Szinérváralja, 1906 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1906-06-05 / 23. szám

23. szám. 1906. Junius 3. (3) Ki lesz már a szatmári püspök ? A szatmári püspöki székre újabb hírek szerint Koni her Ká­roly Budapest városi prepost-plebánős van ki­szemelve. Növendékpapok felvétele. A szatmári püs­pöki papnevelő-intézetbe julius 2-án vétetnek fel a növendékek. Akik magukat felvétetni óhajt­ják, ebbeli szándékukat julius 1-én a délelőtti órákban személyesen jelentsék a püspöki iro­dában. Keresztlevél és iskolai bizonyítvány fel­mutatása okvetetlenül szükséges. Felvétetnek a VI—VIII. osztályt sikerrel végzett tanulók. Apponyi Albert az iparosok neveléséről. Apponvi Albert vallás- és közoktatásügyi minisz­ter nemrég két rendeletet adott ki. Egyikben az iparosok nevelésére vonatkozólag fontos dol­gokat mond. Az iparos tanonciskolák tanitói számára külön tanfolyam szervezéséről óhajt gondoskodni E tanfolyamot végzők számára 25.000 koronát engedélyez. A másik rendelet­ben az iparos tanonciskolák felszereléséről szól. E két rendeletet mindenütt helyesléssel s öröm­mel fogadták. Pályázat. A »Szatmármegyei Általános Ta­nító-egyesület* pályakérdés gyanánt a következő tételt tűzi ki: »A magyar nyelv tanítása az ide­gen ajkú iskolákban.« Pályadij 100 korona. Pályáz­hatnak az egyesület tagjai. A mü terjedelme megkötve nincs, de a jutalom csak irodalmi színvonalon álló és gyakorlati értékkel biró munkáért adatik ki. A pályamunkák idegen kézzel leíratva és jeligés levélkékkel ellátva, f. év szeptember hó 1. napjáig Szatmárra alant- irotthoz küldendők be. Szatmár, 1906. május hó. Ivótai Lajos, elnök. Emléktábla leleplezés. A keddi vármegyei közgyűlésen leplezték le a december 28-iki gyű­lés emlékére készített emléktáblát. A gyűlés megnyitása után, annak tagjai, dr Falussy Ár­pád vármegyei főispán vezetése mellett a torna- csarnokba vonullak, hol Luby Géza orsz. gyűl. képviselő mondott hatalmas beszédet. E lelkes ünnepélyen a dalárda is közreműködött. WolafFka Nándor debreczeni róm. kath. cím­zetes püspök, kiváló egyházi szónok és iró, ny. min. tanácsos, több egyházi és világi kitüntetés rendjel tulajdonosa a múlt hó 22-én Budapes­ten szdlhüdés következtében meghalt. Halálának hire különösen Debrecen közönségére óriási ha­tást tett. A debreceni róm. kath. egyház a holttestet haza hozatta. Temelése ép ma egy hete ment végbe az egész város osztatlan részvéte mellett. Utó­dául Hock János orsz. gyűl. képviselőt emle­getik. Negyvennyolc gyermek atyja. Ilencfalva köz­ségben él Székely Zsigmond, aki e bérces ha­zában egyedül dicsekszik azzal, hogy 48 élő gyermek atyja. Székely ma 51 éves ember, aki négyszer esküdött örök hűséget és négy fele­sége összesen 52 gyermekkel ajándékozta meg. Az 52 gyermek közül 4 elhalt és 48, azaz negy­vennyolc él. A legutóbb született két gyerme­két, tekintettel nagyszámú családjára, a nagy­váradi gyermek-menházba helyezték el. A 48 gyermek közül 31 fiúgyermek és 17 leány. A teremtés. A szalmár-németii dalegyesület és Kölcsey-Kör rendezésével Markó Kálmánná úrasszony, az ev. rfef. tanitónőképző növendékei, a Szatmár-Németi Iparos Dalárda s több mű­kedvelő hölgy és