­zata ellen különvéleményt adott be. Most már félünk, hogy még a polgári iskola ügye is igy jár a képviselőtestületnél. Amikor mi már min­den talajt megműveltünk, minden tényezőt meg­nyertünk az ügynek, az fogja megakadályozni az iskola felállítását, akinek kezdenie kellett volna a mozgalmat a község érdekében, a kép­viselőtestület. Rendetlenség. Községünk a minta községek közé egyáltalán nem tartozik. Lépten nyomon rendetlenségbe ütközünk. A verekedések egy­mást érik az utcán és a korcsmákban. Némely úri embernek egész ménese versenyfutást rendez az utcákon, nem csekély rémületére a több száz iskolásgyermeknek s azok szülőinek. Az illem­helyek kelemetlen kipárolgása undorító bűzt áraszt az utcákon. Egyik másik épület tetőzetéről zuhany módjára ömlik le a viz a járókelők nyakába a csonkán hagyott csatornából. A köz- szémérem ellen utón útfélen kihágást követnek el. Kiváncsiak vagyunk, mikor tesznek már va­lamit e rendetlenségek csökkentésére? Uj sorsjegyek, A Magyar Jelzálog-Hitelbank óriási feltűnést keltő művelettel lépett az ország elé. Hazánk leghatalmasabb bankjaival szövet­kezve felhívást tett közzé, mely szerint 3° o-os nyereménykötvényeinek tulajdonosait felszólija, hogy darabonként 57 korona lefizetése mellett cseréljék ki f. hó 22 ig kötvényeiket az ezek helyett kibocsájtandó uj sorsjegyekre, a Jelzálog- bank megszünteti a nyereménykötvényeknek amúgy is jelentéktelen kamatozását, de ahelyett olyan káprázatos nyeremény-sorsolási tervet ál­lított össze, amelv világszerte ritkítja párját. A sorsjegy tulajdonosok 1,000.000, 500,000, 400.000, 300 000, 200.000, 100,000 stb. koronás fő- és még számtalan melléknyereményekre játszanak. A feltételek akként vannak megállapítva, hogy aki konvertál, az igen lényeges előnyökhöz jut. Az egv nyereménykötvény helyeit kiadandó két sorsjegy értéke ugyanis ca 50 koronával nagyobb ; ezenkívül évenként hat húzáson ját­szik fenti óriási nyereményekre. Az uj sorsje­gyek darabonként 110 koronával jegyezhetők is f.” hó 22-ig az aláíró helyeken s ezek fenti nagy nyereményekre szintén játszanak évenként há­rom húzásban. Megjegyzendő, hogy az uj sors­jegyek a legelső befektetési papírokkal egyeli- ranguak, tehát feltétlen (pupilláris) biztonságú értékpapírok. Főmunkatársak. Kaba Tihamér dr. és Katona Sándor dr.

Next

/
Oldalképek
Tartalom