Szinérváralja, 1906 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1906-09-18 / 38. szám
\ (2) 1906. Szeptember 18 SZINÉRVARALJA de mégis észretért főnemes, akik azt hiszik, hogy a jóllét elvesztése után már csak az élettel való leszámolás következhet. A daliás arisztokrata, a volt lovassági hadnagy, amikor már utolsó fillérét elverte, tudatára ébredt annak, hogy az igazi élet mégse állhat örökös dáridóból és abból, hogy a pénzt kiadja, mielőtt megkereste volna. Ez a feleszmé- lés minden ilyen esetben sablonszerű, de következményeképpen csak a kései bánat, nem pedig a helyzet természetes szanálása áll he. A mi hősünknek azonban volt elég bátorsága, hogy megmutassa, hogy igy is meg tud állani a lábán. Elhatározta, hogy ezentúl dolgozni fog Nagy elhatározás egy a tunya életmódhoz szokott ember- i tői és kivitele abba a nagy nehézségbe ütközik, hogy a lefokozott tiszt nem jut egykönnyen csak félig-meddig megfelelő, tanult embernek való állásba. Nemsoká tétovázott azonban; amikor már szilárdan eltökélte, hogy ezentúl dolgozni fog, megragadta a dolgot az üstökénél s beállt egy német vasúti állomáson — szénrakodómunkásnak. Szerényen hordozza a szenet kora reggeltől késő estig, csekély napszámért, melyből tisztességesen fentartja magát. Becsületesen vezekel tehát egykori könnyelműségéért és bizonyára rászolgál arra, hogy tiszteljék ezért. De mit szólnak ehhez a főúri rokonok, a I régi barátok, mindazok, kik a jó időkből ismerik ? Mit szólnak ! — Megszólják ! Nem volna léha ez a társadalom, ha görcsösen, konzervatív nem ragaszkodnék a maga alkotta hamis formai törvényekhez, melyek, óh de sokszor, még a lehetőség rovására is — csak követelni, de a tisztes munkának az elismerést minden körülmény közt megadni nem tudják. Hogy azonban a valódi férfiúnak a társadalom félszeg bírálatától visszariadnia nem szabad, megmutatja a fent leirt eset, mely azt a nagybecsű tanulságot nyújtja, azt a régi“ igazságot erősiti meg, hogy bárki bármit is mondjon: A munka sohasem szégyen! Krónika a hétről. * — Fővárosi levél. — (Kiegyezés Ausztriával. — A kassai negyvennyolcas ünnep. — Az orosz vérfürdő. — Magára gyújtotta a házát. — Agyonlőtt törvénytáré. A Hurnbert-család szabadulása.) Az Ausztriával újból megkötendő kiegyezés tárgyában Beck báró osztrák miniszterelnök e héten egy napot töltött Budapesten s ezt az időt arra fordította, hogy Wekerle miniszterelnökkel a kiegyezési tárgyalás kérdését tüzetesen megbeszélje. Beck báró az osztrák reichsratban tudvalevőleg kijelentette, hogy a régi Széli — Körber- féle kiegyezést nem fogadhatja el a most kötendő kiegyezés alapjául, hanem ragaszkodik ahhoz, hogy a kiegyezési ügyek egész komple- zuma uj megvitatás tárgyává tétessék. Ezt az álláspontját a Wekerlével folytatott megbeszélésnél is fentartotta. Hírlik azonban, hogy Wekerle ebbe nem ment bele és igy több, mint valószínű, hogy a kiegyezési kérdés újabb bonyodalmak elé állíttatott. Kassán vasárnap leleplezték az 1848-as honvédek emlékére emelt szobrot, ügy a szobor leleplezése, mint az utána következett lakoma alkalmával fontos politikai beszédeket hallottunk, melyek közül különösen Justh Gyula képviselő- házi elnök és Bolgár Ferenc