ur közreműködésével, R. Kö­vér Dezső III. kér. honvéd-karnagy vezetése alatt, 1906. junius 9-ikén este 1/2 8 órakor a színházban előadásra kerül Haydu Józsefnek örökkészép főmüve a - Teremtés« c. Oratórium, amely 3 részben 34 ének- és zeneszámot tar­talmaz. A solorészeket Markó Kálmánná urasz- szony, Flontás Döme, Mondik Endre, Orosz Ala­jos éneklik. A zenekiséretet a műkedvelőkkel erősített teljes honvédzenekar szolgáltatja. Helv- árak : Alsó- és középpáholy 10 K, felsőpáholy 6 K, támlásszék 2.40 K, zártszék 1 K, karzati ülőhely 50 f, állóhely 30 f, diákjegy 40 f. Je­gyek előre válthatók Lővy Miksa ur könyvke­reskedésében. Az Oratorium szövegének kivo­nata : I. rész. A zenekar bevezető játéka után, amely a chaoszt ábrázolja, Rafael, Uriel, Gábor főangyalok és a kar hirdetik a teremtés egyes mozzanatait: az ég és föld már létrejöttek, a földet még sötétség borítja, csak az Ur szelleme lebeg a vizek fölött; de az Ur legyen szavára megszületik a világosság, oszlik a zűrzavar, az ellenséges szellemeket kétség, düh és ijedség fogja el s rémülve hullanak a pokolba s az uj világ rendbe illeszkedik. Az Ur megalkotja az ég boltozatját s megkezdődik az elemek játéka: zug a förgeteg, repülnek a felhők s villámok cikáznak, üdítő eső és zápor hullik. Az angya­lok bámulva nézik az uj csodát s magasztalják a nagy Istent. Most elválasztja a vizet és a szá­raz földet s felcsapkodó hullámok közt harsogva indul a tenger, a síkon széles folyam fut át s a völgyben friss patak csörgedez. Az Ur szavára tenyészet borítja a földet; illatos virány, a vi­rágok bájos szinvegyülete, a mosolygó gyümöl­SZINÉR VÁR ALJA csők, a hegyeket boritó erdők pompás látványt nyújtanak. Megteremti az Isten az égi testeket: teljes fényben lángol a nap, a szende hold ezüst fényben lassudan vonul át az égen s a menye- zet tágas körét aranyban úszó csillagok lepik be. II. rész. Az Ur mindenhatósága lakókkal né­pesíti be a léget, vizeket és földet, s az égbolt tágas ölének kéklő legében erős szárnyán emel­kedik fel a büszke sas; a hajnalt üdvözli a pacsirtadal; édesdeden bug a szelíd gerlice, bo­kor és berek visszhangzik a csalogány édes énekétől, amelybe bánat még nem vegyült. Mél- tóságosan merül fel a tengerszin alól a leviat- hán, evez a cethal, a hal a vizen átcsillog s szüntelen körülcikáz a tenger népe. Örömében hatalmasat ordít az oroszlán, amott gyors lábú tigris ugrik elő, ágas fejét felüti a szarvas, szök- delve lép elő az erős és bátor mén, a zöld ré­teken barangol a csorda és a gulya s a halmo­kat gyapjas nyáj lepi el. Megteremteni az Isten az embert a saját képére, az élet ihletét lehelli az ő arcába. Erőben és bátorságban emeli sze­mét az ég felé az ember, a természet ura. A magas homlok a bölcsességet hirdeti, szeméből sugárzik a szellem, az Isten lehellete. Szelíden simul hozzá hü éllettársa, vidám, bájos arcú neje, ártatlan örömtől derül, mint szép tavaszi táj szerelmet, boldogságot nyújt. A teremtés im­már be van fejezve, az Isten látá, hogy minden jó, amit alkota s az angyalok felváltva magasz­talják az Ur hatalmát és dicsőségét. III. rész, Az égboltozatról édes összhang derül a földre le, a boldog emberpár