államtitkár beszédei tarthatnak igényt fokozott érdeklődésre. Az ünnepély nevezetes momentuma az volt, hogy felsőbb jóváhagyással nemcsak a honvédbeli, hanem a közös hadseregbeli lisztek is resztvettek benne. Oroszországban patakokban folyik az ember vér. Már szinte elfásultunk az onnan jövő hírek szenzációiban, melyekbe csak a tömegmészárlások tudnak még némi változatosságot keverni. A nagy, a borzalmas vérfürdők keltenek még a szokottnál kissé nagyobb feltűnést. A lefolyt napok szolgáltak ilyen embertelen vérengzési eseménynyel A kisenevi, a homeli, a bjelosztoki állatiasságok eltörpülnek a Szied- lecben rendezett pogrom mellett. Ötszáz halott és sebesült zsidó borítja a mindössze 28000 lakót számláló községet. De az emberirtásnak olt - és egész Oroszországban — azért még nincsen vége. Szüntelenül tovább folyik az, hogy annál drágább legyen ára a szabadságnak, mely előbb-utóbb mégis csak győzelemre fog jutni ebben az agvoncsigázott, halálig sanyargatott országban. Borzalmas módon emésztette el magát a fővárosban egy különc budapesti ügyvéd, Heut- haler József, ki évek óta megiiasonlásban élt az emberekkel. Hétfőre virradó reggel a saját házában levő hálószobájában vértócsa közepén, holtan találták, kezében egy hosszú késsel, mely- lyel a baloldali oldalbordák között szivét szúrta keresztül. Könyvtárszobája pedig lángokban állott. Magára gyújtotta a házát, hogy a halál annál biztosabban következzék be. Valószínűleg pillanatnyi elmezavarban követte el végzetes tettét. Gömör-Sziden f. hó 9-én szenzációs eset történt. E napon volt ott a búcsú, a búcsú után pedig nagy ivás. Az emberek garázdálkodtak és a jelenlevő két csendőr nem volt képes a rendet fentartani. Este értesítették Barabás János törvénybirót, hogy fiát a csendőrök ütik. A törvénybiró fokossal és revolverrel felfegyverkezve nekirontott a csendőröknek, mire az egyik közülök lelőtte őt. Valóságos csata fejlődött ki ezután, melynek csak a reggel felé Ajnácskőről, Fülekről és Losoncról rekvirált csendőrség vethetett végett. A nagy Teréz és hozzátartozói ismét szabadlábon vannak. A francia igazságügyminiszter elengedte nekik a hátralevő büntetést. Humbert Teréz a rennesi női fogházban, férje, Humbert Frigyes pedig a vonarsi fogházban volt elzárva. Itt példásan viselték magukat, de nem ez, hanem az asszony súlyos betegsége volt a főok, amiért büntetésük hátralevő részét elengedték. Humbert Terézen sürgősen kell végrehajtani egy nehéz és veszedelmes orvosi műtétet. Cinkostársai, Roumain és Emil Daurignac, akik kisebb büntetéseket kaptak, már régen kiszabadullak. HÍREK. A püspök felszentelése, mint már egészen bizonyos, szeptember 30-án, Egerben lesz. Az uj főpásztor ennek megtörténte után rövid idő alatt elfoglalja Szalmáron székét. A napokban dr. Boromissza Tivadar, óbecsei ügyvéd, a püspök unokaöcscse és vele együtt unokahuga Szatmáron jártak és olt minden irányban tájékozódást és körültekintést szereztek. Kinevezés. A szatmári kir. törvényszék elnöke Illés Istvánt a szinérváraljai járásbíróság mellé hites tolmácsul nevezte ki. — Eresszen bennünket! — parancsoltam merészen a férfinak. Az felvetette fejét s öklét emelte a levegőbe. Irén ijedten sikoltott fel. Kerülnöm kell az összetűzést a leány miatt, gondoltam. Ezzel csak mindkettőnknek árthatnék. Aztán eszembe jutott valami. — Nézze barátom, itt van magának egy pár korona pálinkára . . . A gazember szó nélkül zsebre telte, de egy lépést sem mozdult a helyéből. — A leány kell! Azt pedig nem kapod meg, mig én itt vagyok, feleltem nyugodtan. Erre a férfi erőszakosan megfogta Irén karját s maga felé húzta. Velőtrázó sikoltás hallatszott a leány ajkáról, mely kísértetiesen hangzott a csendes éjben. Abban a pillanatban két öklöm magasra összefogva teljes erőmből sújtottam a csavargó fejére. A nem várt hatalmas üléstől hátratántoro- dott és futni kezdett. Messziről kiáltott csak vissza egyes szavakat, melyeket daczára — az iró noturalista voltára — sem lehet papírra vetni. Megkönyebbülten lélegzetlem fel, de egyúttal majdnem kővé meredtem. A leányka ott feküdt mozdulatlanul a fűben. — Az ijedtségtől elájult szegényke, — mondtam magamnak halkan. Két karom közé fogtam kis testét s megindultam villájuk felé. Pár perc alatt kiértem az útra, melyet egy gázlámpa fénye világított gyengén. Valósággal megborzadtam, Irén arca halálsápadt volt, szemei meredten néztek a levegőbe. így csak a holtak tudnak tekinteni! Egész izemben reszketve tartottam fejem a leányka szive fölé. Nem dobogott ... Az életnek .már nyoma sem volt. Egy hidegülő holttesteit fogtam karjaim között. Az ijedtség megölte szegénykét. Magamon kívül voltam Lefektetem szépen a fűbe s könnyeimmel áztattam szép arcát. Imádkoztam, könyörögtem s átkozódtam vegyest. Órák teltek igy el, mig egyszerre csak észre vettem, hogy ott állok, karomban a holttestei a ház előtt s úgy várom a bebocsátást. Hogy álljak én most a szerető szülők elé a leányka holttetemével? Hogy mondjam el nekik e nagy csapást? Hogy mondjam el, hogy e gyengéd leánykát egy szó ölte meg ? Egy vadállali szó . . . * * * A ki mesélte ezt nekem, becsületszavát adta hogy a nagy főváros ligetjében történt ez a hihetetlen történet. 38. szám. Egyházmegyei gyűlés. A nagybányai ev. ref. egyházmegye ez évi rendes közgyűlését folyó hó 27-én d, e. 9 órától kezdődőleg Szinérvár- alján tartja meg Széli György esperes és a beiktatandó uj gondnok, Helmecy József elnöklete alatt. Esküvő. Csiktapolcai Lázár Miklós Csikta- polczáról eljegyezte aranyitkai Svaiczer Boriskát Tusnádon. Egy szerkesztőségből. Csomay Győző szerkesztő a »Szatmárnémeti« szerkesztőségéből kilépett. Egyben Dénes Sándor ügyvédjelölt, mint belmunkatárs lépett a lap kötelékébe. Uj állami iskolák. A folyó évben vármegyénkben a következő községben épültek és nyittattak meg állami iskolák u. m. Domahidán, Hagymásláposon, Hosszufaluban, Hiripen, Lac- faluban, Lippón, Nagynyiresen, Oláhgyürüsön, Sikárlón és Somkutpatakán. Elütötte a vonat. E hó 7-én reggel, a Mi- kolától Halmi felé haladó személyvonat a Túr hidján elütötte a jobb sorsra érdemes Fehér Zoltán tapolcai illetőségű volt segédjegyzőt, ki nyomban meghalt. A vizsgálat ez ügyben megindult. Mikor soroznak? Jekkelfalussy Lajos honvédelmi miniszter rendeletet bocsátott ki az 1885. évben született hadkötelesek sorozására vonatkozólag, mely szerint az 1906. évi rendes ujoncjulalék sorozást október hó 10-től november hó 30-áig kell megtartani az összes törvény- hatóságoknak. Érdekes röpirat. Rendkívül érdekes és figyelemreméltó röpirat jelent meg a napokban Budapesten, Tali Ferenc Lajos tollából »Néhány szó a magyar nemzeti állam kiépítéséről és a nemzetiségi kérdés megoldásáról« cim alatt. A szerző eleven tollal irt munkájában i ttot t kíméletlen, de mindég jóakaró hangon veti szemünkre nemzeti hibáinkat s azt sürgeti, hogy Magyarországot mielőbb iparállamá kell tenni, mert csak igy lehet nagy, szabad és független. A röpirat második része a nemzetiségi kérdések megoldásával foglalkozik s annak barátságos rendezésére uj és figyelemreméltó módozatokat ajánl a képviselőház figyelmébe. A röpirat minden könyvkereskedésben kapható. Ára 30 fillér. Országos vásárok. A folyó szeptember hónapban a következő helyeken lesznek: Bikszá- don 19-én, Csengerben 29-én, Dengelegen 17-én Fehérgyarmaton szept. 29. hetének hétfőjén. Jánkón szept. 2-ik csütörtökén, Krasznabélte- ken 28-án, Mátészalkán 29-ike hetének héttőjén, Nagykárolyban 10-a hetének hétfőjén, Nagy- majtéuyban 18-án, Szatmáron 29-e hetének kedd és szerdáján. A kunyhó halottja. Kohár István sugatagi lakos, az épülő felsőbánya-mármarosi utón alkalmazva volt ács, 26 éves, f. hó 13-án estefelé kunyhót készített magának a Gyurka-ház táján, ott akarván az éjszakát tölteni ötöd magával. A földdel borított tető azonban, miután a nagy eső föláztatta, nem bírta el a terhet, a fedél beszakadt, az egész kunyhó összeomlott s Kohárt szétzúzott fejjel maga alá temette. Egyik társa a kunyhó mellett volt tűzbe sodortatván, mindkét keze összeégett, más társa, ki legközelebb feküdt a kijárathoz, megmenekült, aki aztán többi három társát mentette ki. Szept. 14-én reggel még Kohárt élve hozták be Felsőbányára, de nemsokára kiszenvedett. A város rendőrkapitánya a nyomozások és előleges vizsgálatok mégtétele végett 14-én d. u. a helyszínén kiszállott. Sorsjegyek húzásának elhalasztása. A nagybányai g. kath. templom építési sorsjegy ek húzását f. évi szept. 15-ről, pénzügyminiszteri engedélylyel jövő év szept. 15-re halasztották el. Csatornázás. A viz nemcsak a tápláló anyagnak, melyet az emberek és állatok naponként magukhoz vesznek, egyik fő alkotó része, hanem testünk, élelmi szereink és ama tárgyiak, melyek szükségességét a mindennapi élet megkívánja — tisztántartására elkerülhetetlenül szükséges- Ebből látható, hogy a tiszta, egészséges víznek mily fontos szerepe van a népesség tisztaságának és egészségének előmozdítására, de kétséget kizárólag látható az is, hogy jótékony hatása teljes mérvben csak akkor érvényesülhet, ha bőségesen bevezetett és elhasznált viz a leggyorsabban és legczélszerübben elvezettetik. A városok és községek mai állapotában a szenyvizeket az udvarokban gödrökben gyűjtik össze, hogy az ülepedésre képes anyagok annak fenekére- szánjanak, a viz pedig az udvaron át csatornán keresztül, vagy az ut közepén, vagy az ut mindkét szélén levő folyókában a városon keresztül vezetve, valamely folyó, vagy patakba ömlik, vagy pedig teljesen elpárolog. A szenyvizek azonban rothadásra képes szerves anyagokat tartalmaznak, melyeket vagy feloldanak, vagy rothadásukat elősegítik