karöltve jár, ragyog szemök- ben a hála édes érzete, majd hangos énekben áldják a Teremtőt; dicsérik a világ remek cso­dáit : a napot, amely az egész nagy mindensé- get ékíti, a holdat, az éj vidám díszét, a fényes csillagokat s a mindig uj alakban változó ele­meket s felszólítják a csermelyt, az Urat di­csérje, a büszke fát, hogy hajoljon meg előtte, a növényeket és virágokat, hogy neki illatozza­nak, a magasra szökellő alant mászó, a légben szálló és vízben úszó állatokat, hogy őt dicsérjék. Cáfoiat. A »Nap* czimü budapesti újság május 27-iki számában egy hir jelent meg, a mely Melha Armand, Pogány György és Ger­ber Béla kizárásáról szólott. Erre vonatkozólag a »Kossuth-Szövetség« elnöksége kijelenti, hogy Gerber Bélát tagjai közül ki nem zárta, s neve csak tévedésből került a kizártak nevével egy sorba. Budapesten, 1906. május hó 30-án. A Kossuth-Szövetség elnöksége nevében : Vincz ? István szöv. elnök. Sok a farkas. Máramarosmegye egyes vidé­kein annyira elszaparodtak a farkasok, hogy a vármegye főispánja kénytelen volt Mikolapatak és Barefalva községek részére.két napi időtar­tammal a hajtóvadászatot elrendelni. Szatmáron csendőrszakasz parancsnokság állittatik fel. Vezetője Bezerédy Titusz csendőr­hadnagy lesz. Kossuth Ferenc a mezei munkásokért. Eddig a mezei munkára szerződtetett munkások ahova elszegődtek és onnan vissza féláron utazhattak, Kossuth P’erene most úgy tervezi, hogy, a mezei munkások szerződtetési helyükre egészen ingyen utazhassanak; csak mikor olt munkájokat vé­gezve pénzhez jutnak — fizessék meg a menet­jegy félárát. Életunt honvédbaka. Égly Mihály barlafalusi születésű, Nagykárolyban állomásozó közhonvéd a laktanyában öngyilkos szándékkal, szolgálati fegyverével balvállába lőtt. Dacára annak, hogy az éles golyó vállát teljesen keresztülfurta: az orvosok bíznak felgyógyulásában. Tettének okául szerelmi bánatot emlegetnek. A valódi ok ki- puhatolása céljából a katonai hatóság szigorú vizsgálatot rendelt el. Kereskedők és iparosok figyelmébe. A hon­védelmi miniszter a m. kir. honvédség bakkancs szükségletének a kisiparosoknál készítendő há­nyadára pályázatot hirdet. A bakkancsok ára páronként 11 kor. 22 fill. Az ajánlatok legkésőbb junius hó 20-áig adandók be a debreceni keres­kedelmi és iparkamarához. Egy gyermek iszonyú halála. Borzalmas módon lelte halálát a napokban Nántün egy gyermek. A már érő cseresznye után áhítozva felmászott a fára, de onnan oly szerencsétlenül esett le, hogy az alatta levő karó a szó szoros értelmében felnyársalla. A megejtett nyomozás szerint a szülőket gondatlanság nem terheli. M e s e. — Poétasors. — A halvúnyarcu, ifjú poéta mosolyogva sé­tálgat a fasorban. És álmélkodnak a virággal dús gesztenye- fák lombjai: miért mosolyog a poéta, s miért? A szökőkút csacska vize, a ragyogó szinü vízi­liliomok is kíváncsian kérdik: miért? Még a mindentudó verebek sem tudnak ez­úttal feleletet adni. És beszél a sohajtozó szellő: érzelgős köl­teményeit fennhangon szavalva, mindig bánatos arccal jár ezen az utón a poéta, most ime egy­szerre megváltozott és mosolyogva jár-kel. Mi okozhatta ezt? A poétával szemközt jő két fiatal diák. — Nézd — szól az egyik — a poéta mo­solyog. Valószínű, hogy a termékeny agyában egy uj gondolat született meg e pillanatban, egy nagyszerű gondolat, melyet ő gyönyörűen pat­togó rigmusokba foglal. Ez csalhatott mosolyt ajkaira. A poéta hallotta mindezt és méltóságteljes léptekkel ment tovább. Jő szemközt vele két bájos leányka. — Nézd, Gizuskám, a mindig bánatos poéta mosolyogva jár-kel. Bizonyára kedvesétől jön és a véle váltott csattanó zenéjü csókok még em­lékezetében vannak. Poétánk ezt is hallotta és büszkeségtől da­gadó kebellel, cseppnyi bajuszát vígan pedergetve, haladt az utón . . . Jő ekkor egy élemedett korú úriember és leül a szökőkuttal szemközt, egy pádon. Leveszi fejéről köcsög kalapját és a melegség ellen vé­dekezve, azzal legyezgeti magát. A pad körül csoportosulnak a diákok, meg a két bájos leányka. — Kicsoda lehet ez a kopaszfejü úri em­ber ott a pádon ? — kérdi a szökőkút csacska vize. A mindentudó verebek vígan csiripelve felelik : — Tudós ö, tudós ő és akadémiai tanár. Könyvet irt nemrég a szerelem meg a csók gyö­nyörűségeiről, — Mindjárt gondoltuk, hogy kiváló ember lehet — mondják az eddig hallgatag kékszemü lobéhák. A verebek még többet is tudnak: — Bár tudósunk olyan kiváló ember, mé­gis hütlenül elhagyta, megcsalta őt ifjú felesége. Hallatlan merészség, vélekednek a ragyogó szinü vizi liliomok. Gyerekek kérdezzük meg a tudóst, magya­rázza meg, hogy miért mosolyog a poéta. — Igen, igen, kérdezzük meg, ő tudni fogja. Es valamennyiük érzelmét tolmácsolva, me­rész hangon szól az egyik diák : — Mondd, bácsikám, miért jár oly moso­lyogva előttünk a máskor bánatos poéta ? Madár se rebbent, szellő se lebbent, levél se rezzent. Kíváncsian lesték mindannyian a fe­leletet A tudós megfontolt hangon, nyugodtan vá­laszolta : — Fiacskáim, ne gondoljatok semmi rosszra. A poétával életében ma először történt meg az a rendkívüli esemény, hogy nemcsak reggelit, ha­nem még ebédet is ehetett! Ezért olyan jó­kedvű ma. A poéta nagy büszkén épp akkor ment el a pad előtt, meg is hallotta a tudós szavait, igen elszégyelte magát, lesütötte kék szemeit és siető léptekkel távozott. És azontúl mindennap bánatos erccal járt fel s alá a fasorban a poéta, érzelgős költemé­nyeit fennhangon szavalgatva. A verebek pedig kárörvendve vitték min­denfelé a kósza hirt. — A poéta éhes, szegény poéta már min­dig éhes. Sugár Sándor. Főmunkatársak. Kaba Tihamér dr. és Katona Sándor dr. az Orsz. Posztókiv, Áruháznak (Budapest, Rottenbiller-utca 2-ik sz.) 1000 vég nagyon jó minőségű tartós férfiruha szövetet egy csődbe jutott posztógyárostól potom áron megvenni. Ez okból vidékre a fenti szövetekből egy tel­jes férfiöltönyre elegendő 3 méter szürke, barna és drapp férfiruha szövetet csak 6 koronáért, fekete vagy sötétkéket 7 koronáért utánvéttel szétküldenek. A feni árut t. olvasóink figyel­mébe ajánljuk. Tulipán cipőkenőcs kapható kizárólag Lővinger Antal A hazai iparnak nagyobb kiterjesztését akarván szolgálni, a »Tulipán« cipőkenőcsöt dobozonkint saját árban 30 fillérért áru­sítom. —- 5% a Tulipánkert javára! Tisztelettel LŐVifltJBF Álltai bőrkereskedő. *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom